← Magyarország

Pf.20107/2020/7 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.107/2020/7. A felperes: Felperes1 (cím6) A felperes képviselője: Dr. Frei János ügyvéd (cím7) Az alperes: Alperes1 (cím8) Az alperes képviselője: Dr. Molnár Beáta ügyvéd (Cím5) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: az alperes (15. sorszám alatt) A per tárgya: Jogi személy határozatának bírósági felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság: Pécsi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 18.P.20.191/2020/14. Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 38.100 (harmincnyolcezer-száz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes civil szervezetet a ügyszám számon tartja nyilván. A felperes az alperes alapító tagja, korábban alelnöke is volt. A felperes az alperes gazdálkodásában, számvitelében tapasztalt, általa szabálytalannak tartott esetek miatt az alperes felé tett eredménytelen jelzések után büntető feljelentést tett, mely alapján nyomozás indult, amelyet megszüntettek. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.107/2020/7 [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] 2 Az alperes elnöke a 2020. január 6-án levélben tájékoztatta a felperest, hogy az alperes hivatalból kezdeményezi a felperes kizárását az egyesületből. A 2020. január 7-én kelt határozattal az alperes elnöke a felperes horgászatra való jogát az egyesület kezelésében lévő vízterületen felfüggesztette, az ellene indult fegyelmi eljárás lefolytatásáig. A határozat indokolásában rögzítette, hogy a felperes ellen a Fegyelmi Szabályzat 2. pontjában rögzített jogkörénél fogva rendelte el a Fegyelmi Szabályzat 2. §

  1. d)bekezdésében foglaltak megsértésének megalapozott gyanúja miatt a fegyelmi eljárás lefolytatását. Az alperes Fegyelmi Szabályzatának 2. pontja szerint „Az egyesület elnöke a hozzá érkező bejelentést köteles haladéktalanul megvizsgálni. Ha a bejelentés alapján súlyosabb fegyelmi vétségre lehet következtetni, az elnök írásban elrendeli a fegyelmi eljárást. Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg írásbeli határozattal fel kell függeszteni a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetőleg horgászatra vonatkozó jogát. …” A Fegyelmi Szabályzat 2. §-ának
  2. d)pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az a horgászegyesületi tag, „aki a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, az üzemtervnek, a horgászrendnek, az egyesületi alapszabály, az egyesület szerveinek működési szabályzatai, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését veszélyezteti (aki a Horgászat Országos Szabályai előírásait, vagy az egyesület által megszabott és közzétett horgászrendi előírásokat megszegi); aki, mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja;” 2020. január 19-én az alperes közgyűlést hívott össze, amelyen az alperes elnöke bejelentette, hogy április 1-jével a tisztségéről lemond, a titkár és a felügyelő bizottság elnöke ugyancsak bejelentette határidő megjelölése nélkül a lemondását. Az alperes fegyelmi bizottsága 2020. február 9-én kelt 1/2020/2.ügyszám alatt idézte a felperest a 2020. február 21. napján tartandó fegyelmi tárgyalásra. A felperes a fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg, távollétében a fegyelmi bizottság meghozta az 1/2020/3.számú határozatát, amely szerint: ”Felperes1t (cím9.) aki a név tagja, a Alperes1ből végleg kizárja, egyben a He. kezelésében lévő név1 horgászvízen való horgászattól végleg eltiltja. A Fegyelmi Szabályzat 16. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján, jelen határozat átvételétől számított 15 napon belül, a Fegyelmi Szabályzat
  1. pontjában foglaltak alapján nevezet személy a Alperes1 Elnökségéhez fordulva, annak címezve a határozat ellen fellebbezéssel élhet a Alperes1 Fegyelmi Bizottságánál /Alperes1, cím10/. Fegyelmi Szabályzat
  2. §
(1): „Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.” A határozat indokolása - többek között - rögzítette, „…A bizottság arra a megállapításra jutott, hogy eljárás alá vont személy magatartása, eljárása, tevékenysége két szankció együttes alkalmazását vonja maga után, két szankció együttes alkalmazása szükséges, nevezetesen a Fegyelmi Szabályzat
  1. § e.) és f.) bekezdésében foglaltak /azok egyikének megállapítása jelen esetben a másik alkalmazását is maga alá vonja/. Az előadottak a fenti indoklás alapján a bizottság eljárás alá vont személyt a Alperes1ből a Fegyelmi Szabályzat
  2. §. e.) bekezdését alkalmazva végleg kizárja egyben a Fegyelmi Szabályzat
  3. §. f.) bekezdésében foglaltakat alkalmazva, a He. kezelésében lévő vízterületen való horgászattól is végleg eltiltja, oda területi jegyet vagy napijegyet többé nem válthat.” Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.107/2020/7 [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] 3 A Fegyelmi Bizottság határozata ellen a felperes fellebbezett, amelyet az alapszabályban rögzítettekkel szemben az alperes elnöksége bírált el. Az alperes elnöksége a
  4. március 23-án meghozott 1/2020/3.ügyszám alatti határozatával a felperes fellebbezését elutasította, az első fokon hozott határozatot teljes egészében helybenhagyta. A felperes a határozatot
  5. március 31-én vette kézhez. Az alperes alapszabályának a fenti határozat meghozatalakor hatályos rendelkezései szerint: A rendes tagsági jogviszony megszűnik – egyebek mellett - a tag kizárásával. Az elnökség a kizárási indítványról haladéktalanul értesíti a kizárandó tagot, aki annak kézhezvételétől számított 15 napon belül – az elnökhöz címezve – írásbeli észrevételeket tehet arra. A kizárással érintett tag védekezésének előterjesztése céljából a személyét érintő eljárásban részt vehet, az erről határozó ülésre részére az ülést megelőző 8 nappal meghívót kell küldeni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A tag a kizárásról szóló határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat fellebbezéssel. A fellebbezés elbírálásáig a tag a tagsági jogait nem gyakorolhatja. A közgyűlés a fellebbezés tekintetében a következő közgyűlésen köteles dönteni. (Alapszabály IV. fejezet
  6. pont). A fegyelmi bizottság első fokon eljár – az egyesület fegyelmi szabályzata alapján – az egyesület választott tisztséget be nem töltött tagjainak fegyelmi ügyében. A tagnak az elmarasztaló fegyelmi határozat ellen joga van 15 napon belül fellebbezni a vezetőség elnökség tagjaiból (3 fő) álló fegyelmi testületnél, ezt követően a területileg illetékes bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. (Alapszabály IX. fejezet
  7. pont). Az elnökség feladata a tagfelvétellel, tiszteletbeli és pártoló tag felvételével tag kizárással, törléssel kapcsolatos elsőfokú határozathozatal. (Alapszabály VII. fejezet 3.pont a./pont). Az elnökség határozatképes, ha a tagjai közül legalább három tag jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza meg. A hozott határozatokat az ülést levezető elnök szóban kihirdeti. Minden tagnak egy szavazata van... (Alapszabály VII. fejezet 4.pont). A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a döntés a tagsági jogviszony kérdésében hozott határozat elleni fellebbezés elbírálásáról (Alapszabály V. fejezet 2.pont i./pont), a tag kizárásáról, tagsági jogviszonyának felmondásáról. (Alapszabály V. fejezet 2.pont o./pont). A felperes a határidőben előterjesztett kereseti kérelmében az alperes elnökségének 1/2020/
  8. számú határozata hatályon kívül helyezését kérte, az alperes fegyelmi bizottsága által 1/2020/
  9. számon hozott határozatára is kiterjedően. Kérte az alperes perköltségben történő marasztalását. A kereseti kérelem jogalapjául Polgári Törvénykönyvről szóló
  10. évi V. törvény (Ptk.) 3:
  11. §, Ptk. 3:
  12. §, Ptk. 3:
  13. §, Ptk. 3:35 §-3:
  14. §, Ptk. 3:
  15. §, Ptk. 3:
  16. §, Ptk. 3:
  17. §, Ptk. 3:
  18. §, Ptk. 3:77.§ - 3:
  19. § és Ptk. 3:
  20. §- 3:
  21. § -t jelölte meg. Arra hivatkozott, hogy a kizárásra vonatkozó határozat az alperes alapszabályába ütközik, mert az alapszabály szerint a tagsági jogviszony kérdésében hozott határozat elleni fellebbezés és a tag kizárásáról való döntés kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe tartozik, a keresettel támadott határozatot pedig az alperes elnöksége hozta meg. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az egyesület titkára
  22. január 19-ei ülésen határidő megjelölése nélkül bejelentett lemondását, amely a Ptk. 3:
  23. §
(4)bekezdése alapján
  1. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.107/2020/7 [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] 4 március 19-én hatályossá vált, így az egyesület elnöksége a határozat meghozatalának időpontjában -
  2. március 23-án - az alapszabály VII. Fejezet
  3. pontjába is ütközően járt el, mivel az elnökség nem volt határozatképes. Utalt a büntető eljárásról szóló
  4. évi XC. törvény
  5. §
(1)bekezdésére, amely szerint közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. Állította, hogy az a tény, hogy a felperes jogszabályban biztosított jogával élt, nem tekinthető olyannak, amely az alperesi egyesület céljának elérését veszélyeztetné. A felperes keresetének előterjesztését követően az alperes elnöksége
  1. május 29-ei ülésén 1/2020/3.ügyszám alatt az alábbi határozatot hozta: „név Elnöksége a Fegyelmi Bizottság Felperes1 ügyében /cím11/ 1/2020/3 számon hozott és azóta jogerőre emelkedett határozatát azon részében, melyben eljárás alá vont személyt az Egyesület tagságából kizárta megváltoztatja, ezen megállapított szankciót hatályon kívül helyezi, egyebekben a határozatot fenntartja.” Az alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Nem vitatta, hogy az alperes elnöksége a perbeli határozattal alapszabályba ütközően zárta ki a felperest. Álláspontja szerint ezt ismerte el és orvosolta azzal, hogy az elnökség a perben támadott határozatot a
  2. május 29-én hozott határozatával megváltoztatta. Kifejtette ugyanakkor, hogy a perbeli határozat horgászattól eltiltó rendelkezését külön kell vizsgálni. Mivel a felperes kereseti kérelme kizárólag a kizárással kapcsolatos jogi érvelést tartalmaz, amelyet az alperes a fentiek szerint „orvosolt”, a kereset elutasításának van helye arra tekintettel, hogy horgászattól eltiltásra vonatkozóan a határozat sem az alapszabályba, sem jogszabályba nem ütközik. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes elnöksége
  3. március 23ai ülésén 1/2020/
  4. ügyszám alatt meghozott határozatát az alperes fegyelmi bizottsága
  5. február 21-én 1/2020/
  6. ügyszám alatt meghozott határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 239.200,- Ft forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában úgy foglalt állást, hogy a perben támadott határozat kizárást rögzítő és a horgászattól eltiltó rendelkezése külön nem vizsgálható. Utalt arra, hogy a fegyelmi határozat indokolása szerint az egyik szankció a másik alkalmazását is maga után vonja, azaz a két szankció együttes, egy határozatban való alkalmazását rögzíti, nincs jogszabályi, de logikai alapja sem annak, hogy azt „ketté kelljen bontani”. Mivel az alperes maga sem vitatta, hogy a perbeli határozat az alperes alapszabályába -annak V. 2./ i.) és o) pontjába- ütközik, az alperesi jogelismerésre figyelemmel a kereseti kérelem további indokait nem vizsgálta. Elfogadta a felperesnek azt a hivatkozását, hogy a perbeli határozatot az alperes nem helyezte hatályon kívül, hiszen az alperes elnökségének
  7. május 29-i határozata csak részben változtatta meg a perbeli határozatot, csak a kizárás szankciót helyezte hatályon kívül. Mindezekre tekintettel a Ptk.3.37.§
(1)bekezdése alapján határozott a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezéséről. Az ítélet ellen, annak részbeni megváltoztatása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben változtassa meg, és állapítsa meg, hogy a fegyelmi bizottsága
  1. február 21-én 1/2020/
  2. ügyszámú határozata önálló határozat, amely nem osztja az elnökség
  3. március 23-ai ülésén 1/2020/
  4. ügyszám alatt meghozott, az alperes által hatályon kívül helyezett, határozat jogi sorsát. Jogkövetkezményként tiltsa el a felperes horgászattól az egyesület kezelésében Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.107/2020/7 [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] 5 lévő vízterületen a fegyelmi bizottság
  5. február 21-én 1/2020/
  6. ügyszámú határozata alapján. Kötelezze a felperest a perrel felmerült költségei megfizetésére. Fellebbezése indokolásában állította, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy nincs jogszabályi de logikai alapja se annak, hogy a per alapját képező határozatot ketté kelljen bontani. Állította, hogy az alperes fegyelmi bizottsága az alperes alapszabályában és fegyelmi szabályzatában előírtak szerint fegyelmi eljárást folytatott le a felperessel szemben az egyesület elnöksége által megindított kizárási eljárás mellett, attól függetlenül. Előadta, hogy a fegyelmi bizottság eljárásában megállapította a felperes felróható magatartását és szankciót alkalmazott vele szemben a fegyelmi szabályzat
  7. § d./ bekezdésében foglaltakra tekintettel. A fegyelmi bizottság két, a fegyelmi szabályzat szerinti szankciót alkalmazott. Nem vitatta, hogy az alapszabályában foglaltakkal ellentétesen hozta meg azt a szankciót, amellyel a felperes az egyesületből kizárta. Utalt arra, hogy ezt a tévesen és jogsértően kirótt szankciót a felperes keresete alapján, abból megismerve, az egyesület elnöksége megállapította és hatályon kívül helyezte. Utalt arra, hogy a fegyelmi határozat utolsó bekezdése rögzíti, hogy „egyben a fegyelmi szabályzat
  8. § (f) bekezdésében foglaltakat alkalmazva a He. kezelésében lévő vízterületen való horgászattól is végleg eltiltja, oda területi jegyet vagy napi jegyet többé nem válthat”. Állította, hogy a fegyelmi bizottság eljárása, az eljárás megindítása, lefolytatása jogszerű volt, az, hogy két megállapított szankció közül egyet jogszabálysértően alkalmazott, nem teszi önmagában jogszabálysértővé az egész eljárást és határozatot. Tévesnek tartotta ezért az elsőfokú bíróságnak az az álláspontját, hogy nem volt jogszabályi és logikai alapja a per alapját képező határozat ketté bontásának. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp.
  9. §
(3)bekezdés c) pontjában jelölte meg, álláspontja szerint a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte a csatolt díjmegállapodás alapján. Az elsődleges fellebbezési kérelemmel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az alkalmazott szankciók tekintetében az alperes határozatának ketté bontására nincs lehetőség, hiszen ezzel a perben megtámadott határozatok megváltoztatására kerülne sor, mert a határozat egy részét hatályon kívül kellene helyezni, míg egy részét hatályában fenntartani, azonban részbeni megváltoztatásra a Ptk.3:
  1. §-ának előírásai nem adnak lehetőséget. Egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a fegyelmi bizottság által meghozott határozatban alkalmazott két szankció ketté bontásának sem jogszabályi, sem logikai alapja nincs, jelezte, hogy e körben az alperes fellebbezésében jogszabályi hivatkozást sem jelölt meg. Vitatta az alperes fellebbezésében írtakat utalva arra, hogy az alperes elnöksége valóban megindította a kizárási eljárást, de azt nem folytatta le, annak lefolytatását felfüggesztette, mert a párhuzamos eljárás lefolytatását nem tartotta helyesnek és indokoltnak. (F/
  2. szám alatt csatolt tájékoztatás) Ellenkérelmében érdemben is vitatta az alperes fegyelmi bizottsága kereset tárgyává tett határozatának helytállóságát. Továbbra is hivatkozott arra, hogy az egyesület elnökségének eljárása a létesítő okiratba és jogszabályba ütköző volt akkor is, amikor annak meghozatalában olyan elnökségi tag is részt vett, aki már a
  3. január 19-ei közgyűlésen lemondott. Utalt arra, hogy ebből az okból „fogyatékos” az alperes által meghozott és a perben támadott határozatot részben módosító 1/2020/
  4. ügyszámú (2020.05.29.) számú határozat is. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.107/2020/7 [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] 6 Az alperes második fellebbezési kérelmét teljesíthetetlennek tartotta, előadva, hogy az ott kért határozat meghozatalára sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróságnak sincs hatásköre, figyelemmel a Ptk.3:
  5. §-ának rendelkezésére, amely szerint a bíróság nem jogosult a jogi személy határozatát megváltoztatni és a határozat tárgyában érdemi döntést hozni, mert azzal sérülne az egyesületi autonómia. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. A Ptk.3:
  6. § szerint a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A Ptk.3:
  7. §
(1)bekezdése szerint, ha a határozat jogszabályt sért, vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. Tartalma szerint az alperes fellebbezése azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a Ptk.3:37. §
(1)bekezdését részben tévesen alkalmazta, mert e jogszabályhely alapján a jogsértő határozat részbeni hatályon kívül helyezésére is lehetőség van. Az alperes keresettel támadott határozata a felperes kizárását illetően ugyan alapszabályba ütköző volt, de a horgászattól eltiltásra vonatkozó részében a jogszabálynak és az alapszabálynak megfelelt, ezért a határozat tekintetében a bíróság döntésének ketté bontására lett volna szükség, és erre a jogszabály lehetőséget ad. Az alperes jogi álláspontja téves. A jogszabálysértő határozat részbeni hatályon kívül helyezésére a Ptk.3:37.§
(1)bekezdése nem ad lehetőséget, a kizárás tekintetében az alperes a jogszabálysértés tényét elismerte, ami a Ptk.3:37. §
(1)bekezdése alapján a határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után. E jogkövetkezményt az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül alkalmazta. Nincs lehetőség a határozott fellebbezési kérelemben előadott tartalmú másodfokú határozat meghozatalára sem. A fellebbezést előterjesztő alperes fellebbezésében a keresetnek helyt adó ítélettel szemben az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a kereset részbeni elutasítását, vagy az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását kérheti. A fellebbezésben foglalt kérelem nem teljesíthető, hiszen a másodfokú bíróságnak nincs lehetősége az elsőfokú ítélet olyan tartalmú megváltoztatására, amire a kereset nem irányult. Helyesen hivatkozott arra a felperes a fellebbezési ellenkérelmében, hogy a másodfokú bíróság a keresettel támadott határozat jogszabálysértő vagy létesítő okiratba ütköző voltának megállapítása esetén a támadott határozatot hatályon kívül helyezheti, a Ptk.3:35. és 3:37.§
(1)bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság ennek megfelelő, érdemben helyes ítéletet hozott, ezért azt a másodfokú bíróság a Pp.383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező alperes perköltséget nem igényelhet, a Pp.83. §
(5)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes által felszámított másodfokú perköltséget, amely a felperest képviselő ügyvéd munkadíjából áll, és amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján állapította meg. Pécs,
  1. március
  2. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.107/2020/7 Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke 7 Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró Dr. Berki Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.