← Magyarország

Kfv.37350/2022/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kp. 85. §

(1)bekezdése értelmében a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét kizárólag a kereseti kérelem korlátai között vizsgálhatja, ezért súlyos eljárási szabálysértés, amennyiben a bíróság nem vizsgálja, hogy a keresetlevél tartalmazza-e a határozattal összefüggő jogsérelem megjelölését. Amennyiben a bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedve a döntését a felperes által az első tárgyalás befejezéséig meg nem jelölt jogszabálysértésre alapítja, az olyan, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés, amely miatt az ítélet hatályon kívül helyezése indokolt. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.37.350/2022/
  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Figula Ildikó bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Kecskés Ferenc pártfogó ügyvéd (cím2) Az alperes: Veszprém Megyei Kormányhivatal (8200 Veszprém, Vörösmarty tér 9.) Az alperes képviselője: Dr. Szenes Attila Csaba kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: alperesi érdekelt (cím3) Az alperesi érdekelt képviselője: Dr. Csiszár Attila ügyvéd (cím4) A per tárgya: A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: ingatlan-nyilvántartási ügy az alperes Veszprémi Törvényszék 6.K.701.080/2021/
  2. számú ítélete Rendelkező rész Kúria II.Kfv.37.350/2022/7/1 2 A Kúria a Veszprémi Törvényszék 6.K.701.080/2021/
  3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a F. belterület hrsz.
  4. helyrajzi számú, természetben a F., Hóvirág utca
  5. szám alatti ingatlan (a továbbiakban: perbeli ingatlan) 11/20-ad illetőségű tulajdonosa. A felperessel szemben az O. Zrt. végrehajtást kérő javára H. K. önálló bírósági végrehajtó 0027.V.0231/
  6. ügyszám alatt végrehajtási eljárást foganatosított a bíróság 1901VH.345/
  7. számon kiállított végrehajtható okirata alapján. [2] A végrehajtó iroda
  8. június
  9. napján 0027.V.0231/2008/
  10. ügyszámon megkereséssel fordult az alpereshez, amelyben a perbeli ingatlan 7/20-7/20-4/20-2/20 (1/1) tulajdoni illetősége vonatkozásában a
  11. szeptember
  12. napján megtartott árverési jegyzőkönyv alapján az alperesi érdekelt árverési vevő tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését kérte, tekintettel arra, hogy az árverési vevő a vételárat megfizette, így az árverés jogerős. A kérelem mellékleteként megküldte a
  13. szeptember
  14. napján megtartott
  15. sorszámú árverési jegyzőkönyvet. [3] Az alperes a
  16. július
  17. napján kiadmányozott 414342/6/2021.06.
  18. iktatószámú egyszerűsített határozatával az árverési vevő 1/1 arányú tulajdonjogát árverési vétel jogcímen az ingatlanra II/
  19. sorszám alatt bejegyezte, egyidejűleg a III/12-19., III/2123., III/26-28., III/31., III/33-37., III/
  20. és III/42-
  21. sorszám alatti jelzálogjogot, önálló zálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat, végrehajtási jogot és árverés kitűzés tényét törölte a bírósági végrehajtásról szóló
  22. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
  23. §
(1)bekezdése alapján. Az egyszerűsített határozat indokolása szerint a tulajdonjog bejegyzésére a végrehajtó Veszprémben,
  1. június
  2. napján kelt 0027.V.0231/2008/
  3. számú végrehajtói megkeresése, ugyanezen irat
  4. sorszámú átirata és a
  5. szeptember
  6. napján készült
  7. sorszámú ingatlan árverési jegyzőkönyv alapján került sor. A felperes keresete, az alperes védirata és az alperesi érdekelt nyilatkozata [4] A felperes az egyszerűsített határozattal szemben keresetet terjesztett elő, amelyben a „földhivatali törlő határozat” megsemmisítését és az eredeti állapot visszaállítását kérte, figyelemmel arra, hogy a földhivatali bejegyzések iratellenesen lettek feltüntetve. Keresetében kifejtette, hogy a perbeli ingatlan tényleges állapota szerint nem minősül beépítetlen területnek, mivel 2000-ben a korábbi lakóépület elbontásra került és 2003-ban egyéb önálló rendeltetésű, „lakóépület és vendéglátó egység” épületegyüttes ráépítése történt meg, amelyet a
  8. október
  9. napján kelt 6739/13/
  10. számú használatbavételi engedély is alátámaszt. Ez az épületegyüttes nem azonos a földhivatali bejegyzésben 2008ban feltüntetett lakóházzal, amelyet ekkor a végrehajtási eljárásban is figyelembe vettek, továbbá a 2020-ban ingatlan-nyilvántartásban szereplő „kivett, beépítetlen terület” megnevezés sem azonos a 2008-ban feltüntetett „lakóház, udvar” megnevezésű földhivatali bejegyzéssel. [5] Iratellenesen lett feltüntetve 2008-ban ráépítés jogcímén V. K., V. P. és V. M. tulajdoni hányada. Miután az ingatlanon ténylegesen lévő lakóépület és vendéglátó egység az ingatlannyilvántartásban nincsen feltüntetve, így az nem lehetett a fedezete a hitelszerződésnek, ezért a végrehajtási eljárásnak sem. Hivatkozott arra, hogy ezért az alperes ezzel összefüggő, korábbi földhivatali bejegyzése semmis,
  11. évben pedig az alperes 8/1401/
  12. számon az épület bontására tekintettel a lakóházra vonatkozó ingatlan minősítést törölte. Kúria II.Kfv.37.350/2022/7/1 3 [6] Hangsúlyozta, hogy ezen tényeket figyelembe véve az árverési vevő nem lehet az ingatlannak kizárólagos tulajdonosa, mert a beépítetlen terület tulajdonjoga elválik az ingatlan alkotórészét képező egyéb önálló rendeltetésű épülettől. Álláspontja szerint lényeges körülmény, hogy a végrehajtási eljárásban tévesen és iratellenesen kerültek rögzítésre az ingatlan adatai. Hivatkozott e körben a
  13. évi öröklésére tekintettel eszközölt tulajdonjog bejegyzésére, továbbá arra, hogy a hitelfedezetként felajánlott, ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakóház a kölcsönszerződést rögzítő, Ü.669/2003.Kjö. számú közjegyzői okirat időpontjában már nem állt az ingatlanon, ezért a közjegyzői okirat is semmis. Utalt arra, hogy a végrehajtási eljárásban a becsérték megállapítása sem helytálló, figyelemmel az öröklés során megállapított forgalmi értékre, amit a bíróságnak is észlelnie kellett volna. [7] Hivatkozott arra, hogy a végrehajtási eljárás során
  14. július 23-án és július 25-én is kifogást terjesztett elő a
  15. sorszámú végrehajtási hirdetmény kiállítása és az abban foglalt adatok ellen, amelyet a végrehajtó késve továbbított a bíróság részére és a bíróság döntésének bevárása nélkül
  16. szeptember 28-án lefolytatta az árverést. Sérelmezte, hogy a bíróság nem bírálta el a jogszabályi előírásoknak megfelelően a végrehajtás kifogásait, amik joghatás kiváltására alkalmasak lettek volna. [8] Álláspontja szerint ezért nem emelkedett jogerőre a végrehajtási eljárás, végrehajtani pedig csak jogerős bírósági határozat alapján lehet. A Veszprémi Törvényszék 2.Pkf.20.362/2020/
  17. számú hatályon kívül helyező végzésében foglaltak ellenére az árverezés megtörtént, a végrehajtási eljárás megszüntetése és az eredeti állapot helyreállítása indokolt. [9] Felperes birtokvédelmet is kért és azt, hogy a bíróság semmisítse meg a végrehajtási eljárást és állítsa vissza az eredeti állapotot. [10] A felperes keresetlevele konkrét és pontos jogszabályi hivatkozást nem tartalmazott. [11] Az alperes védiratában a határozatában foglaltakat fenntartva a felperes keresetének elutasítását kérte, hangsúlyozva, hogy a felperes által kifogásolt végrehajtási eljárás jogszerűségét nem vizsgálhatta, az alakilag és tartalmilag megfelelő megkeresés alapján a tulajdonjog bejegyzéséről kellett döntenie. Hivatkozott e körben a Kúria Kfv.37.815/2018/
  18. és Kfv.VI.38.055/2018/
  19. számú határozataiban foglaltakra is. Hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálni kért határozatával összefüggésben a felperes nem jelölte meg, hogy a döntés mely okból jogszabálysértő és nem hivatkozott az eljárása során alkalmazandó jogszabályok megsértésére sem, amely megalapozná a határozata érdemi felülvizsgálatát. [12] Az alperesi érdekelt az alperessel egyetértve a kereset elutasítását kérte, kiemelve, hogy a felperes a keresetében, illetve a védiratra tett nyilatkozatában és észrevételében sem jelölt meg az ingatlan-nyilvántartási eljárásra vonatkozó jogszabálysértést. Megjegyezte, hogy a felperes a végrehajtási eljárás keretében valamennyi rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségét kimerítette, ez az oka, hogy a
  20. szeptember
  21. napján lefolytatott ingatlanárverés ellenére a végrehajtói megkeresésre csak
  22. júniusban került sor. A jogerős ítélet [13] A bíróság jogerős ítéletével az alperes egyszerűsített határozatát a közlés napjára visszamenőleg megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [14] Indokolásában a Polgári Törvénykönyvről szóló
  23. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
  24. §-át, 5:
  25. §
(3)bekezdését, az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  1. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
  2. §
(1)bekezdését, 26. §
(8)bekezdését, 27. §
(1)bekezdését, 51. §
(1)bekezdését, az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  1. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/
  2. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.)
  3. §át, a Vht.
  4. §
(1)-
(2)bekezdéseit, 153. §
(3)bekezdését felhívva kifejtette, hogy az alperes regisztratív hatóságként az árverési hirdetmény és az árverés lefolytatásának jogszerűségét Kúria II.Kfv.37.350/2022/7/1 4 nem vizsgálhatta, az alakilag és tartalmilag megfelelő bejegyzésre alkalmas okirat alapján a megkeresést teljesítenie kell. Ezért a perben nem volt lehetőség arra, hogy a végrehajtó eljárásának a jogszerűségét és szabályosságát vizsgálja. Utalt e körben a Kúria KGD
  2. és a Kfv.VI.37.815/20018/
  3. számú határozataiban foglaltakra. [15] Hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján azt vizsgálhatta, hogy az ingatlan árverési jegyzőkönyv rendelkezett-e a szükséges alaki és tartalmi kellékekkel. E körben pedig tényként állapította meg, hogy a megkeresés mellékletét képező árverési jegyzőkönyvön nem szerepelt jogerősítő záradék. Miután a felperes hivatkozott arra, hogy az árverési jegyzőkönyv ellen is végrehajtási kifogást terjesztett elő és az árverés időpontjához képest a megkeresésre jóval későbbi időpontban került sor, ezen körülmények az árverési jegyzőkönyv jogerőre emelkedésének napját kétségessé teszik. [16] Mindezek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes a megkeresésre folytatott ingatlan-nyilvántartási eljárásban elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy a végrehajtó tulajdonjog bejegyzésre irányuló megkeresése megfelelt-e a jogszabályban előírt alaki és tartalmi feltételeknek, ezért határozata jogszabálysértő. E körben hivatkozott az Inytv.
  4. §
(1)bekezdésére. [17] Jogsértőnek találta azt is, hogy az egyszerűsített határozatból nem derül ki, hogy az alperes a döntését a Vht. mely szakaszára alapította, ugyanis abban a Vht. 153. §
(2)bekezdés b) pontja nem, csak a Vht. 137. §
(1)bekezdése szerepel. A jogszabályi megjelölés elmulasztása pedig lényeges garanciális jogsértés és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. §
(2)bekezdésébe ütközik. [18] Az új eljárásra a végrehajtó megkeresésének elbírálása mellett az Ákr. 81. §
(1)bekezdése szerinti tartalmú alaki határozat meghozatalát írta elő. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényszék új határozat hozatalára és új eljárás lefolytatására utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára,
  3. ab)alpontjára és
  4. b)pontjára alapította. Ez utóbbi esetén hivatkozott arra, hogy az ítélet ellentétes a Kúria Kfv.III.37.613/2017/4., Kfv.37.413/2017/18. és Kfv.II.37.317/2016/15. számú ítéleteivel. [20] Hangsúlyozta, hogy az irányadó jogszabályi rendelkezések és az egységes bírói gyakorlat alapján a korábbiakban következetesen akként járt el, hogy az árverési jegyzőkönyv és az alakilag, tartalmilag megfelelő végrehajtói megkeresés alapján a bejegyzést végrehajtotta, ugyanis a Vht. egyetlen rendelkezése sem írja elő a végrehajtási jegyzőkönyv záradékolását. Hivatkozott e körben a Vht. 35. §
(1)-
(4)bekezdéseiben, a 152. §
(1)-
(3)bekezdéseiben és 153. §
(1)-
(2)bekezdéseiben foglaltakra. [21] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a határozattal szemben olyan többletkövetelményt támasztott, amely a jogszabályi előírások egyikéből sem következik, ezért az ítélet jogszabálysértő. Hangsúlyozta, hogy ingatlanügyi hatóságként a megkeresést kibocsátó végrehajtó eljárásának jogszerűségét nem vizsgálhatta, a jegyzőkönyv, illetőleg a megkeresés az előírt tartalmi követelményeknek eleget tett, e között tartalmazta azt a tájékoztatást is, hogy az árverési jegyzőkönyv jogerőre emelkedett. Mindezek alapján a tulajdonjog bejegyzésére jogszerűen került sor. [22] Álláspontja szerint a törvényszék alperesi határozattal szemben támasztott eljárásjogi kifogásai sem alaposak, mivel a határozat az Inytv. 49. §
(3)bekezdésében foglaltaknak maradéktalanul megfelelt. Kúria II.Kfv.37.350/2022/7/1 5 [23] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, hangsúlyozva, hogy a törvényszék helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az ingatlannyilvántartási bejegyzésre nem kerülhetett volna sor, mivel a jegyzőkönyv nem tartalmazta a jogerősítő záradékot. Érvelése szerint e körben nem a záradék kifejezés, hanem a jegyzőkönyv határozati minősége bír döntő jelentőséggel, amelynek immanens eleme a jogerőre emelkedés időpontjának feltüntetése. [24] Keresetével egyezően változatlanul hangsúlyozta, hogy a bejegyzési kérelmet az ingatlanügyi hatóságnak a nyilvánvaló érvénytelenség okából is el kellett volna utasítania, mert a 2008-ban végrehajtás alá vont közjegyzői okiratban feltüntetett ingatlan alkotórészeként megnevezett „lakóház” nem azonos a 2020-ban elárverezett ingatlanon – közjegyzői okiratban fel nem tüntetett, ezáltal hitelfedezet tárgyát nem képező – az ingatlannyilvántartásban feltüntetésre váró „lakóépület és vendéglátó egység” egyéb rendeltetésű épületegységgel. [25] Az alperesi érdekelt a felülvizsgálati kérelemre tett észrevételében a felülvizsgálati kérelem teljesítését kérte. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében tévesen értelmezte a Vht. 153. §-át, mivel az nem tartalmazza követelményként az árverési jegyzőkönyv jogerősítő záradékkal történő ellátását, kizárólag a végrehajtói megkeresésnek kell tartalmaznia az árverés jogerőre emelkedésének és a vételár megfizetésének a tényét. [26] Megjegyezte, hogy Vht. 153. §
(3)bekezdésének megfelelő megkeresés és az árverési jegyzőkönyv ingatlanügyi hatóság részére történő megküldésére azért került sor csak
  1. júliusban, mivel addig folyamatban volt a felperes által benyújtott végrehajtási kifogások elbírálása. Az árverési vételár későbbi megfizetésére pedig kizárólag a Vht.
  2. §
(1)bekezdésére tekintettel kerülhetett sor. A Kúria döntése és jogi indokai [27] Az ítélet érdemi felülbírálatra alkalmatlan. [28] A Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben irányadó tényállást és a Kp. 4. §
(1)bekezdése szerinti közigazgatási jogvita kereteit tévesen állapította meg, erre figyelemmel a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan. [29] Az elsőfokú bíróságnak a keresetben megjelölt 414342/6/2021.06.15 számú, a tulajdonjog törlését és egyidejűleg a tulajdonjog bejegyzését elrendelő határozat jogszerűségéről kellett (volna) állást foglalnia. A közigazgatás pernek nem lehetett tárgya az alperes perbeli ingatlant érintő – évekkel korábbi – határozatainak a jogszerűsége, a perbeli ingatlannal összefüggő hagyatéki eljárást követő, illetőleg a tulajdonjog rendezésére vonatkozó tulajdonostársak által megkötött szerződés alapján történt alperesi bejegyzés, a hiteligényléssel összefüggő közjegyzői eljárás, illetőleg az az alapján eszközölt végrehajtási jog bejegyzésének, továbbá a végrehajtási eljárás során hozott végrehajtói intézkedések és az azok ellen előterjesztett kifogás jogszerűsége sem. [30] A Kp. 37. §
(1)bekezdés f) pontja alapján a közigazgatási perben a keresetlevél elengedhetetlen tartalmi kelléke a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai megjelölése, amelynek pótlására a Kp. 46. §
(4)bekezdése értelmében csak a keresetindítási határidőn belül van lehetőség. A kialakult és egységes bírói gyakorlat szerint a jogsérelemnek a megvalósított közigazgatási cselekménnyel közvetlen összefüggésben kell lennie és a felperesnek meg kell jelölnie azokat a jogszabályi rendelkezéseket is, amelyek megsértését állítja, de a keresetlevélnek legalább szöveges formában tartalmaznia kell, hogy a határozatban szereplő döntést mely tények, körülmények, illetve okok miatt tartja magára nézve sérelmesnek. Kúria II.Kfv.37.350/2022/7/1 6 [31] A bíróságnak pedig a Kp. 56. §
(1)bekezdésében foglaltakra tekintettel a perelőkészítés során már az előkészítő tanácsülésen vizsgálnia kell, hogy a felperes keresetlevele alaki tartalmi szempontból a jogszabályban foglaltaknak megfelel-e, illetőleg felmerül-e hiánypótlási intézkedés szükségessége. A perindítási határidő leteltét, illetve a perelőkészítés szakaszának lezárultát követően a bíróság az előterjesztett keresetet a Kp. 85. §
(1)bekezdése értelmében már csak a kereseti kérelem keretei között vizsgálhatja. Ennek során elengedhetetlen annak tisztázása, hogy a kereset a megjelölt határozattal összefüggő jogszabálysértést tartalmaz-e. [32] A Kúria a rendelkezésre álló peradatok alapján megállapította, felperes a keresetében a perbeli ingatlant érintő ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett megnevezéssel, a közjegyzői eljárással, a tulajdonjog rendezésére vonatkozó szerződéssel kapcsolatos kifogásait adta elő, továbbá a 2008-ban megindult végrehajtási eljárás során meghozott végrehajtói intézkedéseket sérelmezte. Arra hivatkozott, hogy több alkalommal végrehajtási kifogást terjesztett elő, melyet a végrehajtó késedelmesen továbbított a bíróságra. [33] Hivatkozott még a keresetében arra, hogy a perbeli ingatlan ingatlan-nyilvántartási megnevezésének, az ingatlant érintő felépítmény elbontásának a korábbi ingatlannyilvántartási bejegyzésekre érdemi kihatása van, mert az alperesnek erről a rendelkezésére álló településrendezési és építésügyi feladatokat támogató elektronikus térinformatikai rendszer alapján tudomása volt, ezért lényegében a végrehajtási jog a perbeli ingatlanon lévő felépítményre nem terjedhet ki. [34] A felperes egyetlen nyilatkozatában sem jelölte meg, hogy a végrehajtó megkeresése alapján meghozott – jelen felülvizsgálattal érintett – egyszerűsített határozat az alperes eljárására irányadó Inytv., illetőleg Inytv. vhr. mely rendelkezésébe ütközik, a keresetében, de az első tárgyalás befejezéséig sem jelölt meg olyan jogszabálysértést, amely az ingatlannyilvántartási ügyben meghozott határozat jogszerűségéhez, törvényességéhez kapcsolható. [35] Az elsőfokú bíróság a fentiek ellenére elmulasztotta a keresetlevél vizsgálatát arra vonatkozóan, hogy a keresetlevélben, illetőleg a felperes első tárgyaláson tett nyilatkozatában megjelölésre került-e olyan jogszabálysértés, amely a perbeli közigazgatás határozat jogszerűségét érinti. Az alperes a keresetre tett védiratában, illetőleg alperesi érdekelt a keresetre tett nyilatkozatában a jogszabálysértés megjelölésének hiányára helyesen hivatkozott. [36] Az elsőfokú bíróság a fentiek ellenére a Vht. és Inytv. általa az ügyben relevánsnak tartott rendelkezéseit részletesen idézve, a felperes által a keresetben és tárgyaláson tett nyilatkozatában megjelölt vizsgálati iránytól eltérve vizsgálta a végrehajtó megkeresése alapján meghozott alperesi határozatot, s a kereseti kérelmen túlterjeszkedve értékelte, hogy az alperes eljárására irányadó jogszabályi rendelkezések alapján – figyelemmel a végrehajtói megkeresésre és a mellékelten megküldött árverési jegyzőkönyv kötelező alaki és tartalmi kellékeire – a megkeresés megfelelt-e a jogszabályi rendelkezéseknek és ez alapján a tulajdonjog bejegyzésére jogszerűen került-e sor. [37] A Kúria hangsúlyozza, hogy a felperes az ítéletben foglaltakkal összefüggésben egyetlen alaki, tartalmi hiányosságot és az Inytv. alapján meghozott határozat jogszerűségét érintő jogsérelmet nem jelölt meg. Az elsőfokú bíróság a Kp. 85. §
(1)bekezdés megsértésével túlterjeszkedve a kereseti kérelmen az alperesi határozat jogszabálysértő voltát olyan rendelkezésekre alapította, amelyekre a felperes a keresetében sem szövegszerűen, sem a jogszabályhely megjelölésével nem hivatkozott. [38] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő, amelyre tekintettel azt a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új Kúria II.Kfv.37.350/2022/7/1 7 határozat hozatalára utasította, s az alperesi felülvizsgálati kérelemben hivatkozott érdemi, de jelen ügyben jogi relevanciával nem bíró jogkérdés vizsgálatát mellőzte. [39] Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes által előterjesztett keresetlevél és az első tárgyaláson tett nyilatkozatában foglaltak tartalmi vizsgálatát ismételten el kell végeznie, majd tartalma alapján kell azonosítania, hogy vannak-e abban olyan jogsérelmek, amelyekre közigazgatási perben hivatkozni lehet, illetve melyek azok a jogsérelmek, amelyek kizárólagosan polgári útra, illetve a végrehajtási eljárásra tartoznak. Ezek elkülönítését követően kell állást foglalnia arról, hogy van-e olyan jogsérelem, amely konkrétan az alperes tulajdonjog törlésére és a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó egyszerűsített határozatával áll összefüggésben. Ennek hiányában vagy az eljárás megszüntetéséről vagy a kereset érdemi elutasításáról kell döntenie. A döntés elvi tartalma [40] A Kp. 85. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét kizárólag a kereseti kérelem korlátai között vizsgálhatja, ezért súlyos eljárási szabálysértés, amennyiben a bíróság nem vizsgálja, hogy a keresetlevél tartalmazza-e a határozattal összefüggő jogsérelem megjelölését. [41] Amennyiben a bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedve a döntését a felperes által az első tárgyalás befejezéséig meg nem jelölt jogszabálysértésre alapítja, az olyan, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés, amely miatt az ítélet hatályon kívül helyezése indokolt. Záró rész [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [43] A Kúria a felperes és az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 110. §
(3)bekezdése alapján állapította meg. [44] A Kúria a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 82. §
(1)bekezdésre tekintettel a hatályon kívül helyezés folytán nem rendelkezett a pártfogó ügyvéd díjáról. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.