← Magyarország

Pf.20493/2024/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A közérdekű adatok megismerése iránti perben ha a megismerni kívánt adat a közérdekűség jogszabályi kritériumát kielégíti, a benne foglalt információk egymáshoz való viszonyától függetlenül megismerhetők, annak nincs értékelhető jelentősége, hogy egyes információk többletinformációt hordoznak vagy bizonyos szempontból nem informatív tartalmúak. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.493/2024/4/II. A felperes: Transparency International Magyarország Alapítvány 1055 Budapest, Falk Miksa utca

  1. IV.
  2. A felperes képviselője: Németh és Palatics Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe1; ügyintéző: dr. Palatics Edit ügyvéd Az alperes: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 1133 Budapest, Pozsonyi út.
  3. Az alperesek képviselője: Pete és Kiss Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe2; ügyintéző: dr. Pete Judit ügyvéd A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 21.P.21.714/2024/
  4. A fellebbezést benyújtó fél: az alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.493/2024/4/II 2 Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 160.000 (százhatvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az eljárás illetékmentes. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül az e-mail cím1 email címre elektronikus úton adja ki a felperesnek a
  5. június
  6. napján kelt SZT150100 azonosítójú, a KOPASZI GÁT Zrt., mint eladó, valamint a Budapart Amarus Kft., mint projekttársaság és a Magyar Állam, mint vevő között köttetett ingatlan adásvételi előszerződés 10,
  7. és
  8. számú mellékleteit, valamint a
  9. sorszámú mellékletet a 13., 15., 17., 19.,
  10. és
  11. oldalak kivételével. [2] Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 120.000 forint perköltséget. [3] Megállapította, hogy az eljárás illetékmentes. [4] A szerződés
  12. sorszám alatti mellékletével kapcsolatos alperesi azon védekezést, mely szerint a dokumentum ezen része döntés előkészítő jellegű, nem fogadta el, mert az alperes az anyagi pervezetést követően sem tett részletesebb nyilatkozatot hivatkozása mibenlétéről, figyelemmel arra, hogy a melléklet tárgya a vételár ingatlanonkénti megbontása. [5] A 10.,
  13. és
  14. sorszám alatti melléklet üzleti titok minősége körében azt állapította meg, hogy az alperesnek konkrétabb tényelőadása nem volt, az anyagi pervezetés sem vezetett eredményre és az alperes nem kívánt semmilyen további nyilatkozatot csatolni. Rámutatott, hogy az érdemi bírósági felülvizsgálat lehetősége azt jelenti, hogy az alperesnek olyan szintű üzleti titok hivatkozással kell élnie, hogy a mérlegelés elvégezhető legyen. [6] Jelentőséget tulajdonított annak, hogy az eladói pozícióba kerülő fél egy projekttársaság, ezért megítélése szerint kizárt, hogy a cég esetében a kiadni kért mellékletek üzleti titkot képeznének. [7] Releváns körülménynek tekintette az üzleti titokra való hivatkozással kapcsolatosan, hogy az ingatlan adásvételi előszerződéshez kapcsolódó konkrét melléklet tárgya a vételár becsült megbontása (
  15. számú melléklet), fizetési ütemterv (
  16. számú melléklet), eladói értékesítésre vonatkozó ajánlat (
  17. számú melléklet) volt, és ezek mindegyike az állam gazdálkodásával kapcsolatos adatokra vonatkozott. A közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatokat pedig főszabály szerint nem lehet üzleti titoknak minősíteni. [8] A 10.,
  18. és
  19. sorszámú mellékletek kapcsán azt vette figyelembe, hogy az előszerződés 1.
  20. és 13.14 pontjai kimondják, hogy a mellékletek elválaszthatatlan részeit képezik az előszerződésnek ezért azokat – szemben az alperesi védekezéssel – relevánsak minősítette. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.493/2024/4/II 3 [9] A vezérigazgatói utasításokra, való hivatkozást nem fogadta el, mert az nem az előszerződésre és/vagy annak mellékleteire, hanem a korábbi cégértékelésre és átvilágítási jelentésekre vonatkozott. [10] Nem látott indokot arra, hogy a
  21. számú melléklet kiadására vonatkozó kereseti kérelem teljesítését megtagadja a 2025-ös, 2026-os évek vonatkozásában, mert ezen adatok kiadását, megítélése szerint a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetősége indokolta. [11] A
  22. számú melléklet vonatkozásában, mely az ingatlanprojekt brossúra-szerű összegzése, azt állapította meg, hogy az a közpénzek felhasználásának ellenőrzése körében lehetőséget ad a tárgyalási folyamatokba való bepillantásra, hogy milyen végső megállapodás született a tett ajánlathoz képest. Megítélése szerint nagyobb súllyal esik latba a közpénzek (tervezett) felhasználása szabályozásának megismerése, a nem-projekttársaság szerződő partner üzleti érdekénél. [12] A
  23. számú táblázat esetében úgy foglalt állást, hogy az a közérdekű adatnak minősülő előszerződés mellékleteire vonatkozik, ezért a közérdekű adat fogalma alá vonható teljes terjedelmében, kiadása nem tagadható meg alappal. [13] A perköltségről a polgári perrendtartásról szóló
  24. évi CXXX. törvény (Pp.)
  25. §

(1)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján határozott. [14] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását; [15] másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a
  1. számú kereseti kérelem elutasítását vagy az eljárás e körben való megszüntetését; [16] harmadlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését vagy részítélet hozatalát és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, valamint a felperes perköltségben való marasztalását. [17] Álláspontja szerint a bíróság joga eldönteni, hogy a kért dokumentumban van-e olyan adat, amelynek nyilvánossága jogszerűen korlátozható, ehhez az ellenkérelmében meghatározta azokat az adatokat, amelyek esetében érdekmérlegeléssel arra a következtetésre lehet jutni, hogy a titok megtartásához fűződő érdek erősebb. [18] Ismertette az üzleti partner üzleti titokra vonatkozó levelét, mely szerint a szerződés 10.,
  2. és
  3. számú melléklete üzleti titok, mert ezek szenzitív információkat tartalmaznak az építés időtartamáról, a tervezési és kivitelezési ütemtervről, a BudaPart know-howról, és a műszaki tartalomról, amelyekre figyelemmel a Kopaszi Gát Zrt. érdekeit sértené ezek nyilvánosságra kerülése. [19] Megítélése szerint az elsőfokú bíróság rendelkezett mindazon információkkal, amelyek tekintetében a mérlegelési jogkörével érdemben is élhetett, ugyanakkor nem hatott közre abban, hogy az alperes további nyilatkozatokkal egészítse ki a megítélése szerint hiányos védekezést. [20] Meggyőződése eszerint a 10.,
  4. és
  5. számú mellékletekkel kapcsolatban elvárt részletesebb indokolással feltárná az adott melléklet tartalmát. Különösen igaznak vélte ezt a
  6. és
  7. számú mellékletek esetében, amelyek kizárólag a fizetéssel kapcsolatos tényadatokat (dátumok, összegek) tartalmaznak. [21] Kifejtette, hogy mind az eladói, mind a vevői oldalnak az üzleti titok fogalmi körébe vonható üzleti érdeke fűződik ahhoz, hogy a több évre meghatározott fizetési Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.493/2024/4/II 4 ütemezést a versenytársak ne ismerjék meg, illetve ne tudjanak következtetéseket levonni a felek cash flow helyzetére vonatkozóan, illetve piaci magatartásukat ne ezen információkra alapozzák. [22] A
  8. és
  9. számú mellékletek a szerződéskötés előtti, a beruházás megkezdését megelőzően becsült értékeket tartalmaznak, a végleges megállapodást a már átadott szerződés tartalmazta. [23] A
  10. számú melléklet esetében vitatta, hogy az olyan adatokat tartalmazna, amelyek a közérdekű adatok körébe tartoznának. [24] Előadása szerint a tranzakciónak további részletezése olyan többletinformáció, amely esetében az üzleti titok megtartásához fűződő jog érvényesül erőteljesebben. [25] Vitatta, hogy a
  11. számú mellékletekben rögzített adatok informatív tartalmúnak lennének, azokból a közügyek átláthatóságára nem lehet következtetést levonni és vitatta azt is, hogy a melléklet adatai közérdekű adatok lennének. [26] Álláspontja szerint jelen esetben olyan közérdek a fenntartott kereseti kérelmek vonatkozásában nem állapítható meg, melyek a közügyek átláthatósága érdekében fennállna. [27] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte azt a hivatkozását, mely szerint a szerződő partnere a piacon működő gazdasági társaság, amelyben nincs a Magyar Államnak vagy a Magyar Állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak közvetlen irányítást biztosító befolyása. [28] Hivatkozott arra is, hogy a kiadni kért adatok olyan technikai, műszaki megoldásokat, termelési folyamatokat, munkaszervezési és logisztikai módszereket tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra kerülése az esetében és az általa képviselt Magyar Állam vonatkozásában aránytalan sérelmet okozna. [29] Utalt arra, hogy a vezérigazgatói utasítás alapján végezte el a szerződés minősítését. Az üzleti titok körének meghatározása a gazdálkodó szervezet kompetenciája, azt harmadik személy nem bírálhatja felül. [30] A részbeni permegszüntetés iránti kérelme tekintetében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a felperes
  12. számú kereseti kérelméről nem döntött. Ebben a tekintetben azt kell értékelni, hogy a felperes nyilatkozatát úgy kell értelmezni, mint aki e kereseti kérelmétől elállt. Ezzel ellentétes esetben a
  13. számú kereseti kérelem elutasítását is kérte. [31] A határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelme kapcsán előadta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást tévesen állapította meg, a pervezetés hiányos volt, és a
  14. számú kereseti kérelemmel kapcsolatos döntés hiányzott, melyek az eljárás lényeges szabályai megsértésének minősülnek, ami kihatott az ügy érdemi eldöntésére. Álláspontja szerint az üzleti titokok megtartásához való jog és a közpénzek nyilvánosságához fűződő alkotmányos alapjog szembe állításakor az elsőfokú bíróság nem végezte el az érdekmérlegelést. Nem állapítható meg a jogvitát eldöntő kérdésben, hogy a másodfokú bíróságnak milyen mérlegelést kellene felülbírálnia. [32] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben marasztalását kérte. [33] Előadta, hogy a 10.,
  15. és
  16. sz. mellékletekkel kapcsolatban az alperesnek lehetősége volt arra, hogy részletes érvelését is zárt iratként kérje kezelni, biztosítva ezzel, hogy az alperes érdemi indokolást tudjon előadni a perben oly módon, hogy az a felperes számára ne legyen ismert. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.493/2024/4/II 5 [34] A projekttársaság üzleti titkával kapcsolatos alperesi érveléssel szemben annak tulajdonított jelentőséget, hogy az alperes további érvelést és bizonyítékot a kiadni kért adatok üzleti titokként védendő voltának altámasztására nem bocsátott rendelkezésre. [35] Megítélése szerint az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett, amikor arra jutott, hogy a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatokat főszabály szerint nem lehet üzleti titoknak minősíteni, konkrét előadás védett ismeretre vonatkozóan egyik esetben sem volt, sem az alperes, sem szerződéses partnere tekintetében. [36] A
  17. számú melléklet vonatkozásában tett azon alperesi hivatkozás, mely szerint vitatta, hogy az adat közfeladatának ellátása során keletkezett és ezért nem minősül közérdekű adatnak, csak a fellebbezésben előadott érvelés, ezért az nem vehető figyelembe. [37] Álláspontja szerint a melléklet tartalma az előszerződés alapjaként szolgáló árajánlatként nem választható el az adásvételi előszerződéstől és nem kérdőjelezhető meg közérdekű adat minősége sem. A közpénzek elköltésének átláthatóságát szolgálja annak megismerése, hogy az adott előszerződés milyen ajánlati feltételek mellett, illetve azokhoz képest milyen eltéréssel jött létre. [38] Előadta, hogy a
  18. számú melléklet kapcsán az elsőfokú bíróság helyesen indokolt úgy, hogy a mellékletek címe alperes által sem vitatottan közérdekű adat és azok a jogügylettel kapcsolatos további szerződéseket generálnak, és mint ilyenek a megkötött szerződésre vonatkozó közérdekű adatoknak minősülnek. [39] Hivatkozott arra, hogy az alperes fellebbezésében nem adta indokát annak, hogy az érintett adatok miért mutatnak túl a közérdekű adat fogalmán. Álláspontja szerint a melléklet azt az információt tartalmazza, hogy az alperes és üzleti partnere a jogügylet teljesítéséhez kapcsolódó további szerződések, egyéb ügyletek megvalósulását hogyan ütemezi. [40] Kifejtette, hogy az alperes érdemi előadást az üzleti titok vonatkozásában nem tett, általános, konkrétumokat nélkülöző nyilatkozata a nyilvánosság-korlátozás indokoltságának alátámasztására nem alkalmas. Az alperesi állásponttal szemben az eljáró bíróság a rendelkezésére álló szűk körű információk alapján a zártan csatolt iratok elemzésével az érdekmérlegelést elvégezte. Rámutatott, hogy az üzleti titkot képező adatok meghatározása nem az üzleti partner és nem is a bíróság, hanem az alperes kötelezettsége, [41] Előadta, hogy az alperes fellebbezésében foglaltakkal szemben nem volt
  19. számú kereseti kérelme. Amelyre ilyenként hivatkozott az alperes, az a valamennyi kereseti kérelemhez kapcsolódó kiegészítésnek minősül, melyet az alperes az elsőfokú eljárás során megfelelően értelmezett és a bíróságnak ehhez igazodva e kiegészítésről külön nem kellett határoznia. [42] Az alperes fellebbezése nem alapos. [43] Az alperesi fellebbezés eredményeként nem vált szükségessé az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és az eljárás részbeni megszüntetése sem, ezért a másodfokú bíróság a Pp.
  20. §
(1)bekezdése alapján az ügy érdemében döntött. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.493/2024/4/II 6 [44] A felek közöti információs aszimmetria révén a közérdekű adatok megismerése iránti perekben a felperes nincs abban a helyzetben, hogy a kért adatokat pontosan meghatározza, ezért az adatigénylő általánosabb tartalmú, az érintett adatokat körülíró nyilatkozatokat is előterjeszthet. Jelen esetben a felperes a 10 pontban felsorolt szerződések mindegyike vonatkozásában „a mellékletek, módosítások, kiegészítések, függelékek stb.” kiadását is kérte, ezt minősítette az alperes a fellebbezésében
  1. számú kereseti kérelemnek. [45] A felperesnek nem volt ilyen önálló kereseti kérelme, az valamennyi pontot érintő kiegészítő kérelem volt. A perfelvétel eredményeként teljes egészében tisztázódott, hogy mely pontok esetén teljesíti a felperesi igényt az alperes, melyek esetében nem tartja fenn a keresetét a felperes, és az is teljesen egyértelmű volt, hogy az eljárás végére egy bizonyos szerződés négy melléklete vonatkozásában volt vita a felek között, és ezek megismerését kívánta a felperes. Erről egyezően nyilatkoztak a felek a perfelvételi tárgyaláson (21.P.21.714/2024/
  2. számú jegyzőkönyv
  3. oldal). Az elsőfokú bíróság döntése kizárólag ezekre terjedt ki, tehát a határozat megfelelt a Pp.
  4. §
(1)bekezdésében foglalt, ítélet teljessége követelményének, kiterjedt valamennyi még fennmaradt kereseti kérelemre. Erre tekintettel nem vált szükségessé az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése és az eljárás részbeni megszüntetése sem. [46] Az alperesi fellebbezés több ponton vitatta, hogy a keresettel érintett adatok közérdekű adatnak minősülnének, ezért ezt az alapvető kérdést kellett tisztázni az elsőfokú bíróság érdemi felülbírálata során. [47] Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  1. évi CXII. törvény (Info tv.)
  2. §
  3. pontja szerinti fogalommeghatározásban foglaltak alapján a kereset tárgyát képező, SZT-150100 számú, a Kopaszi Gát Zrt., valamint a Budapart Amarus Kft. és a Magyar Állam (melyet az alperes képviselt) által kötött ingatlan adásvételi előszerződés mellékletei egyértelműen közérdekű adatnak minősülnek. [48] Az előszerződést kötő képviseletében eljáró alperes, mint közfeladatot ellátó társaság kezelésében lévő szerződés és annak valamennyi csatolt része, az alperes közfeladatának ellátása – jelen esetben az előszerződés kitárgyalása és megkötése – során keletkezett információ, tehát közérdekű adat. (Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá az előszerződés 1.
  4. és 13.
  5. pontjaiban rögzítettekre, melyek szerint a mellékletek elválaszthatatlan részét képezik az előszerződésnek.) [49] Ezen túlmenően az Alaptörvény
  6. cikk
(2)bekezdése alapján az előszerződés tárgyát képező ingatlanok megvásárlása közpénzből történik, ezért az ügyletet szabályozó előszerződés és valamennyi melléklete közérdekű adat. [50] A fentiekhez szorosan kapcsolódtak az alperes azon hivatkozásai, hogy az érintett adatok egyrészt „többletinformációt” tartalmaznak, illetve „nem informatív tartalmúak”. [51] Ebből a szempontból fontos, hogy az információelmélet különbséget tesz adat és információ között és ezt veszi alapul az Info tv. szabályozása is (lásd: személyes adat, közérdekű adat fogalma – információ, ismeret). Az információ olyan értelmes közlés, mely ismeretet szolgáltat és megérthető, míg az adat az információ megjelenési formája. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.493/2024/4/II 7 [52] A jogszabály az adat megismerését támogatja, függetlenül attól, hogy a befogadó az adat által hordozott információhoz miként viszonyul, azt miként hierarchizálja. Ezért közömbös annak vizsgálata, hogy egy adatösszességben azonosítható információk miként viszonyulnak egymáshoz. Ha az információk a közérdekűség kritériumát kielégítik, megismerésüket a jogszabály garantálja. [53] A fenti összefüggések mellett a másodfokú bíróság kifejezetten teljesültnek ítélte az Info tv. 1. §-ban foglalt célt a perbeli adatok esetében, vagyis azok megismerése a közügyek átláthatóságát szolgálta. [54] Ebből következően az alperesnek az Info tv. 26. §
(1)bekezdése alapján lehetővé kellett tennie, hogy a felperes a közérdekű adatot megismerhesse, ha nincs ezt akadályozó, törvényben foglalt kivételként meghatározott akadály. [55] Külön nem kellett érintenie a másodfokú bíróságnak az alperes által az elsőfokú eljárásban hivatkozott Info tv. 27. §
(5)és
(6)bekezdésében foglalt érvelést, mert a fellebbezés ezzel kapcsolatos megállapításokat, hivatkozásokat nem tartalmazott. [56] A fellebbezésben foglaltak alapján azt kellett értékelni, hogy ilyen kivételt állít fel az Info tv. 27. §
(3)bekezdésében foglaltakkal az üzleti titkot képező adatok esetében akkor, ha a közérdekű adat nyilvánosságra hozatala az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést eredményezne, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. [57] Az Üttv. 1. §
(1)és
(2)bekezdései által oltalmazott üzleti titok és védett ismeret titok jellegének külső jele az üzleti titokká minősítés, mely a törvényi meghatározás szerint elsősorban a titok jogosultjának a titokban tartás érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítását jelenti. [58] Az alperes által hivatkozott vezérigazgatói utasítás (19/
  1. számú) az üzleti titokká minősítéssel kapcsolatosan az üzleti titok törvényi fogalmát veszi alapul és azt az adatot, tényt, információt rendeli minősíteni, mely indokolja az üzleti titokká minősítést. Az eljárás ilyen módon való meghatározása egyrészt általános tartalmú, másrészt fogalmilag önmagába vissza hajló, a minősítés lehetőségének meghatározásán túl, a jogszabályon túlmutató tartalmi szempontokat nem tartalmaz. Ezen túlmenően a perbeli mellékletekre vonatkoztatható, egyedi, a bíróság által értékelhető minősítési eljárás során született dokumentum nem vált ismeretessé. [59] A minősítés – belső szabályozók szerint végrehajtott – ténye alapján nem volt levonható olyan következtetés, hogy az érintett dokumentumok megismerése aránytalan sérelmet jelentene a szerződő felek bármelyikére nézve. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.493/2024/4/II 8 [60] Az ingatlan adásvételben érintett eladói- és projekttársaság az építőipari piacon tevékenykedő társaságok, ez a tény azonban nem gátja a közérdekű adatok megismerésének, mert az ilyen társaságoknak az állammal, illetve annak alrendszerével kötött szerződéses ügyletek révén számolniuk kell azzal, hogy esetleg a védeni kívánt adataikat, információikat a nyilvánosság megismerheti az egyéb versenytársaktól eltérően. Ezeket a piaci szereplőket közvetlenül is terheli az Info tv.
  2. §
(3a)bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség. [61] Önmagában tehát az érintett társaságok piaci jellege és az államtól elkülönülő tulajdonosi szerkezetének ténye nem akadálya a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerésének azzal, hogy e társaságok érdekeit is figyelembe kell venni a perbeli értékeléskor. [62] Az elsőfokú eljárás menetéből, valamint a perfelvételi tárgyalásokon tett nyilatkozatokból a másodfokú bíróság számara az körvonalazódott, hogy az alperes tisztában volt az általa bizonyítandó tényekkel, körülményekkel továbbá az elsőfokú bíróság a tájékoztatásával (21.P.21.714/2024/7. számú jegyzőkönyv 10. oldal) is közrehatott abban, hogy az alperes bizonyításhoz szükséges nyilatkozatait megtegye [Pp. 237. §
(1)bekezdés]. [63] Erre tekintettel az alperes által előterjesztett ellenkérelemben és a tárgyaláson előadott védekezés alapján kellett az elsőfokú bíróságnak az üzleti titok aránytalan sérelmével kapcsolatos mérlegelést elvégeznie. Az elsőfokú bíróság a szükséges mérlegelést elvégezte, az alperes által zárt iratként csatolt értékelendő mellékletek ismeretében. [64] Ebből következően pedig az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges szabályait nem sértette meg, és nem volt alapja az elsőfokú határozat Pp.
  1. §-a szerinti hatályon kívül helyezésének sem. [65] Az alperes nem adott elő olyan tartalmú védekezést, melyre támaszkodva azt lehetett volna értékelni és modellezni, hogy az érintett építőipari piacon az egyes mellékletekben foglaltak megismerése miként befolyásolja, vagy befolyásolhatja az érintett társaságok ezen a piacon való működését oly módon, hogy aránytalan sérelmet kénytelenek elviselni, azokhoz a kockázatokhoz képest, melyet a működésük során észszerűen vállalnának. [66] A
  2. számú melléklet a becsült vételárat tartalmazta releváns szempontú megbontásban, a
  3. számú melléklet pedig a fizetési ütemterv volt. Ezek az információk kifejezetten a vételár meghatározásával és a szerződés teljesítésével voltak kapcsolatban ezért az Info tv.
  4. §
(3)bekezdésének utolsó fordulatára is figyelemmel a közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat megismeréséhez fűződő alapjog érvényesülése élvezett elsőbbséget. [67] Az adatokból az érintett társaságok kapitalizációjára vonatkozó információk nyerhetők és ezek adott esetben a társaságok számára aránytalan sérelmet jelenthetnek, de Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.493/2024/4/II 9 titokban tartásuk a közérdekű adatok megismerésének akadálya, mert belőlük az állam fizetési kötelezettségére vonatkozó információk származnak. [68] Az alperes a per során és részben a fellebbezésben is a 11. és 19. számú mellékletekkel kapcsolatosan védett ismeretre (know-how) is hivatkozott, mint ami akadálya a közérdekű adat megismerésének. A 19. számú melléklet is rendkívül szoros kapcsolatot mutatott a szerződés tárgyával és a szerződés teljesítésével, valamint a vételárral. [69] Az Üttv. 1. §
(1)és
(2)bekezdése markánsan tesz különbséget ténytitok, adattitok és védett ismeret között. Ennek azért van különös jelentősége a közpénzfelhasználás ellenőrzése körében, mert a védett ismeret esetében a más általi megismerés egy szellemi vagyon értékvesztését eredményezi. A szabályozás tehát a védett ismeret közkinccsé válását kívánja elkerülni. [70] Az alperes az Üttv. 1. §
(2)bekezdésében foglalt meghatározás szerinti (azonosításra alkalmas módon rögzítettség, ismeret, tapasztalat, megoldás jelleg) nyilatkozat és azonosítás nem történt a kiadni kért mellékletek tekintetében, az alperes csak általános hivatkozással élt. [71] A másodfokú bíróság nem talált a mellékletekben felismerhetően azonosítható sajátos ismeretre, megoldásra, tapasztalatra vonatkozó kifejezett utalást. [72] Az a körülmény, hogy bizonyos tudásbázis igénybevételét kívánta meg az adott mellékletben foglaltak megalkotása, nem jelenti azt, hogy felismerhető és visszafejthető lenne a sajátos ismeret, tapasztalat vagy megoldás, olyan jelleggel, hogy az más számára is hasznosítható lehet. [73] A 30. számú mellékletben foglaltak az előszerződéshez kapcsolódó mellékletek idejét, határidejét határozzák meg és a fentiekben kifejtettek alapján közérdekű adatoknak minősülnek és velük kapcsolatban nincs olyan törvényi akadály, mely a megismerést gátolná. [74] Mindezek alapján a másodfokú bíróság egyetértve az elsőfokú bíróság döntésével, a Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta. [75] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, azért a másodfokú bíróság a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a pernyertes felperes másodfokú költségének megfizetésére, melynek összegét a Pp. 81. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti felszámítás alapján a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel állapított meg. [76] Az eljárás illetékmentes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdésének o) pontja alapján, ezért a feleknek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezett. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.493/2024/4/II 10 [77] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 148. §
(4)bekezdése szerint figyelmezteti a feleket, hogy a Pp. 148. §
(1)és
(2)bekezdésében foglalt, az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezéseket a jelen ügyben nem lehet alkalmazni. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke – előadó bíró Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. bíró Dr. Hercsik Zita s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.