Kfv.37678/2022/3 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjára alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának nem volt helye, mert a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége okán sem indokolt a felülvizsgálati eljárás lefolytatása. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet más okból sem találta befogadhatónak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.678/2022/3. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes (felperes címe.) A felperes képviselője: dr. Faragó István egyéni ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe) Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház utca 7.) Az alperes képviselője: dr. Révész Zoltán kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: alperesi érdekelt (alperesi érdekelt címe.) Az alperesi érdekelt képviselője: dr. Mátyás László Ügyvédi Iroda (alperesi érdekelt jogi képviselőjének címe.; eljáró ügyvéd: dr. Mátyás László) A per tárgya: vadászati ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes, 10. szám alatt A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Budapest Környéki Törvényszék 2022. június 16-án kelt 104.K.700.112/2022/9. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.37.678/2022/3 2 [1] Az alperes 2016. március 31-én ajánlást tett közzé a kódszám1 és kódszám2 kódszámú vadászterületek 2017. március 1-től 2037. február 28-ig terjedő üzemtervi ciklusra szóló határaira. [2] Többszörösen megismételt eljárásban az alperes PE/VAD/00043-1/2021. számú határozatával a vadászterületek azonosító kódszámát az ajánlásban foglaltaktól eltérően kódszám3 és kódszám4 kódszámokban határozta meg, megállapította a kódszám3 kódszámú vadászterület határát, egyúttal nyilvántartásba vette annak földtulajdonosi közösségét. [3] Az alperes PE/VAD/43-5/2021. számú végzésével a felperest mint a kódszám1 kódszámú vadászterület korábbi vadászatra jogosultját ideiglenesen nyilvántartásban tartotta. [4] A PE/VAD/00043-1/2021. számú határozat véglegessé válását követően a földtulajdonosok a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 14. §-ában foglaltak szerint kezdeményezték a földtulajdonosi gyűlés összehívását. 2021. április 21-én megtartott gyűlésükön a 7/2021.(IV.21.) számú határozattal a kódszám3 kódszámú vadászterületre közös képviselőt választottak. A 11/2021.(IV.21.) számú határozattal pedig arról határoztak, hogy az alperesi érdekelt vadásztársaságot választják meg a vadászatra jogosult haszonbérlőnek. [5] A földtulajdonosi közösség nevében a közös képviselő 2021. május 30-án kötötte meg a haszonbérleti szerződést az alperesi érdekelttel, amelyet az alperes PE/VAD/005335/2021. számú határozatával jóváhagyta, egyúttal az alperesi érdekeltet mint a kódszám3 kódszámú vadászterület vadászatra jogosultját 2021. június 4-től a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv hatályának lejártáig terjedő időszakra nyilvántartásba vette. Indokolásában megállapította, hogy az alperesi érdekelt kérelme a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V.4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. számú mellékletének B. pontjában meghatározott adattartalommal került benyújtásra, a kérelmező megfelel a Vtv. 16. §

(1)-

(2)bekezdésében foglaltaknak, a haszonbérleti szerződés tartalmazza a Vtv. 17. §

(1)bekezdésében előírt tartalmi elemeket és a haszonbérleti díj a Vtv. 17. §

(2)bekezdése szerint került meghatározásra. [6] A felperes nyilvántartásból történő törléséről a

1. június 3-án kelt PE/VAD/4311/
2. számú végzés rendelkezett. [7] A felperes keresetében kifejtette, hogy a
3. április 21-én tartott tulajdonosi gyűlés összehívása és megtartása jogszabályba ütközött, ezért jogszabálysértő az ott meghozott és a PE/VAD/00533-5/
4. számú alperesi határozat alapjául szolgáló 11/2021.(IV.21.) számú tulajdonosi gyűlési határozat is. [8] E körben elsősorban a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020.(XI.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet1.)
5. §

(1)bekezdésére, valamint 5. §

(1)és

(2)bekezdéseire hivatkozott. Ezen rendelkezések alapján a földtulajdonosok a járványügyi helyzet korlátozásai miatt össze sem hívhatták volna a földtulajdonosi gyűlést. Másrészt a veszélyhelyzet során személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020.(XI.16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet2.) 3. §

(1)bekezdésében foglaltak értelmében a jogi személy döntéshozó szervének ülése nem volt megtartható olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülést a rendelet hatályba lépésekor már összehívták. [9] Álláspontja szerint az alperesnek hivatalból is tudomással kellett bírnia arról, hogy a

1. április 21-ére összehívott tulajdonosi gyűlésen meghozott határozatok jogszabálysértőek, azaz semmisek, ennek ellenére mégis elfogadta azokat bizonyítékként, illetőleg döntése meghozatalánál ezen határozatokat figyelembe vette. Ezen eljárásával Kúria III.Kfv.37.678/2022/3 3 megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
3. §

(1)bekezdését, valamint a

1. §-ában foglaltakat, mivel a tényállás megfelelő tisztázása érdekében a szükséges bizonyítási eljárást nem folytatta le, valamint sem az ügyfelet, sem más érdekeltet nyilatkozattételre nem hívott fel. [10] Tájékoztatta az elsőfokú bíróságot, hogy a
2. április 21-én tartott tulajdonosi gyűlés által hozott határozatok érvénytelenségének megállapítása iránt több érintett földtulajdonos pert indított, amely a Ráckevei Járásbíróság előtt van folyamatban. Ezt a tényt az alperes szintén figyelmen kívül hagyta, eljárásának felfüggesztéséről nem döntött. Az elsőfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével megállapította, hogy a kereset nem alapos, ezért azt elutasította. [12] Indokolásában egyebek mellett kifejtette, hogy a részben regisztratív hatóságként eljáró vadászati hatóságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmet az arra jogosult terjesztette-e elő és a megkötött haszonbérleti szerződés a Vtv.-ben és a Vhr.-ben foglaltaknak teljeskörűen megfelel-e. A vadászati hatóságnak nincs lehetősége arra, hogy ezt meghaladó szempontokat is bevonjon a vizsgálódásába. Önmagában az a körülmény, hogy a Korm. rendelet
3. és a Korm. rendelet
4. speciális szabályokat határoztak meg a veszélyhelyzetben megtartható rendezvényekkel, gyűlésekkel, illetve a jogi személy döntéshozó szerve ülésének megtartásával kapcsolatban, nem jelenti azt, hogy azokat külön jogszabályi felhatalmazás hiányában a vadászati hatóság számon kérhetné eljárásában, azok rendelkezései tekintetében bizonyítást kellett volna lefolytatnia, illetve hogy tényállástisztázási kötelezettsége ezen körülményekre is kiterjedt volna. Ezek a kérdések a földtulajdonosi gyűlés által meghozott határozat jogszabályszerűsége körében értékelhetőek, amelyre kizárólag a polgári perben eljáró bíróságnak van hatásköre. [13] Azt nem tudta megállapítani, hogy a Vtv. vagy a Vhr. rendelkezései sérültek volna, ilyen tételes jogszabályi hivatkozása nem is volt a felperesnek. A befogadás iránti kérelem [14] A jogerős ítélettel szemben a felperes jogszabálysértések – Ákr.
5. §

(1)és

(2)bekezdés, 62. §

(1)bekezdés; Vtv. 6. §

(4)bekezdés; Vhr. 2/A. §

(5)bekezdés b) pont – megjelölése mellett felülvizsgálati kérelmet és abban azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújtott be a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. b)pontjára [helyesen:
2. a)pont
3. ab)alpontjára] hivatkozással, mivel megítélése szerint az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. [15] Előadta, hogy ha a közhiteles nyilvántartásokba a polgári jogi szerződések alapján történt bejegyzéseket az eljáró hatóság egyoldalú bejelentés alapján anélkül törölné, hogy a kérelmező igazolná, hogy a vonatkozó polgári jogi szerződés megszűnt, az a felek polgári jogi jogviszonyába való beavatkozást jelentené. Ez a joggyakorlat veszélyeztetné a jogbiztonságot, mivel a polgári jogi szerződés alapján a közhiteles nyilvántartásba tett Kúria III.Kfv.37.678/2022/3 4 bejegyzést jogszerűen csak akkor lehet törölni, ha a szerződő felek ezt közösen kérik vagy a kérelmező polgári peres úton eljárt a szerződés megszüntetése vagy felbontása iránt és keresetének megfelelő jogerős ítélet született, amely alapján lehetőség van a nyilvántartásból való törlésre. Ezen jogkérdés felmerült többek közt a BH2015.320 számú állásfoglalás alapjául szolgáló Kfv.II.37.564/2014. számú kúriai határozatban, illetve az ezen határozattal felülvizsgált, a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által hozott 1.K.27.184/2013/7. számú ítéletben. [16] A fentiekkel összefüggésben hivatkozott a Vhr. 2/A. §

(5)bekezdés b) pontjára, amely szerint a jogalkotó egyértelmű szándéka az volt, hogy a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vadászatra jogosult kérelmére lehessen törölni őt ezen nyilvántartásból. Ezzel szemben jelen ügyben az arra jogszabályban fel nem jogosított tulajdonosi közösség közös képviselője jogellenesen kérte a vadászatra jogosult törlését, holott erre csak a felperesnek lett volna lehetősége. Az alperes nem lett volna jogosult az alperesi érdekelt vadászatra jogosultként való nyilvántartásba vételére sem. [17] Álláspontja szerint az alperes döntése az Alaptörvény jogegyenlőségről szóló XV. cikkébe ütközik, mivel az alperesi érdekeltet megalapozatlanul kedvező helyzetbe hozta. Eljárásával az ügyfélegyenlőségre és a szelektív jogalkalmazás tilalmára vonatkozó, az Ákr. 2. §

(2)bekezdés b) pontjából levezethető alapvető jogelvet is megsértette. [18] Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság jogértelmezése alapvetően téves. Az alperesnek a közigazgatási eljárásban figyelembe kellett volna vennie a földtulajdonosok által jelzett problémákat, illetve azt a tényt, hogy a jelen perben támadott alperesi határozat alapját képező kérelmet a Korm. rendelet

1. és a Korm. rendelet
2. rendelkezéseinek megsértésével összehívott, illetve megtartott tulajdonosi gyűlésen hozott határozatok alapján terjesztették elő. [19] A fentiekre figyelemmel megítélése szerint az elsőfokú bíróság döntése jogszabálysértő és részben a Kúria hivatkozott ítélkezési gyakorlatától is eltér. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [21] A Kp.
3. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [22] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés Kúria III.Kfv.37.678/2022/3 5 miatt indokolt. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [24] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [25] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [26] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [27] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [28] A felperes által hivatkozott, BH2015.320 számú állásfoglalás, illetve az annak alapját képező, a Kúria Kfv.II.37.564/2014/6. számú ítélete szerint helytelenül foglalt állást akként az adott ügyben az elsőfokú bíróság, hogy a Vtv. rendelkezései mellett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit alkalmazni nem lehet. Emellett a Kúria megállapította, hogy a Vtv. 16. §

(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltétel teljesítése a nyilvántartásba vételt követően a hatóság részéről a nyilvántartásból való törlés szankciója mellett nem vizsgálható. A vadászati jog jogosultja a nyilvántartásból a Ket. 86. §

(3)bekezdése alapján az ott írt feltételek hiányában nem törölhető. A vadászati jog jogosultja a hatóság által a Vtv.-ben foglalt kötelezettség teljesítése tekintetében hivatalból ellenőrizhető és a Vtv. egyéb szankciója alkalmazható a vadászati jog jogosultjával szemben, ha a Vtv.-ben foglalt kötelezettségeit megszegi. [29] A fenti állásfoglalásban, illetve ítéletben rögzítettek a jelen ügyben nem bírnak relevanciával. [30] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. [31] E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson (Kfv.III.37.778/2020/2.). A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati Kúria III.Kfv.37.678/2022/3 6 kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. A jelen ügyben hozott határozat kapcsán ezért társadalmi jelentőséget nem tartott megállapíthatónak. [32] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségessége sem merült fel, ennek hiányában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [33] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek a felperes nem tett eleget. [34] A Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondata alapján a 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. Jelen esetben a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontban foglalt feltétel fennállása érdemben nem volt vizsgálható, mivel egyrészt a felperes befogadás iránti kérelme indokolásában a megjelölt kúriai határozatnak nem jelölte meg azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. Másrészt nem mutatta be a támadott döntés és a közzétett kúriai döntés közötti ügyazonosságot, annak fennállását nem indokolta, a jogkérdésben való eltérést pontosan nem jelölte meg és felülvizsgálati kérelmében nem állított fel párhuzamot a jogkérdés szempontjából releváns tények, alkalmazandó jogszabályok, az eljárás kereteit meghatározó kérelmi elemek hasonlóságára utalva, továbbá nem részletezte, hogy a korábbi döntésben milyen elvi megállapítás került rögzítésre, ugyanezen jogkérdésben milyen álláspontot fogadott el az ügyben eljárt bíróság és nem indokolta meg, miben látja a közzétett és támadott kúriai döntés közötti eltérést. Az ügyazonosság, valamint a jogkérdésben való eltérés bemutatásának hiányában a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pont szerinti befogadásnak nincs helye. [35] A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [36] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. [37] Mivel a felülvizsgálati bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadta, a kérelem érdemi elbírálásának hiánya miatt az azonnali jogvédelem iránti kérelemben való döntéshozatalt mellőzte. Az alkalmazott jogszabályok [38] Kp. 118. §

(1)és

(3)bekezdés A döntés rövid tartalma [39] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjára alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának nem volt helye, mert a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége okán sem indokolt a felülvizsgálati eljárás lefolytatása. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet más okból sem találta befogadhatónak. Záró rész Kúria III.Kfv.37.678/2022/3 7 [40] A végzés ellen a Kp. 116. §
3. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [41] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. október
2. Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró Dr. Suba Ildikó bíró Dr. Sugár Tamás bíró Dr. Bérces Nóra bíró