Kfv.45084/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjában meghatározott befogadási ok nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.084/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Dr. Mata Anett ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (alperes címe) A per tárgya: társadalombiztosítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 109.K.700.032/2024/12. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria III.Kfv.45.084/2024/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a felperes szolgálati járandósága folyósításának szünetelését rendelte el 2023. szeptember 1-től 2023. december 31-ig a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khetv.) 11. §

(1)és

(3)bekezdése alapján. [2] A felperes pontosított keresetében elsődlegesen a határozat megváltoztatását és az alperes 403.155 forint és késedelmi kamatainak megfizetésére kötelezését kérte, míg a másodlagos kérelme a határozat hatályon kívül helyezésére vagy megsemmisítésére és az elsődleges kereseti kérelem szerinti elmaradt szolgálati járandóság kifizetésére irányult. Arra hivatkozott, hogy mivel a keresőtevékenységét szociális, gyermekvédelmi intézménynél folytatja, a vonatkozó szabályozás alapján az ellátás folyósítása a teljes évre megilleti. A bíróság ítélete [3] A bíróság a felperes keresetét elutasította megállapítva, hogy a keresettel támadott alperesi határozat meghozatalakor kivételszabályt rögzítő rendelkezés nem volt hatályban; a szolgálati járandóság szünetelésére nem a jogviszony típusa, hanem az éves keretösszeg elérése miatt került sor, ezért az alperes döntése a keresettel érintett körben nem volt jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az alperes határozatának megsemmisítését kérte. [5] A felperes a felülvizsgálati kérelme befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjainak megjelölésével kérte. Álláspontja szerint az ügy érdemére kiható szabályszegés miatt szükséges az ítélet felülvizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében. A befogadást indokolja a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége is, tekintettel arra, hogy jelentős azon személyek száma, akik szolgálati járandóságban részesülnek, és mivel annak összege nem elegendő a megélhetésükhöz, munkát vállaltak a szociális ellátórendszerben, ezáltal a társadalom védelme, a rászorulók támogatása, az állami kötelezettségvállalás teljesítésében vesznek részt. E személyektől az alperes jogszabállyal ellentétesen „levonja” azon járandóságukat, amelyet a törvényben meghatározott összegen felül kapnak. Kúria III.Kfv.45.084/2024/2 3 A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [7] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kp. 3. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [9] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2.). [10] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [11] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira hivatkozással kérte. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján ezért a joggyakorlat egységének biztosítása Kúria III.Kfv.45.084/2024/2 4 érdekében a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, ebben a Kúria még nem foglalt állást, e vonatkozásban a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.I.37.401/2024., Kfv.III.37.402/2024/2.) [13] A Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége [Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont,
2. ab)alpont] okán kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. A befogadáshoz ebben az esetben az is szükséges, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ezen pontra hivatkozással a felülvizsgálat különösen abban az esetben engedélyezhető, ha a jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel, valamint, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.I.37.341/2024/2., Kfv.VII.37.407/2024/2. stb.). [14] A Kúria gyakorlata egységes abban, hogy az
3. ad)alpontra történő hivatkozás esetén a befogadási okot indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében (Kfv.VII.37.077/2024/2.). A befogadhatóság indokolásának el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól. Nem a Kúria feladata a kérelmező helyett kiválasztani a felülvizsgálati kérelemből azt, hogy mi minősülhet befogadhatósági indoknak (Kfv.VII.37.687/2023/4.). A Kúria csak annak keretei között mozoghat, hogy sérültek-e a kérelem előterjesztőjének alapvető eljárási jogai, illetve a kérelem alapján észlelhető-e az ügy érdemére kiható egyéb eljárásjogi jogszabálysértés. [15] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjához kapcsolódóan nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében miért tartja indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Nem jelölte meg azt sem, hogy ebben a körben mi lenne az az elvi kérdés, amelynek megválaszolását várja. Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja körében a felperes a vele azonos helyzetben lévő, szolgálati járandóságban részesülő, és emellett a szociális ellátórendszerben munkát végző személyek jelentős számára utalt, akiktől az alperes szintén „levonja” – a felperes álláspontja szerint jogellenesen – a keretösszegen felüli járandóságukat. Ezen érv alapján azonban nem mutatható ki az ügy társadalmi jelentősége, hiszen nem vetődött fel olyan, a jogegységgel kapcsolatba hozható fontos ok, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érintené. Az, hogy a szolgálati járandóságban részesülők általában munkát is végezhetnek, a jogszabályból következik, mint ahogyan az is, hogy a keretösszeg elérésekor az ellátást szüneteltetni kell. A felperes azonban ezeken felül további indokokat a befogadás körében felhozni nem tudott, lényegében a bíróság álláspontjával egyet nem értve hangsúlyozta az alperes eljárásának jogszerűtlenségét, és a saját, egyedi ügyén túlmutató olyan jogkérdést nem vetett fel, ami miatt a Kúria állásfoglalása szükséges lenne. A Kúriának ezen felül nincsen tudomása a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdés tömeges, vagy nagy számban történő előfordulásáról, továbbá arról sem, hogy a jelen ügy a jogalanyok Kúria III.Kfv.45.084/2024/2 5 széles körét közvetlen, vagy közvetett módon érintené. Mindezek okán nem igazolt sem az egyedi ügyön túlmutató jogkérdés különleges súlya, sem az ügy társadalmi jelentősége. [17] A Kúria kiemeli, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontokhoz kapcsolódóan maga sem észlelt olyan elvi jelentőségű kérdést, amely kúriai állásfoglalást igényelne akár a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, akár az ügy társadalmi jelentősége, különös súlya miatt. [18] A felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára alapított befogadási ok fennállását a Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére sem indokolta; alapvető eljárási jogainak sérelmét, vagy az ügy érdemére kiható egyéb konkrét eljárási szabályszegést nem is valószínűsítette, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján sem volt mód. [19] Ezen felül az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést sem, ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontjára alapítottan sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [20] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [21] Nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására, ha a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjában meghatározott befogadási ok nem áll fenn. Záró rész [22] A végzés ellen a Kp. 116. §
4. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. július
2. Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria III.Kfv.45.084/2024/2 tisztviselő 6