A határozat elvi tartalma: Amennyiben a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél hozzájárult az ítélet rövidített indokolással történő írásba foglalásához, rendkívüli perorvoslati kérelmét nem alapozhatja kizárólag olyan hivatkozásokra, amely a jogerős ítélet rövidített indokolásának sajátosságaiból eredően nem vizsgálhatóak. ... A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.35.135/2025/
- A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Márton Gizella bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes jogi képviselője: dr. Gáldi Nóra ügyvéd (cím2) Az alperes: Magyar Államkincstár (cím3) Az alperes jogi képviselője: dr. Horváth Linda Katalin kamarai jogtanácsos Kúria V.Kfv.35.135/2025/2 2 A per tárgya: közigazgatási per támogatási ügyben hozott határozat ellen indított A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt 107.K.702.117/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes köznevelési közfeladatot ellátó nem állami intézmény fenntartójaként a
- január
- és december
- közötti időszakra vonatkozóan egyházi kiegészítő támogatás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál. Az elsőfokú hatóság a
- január
- napján kelt, BPM-ÁHI/24-2/
- iktatószámú határozatával a kérelmet elutasította. [2] A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes a
- március
- napján kelt, ÖNKFO/133-2/
- iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [3] Indokolása szerint a Magyarország
- évi központi költségvetéséről szóló
- évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.)
- §
(2)bekezdése alapján kiegészítő egyházi támogatásra csak a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye jogosult, ennek a kritériumnak azonban a felperes nem felel meg, ugyanis a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 10-11. §-ai és 9/G. §
(1)és
(7)bekezdései alapján – figyelemmel vonatkozó kúriai és alkotmánybírósági gyakorlatra is – nem minősül bevett egyháznak. Kúria V.Kfv.35.135/2025/2 3 A jogerős ítélet [4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, amelyet az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasított. Az elsőfokú bíróság a felek hozzájárulása alapján ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 84. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- § alapján rövidített indokolással foglalta írásba. A felülvizsgálati kérelem [5] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelynek befogadását a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján kérte. A befogadási ok körében kifejtette, hogy a Kúria a Kfv.V.35.719/2016/5. és Kfv.I.35.004/2017/8. számú határozataiban kimondta, hogy a jogalkalmazó szervek nem hagyhatják figyelmen a 6/2013. (III. 1.) AB határozat (a továbbiakban: AB határozat) felperesre vonatkozó rendelkezéseit, az Alkotmánybíróság döntése ugyanis mindenkire nézve kötelező. [6] Az ügy érdemét tekintve kifejtette, hogy a felperes az AB határozat alapján 2012. január 1. napjára visszamenőleges hatállyal egyháznak minősül, így az igényelt támogatásra is jogosult. Utalt arra, hogy az AB határozat [215] pontja szerint a felperes egyházi jogállását nem vesztette el, e megállapítást pedig az alperes, az elsőfokú bíróság és a Kúria sem hagyhatja figyelmen kívül. Az alperes és az elsőfokú bíróság megsértette az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 39. §
(1)bekezdését, amely szerint az Alkotmánybíróság döntése mindenkire kötelező, amikor figyelmen kívül hagyta az AB határozat megállapításait. Utalt rá, hogy a felperes bevett egyházi státuszára figyelemmel megilleti őt a Kvtv. 44. §
(2)bekezdése szerinti kiegészítő egyházi támogatás. A Kúria döntése és jogi indokai [7] fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei – az alábbiak szerint – nem állnak [8] be, ha A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, Kúria V.Kfv.35.135/2025/2 4
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani azonban, továbbá – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján kérte. [11] A Kúria elsőként rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság által 2025. február 25. napján tartott tárgyaláson a felek egyezően nyilatkoztak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy az írásba foglalt ítélet rövidített indokolást tartalmazzon. Erre figyelemmel a jogerős ítélet indokolásának a Pp. 347. §
(2)bekezdése értelmében a Pp. 346. §
(4)-
(5)bekezdésében foglalt tartalmi elemek közül kizárólag a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat, és a rövidített indokolás törvényi feltételére történő utalást kell tartalmaznia. A rövidített indokolással történő írásba foglaláshoz való hozzájárulással a felek lényegében lemondtak arról a jogukról, hogy a bíróság ítélete indokolásában számot adjon az általa megállapított tényálláshoz vezető bizonyítási eljárásról, a bizonyítékok értékeléséről, valamint a rendelkező részben foglalt döntéshez vezető jogi indokolásról. [12] A Kúria rámutat, hogy az ítélet rövidített indokolással történő írásba foglalásához való hozzájárulás szükségképp kihat a jogorvoslat terjedelmére is. A Kúria által folytatott felülvizsgálati eljárás tárgya a bíróság jogerős ítélete, ezért a félnek felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatban foglalt jogi érveléssel kell ütköztetnie saját érveit. A felülvizsgálati eljárás elengedhetetlen eleme, hogy a jogerős ítéletet a Kúria a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által felhozott érvek alapján képes legyen megvizsgálni, és az abban Kúria V.Kfv.35.135/2025/2 5 foglalt állításokat az ítélettel összevetni. A rövidített indokolás jogintézményének lényege ugyanakkor az, hogy a jogerős ítélet jogi indokolása nem tartalmazza a bíróságnak a jogszabályok értelmezésére, valamint a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó jogi érvelését. Amennyiben a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél hozzájárult az ítélet rövidített indokolással történő írásba foglalásához, utóbb a perorvoslati kérelmét nem alapozhatja kizárólag olyan hivatkozásokra, amely az elsőfokú bíróság ítéletének rövidített indokolásának sajátosságaiból eredően nem vizsgálhatóak [ld. pl. Kfv.V.35.479/2022/2.; Kfv.V.35.065/2023/2.; Kfv.V.35.229/2023/2.; Kfv.I.35.022/2023/3.; Kfv.V.35.277/2023/2.; Kfv.V.35.278/2023/2.; Kfv.I.35.053/2024/3.; Kfv.V.35.217/2024/3.]. [13] A felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján történő befogadásának elsőként vizsgálandó előfeltétele, hogy a jogerős határozat valamilyen elvi jelentőségű jogkérdést vessen fel [7/2023. Jogegységi határozat]. Ennek megítéléséhez a Kúriának értelemszerűen vizsgálnia kell, hogy a bíróság a támadott jogerős határozatában hogyan, miként értelmezte az irányadó jogszabályokat, valamint az azokhoz kapcsolódó alkotmánybírósági és bírósági gyakorlatot. A Pp. 347. §
(2)bekezdése szerint ugyanakkor a rövidített indokolást tartalmazó ítélet jogi indokolásának nem eleme a bíróság által alkalmazott jogszabályok értelmezésének mikéntje, és ebből fakadóan a felperes által hivatkozott alkotmánybírósági és kúriai határozatok jelen ügy kontextusában való értelmezése sem. Ennek hiányában ugyanakkor a Kúria nem került abba a helyzetbe, hogy állást foglalhasson arról, hogy jelen ügy felvet-e a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti befogadását megalapozó elvi jelentőségű jogkérdést. [14] A Kúria hivatalból megvizsgálta a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)és
- ac)alpontjai szerinti befogadási okokat is, azonban ezek alapján sem találta indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja, valamint
- b)pontja szerinti befogadási okokat a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt, a felet terhelő indokolási kötelezettség miatt hivatalból nem vizsgálhatta. [15] Mindezekre figyelemmel a Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a befogadást megtagadta. A döntés elvi tartalma [16] Amennyiben a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél hozzájárult az ítélet rövidített indokolással történő írásba foglalásához, rendkívüli perorvoslati kérelmét nem alapozhatja kizárólag olyan hivatkozásokra, amely a jogerős ítélet rövidített indokolásának sajátosságaiból eredően nem vizsgálhatóak. Záró rész Kúria V.Kfv.35.135/2025/2 6 [17] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [19] ki. A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja Budapest,
- június
- dr. Darák Péter s.k. dr. Stefancsik Márta s.k. a tanács elnöke előadó bíró dr. Demjén Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Márton Gizella s.k. bíró Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró