Pf.20026/2025/12 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése szerint jogszerűen elállt az előszerződéstől. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 7.Pf.20.026/2025/

1. A felperesek: felperes1 I. rendű I. rendű felperes címe, tartózkodási helye: cím felperes2 II. rendű II. rendű felperes címe., tartózkodási helye: II. rendű felperes címe1 Az I-II. rendű felperesek képviselője: Dr. Holczer István Róbert ügyvéd ügyvéd címe1 Az alperesek: alperes1 I. rendű cím alperes1né II. rendű cím Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.026/2025/12 2 Az I-II. rendű alperesek képviselője: Dr. Minárcsik András ügyvéd ügyvéd címe2 A per tárgya: szerződés létrehozása Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 20.P.20.181/2023/
2. A fellebbezést benyújtó fél: I-II. rendű felperesek Részítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét azzal hagyja helyben, hogy az I-II. rendű felperesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni az 1.310.000 (Egymillió-háromszáztízezer) forint részperköltséget az I-II. rendű alperesek mint egyetemleges jogosultak javára. Egyetemlegesen kötelezi az I-II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az III. rendű alpereseknek egyetemlegesen 1.310.000 (Egymillió-háromszáztízezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 2.500.000 (Kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsődleges kereset szempontjából releváns tényállás szerint az I. rendű felperes mint tulajdonjog vevő, a II. rendű felperes mint haszonélvezeti jog vevő és az I-II. rendű alperesek mint eladók
3. június 6-án adásvételi előszerződést (a továbbiakban: előszerződés) kötöttek az eladók ½ -½ arányú tulajdonát képező, cím szám alatti ingatlanra (a továbbiakban: ingatlan). Az előszerződés 1./ pontjában rögzítették, hogy az ingatlant – Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.026/2025/12 3 egyebek mellett – az cég2 (a továbbiakban: zálogjogosult) javára bejegyzett jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli 63.147 CHF kölcsön és járulékai erejéig. Az előszerződés 2./ pontjában kötelezték magukat, hogy legkésőbb
4. szeptember 30-ig végleges adásvételi szerződést (a továbbiakban: adásvételi szerződés) kötnek. Az eladók vállalták, hogy
5. július 15-ig beszerzik a zálogjogosulttól a hátraléki kimutatást. Az előszerződés 3./pontjában rögzítették, hogy a 37.000.000 forint összegű vételárból az előszerződés aláírását megelőzően készpénzben átadására került 2.000.000 forint foglaló, továbbá az előszerződés aláírásának napján a vevő további 10.000.000 forint vételárrészt fizetett meg. Megállapodtak abban, hogy a vevő a 25.000.000 forint hátralékos vételárból az eladóknak a zálogjogosult felé fennálló tartozását az azt követő 30 napon belül fizeti meg, ahogy a hátraléki kimutatást kézhez vette. Az azon feltüntetett összeget az ott megjelölt bankszámlaszámára átutalja, amit az eladók a vételárba beszámítanak. Az előszerződés 3./ pontjában akként rendelkeztek, hogy az átutalt vételárrészleten felül még fennmaradó vételárhátralék 32.000.000 forintig fennmaradó részét a vevő készpénzben fizeti meg az eladók részére azt követő 30 napon belül, hogy a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terheli tilalom törlése iránti kérelem széljegyként feltüntetésre került a tulajdoni lapon. A még fennmaradó 5.000.000 forint vételárhátralékot a törlési kérelem széljegyként történt feltüntetését követő egy éven belül fizeti meg az eladók részére. [2] Az I-II. rendű alperesek
6. július 15-ig nem szerezték be a zálogjogosulttól a hátraléki kimutatást, azt nem adták át az I-II. rendű felpereseknek, akik azt nem is követelték tőlük. Az előszerződésben meghatározott
7. szeptember 30-i határidő lejártát követően sem az I-II. rendű felperesek, sem az I-II. rendű alperesek nem szólították fel a másik felet az adásvételi szerződés haladéktalan megkötésére, és nem álltak el az előszerződéstől. Egyik fél sem tett semmit az előszerződés alapján az adásvételi szerződés létrehozása érdekében 2022 novemberéig. [3] Az I-II. rendű felperesek a
8. november 22-én kelt levelükben arról tájékoztatták az I-II rendű alpereseket, hogy meg kívánják kötni az adásvételi szerződést. Jelezték, hogy az ingatlan tulajdoni lapjának adataiból tudomásuk van arról, hogy az I-II. rendű alperesek megindították a földhivatali eljárást a zálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom törlése érdekében. Javasolták, hogy annak megtörténtét követően mihamarabb egyeztessenek helyszínt és időpontot a szerződéskötés érdekében. Arról is tájékoztatást nyújtottak, hogy – ugyan a szerződéskötés eltolódása nekik nem felróható – a fennmaradt 19.000.000 forint vételáron felül vállalják 1.250.000 forint kamat megfizetését. [4] Az I-II. rendű alperesek a
9. november 24-én kelt levelükben kifejtették, hogy az előszerződésben meghatározott valamennyi határidő lejárt, az ajánlati kötöttség már nem áll fenn közöttük. Javasolták, hogy az átadott összegek sorsát, azok elszámolását, az ingatlan használata körében felmerült kérdéseket, egy esetleges adásvételi szerződés megkötésével mindenki számára megoldhatóan rendezzék. Majd a
10. február 1-én kelt levelükben elálltak az előszerződéstől, tekintettel arra, hogy az abban kikötött határidő eredménytelenül telt el. Jelezték, hogy a II. rendű felperes személyi szabadságában korlátozva van, így az adásvételi szerződés megkötésénél nem tud jelen lenni. Az előszerződésben vállalt kötelezettségüknek eleget tettek, a bejegyzett jelzálogjog törlése megtörtént, amelyről az I-II. rendű felperesek tudomással bírtak. Hivatkoztak arra is, hogy az előszerződés megkötése óta Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.026/2025/12 4 több, mint négy és fél év telt el, a vételár megfizetése a teher törlését követően sem történt meg. Az előszerződésben kikötött feltételek így nem teljesültek, ezért nem kívánják megkötni az adásvételi szerződést, elállnak az előszerződéstől. Jogalapként hivatkoztak a Polgári Törvénykönyvről szóló
11. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
12. §

(4)bekezdésére, 6:140. §

(1)bekezdésére, 6:

1. §-ára és 6:
2. §-ának rendelkezéseire. [5] Az I-II. rendű felperesek elsődleges keresetükben kérték, hogy a bíróság az előszerződés alapján hozza létre az adásvételi szerződést, és keresse meg az illetékes földhivatalt az I. rendű felperes javára a tulajdonjog, a II. rendű felperes javára a holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzése iránt. Kötelezze az I. rendű felperest, hogy a bejegyzéstől számított 60 napon belül fizessen meg az I-II. rendű alperesek kezeihez egyetemlegesen 19.000.000 forintot vételárrész jogcímén. Az elsődleges kereset elutasítása esetére kérték, hogy a bíróság kötelezze az I-II. rendű alpereseket egyetemlegesen 110.000.000 forint, ebből 4.000.000 forint foglaló, 16.000.000 forint vételárrész, 20.000.000 forint jogalap nélküli gazdagodás, 70.000.000 forint kártérítés jogcímén történő megfizetésére. A 4.000.000 forint és a 20.000.000 forint után
3. szeptember
4. napjától a kifizetés napjáig kérték az I-II. rendű alpereseket késedelmi kamat megfizetésre is kötelezni. Kérték továbbá az I-II. rendű alperesek perköltségben marasztalását. [6] Elsődleges keresetük jogalapjaként a Ptk. 6:
5. §-ára hivatkoztak, és előadták, hogy a Ptk. 6:
6. §-a alapján érvényes és hatályos előszerződést kötöttek, amelyre tekintettel igényelhetik az adásvételi szerződés megkötését. A Ptk. 6:
7. §

(3)bekezdése szerinti megtagadási ok nem áll fenn. A

1. május 17-i tárgyaláson az I-II. rendű felperesek a keresetben írt 19.000.000 forinton felül további 6.000.000 forint megfizetését vállalták. [7] Az I-II. rendű alperesek ellenkérelmükben az első- és másodlagos kereset elutasítását, valamint az I-II. rendű felperesek perköltségben marasztalását kérték. Az elsődleges keresettel kapcsolatban elsődlegesen elévülési kifogást terjesztettek elő. Másodlagosan előadták, hogy a
2. február 1-i nyilatkozatukkal elálltak az előszerződéstől, mert az I-II. rendű felperesek nem jelentek meg a megbeszéléseken az adásvételi szerződés tartalmának megbeszélése érdekében. Az elállásuk az előszerződést annak megkötésére visszaható hatállyal megszüntette a Ptk. 6:
3. §

(1)és

(2)bekezdése szerint, ezért az eredeti állapot helyreállításának van helye a Ptk. 6:

1. §-a alkalmazásával. [8] Az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
3. §

(2)bekezdése alapján részítélettel határozott az elsődleges kereset elutasításáról. Az eredeti állapot helyreállítása körében kötelezte az I-II. rendű alpereseket, hogy fizessenek vissza az I-II. rendű felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 12.000.000 forint vételárrészt olyan módon, hogy az összeget a részítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül helyezzék bírói letétbe. Kötelezte az I-II. rendű felpereseket, hogy az ingatlant a részítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül ingóságaiktól kiürítve bocsássák az I-II. rendű alperesek birtokába azzal, hogy a 12.000.000 forint felvételére a birtokba bocsátás igazolását követően jogosultak. Megállapította, hogy a le nem rótt illetéket az állam viseli. Kötelezte az I-II. rendű felpereseket, hogy a részítélet Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.026/2025/12 5 jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessenek meg az I-II. rendű alperesek mint egyetemleges jogosultak részére 1.310.000 forint részperköltséget. [9] Részítéletének indokolása szerint az I-II. rendű alperesek elévülési kifogását alaptalannak találta. Rögzítette, hogy az I-II. rendű felperesek alappal hivatkoztak arra, hogy az I-II. rendű alperesek nem tettek eleget a hátraléki kimutatás beszerzésére vonatkozó kötelezettségüknek, és azt

1. július 15-ig nem adták át az I-II. rendű felperesek részére. Ennek azonban a jogvita érdemét illetően nem tulajdonított jelentőséget. Kifejtette továbbá, hogy 2022 novemberéig egyik fél sem tett semmit az adásvételi szerződés létrehozása érdekében. A felek egyező előadása alapján azt állapította meg, hogy az I-II. rendű felperesek is tudomással bírtak az I-II. rendű alperesek által az ingatlant terhelő banki tartozás tekintetében indított perről, és a felek – az előszerződésben írtaktól eltérően – szóban abban állapodtak meg, hogy megvárják a per befejeződését, és az ingatlan tehermentesítését követően kötik meg az adásvételi szerződést. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy a hátraléki kimutatás beszerzése, illetőleg a
2. szeptember 30-i szerződéskötés elmulasztása egyik fél terhére sem róható. Tényként rögzítette, hogy az I-II. rendű alperesek a
3. február 1-jei levelükkel elálltak az előszerződéstől. Ebben a levélben arra is hivatkoztak, hogy a vételár megfizetésére nem került sor. [10] Kifejtette, hogy a szerződés megkötésének elmulasztása az elállást nem alapozhatta meg, mert szóbeli megállapodásukkal, illetőleg ráutaló magatartásukkal ebben a tekintetben módosították az előszerződést. Az sem alapozta meg az elállást, hogy a II. rendű felperes személyi szabadságában korlátozva volt. Ugyanakkor a levélben utolsóként hivatkozott vételárfizetési kötelezettség az előszerződés lényeges eleme, ezért az I-II. rendű alperesek vételárhátralék meg nem fizetésére alapított elállása alapos volt. Az elállás folytán az előszerződés annak megkötésére visszamenő hatállyal megszűnt, ezért az adásvételi szerződés létrehozására irányuló elsődleges keresetet elutasította, és a Ptk. 6:
4. §

(1)bekezdésének alkalmazásával az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezett. Pervesztességükre tekintettel a Pp.

1. §-a alapján kötelezte az I-II. rendű felpereseket perköltség fizetésére. [11] A részítélet elleni fellebbezésükben az I-II. rendű felperesek annak megváltoztatását és az elsődleges keresetüknek megfelelő döntés meghozatalát, valamint az I-II. rendű alperesek perköltségben történő marasztalását kérték. [12] Fellebbezésük indokolásában kifejtették, hogy az előszerződésben a felek
2. szeptember 30-ig vállalták az adásvételi szerződés megkötését. Az előszerződés alapján az volt a kötelezettségük, hogy a fennmaradó vételárrészletet a szerződés megkötését követő 30 napon belül megfizessék, az eladóknak pedig
3. július 15-ig be kellett volna szerezniük a hátraléki kimutatást. Kifejtették, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást részben helyesen állapította meg, és a jogi indoklás is helytálló, ugyanakkor az elsőfokú eljárás befejezését követően új okirati bizonyíték merült fel. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.026/2025/12 6 [13] Vitatták azt az elsőfokú ítéleti megállapítást, hogy nem követelték az adásvételi szerződés megkötését, ilyen előadást az I. rendű felperes a személyes meghallgatása során nem tett. Vitatható továbbá, hogy tudtak-e a banki tartozással kapcsolatos peres eljárásról. Az erre vonatkozó bizonyítási indítványukat ugyanis az elsőfokú bíróság elutasította. Vitatták, hogy szóban abban állapodtak volna meg, hogy bevárják annak az eljárásnak a befejeződését. Alaptalanul állapította meg továbbá az elsőfokú bíróság, hogy a hátraléki kimutatás beszerzésének elmulasztásával az I-II. rendű alperesek nem követettek el a Ptk. 6:
4. §-a szerinti szerződésszegést. Az előszerződést a Ptk. 6:
5. §

(2)bekezdése alapján csak írásban, ügyvéd által ellenjegyzett okiratban módosíthatták volna. Azt sem rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy módosított keresetükben nem 19.000.000 forint, hanem 25.000.000 forint vételár megfizetését vállalták. Fellebbezésükhöz csatolták a Kft. nyilatkozatát, amely szerint a fizetési kötelezettségük esetén a társaság megfizeti a nevükben a vételárhátralékot az I-II. rendű alperesek részére. Ez a nyilatkozat az elsőfokú részítélet meghozatalát megelőzően még nem létezett, ezért a Pp.

1. §-a szerinti utólagos bizonyításnak lehet helye. [14] Fellebbezési ellenkérelmükben az I-II. rendű alperesek az elsőfokú bíróság részítéletének helybenhagyását és az I-II. rendű felperesek perköltségben történő marasztalását kérték. [15] Ellenkérelmük indokolásában rámutattak, hogy az I-II. rendű felperesek által előterjesztett új okirati bizonyíték irreleváns, mert a peres felek között nem áll fenn hatályos előszerződés, amely alapján az I-II. rendű felpereseknek fizetési kötelezettsége lenne. Az előszerződés ugyanis megszüntetésre került, az I-II. rendű felperesek fizetési szándéka elkésett. Az előszerződés
2. oldalának negyedik bekezdése kimondta, hogy a terhek törlésére vonatkozó kérelmek széljegyzését követő 30 napon belül esedékes a további vételárrész, az III. rendű felperesek a még fennmaradó 5.000.000 forint kifizetésének sem tettek határidőben eleget. Nyilvánvaló, hogy amikor az adásvételi szerződést meg kellett volna kötni, akkor az III. rendű felperesek nem rendelkeztek a vételár forrásával. Vitatták továbbá, hogy a becsatolt okirat a teljesítőképességet alátámasztaná. Kiemelték, hogy az I-II. rendű felperesek nem hivatkoztak az elállás jogszerűtlenségére, ezért a Ptk. 6:
3. §-a alapján az előszerződésben foglaltak teljesítése nem követelhető, az eredeti állapot helyreállításának van helye a Ptk. 6:
4. §-a alapján. Másodfokú perköltségüket a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
5. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.)
6. §

(2)bekezdés a) pontja alapján számítható ügyvédi munkadíjban határozták meg azzal, hogy jogi képviselőjük áfa fizetésére nem köteles. [16] A fellebbezés alaptalan. [17] Az I-II. rendű felperesek fellebbezésükben az elsődleges keresetüket elutasító részítélet megváltoztatásával az elsődleges kereset teljesítését kérték, az elsőfokú részítéletnek így nem volt a Pp. 358. §

(5)bekezdésének harmadik mondata alapján – fellebbezés hiányában – jogerőre emelkedett rendelkezése, a másodfokú felülbírálat ezért a részítélet egészére kiterjedt. Ennek során a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítást a szükséges terjedelemben lefolytatta, a rendelkezésre álló Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.026/2025/12 7 bizonyítékokat okszerűen értékelte és a tényállást helyesen, de egy tekintetben hiányosan állapította meg. A meghozott döntéssel teljes egészében és túlnyomórészt annak indokaival is egyetértett. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel mindössze az alábbiakra mutat rá. [18] A felek között nem volt vitás az előszerződés megkötése és annak tartalma, valamint az abból folyó kötelezettségek. Az I-II. rendű alperesek védekezésére tekintettel vizsgálni kellett, hogy az elállásuk jogszerű volt-e. Ezzel összefüggésben jelentősége volt az előszerződés 3.3./ alpontjában írtaknak, amit az elsőfokú bíróság nem rögzített a tényállásban. Eszerint a vevőnek az előszerződés megkötéséig átadott 12.000.000 forint és a hátraléki kimutatás alapján a zálogjogosultnak kifizetett összeg, valamint 32.000.000 forint különbözetének megfelelő vételárrészt a zálogjog törlése iránti kérelem széljegyzését követő 30 napon belül, készpénzben kellett megfizetnie az I-II. rendű alpereseknek. A fennmaradó 5.000.000 forintot pedig az ugyanettől a határidőtől számított egy éven belül. A Fővárosi Ítélőtábla ezzel kiegészítette a tényállást. [19] Az I-II. rendű felperesek arra helyesen hivatkoztak, hogy az I-II. rendű alperesek szerződésszegést követtek el azzal, hogy 2018. július 15-ig nem adták át részükre a hátraléki kimutatást. Helytállóan mutattak rá arra is, hogy ebben a tekintetben sem módosíthatták az előszerződést szóbeli megállapodásukkal vagy ráutaló magatartásukkal, a Ptk. 6:191. §

(3)bekezdése szerint ugyanis a szerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A Ptk. 6:215. §

(2)bekezdése kimondja, hogy az ingatlan adásvételi szerződést írásban kell megkötni, a Ptk. 6:73. §

(2)bekezdése értelmében az előszerződést pedig a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Ebből következően a feleknek az előszerződést írásban kellett megkötniük, és azt kizárólag írásban – nem feltétlenül az I-II. rendű felperesek által hivatkozott ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokirati formában – módosíthatták volna. Nem vitatott tény, hogy az előszerződés módosítására írásban nem került sor. Ennek hiányában az előszerződés módosítása nem történhetett meg érvényesen, a felek esetleges szóbeli egyeztetései és ráutaló magatartásuk az előszerződés tényleges tartalmát illetően irreleváns. A felek jogviszonyát minden tekintetben az 1/F/

1. sorszám alatt csatolt előszerződés alapján kell megítélni. [20] A hátraléki kimutatás átadásának elmulasztásával megvalósított szerződésszegés jogkövetkezményeinek levonására az I-II. rendű felperesek lettek volna jogosultak. Az I-II. rendű felperesek azonban nem ezt tették, mindvégig az adásvételi szerződés megkötését követelték, elsődleges keresetük is erre irányult. Ebből következően ennek a szerződésszegésnek a jogvita elbírálása szempontjából nem volt jelentősége. A Fővárosi Ítélőtábla másrészt rámutat, hogy a tulajdoni lap alapján megállapítható: a zálogjogosult zálogjogának törlésére a
2. november 2-án érkezett és széljegyzett kérelem alapján került sor. Az I-II. rendű felperesek tudtak erről a tényről, mert arra a
3. november 22-i levelükben maguk is hivatkoztak. A zálogjog törlése iránti kérelem benyújtásából az a – perben nem vitatott – tény következik, hogy a kölcsöntartozás megfizetése következtében az I-II. rendű felpereseknek nem volt további fizetési kötelezettsége a zálogjogosult felé. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.026/2025/12 8 [21] Minderre tekintettel az I-II. rendű felpereseknek nem volt az előszerződés 3.3./ pont első bekezdése szerinti, a zálogjogosult irányában fennálló fizetési kötelezettségük, hanem a 3.3./ pont harmadik bekezdése szerint a már megfizetett 12.000.000 forint és a 32.000.000 forint különbözetét, azaz 20.000.000 forintot kellett volna
4. november 2-tól számított 30 napon belül, vagyis
5. december 2-ig készpénzben megfizetniük az I-II. rendű alperesek részére. Erre nem került sor, az I-II. rendű felperesek a
6. november 22-i levelükben egy ennél kisebb tőkeösszeg, 19.000.000 forint és kamata megfizetésére – ami ténylegesen nem történt meg –, valamint az adásvételi szerződés megkötése érdekében további egyeztetésekre tettek ajánlatot. [22] Az I-II. rendű alperesek a
7. február 1-jei, az előszerződéstől történő elállást tartalmazó levelükben más, és az elsőfokú bíróság által – helyesen – alaptalannak minősített körülményekre is hivatkoztak az I-II. rendű felperesek szerződésszegése körében. Elállásukat azonban kifejezetten arra alapították, hogy az I-II. rendű felperesek a vételár megfizetésével késedelembe estek. A vételárhátralék megfizetésének késedelmére alapított elállás az előzőekben kifejtettek szerint jogszerű volt, az I-II. rendű alperesek elállása ezért a Ptk. 6:213 §

(1)bekezdése szerint megszüntette az előszerződést. Az I-II. rendű felperesek ezért alaptalanul követelték az adásvételi szerződés bíróság általi létrehozását. [23] Az I-II. rendű felperesek a fellebbezésükben az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezéseket nem vitatták, azt a felülbírálati jogkör Pp. 370. és 371. §-ának

(1)bekezdésében írt korlátaira tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla sem vizsgálta. Létező előszerződés és ebből eredő szerződéskötési kötelezettség hiányában az I-II. rendű felperesek teljesítőképessége irreleváns, az annak gazolását célzó utólagos bizonyítás – annak megengedhetőségétől függetlenül – szükségtelen volt. A tartozás megfizetésére tekintettel nem volt jelentősége a zálogjogosulttal szembeni peres eljárás körülményeinek sem, az ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványokat is az megalapozottan mellőzte elsőfokú bíróság. [24] Minderre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét a Pp. 383. §

(2)bekezdésének első fordulata alapján helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság nem rendelkezett arról, hogy az I-II. rendű felperesek milyen egymás közötti jogviszonyban kötelesek az I-II. rendű alperesek perköltségének megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla azzal a pontosítással hagyta helyben az elsőfokú részítéletet, hogy a Pp. 87. §

(1)bekezdése értelmében egyetemlegesen kötelezte a Pp.

1. §-a szerinti pertárs I-II. rendű felpereseket a perköltség megfizetésére. [25] A Pp.
2. §

(1)bekezdése értelmében az eredménytelenül fellebbező I-II. rendű felperesek kötelesek az I-II. rendű alperesek részére megtéríteni a jogi képviseletük ellátásával felmerült fellebbezési eljárási költségüket. Ennek összegét a Fővárosi Ítélőtábla az Ükr. 3. §

(1)bekezdés b) pontja,

(4)bekezdése alapján állapította meg arra is figyelemmel, hogy nyilatkozatuk szerint jogi képviselőjük nem tartozik áfa körbe. Az I-II. rendű felperesek teljes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett fellebbezési illeték a Pp. 102. §

(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.026/2025/12 9 Budapest,

1. október
2. Dr. Kincses Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Örkényi László s.k. Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: