Bf.27/2026/7 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont]. Ezért őt 5 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 3.000,-Ft-ban állapította meg. Az így kiszabott 600.000,-Ft pénzbüntetés megfizetésére részletfizetést engedélyezett és rendelkezett a pénzbüntetés meg ne fizetése esetére az átváltoztatásról, a szabadságvesztés büntetésből a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztés büntetésbe történő beszámításáról, a bűnjelekről, valamint határozott az eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosítás, a szabadságvesztés büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának felemelése érdekében jelentett be fellebbezést. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.251/2024/6-I. számú átiratában a vádlott terhére súlyosítás végett bejelentett fellebbezést fenntartotta. Rámutatott, hogy a felülbírálat terjedelme a fellebbezés iránya miatt korlátozott (Be. 583. §

(3)bekezdés a) pont, 590. §

(3)bekezdés) kiterjed az eljárási szabályok vizsgálatára, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó, illetőleg az egyszerűsített felülvizsgálat körébe tartozó rendelkezésekre. A felülbírálat azonban nem terjed ki az elsőfokú ítéleti tényállás megalapozottságának a vizsgálatára az irányadó a másodfokú eljárásban (Be. 591. §

(2)bekezdés a) pont). Álláspontja szerint a törvényszék a büntetőeljárási szabályok betartásával folytatta le az eljárást, majd a teljeskörűen a tárgyalás anyagává tett bizonyítékokon nyugvó tényállást állapított meg. A tényállásból a vádlott bűnösségére vont következtetést helyesnek, a bűncselekmény jogi minősítését törvényesnek találta. Hivatkozott arra, hogy a vádlott speciális bűnismétlő, korábban is már összeütközésbe került a törvénnyel azonos bűncselekmény miatt, valamint a személyében rejlő gátlástalanságra, társadalomra veszélyességének magasabb fokára utal az, hogy kiskorú gyermekei lakóhelyén rendezkedett be súlyos bűncselekmény elkövetésére. Ezen érvek mentén hangsúlyozta, hogy a törvényszék a feltárt büntetéskiszabási körülményeket nem a súlyuknak megfelelően értékelte, a különös részi minimumban megállapított tartamú Győri Ítélőtábla I.Bf.27/2026/7.. 2 szabadságvesztés büntetést enyhének tartotta. Álláspontja szerint, különösen az egyéni visszatartó erőt csak súlyosabb joghátrány szolgálja. Felhívta a figyelmet arra, hogy helyesbíteni kell az ítélet indokolásában a [26] bekezdés utolsó szavát, tekintettel arra, hogy a Btk. 51. §

(2)bekezdése értelmében ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, akkor a helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó, ami jelen esetben fegyház. [4] Indítványozta, hogy az ítélőtábla a fellebbezéssel támadott ítéletet változtassa meg akként, hogy Terhelt1 vádlott szabadságvesztés büntetésének és közügyektől eltiltás mellékbüntetésének a tartamát emelje fel, egyebekben az ítéletet - az indokolás helyesbítését követően - hagyja helyben. [5] A vádlott védője a fellebbviteli főügyészség átiratára írt észrevételében az ügyészi fellebbezést alaptalannak tartotta és az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyása mellett érvelt azzal, hogy a kiszabott büntetés törvényes, arányos és megfelel a büntetéskiszabási elveknek. [6] A nyilvános ülésen szóban a fellebbviteli főügyészség képviselője perbeszédét az átiratban írtakkal egyezően adta elő és az ott írtakkal egyező indítványt terjesztett elő a törvényszék ítéletének megváltoztatására. [7] A vádlott védője a nyilvános ülésen előadott felszólalásában sérelmezte, hogy a tényállásban nem került rögzítésre, hogy milyen célból termesztette védence a kábítószert. Ennek álláspontja szerint azért van jelentősége, mert a vádlott által előállítani szándékozott CBD olaj alkohollal nyerhető ki a kannabis növényből, mely eljárással elérhető, hogy THC tartalma nem lesz az elkészült terméknek. A 32 % ban egészségkárosodott vádlottnak ez volt a célja a kannabis termesztéssel. Utalt arra, hogy az a főügyészségi érvelés, mely szerint a gyermekei előtt termesztette a kábítószert a vádlott nem ok a súlyosításra, mert egyszeri termesztésről volt csak szó. Az írásbeli észrevételében írtakkal egyezően, a védence oldalán felhozható enyhítő körülmények nyomatékosításával érvelt amellett, hogy a törvényszék által kiszabott büntetés törvényes és arányos, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. [8] Terhelt1 vádlott utolsó szó jogán tett nyilatkozatában megbánásának adott hangot, hangsúlyozta, hogy 25 hónapot töltött már le a büntetéséből letartóztatásban. Az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. [9] A bejelentett fellebbezés tartalmára és a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontjában rögzített felülbírálati korlátra figyelemmel, az ítélőtábla a törvényszék ítéletének felülbírálata során a Be. 590. §

(3),

(5)és

(7)bekezdései szerint járt el. [10] A korlátozott felülbírálat keretében az ítélőtábla vizsgálta a Be. 590. §

(5)bekezdése alapján, hogy észlelhető-e olyan abszolút vagy relatív eljárási szabálysértés, amely miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének lenne helye, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, ha a terheltet fel kell menteni vagy meg kell-e szüntetni az eljárást, illetve a bűncselekmény minősítése törvényes-e, továbbá vizsgálata a büntetés kiszabására Győri Ítélőtábla I.Bf.27/2026/7.. 3 vonatkozó rendelkezést, amely jelen eljárásban a fellebbezés tárgya. Hivatalból vizsgálta emellett az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. [11] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet abszolút hatályon kívül helyezését eredményezhette volna, illetve olyan relatív eljárási szabálysértést sem, amely a másodfokú bíróság felülbírálatának akadályát képezte volna. [12] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényálláshoz a másodfokú bíróság is kötve van, tekintettel arra, hogy a Be. 591. §

(2)bekezdése alapján a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, ha a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján - a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést támadva - jelentette be az ügyészség. [13] A törvényszék a tisztességes eljárás feltételeit biztosította, a vádlott és védője szabadon élhettek kérdezési, észrevételezési, indítványtételi jogukkal. A bíróság betartotta a tárgyalás folytonosságára vonatkozó szabályokat is. [14] Az eljárás során a vádlott és a védelem a bizonyítás anyagát megismerhették, azzal kapcsolatos álláspontjukat kifejthették, védekezésüket előterjeszthették. [15] Az ítélőtábla az irányadó tényállás alapján helytállónak ítélte az elsőfokú bíróságnak a vádlott bűnösségre vont következtetését, helyes a cselekmény megnevezése és a minősítése is megfelel a büntető anyagi jogi szabályoknak. [16] A törvényszék a büntetés kiszabása során irányadó büntetéskiszabási körülményeket maradéktalanul feltárta. [17] A bíróságnak a törvényben meghatározott keretek között - figyelemmel a büntetési tételkeret irányadó középmértékére is - olyan büntetést kell kiszabnia, mely szem előtt tartja a büntetés célját, figyelemmel kell lennie a tettarányosság, fokozatosság, és kellő egyéniesítés követelményeire, valamint a társadalomra veszélyesség fokára mind a cselekmény, mind az elkövető tekintetében, az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekre és igazodik a cselekmény konkrét tárgyi súlyához. [18] A vádlott terhére rótt bűncselekmény 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, az irányadó középmérték 7 év 6 hónap. [19] Terhelt1 vádlott nem először került kábítószer-birtoklás miatt a hatóságok látókörébe, korábban az ügyészség ugyancsak kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény, kábítószerbirtoklás vétsége miatt feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott vele szemben. Győri Ítélőtábla I.Bf.27/2026/7.. 4 [20] Terhelt1 vádlott esetében más büntetés, mint szabadságvesztés, törvényesen nem szabható ki. [21] A vádlott a büntetőeljárás ideje alatt 2 évet töltött letartóztatásban, azóta rendezett családi körülmények között él, életvitele is rendezett. [22] Az ítélőtábla az összes büntetéskiszabási körülmény vizsgálata alapján – tekintettel a nagy számú és nyomatékú enyhítő körülményre figyelemmel - elsődlegesen az alanyi oldalt figyelembe véve nem találta szükségesnek hosszabb tartamú - szabadságvesztés büntetés kiszabását. [23] A vádlottal szemben a törvényi minimummal egyező tartamban kiszabott szabadságvesztés büntetés a vádlott által elkövetett bűncselekmény konkrét tárgyi súlyának megfelel és megfelel az egyéniesítés és fokozatosság elvének is, az szükséges, arányos, alkalmas a büntetési célok megvalósítására. Súlyosabb büntetés kiszabása inkább lenne megtorló, mint visszatartó büntetés a vádlott esetében. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az ügyészség súlyosításra irányuló fellebbezését nem találta megalapozottnak. [24] A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának a meghatározása törvényes. [25] A közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása is törvényes, annak tartama is megfelel az arányosság követelményének. [26] A másodfokú bíróság a Be. 590. §

(3)bekezdése szerinti korlátozott felülbírálat során, a Be. 590. §

(7)bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is. E körben megállapította, hogy az ítélet egyéb járulékos rendelkezései törvényesek. [27] A jogi indokolásban az ítélőtábla – a fellebbviteli főügyészség észrevételének felelően - helyesbítette az ítélet indokolásában a [26] bekezdés utolsó sorában a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére történő átváltoztatás esetére a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó megállapítást. A Btk. 51. §

(2)bekezdése értelmében ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, akkor a helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó, ami jelen esetben fegyház. [28] A fentiekben kifejtettek alapján a Győri Ítélőtábla a Veszprémi Törvényszék 2026. január 29. napján kihirdetett 15.B.40/2024/89/I. számú ítéletét a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján - a vádlott új személyazonosító okmánya számának rögzítésével - helybenhagyta. Győr,

1. április
2. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. a tanács elnöke Szalainé dr. Joánovits Krisztina s.k. Dr. Élő András s.k. előadó bíró bíró Győri Ítélőtábla I.Bf.27/2026/7.. 5 Záradék: Ezzel a végzéssel a Veszprémi Törvényszék
3. január
4. napján kihirdetett 15.B.40/2024/89/I. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
5. április
6. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára s.k. a tanács elnöke