A határozat elvi tartalma: A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.X.37.861/2019/
- A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Farkas Katalin előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (alperes címe) A per tárgya: társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.K.27.244/2019/
- Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
- október
- napján kelt, .... számú határozatában a felperes szolgálati járandósága folyósításának szüneteltetéséről rendelkezett keresőtevékenységből származó jövedelem miatt
- augusztus
- napjától
- december
- napjáig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény 83/B. § rendelkezései alapján. A felperes keresete Kúria X.Kfv.37.861/2019/2 2 [2] A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes a szolgálati járandóságának visszakövetelése a szerzett tulajdonát, a szolgálati járandósága folyósítására fennálló jogát sérti. Ezen felül sérült a tulajdon háborítatlan élvezetéhez fűződő joga azzal, hogy az állami jogalkotás révén önkényesen fosztották meg a nyugdíja helyébe lépő szolgálati járandóságtól. Az elsőfokú ítélet [3] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem [4] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. §-ának az Alaptörvény XII. cikkébe ütközésére, valamint az Alaptörvény XII., XIII., XV., XIX., cikkének, Q) cikk
(2)és
(3)bekezdésének, továbbá az Emberi Jogok Európai Egyezményének
- kiegészítő jegyzőkönyve
- és
- cikkének jogszabálysértő alkalmazására hivatkozással. [5] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (Kp.)
- §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállására hivatkozva, a következő indokok alapján kérte. Álláspontja szerint a felvetett jogkérdés különleges társadalmi jelentősége alapján indokolt a befogadás, mivel a kereset tízezrek életét befolyásoló, azaz széles társadalmi rétegeket érintő jogkérdésen alapul. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. [7] A Kúria a rendkívüli perorvoslati eljárásban – a Kp.
- §-a alapján – a jogerős ítélet és az eljárást befejező jogerős érdemi határozat törvényességét vizsgálja. A Kúria a jogerős határozatok érdemi törvényességi felülvizsgálatát akkor végzi el, ha fennállnak a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának feltételei [Kp.
- §
(1)bekezdés]. A Kúriának a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján arról kell döntenie, hogy a bíróság – felülvizsgálati kérelemben állított, az ügy érdemére is kiható – jogszabálysértése folytán hozott döntés különleges súlyú, illetve társadalmi jelentőségű jogkérdést érint-e. [8] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy sérültek az Alaptörvény XII., XIII., XV., XIX. cikkében foglalt alapjogai, továbbá az
- évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezménye
- kiegészítő jegyzőkönyve
- és
- cikkében foglaltak. Az alperes jogellenesen szüneteltette a szolgálati járandósága folyósítását, amely részére 1.514.300 forint kárt okozott. Mindezek miatt kérte az alperes határozatának hatályon Kúria X.Kfv.37.861/2019/2 3 kívül helyezését. A bíróság a jogerős ítélete indokolásában kifejtette, hogy a Kúria a felperes indokaival kapcsolatban – a jelenlegi felek között, ugyanazon tárgyban folyamatban volt eljárásban – a jogszabályok (Tny. 83/B. §) értelmezését tekintve állást foglalt, annak alaptörvény-ellenességével kapcsolatban több Kúriai és Alkotmánybírósági határozatra hivatkozott. A munkaügyi bíróság a Kúria határozataira is tekintettel az Alkotmánybíróság 40/
- (XII. 6.) AB és a 3127/
- (VII. 9.) AB határozatai alapján nem látott indokot a perben alkalmazandó jogszabályoknak az Alaptörvény, a felperes által hivatkozott (XII., XIII., VX., XIX.) cikkeibe, az Egyezmény
- kiegészítő jegyzőkönyv
- és
- cikkeibe ütközése miatt az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére. [9] A Kúria megállapította, hogy a felperes által hivatkozott Tny. 83/B. §-ának az Alaptörvény felperes által is felhívott rendelkezéseibe ütközését már több felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban vizsgálta (Mfv.III.10.489/2014., Mfv.III.10.133/2014., Mfv.III.10.254/2015., Mfv.III.10.193/2016., Mfv.III.10.672/2016., Mfv.III.10.135/2018.). [10] A fentiek alapján a jelen ügyben a Kp.
- §
(1)bekezdés b) pontjában írt feltétel nem állt fenn, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását – a Kp. 118.
(2)bekezdése alkalmazásával – megtagadta. Záró rész [11] A felülvizsgálati eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [12] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118.§
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [13] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- szeptember
- Dr. Zanathy János s.k. tanácselnök, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő