Bfv.441/2026/10 – Kúria

(1)bekezdés a) pont, első fordulat], közokirattal visszaélés vétségében [Btk. 346.§

(1)bekezdés c) pont első fordulat], lopás bűntettében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont,
2. bb)és
3. be)alpont,

(3)bekezdés

1. b)pont,
2. ba)alpont], lopás bűntettében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont,
2. bb)alpont,

(3)bekezdés

1. b)pont,
2. ba)alpont], lopás vétségében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont, bb), bc),
2. bf)alpont], lopás vétségében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont, bb),
2. bf)alpont], folytatólagosan elkövetett lopás vétségében (Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont,
2. bb)alpont],valamint a próbára bocsátással érintett rongálás vétségében [Btk. 371. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont]. Ezért halmazati büntetésül 4 év szabadságvesztésre, 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, és vele szemben 80.590 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban határozta meg. Az ítélet – fellebbezés hiányában – 2025. december 5. napján jogerőre emelkedett. [2] II. 1. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a JászNagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség 2.B.126/2026/1. számon terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján, a Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontjára hivatkozással és a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, valamint az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [3] Indokai szerint a járásbíróság a támadott ítéletének rendelkező részében rendelkezett a terhelt vonatkozásában a Karcagi Járásbíróság 10.Bpk.363/2024/

1. számú büntetővégzésében megállapított próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és a próbára bocsátást megszüntetéséről, majd az ezen határozatban elbírált rongálás vétsége [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] miatt is kiszabta a halmazati büntetést, indokolása azonban nem tartalmazza a próbára bocsátást elrendelő határozatban megállapított tényállást. Mindez azt eredményezi, hogy a megtámadott határozatból a történeti tényállás hiányában nem állapítható meg, hogy a terhelt milyen bűncselekményt követett el és az miként minősül, így az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes, ezért a Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés, s egyben a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok valósult meg. [4]

1. A Legfőbb Ügyészség BF.394/2026/
2. számú átiratában a pertörténeti adatok ismertetésével és a BH 2021.
3. számú eseti döntés indokolásából hivatkozással a felülvizsgálati indítványt – annak indokaival egyetértve – fenntartotta azzal, hogy a bíróság Kúria 2.Bfv.441/2026/10-I 3 által megállapított tényállást a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján a határozat rövidített indokolásának is tartalmaznia kell. [5] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [6]

1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
2. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
3. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [7] A felülvizsgálati indítvány a felülvizsgálat törvényi okaként eljárási hibát sérelmezett, jogszabályi hivatkozásként a Be.
4. §

(2)bekezdés d) pontját hívta fel, valamint az ügydöntő határozat eljárásjogi alapú törvénysértésére tekintettel a Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontját jelölte meg. [8] A Be. 649. §

(2)bekezdése a felülvizsgálatra okot adó abszolút (feltétlen) eljárási szabálysértések taxációja. A feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető ok az eljárás olyan súlyos hibája, amely rendkívüli jogorvoslati eljárásban is a jogerős ítélet mérlegelés nélküli megsemmisítésére vezet. [9] Az 1/2021. Büntető jogegységi határozat 1. pontja értelmében az eljárási szabálysértés [a Be. 649. §

(2)bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya. Az abszolút eljárási szabálysértésre alapozott felülvizsgálat neutrális (semleges) jellegű, nem irányul sem a terhelt javára, sem a terhelt terhére. A feltétlen hatályon kívül helyezést és új eljárásra utasítást eredményező döntés esetében közömbös, hogy a kezdeményezés a terhelt terhére vagy javára szól-e. Ez esetben ugyanis az történt, hogy az eljárt bíróság nem folytatta le az eljárást és azt pótolnia kell. [10] 2.1. A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pont második fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság az ügydöntő határozatát a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [11] A Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [12] 2.2. A Be. 451. §

(5)bekezdése szerint a határozat részét képező indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza. [13] Ekként az indokolás rendeltetése – egyfelől a döntés, tehát valamely rendelkezés (jogkövetkeztetés) ténybeli alapjának rögzítése (a tényállás), – másfelől számadás a döntéshozatali tevékenységről (a tényálláson kívüli indokolás). [14] A tényállás és a tényálláson kívüli indokolás megkülönböztetése a vizsgált feltétlen eljárási szabálysértés szempontjából alapvető jelentőségű. Az eljárási szabálysértés megállapítására ugyanis főszabályként csak az vezethet, ha a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) és a tényálláson kívüli indokolás áll egymással ellentétben (Kúria Bfv.III.868/2012/14.), és az ellentét a büntetőjogi főkérdések – a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása – tekintetében áll fenn a rendelkező rész és az indokolás között. [15] Ezzel szemben a tényállás és a rendelkező rész összhangjának hiánya nem az eljárási szabályokat (az indokolási kötelezettséget), hanem a büntető anyagi jogot sérti. Ennek alapja, Kúria 2.Bfv.441/2026/10-I 4 hogy az irányadó tényállásnak az alkalmazott Btk. szempontjából jelentős valamennyi tényt tartalmaznia kell. Ehhez képest ítélhető meg, hogy a megtámadott ügydöntő határozat rendelkezései a büntető anyagi jog szabályaival összhangban állnak-e. Mindenképpen a büntető anyagi jogi szabályok sérelmével jár, ha az ügydöntő határozatban írt rendelkezések helytálló vagy téves mivoltának kérdésében az irányadó tényállás alapulvételével nem lehet megnyugtatóan állást foglalni. Ezért felülvizsgálatban ugyancsak a büntető anyagi jog szabályainak megsértését – és nem az indokolás hibáját – jelenti, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényállásra alapította ítéletének a felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló rendelkezéseit [Kúria Bfv.I.1.004/2020/13. (BH 2021.280.)]. [16] Ha azonban – a főszabály alóli kivételként – a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, vagyis a rendelkezés ténybeli alapja teljes egészében hiányzik, az a felülvizsgálati eljárásban szintén az abszolút eljárási szabálysértés körében nyer értékelést [Kúria Bfv.III.777/2020/9. (BH 2021.193.), Bfv.II.1.726/2016/5. (BH 2017.324.)]. A jelen ügyben ez a helyzet. [17] 3.1. A rendelkezésre álló ügyiratok alapján megállapítható, hogy a Karcagi Járási Ügyészség 1.B.1749/2024/77. számú vádirata alapján a terhelttel szemben – rablás bűntette [Btk. 365. §

(1)bekezdés a) pont első fordulat (

1. vádpont), – közokirattal visszaélés vétsége [Btk.
2. §

(1)bekezdés c) pont első fordulat (

1. vádpont)], – lopás bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)és
3. be)alpont,

(3)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont (2. vádpont)], – lopás bűntette [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont,

(3)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont (3. vádpont)], – lopás vétsége [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont bb),
2. bc)és
3. bf)alpont (4. vádpont)] – a lopás vétsége [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)és
3. bf)alpont (5. vádpont)], – folytatólagosan elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont (6. vádpont)] miatt került sor vádemelésre. [18] A vádiratban az ügyészség a Btk. 66. §

(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel indítványt tett a Be. 486. §

(1)bekezdése, a Be. 564. §

(3)bekezdése alapján a Karcagi Járásbíróság 10.Bpk.363/

1. számú ügyének egyesítésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és a terhelttel szemben halmazati büntetés kiszabására. [19] A Karcagi Járásbíróság a
2. december
3. napján megtartott előkészítő ülésen elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát és az arra alapítottan meghozott ítéletének rendelkező részében a terhelt bűnösségét a Karcagi Járási Ügyészség 1.B.1479/2024/
4. számú vádirata alapján a vád tárgyát képező bűncselekményekben megállapította. Ezen túl az ítéletben a Karcagi Járásbíróság 10.Bpk.530/
5. számú büntető ügyét a folyamatban lévő ügyhöz egyesítette, a Karcagi Járásbíróság 10.Bpk.363/2024/
6. számú büntetővégzésében megállapított próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte, a próbára bocsátást megszüntette és a terhelttel szemben a próbára bocsátással érintett rongálás vétsége miatt is büntetést szabott ki. [20] Az ítéletet a kihirdetését követően a terhelt és védője az ítéletet tudomásul vették, az ügyészség képviselője a jogorvoslati nyilatkozatra 3 munkanapot fenntartott, majd az ítélet tudomásul vételéről nyilatkozott, így az elsőfokú bíróság az ítélete
7. december
8. napján jogerőre emelkedett. Kúria 2.Bfv.441/2026/10-I 5 [21] 3.
9. A járásbíróság az első fokon jogerőre emelkedett ítéletet rövidített indokolással [Be.
10. §

(1)bekezdés] készítette, abban azonban kizárólag a Karcagi Járási Ügyészség 1.B.1749/2024/

1. számú vádiratában írt cselekmények – rablás bűntette (
2. tényállás), közokirattal visszaélés vétsége (
3. tényállás), 2 rendbeli lopás bűntette (2.,
4. tényállás), 2 rendbeli lopás vétsége (4.,
5. tényállás) és folytatólagosan elkövetett lopás vétsége (6/1-
6. tényállás) – történeti tényeinek leírása szerepel. [22] A megszüntetett próbára bocsátással érintett, a Karcagi Járásbíróság 10.Bpk.363/2024/
7. számú jogerős büntetővégzés tényállásának lényege szerint fiatalkorú terhelt
8. november
9. napján a kórházban egészségügyi ellátását követően a sértett üzemeltetésében álló italautomatát megrongálta oly módon, hogy annak italkiadó nyílásába – abból aprópénz kivétele céljából – rendeltetésszerűen benyúlt, azt lökdöste, rángatta, a faltól eltolta, mellyel 89.000 forint – meg nem térült – kárt okozott. [23] A járásbíróság a jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát képező támadott ítéletében azonban ezt, a próbára bocsátást elrendelő határozatban megállapított tényállást nem rögzítette. [24]
10. A Be.
11. §

(1)bekezdése alapján a bíróság határozata – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – bevezető részből, rendelkező részből, jogorvoslati részből, indokolásból és záró részből áll. [25] Az indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza [Be. 451. §

(5)bekezdés]. [26] Az ügydöntő határozat indokolására vonatkozó szabályozás szerint az ügydöntő határozat indokolásának kötelező tartalmi eleme a bíróság által megállapított tényállás [Be. 561. §

(3)bekezdés c) pont]. [27] A Be. 562. §

(1)bekezdés alapján, ha a kihirdetés vagy a kézbesítés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyészség, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat rövidített indokolása az 561. §

(3)bekezdés a)-

1. c)és
2. e)pontjában meghatározottakból, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. [28] A törvény az ügydöntő határozat tekintetében – amilyen az ítélet is [Be. 449. §

(2)bekezdés] – más esetekben is lehetővé teszi az indokolás egyes elemeinek az elhagyását [Be. 562. §

(2)-

(4)bekezdés,

(6)bekezdés], de a rövidített indokolás egyetlen esetében sem ad engedélyt a tényállás mellőzésére. Ennek indoka, hogy a rövidített indokolással szerkesztett ítéletnek is tartalmaznia kell minden olyan tényt, adatot és jogszabályi felhívást, amelyek alapján a bíróság büntetőjogi főkérdések tekintetében meghozott döntésének helytállósága megállapítható. [29] A Btk. 66. §

(1)bekezdése szerint a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik [Btk. 66. §

(1)bekezdés a) pont], vagy ha a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik [Btk. 66. §

(1)bekezdés b) pont]. [30] A Be. 564. §

(3)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a vádlott bűnösségét a bíróság próbára bocsátás ideje alatt vagy a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt állapítja meg, ítéletében a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezi, a próbára bocsátást megszünteti és halmazati büntetést szab ki. [31] A próbára bocsátás megszüntetésének és halmazati büntetés [Btk. 66. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pont] kiszabásának eljárásjogi előfeltétele, hogy az újabb ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az ügyeket egyesítse [Be. 486. §

(1)bekezdés]. Kúria 2.Bfv.441/2026/10-I 6 [32] A korábbi próbára bocsátást elrendelő ítélet a tényállás, a büntetőjogi felelősség és a jogi minősítés kérdésében – res iudicata-t (ítélt dolgot) képezve – köti az utóbb eljáró bíróságot, minthogy e vonatkozásban a vád tárgyává tett cselekményt a próbára bocsátást alkalmazó bíróság már jogerősen elbírálta. Ugyanakkor az ügyek egyesítése folytán az újabb ügyben eljáró bíróság határozatának tartalmaznia kell a próbára bocsátást elrendelő határozatban megállapított tényállást is [Kúria Büntető Kollégiuma által a 2/

1. (VII. 5.) BK véleménnyel felülvizsgált és módosítással fenntartott
2. BK. vélemény III/2.]. [33] A jelen ügyben a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős ügydöntő határozat marasztaló tartalmú és joghátrányt megállapító ítélet, amely annak ellenére nem tartalmazza a próbára bocsátás megszüntetésével érintett bűncselekmény történeti tényállását, hogy annak mellőzésére a törvény nem – rövidített indokolással szerkesztett határozat esetében sem – ad lehetőséget. [34] Mindez azt eredményezi, hogy a felelősségre vonás ténybeli alapja e tekintetben hiányzik, nem állapítható meg, hogy az eljárt bíróság a terhelttel szemben mely cselekmények miatt szabott ki büntetést, és az sem, hogy az alkalmazott joghátrány az anyagi jogi szabályoknak megfelel-e, így az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes, ezért a Be.
3. §

(1)bekezdés f) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés, s egyben a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pont második fordulata szerinti felülvizsgálati ok valósult meg [Kúria Bfv.III.32/2025/12; Bfv.III.777/2020/9 (BH 2021.193.)]. [35] 5. A kifejtettek alapján a Kúria – a Be. 660. §

(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Karcagi Járásbíróság jogerős ítéletét a Be. 663. §

(2)bekezdés második fordulata alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. [36] A Kúria a Be. 663. §

(3)bekezdése szerinti utasításként írja elő, hogy a járásbíróság a megismételt eljárást az eljárási törvény szabályainak betartására ügyelve folytassa le, ügydöntő határozatában kiemelten szem előtt tartva a rendelkező rész és az indokolás összhangjának követelményét. [37] 6. A Be. 856. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni; a hivatkozott törvényhely

(3)bekezdése szerint e rendelkezést vagyonelkobzás esetén is alkalmazni kell. A Be. 857. §

(1)bekezdés c) pontja pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. [38] Ezért a Kúria elrendelte a terhelt által eddig esetlegesen megfizetett vagyonelkobzás és bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését. [39] A döntés elvi tartalma A jogerős határozat indokolása ellentétes a rendelkező résszel, ha abból a próbára bocsátás megszüntetésével érintett cselekményre vonatkozó ténybeli adatok hiányában nem állapítható meg, hogy a bíróság a terhelttel szemben milyen cselekmények miatt szabott ki joghátrányt, valamint a joghátrány kiszabása megfelel-e a büntető anyagi jogi szabályoknak. [40] IV. Egyidejűleg – a Be. 663. §

(5)bekezdése alapján – határozott a fogva lévő (a megtámadott és jelen határozattal hatályon kívül helyezett ítélettel kiszabott szabadságvesztés büntetését töltő) terhelt fogvatartása kérdésében. [41] A Be. 663. §

(5)bekezdés lényege – a Be. 653. §

(1)bekezdése, továbbá a

1. § és
2. § folytán, valamint a
3. §

(1)bekezdése (illetve a

1. §) egybevetett értelmében – az, hogy a jogerős határozat hatályon kívül helyezése esetén megszűnik a kiszabott büntetés Kúria 2.Bfv.441/2026/10-I 7 végrehajthatósága, ezért vizsgálni kell, hogy az elítélt szabadlábra helyezése, illetve személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alkalmazása indokolt-e. [42] A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés nem büntetőjogi szankció, hanem az eljárás sikerének biztosítását szolgáló, részben preventív jellegű, jogkorlátozásban, illetve elvonásban álló intézkedés. Alkalmazásának általános feltételeit és azt a büntetőeljárási célt, amelyet szolgál, a törvény pontosan – a Be.
2. §

(1)és

(2)bekezdésében, valamint a Be. 552. §

(2)bekezdésében – határozza meg. [43] A Be. 276. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott objektív általános feltétel fennáll, mivel a terhelttel szemben – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése folytán – jelenleg vádemelés alapján szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények miatt van folyamatban büntetőeljárás. [44] A büntetőeljárás tárgyát több bűncselekmény képezi, túlnyomórészük vagyon elleni bűncselekmény, köztük kiemelkedő tárgyi súlyú, magas büntetési tételű vagyon elleni erőszakos bűncselekmény is van. Ehhez képest a terhelt ismert személyi körülményei alapján az állapítható meg, hogy kötődést biztosító családi háttere, szociális kapcsolata nincs, munkahellyel, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, amely alapján feltehető, hogy a büntetőeljárás során elérhetetlenné válna. [45] A többszörös halmazat, a bűncselekmények jellege, elkövetésük motivációja, és annak ténye, hogy a terhelt a vele szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedés hatálya alatt valósított meg több, közöttük tárgyi súlyát tekintve egy esetben kifejezetten súlyos bűncselekményt, ilyen egzisztenciális viszonyok között a bűnismétlés veszélyét is felveti. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ennek súlya az elkövetés óta eltelt időre figyelemmel kifejezetten csekély, de az előbbiekben felsorolt körülményekre tekintettel létező még annak ellenére is, hogy a terhelt az ügyben letartóztatásban, majd a vele szemben kiszabott végrehajtandó szabadságvesztésre tekintettel nem volt szabadlábon. [46] Az eljárás jelen szakaszában, a kényszerintézkedés alkalmazását megalapozó okok jellegére, nyomatékára a kényszerintézkedés célja enyhébb kényszerintézkedés alkalmazásával nem érhető el [Be. 276. §

(2)bekezdés b) pont, 277. §

(4)bekezdés]. [47] Ezért a Kúria a Be. 663. §

(5)bekezdése alapján, a Be. 277. §

(4)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjára tekintettel, a Be. 276. §

(2)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján a terhelt jelenlétének biztosítása, továbbá a Be. 276. §

(2)bekezdés

1. c)pont
2. cb)alpontja alapján a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében, a Be. 297. §

(4)bekezdésére figyelemmel a Be. 290. §

(4)bekezdésében írt tartamra a terhelt letartóztatását elrendelte. [48] V. A Kúria határozata ellen fellebbezésnek a Be. 6. §

(4)bekezdésére tekintettel, a letartóztatás elrendelése vonatkozásában a Be. 614. §

(2)bekezdése, felülvizsgálatnak pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja alapján nincs helye. Budapest,

1. június
2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró A Kúria Bfv.II.441/2026/
3. számú végzése
4. június
5. napján véglegessé vált. Kúria 2.Bfv.441/2026/10-I 8 Budapest,
6. június
7. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke