Kfv.37643/2023/2 – Kúria

(1)bekezdésének e) pontjára, valamint a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/

1. (VIII.9.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Fot. vhr.)
2. számú mellékletének
3. és
4. pontjára hivatkozással. A szakértői bizottság szakvéleménye alapján megállapította, hogy a Kúria IV.Kfv.37.643/2023/2 2 felperes a jogszabályokban meghatározott feltételek figyelembevételével nem minősül mozgásában súlyos fogyatékosnak. [2] A határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, vitatva a szakértő bizottság véleményét, továbbá arra hivatkozott, hogy állapota napról-napra romlik. A felperes a perben igazságügyi orvosszakértői bizonyítás elrendelését kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes rendelkezett-e a mozgásszervi fogyatékossági támogatás jogszabályban előírt feltételeivel a keresettel támadott határozat meghozatalának időpontjában. A bíróság a felperes indítványára igazságügyi-orvosszakértői bizonyítást rendelt el annak vizsgálatára, hogy a felperes a Fot.
5. §

(1)bekezdésének e) pontja értelmében súlyosan fogyatékosnak tekinthető-e, figyelemmel a Fot. vhr.

1. számú mellékletének
2. és
3. pontjában foglaltakra is. [4] A perben beszerzett - a bíróság megítélése szerint aggálytalan - igazságügyiorvosszakértői vélemény alapján a felperes nem minősül mozgásában súlyos fogyatékos személynek. A bíróság továbbá megállapította, hogy a Fot. vhr. 1.mellékletének
4. pontjában felsorolt segédeszközök állandó és szükségszerű használatára utaló adat az iratanyagban nem volt fellelhető, a
5. pontban meghatározott feltételek sem állnak fenn, ezért a támogatásra való jogosultság jogszabályban meghatározott feltételei a keresettel támadott határozat meghozatalának időpontjában nem teljesültek. A felülvizsgálati kérelem [5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve annak „hatályon kívül helyezését, az alperesi határozat egyidejű helyben hagyásával”. Kérelmét arra alapította, hogy a törvényszék a felperes keresetét elutasította, ugyanakkor olyan súlyos eljárási jogszabályt sértett, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással van, valamint ellentétes a Kúria ítélkezési gyakorlatával. A bíróság az eljárást az alperes indítványa ellenére a szakvéleményt adó rehabilitációs szerv, Budapest Főváros Kormányhivatala II. rendű alperesként történő perbe vonása nélkül folytatta le, holott a perbeli szakvéleményre nem az alperes, hanem a szakértelemmel rendelkező szerv tudott volna észrevételt tenni. [6] A fentiekkel kapcsolatban hivatkozott több környezetvédelmi és természetvédelmi tárgyú ügyben hozott elsőfokú ítéletre, valamint a Kúria Kfv.VI.37.576/2022/
6. számú végzésére. [7] A felülvizsgálati kérelme befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló
7. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
8. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosítása érdekében kérte, azzal az indokkal, hogy az egyes bíróságok eljárásában nincs egységes gyakorlat a szakkérdésben eljáró szerv perbe állítására vonatkozóan, még abban az esetben sem, ha van a Kúriának arról szóló döntése, hogy a szakkérdésben eljáró másik kormányhivatalt szükséges perbe állítani. Hivatkozott a befogadás körében - jogszabályhely megjelölése nélkül - a felvetett jogkérdés különleges súlyára is. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [9] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége Kúria IV.Kfv.37.643/2023/2 3
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 117. §

(4)bekezdése azonban nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A befogadásról döntő felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelem alapján vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [11] A Kp. 117. §

(4)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. [12] Az alperes felülvizsgálati kérelmében befogadási okként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott joggyakorlat egységének, továbbfejlesztésének biztosítását jelölte meg. [13] A Kúria gyakorlatában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a joggyakorlat egysége vagy továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [14] A felülvizsgálati eljárás lefolytatása az alperes szerint azért indokolt, mert az általa felvetett eljárásjogi kérdésben a joggyakorlat nem egységes, annak ellenére, hogy a Kúria ebben a kérdésben a Kfv.VI.37.576/2022/8. számú közzétett határozatában már állást foglalt, melyet álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogsértően hagyott figyelem kívül. [15] Ez a hivatkozás - a Kúria fenti befogadási gyakorlatára figyelemmel - tartalmilag a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pont szerinti befogadási oknak feleltethető meg, ezért a Kúria annak fennállását is megvizsgálta. [16] A Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondata értelmében a 118. §

(1)bekezdés

1. b)pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. Az alperes felülvizsgálati kérelmében ugyan idézte a közzétett határozat azon indokolási részét, amely szerint a felülvizsgálattal támadott és a felhívott kúriai határozat eltér, de a támadott és a közzétett kúriai döntés(
2. ek)közötti ügyazonosságot nem indokolta, és felülvizsgálati kérelmében nem állított fel párhuzamot a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok, az eljárás kereteit meghatározó kérelmi elemek hasonlóságára utalva. Az ügyazonosság, valamint a jogkérdésben való eltérés bemutatásának hiányában a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pont szerinti befogadásnak nincs helye. [Kfv.III.37.118/2022/2.] [17] A Kúria vizsgálta továbbá a fogyatékossági támogatás tárgyú felülvizsgálati ügyekben hozott határozatait és azt állapította meg, hogy azok egységesen arra engednek következtetni, hogy a rehabilitációs szerv és a támogatás megállapítására hatáskörrel rendelkező hatóság között nincs kényszerű pertársaság. (Kúria Kfv. 37.169/2023/6., Kfv. 37.909/2022/6., Kfv. Kúria IV.Kfv.37.643/2023/2 4 37.799/2022/4., Kfv. 37.439/2022/5.) A támadott jogerős határozat ettől nem tért el, ezért a jogegység megbomlásának a veszélye sem áll fenn. [18] Az alperes a felülvizsgálati eljárás lefolytatását a jogkérdés különleges súlyára hivatkozással is kérte. [19] A felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. (Kfv.III.37.778/2020/2.) [20] Jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem anélkül irányult a megjelölt jogszabályhelyek Kúria általi értelmezésére, hogy az alperes bemutatta volna a megjelölt jogszabálysértés kihatását az ügy érdemére. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. (Kfv.VII.37.357/2022/2.) [21] A Kúria ezért a felvetett jogkérdés konkrét ügyön túlmutató különleges súlyát nem látta megállapíthatónak. A felülvizsgálati bíróság továbbá nem észlelte az adott ügytípus – és a benne foglalt eljárásjogi kérdés – tömeges számban történő előfordulását sem. [22] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)alpontja és a
3. b)pontja alapján a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [23] A felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja szerint illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [26] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2023. október 25. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró Kúria IV.Kfv.37.643/2023/2 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 5