Bfv.95/2024/11 – Kúria
A határozat elvi tartalma: A terhelttel szemben az ügydöntő határozatot a bíróság, az eljárás büntetővégzés meghozatalára külön eljárás szabályai alapján büntetővégzésként hozta meg, amellyel szemben az arra jogosultak tárgyalás tartása iránti indítványt nem terjesztettek elő, ekként teljesen alaptalan az arra való hivatkozás, hogy a bíróság az ügydöntő határozatot olyan távollétében hozta meg, akinek jelenléte a tárgyaláson kötelező. A specialitás szabálya nem volt a terhelttel szembeni büntetőeljárás lefolytatásának akadálya; a terhelttel szemben ugyanis a bíróság nem szabott ki szabadságelvonással járó büntetést, és a törvényi előírás alapján a specialitás adta védelem akkor sem áll fenn, ha a pénzbüntetés, meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre átváltoztatásnak van helye. (az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között létrejött Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás 625. cikk (1)-(3) bekezdés). Kúria Bfv.I.169/2023/51. az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között létrejött Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Kúria végzése Az ügy száma:
Bfv.II.95/2024/11.
A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai:
Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye:
Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2024. november 7.
Az ügy tárgya: járművezetés bódult állapotban vétsége Terhelt: … Első fok:
Bajai Járásbíróság, 12.B.53/2021/10., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével, 2021. december 2. jogerő napja: 2022. január 21.
Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a járművezetés bódult állapotban vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Bajai Járásbíróság 12.B.53/2021/10. számú végzését hatályában fenntartja.
A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
Indokolás [1] I. A Bajai Járásbíróság a 2021. december 2-án – tárgyalás mellőzésével – meghozott 12.B.53/2021/10. számú büntetővégzéssel a terhelttel szemben járművezetés bódult állapotban vétsége [Btk. 237. § (1) bekezdés] miatt mint visszaesővel szemben, 300 napi tétel, 1.500 forint egy napi tétel összegű, összesen 450.000 forint pénzbüntetést és 6 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki.
Kúria 2.Bfv.95/2024/11-I 2 [2] A büntetővégzés – tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában – 2022. január 21-én jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melynek törvényi okát (Be. 649. §) nem jelölte meg. [4] Indokai szerint 2022. január 12-ig kiadatási letartóztatásban volt az külföldön, ahol élt a specialitás elve alapján őt megillető jogával, így miután a támadott járásbírósági határozat ügyszáma nem szerepelt az átadási okirataiban, ezért a specialitás elvét a járásbíróság megsértette, amikor vele szemben büntetést szabott ki. Sérelmezte továbbá, hogy nem volt jelen a büntetést kiszabó határozat kihirdetésekor. [5] Mindezekre tekintettel a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. [6] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.131/2024/2. számú átiratában a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, ezért a támadott határozat hatályban fenntartását indítványozta. [7] Kifejtette, hogy a büntetővégzés meghozatalakor, 2021. december 2-án a terhelt külföldön, a magyar igazságügyi hatóság által más ügyben kibocsátott európai elfogatóparancs alapján fogvatartásban volt. Mivel azonban a büntetővégzés kézbesítésekor a terheltet Magyarországra már átszállították, így a Be. CII. Fejezete szerinti, az eljárásnak a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatására vonatkozó szabályok alkalmazására már nem volt szükség. [8] Utalt rá, hogy bár a járásbíróság a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 215. § (1) és (3) bekezdésében írtakat megsértve határidőn túl hozott az ügyben büntetővégzést, ez azonban csupán – felülvizsgálatra okot nem adó – relatív eljárási szabálysértésnek tekintendő. Ugyanakkor a büntetővégzés meghozatala tárgyalás mellőzésével történik és miután tárgyalás tartását az arra jogosultak nem indítványozták, a tárgyaláson való jelenlét hiánya megalapozottan nem kifogásolható. [9] A terheltnek a specialitás elve szabályának a megsértésére alapított indítványát az Európai Unió hivatalos lapjában 2021. április 30-án L 149/10. számon közzétett kereskedelmi és együttműködési megállapodás alapján tartotta alaptalannak, miután a terhelt esete a megállapodás 3. pont (d) pontjában meghatározott kivételek közé esik, amely szerint a személyt szabadságelvonással nem járó büntetésnek vagy intézkedésnek, különösen
pénzbüntetésnek vagy azt helyettesítő intézkedésnek vethetik alá, még ha a büntetés vagy intézkedés a személyi szabadságának korlátozását eredményezheti is. [10] III. A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [11] 1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [12] A felülvizsgálati indítvánnyal támadott bírósági döntés büntetővégzés, a büntetővégzés pedig ügydöntő határozat, amelyre – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. [Be. 739. § (2) bekezdés] [13] A terhelt nem jelölte meg, hogy felülvizsgálati indítványát mely felülvizsgálati okra (Be. 649. §) alapítja, ezért azt a Kúria a tartalma szerint vizsgálta meg. [14] A felülvizsgálati indítvány lényege pedig abban áll, hogy a terhelt azt sérelmezi, hogy a bíróság vele szemben az alapügyben személyes jelenléte nélkül, a specialitás védelmét Kúria 2.Bfv.95/2024/11-I 3 megsértve, nem jogszerűen folytatta le az eljárást és hozott vele szemben jogerős ügydöntő határozatot. [15] A Be. 659. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt – a jelen ügyben nem releváns kivértelekkel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során a büntetőeljárási kódex, alapeljárás idején hatályos rendelkezései alapján kellett vizsgálnia a bíróság eljárásának törvényességét. [16] 2. A Be. 649. § (2) bekezdés d) pont második fordulata szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát – a terhelt beadványnak tartalma alapján – a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [17] A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [18] A Be. 428. § (1) bekezdése alapján a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a 430. § (1) bekezdése szerint nem mondott le, továbbá akkor is, ha a bíróság kötelezi a tárgyaláson való jelenlétre. Az elsőfokú bírósági tárgyalás
megtartása tehát olyan személy távollétében, akinek a jelenléte a törvény alapján kötelező, felülvizsgálatot is megalapozó, ún. abszolút eljárási szabálysértés. [19] 2.1. A rendelkezésre álló ügyiratok szerint a Bajai Járási Ügyészség a B.1474/2018/21. számú, a Bajai Járásbírósághoz 2021. március 23-án benyújtott vádiratában emelt vádat Jakab István terhelttel szemben. A vádiratban az ügyészség utalt arra, hogy a terhelt a bejelentett lakóhelyén nem tartózkodik, vele szemben 2021. január 11-én elfogatóparancsot bocsátottak ki, amely nem vezetett eredményre. A vádirathoz az ügyészség mellékelte a B.1474/2018/17. számú határozatát, amelyben a terheltet, mint a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt, távollévő terheltnek nyilvánította, mindezek alapján indítványozta, hogy a bíróság a terheltet a távollévő terhelttel szembeni eljárás – Be. CI. Fejezet – szabályai szerint ítélje elzárásra és határozott időre a közúti járművezetéstől eltiltásra. [20] A járásbíróság 2021. szeptember 30-ára tűzött ki tárgyalást – amelyre a terheltet hirdetményi úton, a védőt elektronikus úton szabályszerűen idézte, míg az ügyészt szabályszerűen értesítette –, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) tájékoztatását követően elhalasztotta, amely szerint a terheltet európai elfogatóparancs alapján az Egyesült Királyságban letartóztatták. A terheltet – az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályától 2021. december 1-jén kapott tájékoztatása alapján – a Wandsworth-i Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva, részére az Egyesült Királyságban hivatalos irat joghatályos kézbesítése kizárólag a Home Office közreműködésével volt lehetséges. [21] A járásbíróság a tájékoztatásokat követően 2021. december 2-án tárgyalás mellőzésével meghozta a 12.B.53/2021/10. számú büntetővégzését, amelyben a terhelttel mint visszaesővel szemben járművezetés bódult állapotban vétsége miatt 300 napi tétel, 1.500 forint egy napi tétel összegű, összesen 450.000 forint pénzbüntetést és 6 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki, indokolásában hivatkozott a büntetővégzés meghozatalának az Átv. 215. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeire. [22] A járásbíróság a 2021. december 3-án kelt intézkedésével az ügyésznek és a védőnek elektronikus úton, míg a terhelt részére a végzést és a vádiratot Home Office-on keresztül rendelte kézbesíteni. A Home Office-tól 2021. december 24-én érkezett tájékoztatás szerint a kézbesítéssel megbízott Metropolitan Police a terhelt részére kézbesítendő iratok angol
Kúria 2.Bfv.95/2024/11-I 4 nyelvre fordítását tette a kézbesítés feltételévé, ezért a járásbíróság a 2022. január 4-én meghozott 18. számú végzésével elrendelte a büntetővégzés angol nyelvre történő fordítását. [23] A Bajai Járási Ügyészség 2022. január 5-én érkezett tájékoztatása szerint a terheltet az ellene más ügyben kiadott európai elfogatóparancs alapján az Interpol Brit Nemzeti Iroda 2022. január 13-án átadja a magyar hatóságoknak, amelyre tekintettel a terhelt részére a büntetővégzés és a vádirat Egyesült Királyságba történő megküldését már nem tartotta indokoltnak. [24] Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya 2022. január 11-i keltű XX-NBFO/60/2022. számú tájékoztatása szerint a terhelt ellen a Bajai Járásbíróság 9.Bny.129/2020. számon kiadott európai elfogatóparancsa alapján a terhelt elfogásra került, az illetékes brit hatóság elrendelte a magyar hatóságoknak történő átadását, amelyre 2022. január 13. napán kerül sor, a brit bíróság előtt azonban a terhelt nem mondott le a specialitás szabályának az alkalmazásáról. [25] A Bajai Járásbíróság ezt követően 2022. január 26-án a 24. szám alatti intézkedésével a fordításra adott kirendelést, majd a 2022. február 1-jén a 25. szám alatti intézkedésével az ügyben 2021. március 25-én kibocsátott 12. B.53/2021. számú elfogatóparancsot visszavonta. [26] A bíróság a terhelt részére a 12.B.53/2021/10. számú büntetővégzést, valamint a B.1474/2018/21. számú vádiratot – a 2022. január 25-i dátummal ellátott kézbesítési ív szerint – szabályszerűen kézbesítette, azokat a terhelt 2022. január 13-án átvette. [27] A kézbesítési ív formanyomtatványán a – d) pontban feltüntetett – tárgyalás tartásának kérése, illetve nem kérése válaszlehetőség ugyan kihúzásra került, de a c) pont alapján biztosított volt 8 napos határidőn belül fellebbezés bejelentésének lehetősége. E jogorvoslati határidőn belül sem a terhelt, sem a védő, sem az ügyész nem indítványozta tárgyalás tartását. [28] Mindezeket követően a járásbíróság a 2022. január 25-én megállapította, hogy a büntetővégzés 2022. január 21-én jogerőre emelkedett. [29] A Kecskeméti Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a 2023. október 17-án meghozott 23.Bv.1471/2023/3. számú – fellebbezéssel nem támadható – végzésével, Jakab István elítélt vonatkozásában a Bajai Járásbíróság 12.B.53/2021/10. számú büntetővégzésével kiszabott 450.000 forint pénzbüntetésből meg nem fizetett 396.000 forintot 264 nap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre változtatta át. [30] 2.2. A Be. az általános perrend mellett olyan alternatív eljárási formákat úgynevezett
külön eljárásokat is szabályoz, amelyek részbeni rendeltetése az eljárás gyorsítása. Ilyen külön eljárás a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás (Be. C. Fejezet), amely során a bíróság – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – nem tárgyaláson dönt a terhelt büntetőjogi felelősségről, ekként az ügydöntő határozat meghozatalakor fogalmilag hiányzik az általános eljárási rend szerinti, a bírósági tárgyaláson vagy nyilvános ülésen való jelenlét. [31] A járásbíróság a jelen ügyben a büntetővégzés meghozatalára vezető külön eljárás alapján hozta meg az ügydöntő határozatát büntetővégzés formájában, és a felülvizsgálati indítvány az ilyen eljárásban meghozott ügydöntő határozatot érintően hivatkozott az eljárási szabálysértésre. Kétségkívül, a vádiratban az ügyészség a Be. CI. Fejezet 749-753. §-a szerinti, az eljárás a távollévő terhelttel szemben – ugyancsak – külön eljárás szabályai szerinti eljárás lefolytatását indítványozta, hiszen a vádirathoz csatolt, a 2021. február 10-én meghozott B.1474/2018/17. számú határozatával a terhelt távollévő terheltté nyilvánításáról határozott. Azonban az eljárásban a terhelt feltalálására vezető adatok alapján a bíróság a büntetővégzés meghozatala mellett döntött.
Kúria 2.Bfv.95/2024/11-I 5 [32] A Be. 740. § (1) bekezdése szerint a bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha
okot nem adó relatív eljárási szabálysértésnek tekintendő. [40] A Kúria, amint azt már rögzítette, a Be. C. Fejezete szerinti eljárásban a büntetővégzés meghozatala tárgyalás mellőzésével történik, tárgyalás tartására kizárólag az érdekeltek – az ügyészség, a terhelt vagy a védő – arra irányuló indítványa alapján vagy a kézbesítés eredménytelensége eseten hivatalból kerül sor. Jelen ügyben ez a feltétel nem teljesült, ezért a terhelt arra történő hivatkozása, hogy a távollétében – jogsértően – folytatták le az eljárást, nem megalapozott.
Kúria 2.Bfv.95/2024/11-I 6 [41] 3. A terhelt a felülvizsgálati indítványában azt is sérelmezte, hogy az alapügyben eljárt bíróság a specialitás szabályán alapuló mentességének megsértésével folytatta le vele szemben a büntetőeljárást és hozott ügydöntő határozatot. [42] A Be. 649. § (2) bekezdés f) pontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a jogerős határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg. [43] A Be. 721/A. § (1) bekezdés szerint az átadás, kiadatás, illetve egyéb bűnügyi jogsegély keretében Magyarországra érkezett elkövetőt nem lehet gyanúsítottként kihallgatni, nem lehet vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és nem lehet vele szemben vádat emelni a Magyarországra érkezést megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt (specialitás), kivéve, ha törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés az elkövetővel szemben a büntetőeljárás lefolytatását lehetővé teszi (specialitás alóli kivételek). [44] 3.1. A rendelkezésre álló ügyiratok szerint a terheltet – a jelen felülvizsgálat alapját képező ügytől eltérően – a Bajai Járásbíróság 9.Bny.129/2020. számon kibocsátott európai elfogatóparancsra az Egyesült Királyságban fogták el és átadásához hozzájárult, azonban a brit bíróság előtt nem mondott le a specialitás szabályának az alkalmazásáról. [45] Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya – a Kúria által már hivatkozott – 2022. január 11-én kiadott XX-NBFO/60/2022. számú tájékoztatása tartalmazta azt is, mely szerint nem érvényesül a specialitás elve, vagyis nincs szükség a terhelt erre vonatkozó meghallgatására, illetve a brit hatóságok utólagos hozzájárulásának beszerzésére
eredményezhet, amennyiben a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a büntetést, illetve annak meg nem fizetett részét a büntetés-végrehajtási bíró szabadságvesztésre változtatja át [a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) 66. § (1) bekezdés]. [51] A Megállapodás 625. Cikk (3) bekezdés (d) pontjában írt rendelkezés azonban erre az esetre is megadja a specialitás védelme alóli felmentést azzal a szabályozással, hogy a specialitás védelméről szóló rendelkezés nem alkalmazható akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés személyi szabadságának korlátozását eredményezheti. [52] Következésképpen a Megállapodás 625. Cikke fenti rendelkezésire figyelemmel a specialitás szabálya a terhelttel szembeni büntetőeljárás lefolytatásának nem volt akadálya, a terhelt által hivatkozott eljárási szabálysértés, és a Be. 649. § (2) bekezdés f) pontja szerinti felülvizsgálati ok nem valósult meg. [53] Mindezek alapján a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – Jakab István terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot – a Be. 660. § (1) bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a Be. 655. § (2) bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [54] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. § (1) bekezdés b) pontja zárja ki. [55] A Be. 652. § (6) bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
Budapest, 2024. november 7.
Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr.
Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró