A határozat elvi tartalma: Nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására, ha a Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott befogadási okok egyike sem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.270/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Gyurán Ildikó bíró Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: dr. Bagossy Attila pártfogó ügyvéd felperesi képviselő címe Az alperes: ... Megyei Kormányhivatal alperes címe A per tárgya: társadalombiztosítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Törvényszék 105.K.701.102/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria III.Kfv.45.270/2022/7-I 2 A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- december 31-ig III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, ami
- január 1-től rokkantsági ellátásként került részére továbbfolyósításra. A
- február 21-én az alpereshez benyújtott beadványában úgy nyilatkozott, hogy elfogadja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
- évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 33/B. §
(1)bekezdésében meghatározott 500.000 forint összegű kompenzációt, és kijelentette, hogy az ellátás összegének csökkenésével összefüggésben nincs további igénye. [2] Az alperes a
- március 21-én kelt .... számú végzésével a beadványt megvizsgálva megállapította, hogy a felperes az egyösszegű kompenzációra való jogosultság megállapítására irányuló eljárással összefüggésben nem minősül ügyfélnek, ezért ügyféli jogállását megtagadta. [3] A végzés indoklása az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)–
(2)bekezdésében meghatározott ügyfélfogalommal összevetve vizsgálta az Mmtv. 33/B. §
(1)bekezdésében meghatározott rendelkezéseket. Megállapította, hogy Ákr. 10. §
(2)bekezdésében adott felhatalmazás alapján az Mmtv. 33/B. §
(1)bekezdése pontosan meghatározta azon személyek körét, akik az egyösszegű kompenzáció kifizetésére irányuló közigazgatási eljárásban ügyfélnek minősülnek. A felperes nem tartozik ebbe a jogszabály által meghatározott körbe, mivel a felülvizsgálatot követően megállapított rokkantsági ellátásának havi összege (70.785 forint), nem kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás havi összegénél (63.075 forint). A felperes erre figyelemmel az egyösszegű kompenzáció kifizetésére irányuló eljárással összefüggésben nem minősül ügyfélnek. [4] A felperes keresetében a végzés megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte arra hivatkozással, hogy az alperesnek érdemben kellett volna elbírálnia az egyösszegű kompenzáció kifizetésére irányuló kérelmet. [5] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. A védiratban előterjesztett álláspont szerint az Mmtv. 33./B.§
(1)bekezdése pontosan meghatározta azt a személyi kört, akik a megváltozott munkaképességű személyek kompenzációban részesítésére irányuló eljárásban ügyfélnek minősülnek, amely körbe a felperes nem tartozott, mivel a felülvizsgálatot követően ellátásának összege nem alacsonyabb, hanem magasabb összegben került megállapításra. Az elsőfokú bíróság ítélete [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp) 88.§
(1)-
(2)bekezdése, az Mmtv. 33/B. §
(1)-
(6)bekezdése, valamint az Ákr. 80. §
(1)bekezdése alkalmazásával elutasította. [7] Az ítélet indoklásában az elsőfokú bíróság az alperes eljárását úgy értékelte, hogy annak tartalma szerint az alperes érdemben bírálta el a felperes kérelmét, azonban az érdemi Kúria III.Kfv.45.270/2022/7-I 3 döntését tévesen nem határozat formájában, hanem végzés formájában hozta. A felperes mint megváltozott munkaképességű személy az egyösszegű kompenzációra való jogosultság alanya lehet, így ügyfélnek minősült, azonban jogának, jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg, mivel a döntés indokolásából kitűnik, hogy az egyösszegű kompenzációra miért nem jogosult. Bár az alperes az érdemi döntését tévesen nem határozat, hanem végzés formájában hozta, ezzel nem valósított meg olyan eljárási szabályszegést, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása lenne. A felülvizsgálati kérelem [8] A felperes a felülvizsgálati kérelmében azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet változtassa meg, a megtámadott közigazgatási cselekményt semmisítse meg, és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezze. [9] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadásának indokai kapcsán a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont)
- aa)alpontjára hivatkozott. [10] Sérelmezte, hogy az alperes az ő ügyfélképességét tagadta meg végzéssel, és emellett a tényállást nem tisztázta, továbbá az egyéb tényállási elemekből levont jogi következtetéseit érdemben nem mutatta be. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság az alperes közigazgatási szerv helyett átvette a döntést, megállapította a tényállást, amelyből levonta azt a következtetést, hogy az előterjesztett kérelme alapján egyösszegű kompenzációra nem jogosult. Azzal, hogy a bíróság elvonta a közigazgatási szerv döntési jogkörét, az eljárás egyfokúvá szűkült le, és nincs biztosítva további rendes jogorvoslati lehetőség. Álláspontja szerint az ítélet ekként sérti a Kp. 88.§
(1)bekezdését, a 85.§
(1)bekezdését, valamint a Kp. 90.§
(1)bekezdésének a)-b) pontjait. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117.§
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118.§
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A Kp. 117.§
(4)Kúria III.Kfv.45.270/2022/7-I 4 bekezdése kétségkívül úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt indokolni – a 118.§
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását. Így kerülhet ugyanis a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntésében. [13] A perbeli esetben a felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118.§
(1)bekezdés
- a)pontjára hivatkozással kérte, azonban ebben a körben csupán az
- aa)alpont tekintetében utalt a befogadhatóság törvényi jogcímére, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát csak ebben a körben vizsgálhatta. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont (joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása) szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján ezért a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, ebben a Kúria még nem foglalt állást, e vonatkozásban a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv. II. 38.109/2019/2, Kfv.V.35.525/2019/2, Kfv. I. 35.484/2019/2.) [16] A felperes nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében miért tartja indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Nem jelölte meg azt sem, hogy ebben a körben mi lenne az az elvi kérdés, amelynek megválaszolását várja. Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Továbbá, nem vetett fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő kérdést sem. [17] A felperes által előadottak befogadási okként nem fogadhatók el, abból a perbeli konkrét ügyre vonatkozó befogadhatóság indokoltságára, vagyis arra, hogy a befogadás a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében érdekelt indokolt, nem lehet megalapozott következtetést levonni. [18] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118.§
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma Kúria III.Kfv.45.270/2022/7-I 5 [19] Nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására, ha a Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott befogadási okok egyike sem áll fenn. Záró rész [20] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [22] Az Mmtv. 14. §
(2)bekezdése alapján jelen per tárgyi költség- és illetékmentes volt. Figyelembe véve a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jstv.) 11/A. §
(2)bekezdését is, a felülvizsgálati kérelmet eredménytelenül előterjesztő felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjával kapcsolatban a Kúria a Pp. 101. §
(3)bekezdése és 102. §
(6)bekezdése alapján akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli. A pártfogó ügyvéd díját a Jstv. 62. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján a pártfogó ügyvéd kérelmére a jogi segítségnyújtó szolgálat állapítja meg. [23] A Kúria végzése elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja kizárja. Budapest, 2022. december 7. Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró, Dr. Gyurán Ildikó s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő