A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségének hiánya miatt nem indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.219/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes neve (felperes címe; felperes címe1) A felperes képviselője: Dr. Molnár Ákos ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Veress Júlia kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatával kapcsolatos közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálattal támadott határozat száma: Fővárosi Törvényszék 101.K.700.954/2022/
- Rendelkező rész Kúria VII.Kfv.45.219/2022/2 2 A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- október
- napján Ausztráliába költözött, ott letelepedett, munkát vállalt, megszerezte az állandó lakó státuszt, ezt követő 4 év elteltével,
- szeptember
- napján az állampolgárságot. A felperes
- november 16-án a
- évi CXVII. törvénnyel kihirdetett a Magyar Köztársaság és Ausztrália közötti szociális biztonságról szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján öregségi nyugdíj iránti igényt terjesztett elő, amelyben – az Ausztráliában szerzett 3 éves helyben lakási időszak beszámításával – magyar nyugellátás
- december
- napjától történő megállapítását kérte. [2] Az alperes az igényt a
- szeptember 22-én kelt BP/L537/14123-4/
- számú határozatával elutasította. Megállapította, hogy a felperes
- június 9-én született, az öregségi nyugdíjhatárt a rá irányadó jogszabályok szerint
- június
- napján tölti be, vagyis öregségi nyugdíjra nem jogosult. A felperes a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára azért nem jogosult, mert nem szerzett kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban 40 év jogosultsági időt. Ezt követően az alperes a felperes által
- január
- napján előterjesztett jogorvoslati kérelem alapján, amelyet a felperes annak el nem fogadása esetén kereseti kérelemként kért elbírálni,
- május 7-én BP/L537/141235/
- szám alatt határozatot hozott, amelyben a kérelmet – a korábbival azonos indokok alapján – ismételten elutasította. [3] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a fenti határozatokat változtassa meg, állapítsa meg, hogy rendelkezik a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító 40 év jogosultsági idővel, ezért jogosult öregségi teljes nyugdíjra. Álláspontja szerint az Egyezmény
- cikk
- és
- §-a, valamint
- cikke alapján az Ausztráliában szerzett jogosultsági idő összeszámítandó a magyar jogosultsági idővel, ezért megszerezte a 40 éves jogosultsági időt. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte, a határozataiban foglalt indokolással azonos tartalommal. A jogerős ítélet [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
- §
(2)-
(2c)bekezdései, valamint az Egyezmény 15. cikke
(1)-
(3)bekezdései és
- cikke alkalmazásával Kúria VII.Kfv.45.219/2022/2 3 – elutasította, mert az ausztráliai hatóságok által igazolt helybenlakási idő nem minősül a Tny.
- §
(2a)-
(2c)bekezdései szerinti jogosultsági időnek, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időbe az Ausztráliában szerzett, de a magyar jogszabályok szerinti jogosultsági idő számítható csak be. A felülvizsgálati kérelem [6] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítéletnek a fenti határozatokra is kiterjedő megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására, annak keretében arra kötelezését kérte, hogy állapítsa meg, hogy a felperes rendelkezik a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító negyven év jogosultsági idővel. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjára, „valamint
- ab)pontjaira” hivatkozással kérte az ügy érdemére kiható, a felülvizsgálati kérelmében részletezett jogszabálysértés, „valamint a felvetett jogkérdés társadalomi jelentősége okán”. [8] Előadta, hogy a jogerős ítélet sérti a Tny. 6. §
(1)bekezdés a) pontjában, a 18. §
(2a)és
(2b)pontjában, az Egyezmény 15. cikk
(1)-
(3)bekezdésében,
- cikkében foglalt rendelkezéseket. Álláspontja szerint a felvetett jogkérdés, amely szerint az ausztrál hatóságok által igazolt helyben lakási idő a nők kedvezményes nyugdíja tekintetében jogosultsági időnek számít-e, a társadalom széles rétegét érintheti. Az elsőfokú bíróság és a hatóság tévedett, amikor a nők kedvezményes nyugdíját megalapozó időbe az Ausztráliában elismert, bizonyítottan megvalósult „helyben lakási” időtartamot nem vette figyelembe. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, azonban azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatása – az alábbiakban részletezettek szerint – nem indokolt. [11] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített Kúria VII.Kfv.45.219/2022/2 4 befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében tévesen hivatkozik a kérelme befogadhatóságának önálló feltételeként az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre [a Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontjára]. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadhatja be, ha fennáll az ügy érdemében való eltérő döntés elvi lehetősége, és emellett fennáll a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának az aa)-
- ad)alpontjaiban foglalt feltételek valamelyike. A Kúria a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt (a jogerős ítélet felülvizsgálatát megalapozó) jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, csak a felülvizsgálati kérelem befogadását követően hozott, az ügyet érdemben elbíráló határozatában. [13] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [14] A fentiek értelmében, valamint a Kúria követendő határozatai (Kfv.VI.38.106/2018/2., Kfv.II.38.204/2018., Kfv.II.37.643/2021/2., Kfv.VII.45.086/2022/2., stb.) alapján a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy megjelölje azt az okot vagy azokat az okokat, amelyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható. A Kúria a jogerős ítélettel kapcsolatosan megjelölt jogszabálysértéseket is kizárólag a megjelölt befogadási okkal összefüggésben vizsgálhatja, ezért a befogadási ok, valamint a jogszabálysértések megjelölésének kötelezettsége egymástól nem választható el. Ha a fél az előírt kötelezettségei közül valamelyiknek nem tesz eleget, a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága érdemben nem bírálható el, ugyanakkor a Kúria a befogadhatóság körében kizárólag a fél által megjelölt okból vizsgálódhat. A Kp. szabályainak formálisan megfelelő felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa)
- ad)alpontjaiban vagy
- b)pontjában megjelölt okok legalább egyike miatt indokolt az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata. [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében a befogadhatóság körében – annak tartalma alapján – a Kp. 118. §
- a)pontjának
- ab)alpontjára, vagyis arra hivatkozott, hogy az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata az ügy társadalmi jelentősége miatt indokolt, ezért a Kúria ebben a körben bírálhatta el a befogadhatóság feltételeinek fennállását. [16] A Kúria – követendő határozatai (Kfv.III.37.068/2022/2., Kfv.II.37.070/2022/2., Kfv.V.35.009/2022/2., stb.) alapján – az ügy társadalmi jelentőségére alapítva a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a felmerülő jogkérdésnek, vagy az adott ügynek van olyan eleme, amely a jogalanyok széles körét érinti. A befogadáshoz szükséges továbbá az is, hogy általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható legyen a befogadás indoka. [17] A Kúria nem találta megállapíthatónak, hogy a felülvizsgálattal érintett ügy a jogalanyok széles körét közvetett, vagy közvetlen módon érinti, illetve rájuk kihatással van. Nem állapítható meg a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdés tömeges, vagy nagy számban történő előfordulása, amelynek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás lenne szükséges, továbbá a befogadás megjelölt indoka a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba nem hozható. [18] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria VII.Kfv.45.219/2022/2 5 A döntés elvi tartalma [19] A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha a fél által kifogásolt, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségének hiánya miatt nem indokolt. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [21] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- szeptember
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s. k. bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Bérces Nóra s. k. bíró