Bfv.95/2024/11 – Kúria

(1)-

(3)bekezdés). Kúria Bfv.I.169/2023/

1. az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között létrejött Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.95/2024/
2. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
3. november
4. Az ügy tárgya: járművezetés bódult állapotban vétsége Terhelt: … Első fok: Bajai Járásbíróság, 12.B.53/2021/10., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
5. december
6. jogerő napja:
7. január
8. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a járművezetés bódult állapotban vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Bajai Járásbíróság 12.B.53/2021/
9. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Bajai Járásbíróság a
10. december 2-án – tárgyalás mellőzésével – meghozott 12.B.53/2021/
11. számú büntetővégzéssel a terhelttel szemben járművezetés bódult állapotban vétsége [Btk.
12. §

(1)bekezdés] miatt mint visszaesővel szemben, 300 napi tétel, 1.500 forint egy napi tétel összegű, összesen 450.000 forint pénzbüntetést és 6 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. Kúria 2.Bfv.95/2024/11-I 2 [2] A büntetővégzés – tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában –

1. január 21-én jogerőre emelkedett. [3] II.
2. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melynek törvényi okát (Be.
3. §) nem jelölte meg. [4] Indokai szerint
4. január 12-ig kiadatási letartóztatásban volt az külföldön, ahol élt a specialitás elve alapján őt megillető jogával, így miután a támadott járásbírósági határozat ügyszáma nem szerepelt az átadási okirataiban, ezért a specialitás elvét a járásbíróság megsértette, amikor vele szemben büntetést szabott ki. Sérelmezte továbbá, hogy nem volt jelen a büntetést kiszabó határozat kihirdetésekor. [5] Mindezekre tekintettel a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. [6]
5. A Legfőbb Ügyészség a BF.131/2024/
6. számú átiratában a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, ezért a támadott határozat hatályban fenntartását indítványozta. [7] Kifejtette, hogy a büntetővégzés meghozatalakor,
7. december 2-án a terhelt külföldön, a magyar igazságügyi hatóság által más ügyben kibocsátott európai elfogatóparancs alapján fogvatartásban volt. Mivel azonban a büntetővégzés kézbesítésekor a terheltet Magyarországra már átszállították, így a Be. CII. Fejezete szerinti, az eljárásnak a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatására vonatkozó szabályok alkalmazására már nem volt szükség. [8] Utalt rá, hogy bár a járásbíróság a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló
8. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.)
9. §

(1)és

(3)bekezdésében írtakat megsértve határidőn túl hozott az ügyben büntetővégzést, ez azonban csupán – felülvizsgálatra okot nem adó – relatív eljárási szabálysértésnek tekintendő. Ugyanakkor a büntetővégzés meghozatala tárgyalás mellőzésével történik és miután tárgyalás tartását az arra jogosultak nem indítványozták, a tárgyaláson való jelenlét hiánya megalapozottan nem kifogásolható. [9] A terheltnek a specialitás elve szabályának a megsértésére alapított indítványát az Európai Unió hivatalos lapjában

1. április 30-án L 149/
2. számon közzétett kereskedelmi és együttműködési megállapodás alapján tartotta alaptalannak, miután a terhelt esete a megállapodás
3. pont (d) pontjában meghatározott kivételek közé esik, amely szerint a személyt szabadságelvonással nem járó büntetésnek vagy intézkedésnek, különösen pénzbüntetésnek vagy azt helyettesítő intézkedésnek vethetik alá, még ha a büntetés vagy intézkedés a személyi szabadságának korlátozását eredményezheti is. [10] III. A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [11]
4. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
5. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
6. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [12] A felülvizsgálati indítvánnyal támadott bírósági döntés büntetővégzés, a büntetővégzés pedig ügydöntő határozat, amelyre – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. [Be.
7. §

(2)bekezdés] [13] A terhelt nem jelölte meg, hogy felülvizsgálati indítványát mely felülvizsgálati okra (Be.

1. §) alapítja, ezért azt a Kúria a tartalma szerint vizsgálta meg. [14] A felülvizsgálati indítvány lényege pedig abban áll, hogy a terhelt azt sérelmezi, hogy a bíróság vele szemben az alapügyben személyes jelenléte nélkül, a specialitás védelmét Kúria 2.Bfv.95/2024/11-I 3 megsértve, nem jogszerűen folytatta le az eljárást és hozott vele szemben jogerős ügydöntő határozatot. [15] A Be.
2. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt – a jelen ügyben nem releváns kivértelekkel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során a büntetőeljárási kódex, alapeljárás idején hatályos rendelkezései alapján kellett vizsgálnia a bíróság eljárásának törvényességét. [16] 2. A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pont második fordulata szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát – a terhelt beadványnak tartalma alapján – a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [17] A Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [18] A Be. 428. §

(1)bekezdése alapján a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a 430. §

(1)bekezdése szerint nem mondott le, továbbá akkor is, ha a bíróság kötelezi a tárgyaláson való jelenlétre. Az elsőfokú bírósági tárgyalás megtartása tehát olyan személy távollétében, akinek a jelenléte a törvény alapján kötelező, felülvizsgálatot is megalapozó, ún. abszolút eljárási szabálysértés. [19] 2.

1. A rendelkezésre álló ügyiratok szerint a Bajai Járási Ügyészség a B.1474/2018/
2. számú, a Bajai Járásbírósághoz
3. március 23-án benyújtott vádiratában emelt vádat Jakab István terhelttel szemben. A vádiratban az ügyészség utalt arra, hogy a terhelt a bejelentett lakóhelyén nem tartózkodik, vele szemben
4. január 11-én elfogatóparancsot bocsátottak ki, amely nem vezetett eredményre. A vádirathoz az ügyészség mellékelte a B.1474/2018/
5. számú határozatát, amelyben a terheltet, mint a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt, távollévő terheltnek nyilvánította, mindezek alapján indítványozta, hogy a bíróság a terheltet a távollévő terhelttel szembeni eljárás – Be. CI. Fejezet – szabályai szerint ítélje elzárásra és határozott időre a közúti járművezetéstől eltiltásra. [20] A járásbíróság
6. szeptember 30-ára tűzött ki tárgyalást – amelyre a terheltet hirdetményi úton, a védőt elektronikus úton szabályszerűen idézte, míg az ügyészt szabályszerűen értesítette –, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) tájékoztatását követően elhalasztotta, amely szerint a terheltet európai elfogatóparancs alapján az Egyesült Királyságban letartóztatták. A terheltet – az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályától
7. december 1-jén kapott tájékoztatása alapján – a Wandsworth-i Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva, részére az Egyesült Királyságban hivatalos irat joghatályos kézbesítése kizárólag a Home Office közreműködésével volt lehetséges. [21] A járásbíróság a tájékoztatásokat követően
8. december 2-án tárgyalás mellőzésével meghozta a 12.B.53/2021/
9. számú büntetővégzését, amelyben a terhelttel mint visszaesővel szemben járművezetés bódult állapotban vétsége miatt 300 napi tétel, 1.500 forint egy napi tétel összegű, összesen 450.000 forint pénzbüntetést és 6 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki, indokolásában hivatkozott a büntetővégzés meghozatalának az Átv.
10. §

(2)és

(3)bekezdésében meghatározott feltételeire. [22] A járásbíróság a 2021. december 3-án kelt intézkedésével az ügyésznek és a védőnek elektronikus úton, míg a terhelt részére a végzést és a vádiratot Home Office-on keresztül rendelte kézbesíteni. A Home Office-tól 2021. december 24-én érkezett tájékoztatás szerint a kézbesítéssel megbízott Metropolitan Police a terhelt részére kézbesítendő iratok angol Kúria 2.Bfv.95/2024/11-I 4 nyelvre fordítását tette a kézbesítés feltételévé, ezért a járásbíróság a 2022. január 4-én meghozott 18. számú végzésével elrendelte a büntetővégzés angol nyelvre történő fordítását. [23] A Bajai Járási Ügyészség 2022. január 5-én érkezett tájékoztatása szerint a terheltet az ellene más ügyben kiadott európai elfogatóparancs alapján az Interpol Brit Nemzeti Iroda 2022. január 13-án átadja a magyar hatóságoknak, amelyre tekintettel a terhelt részére a büntetővégzés és a vádirat Egyesült Királyságba történő megküldését már nem tartotta indokoltnak. [24] Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya 2022. január 11-i keltű XX-NBFO/60/2022. számú tájékoztatása szerint a terhelt ellen a Bajai Járásbíróság 9.Bny.129/2020. számon kiadott európai elfogatóparancsa alapján a terhelt elfogásra került, az illetékes brit hatóság elrendelte a magyar hatóságoknak történő átadását, amelyre 2022. január 13. napán kerül sor, a brit bíróság előtt azonban a terhelt nem mondott le a specialitás szabályának az alkalmazásáról. [25] A Bajai Járásbíróság ezt követően 2022. január 26-án a 24. szám alatti intézkedésével a fordításra adott kirendelést, majd a 2022. február 1-jén a 25. szám alatti intézkedésével az ügyben 2021. március 25-én kibocsátott 12. B.53/2021. számú elfogatóparancsot visszavonta. [26] A bíróság a terhelt részére a 12.B.53/2021/10. számú büntetővégzést, valamint a B.1474/2018/21. számú vádiratot – a 2022. január 25-i dátummal ellátott kézbesítési ív szerint – szabályszerűen kézbesítette, azokat a terhelt 2022. január 13-án átvette. [27] A kézbesítési ív formanyomtatványán a –

1. d)pontban feltüntetett – tárgyalás tartásának kérése, illetve nem kérése válaszlehetőség ugyan kihúzásra került, de a
2. c)pont alapján biztosított volt 8 napos határidőn belül fellebbezés bejelentésének lehetősége. E jogorvoslati határidőn belül sem a terhelt, sem a védő, sem az ügyész nem indítványozta tárgyalás tartását. [28] Mindezeket követően a járásbíróság a 2022. január 25-én megállapította, hogy a büntetővégzés 2022. január 21-én jogerőre emelkedett. [29] A Kecskeméti Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a 2023. október 17-án meghozott 23.Bv.1471/2023/3. számú – fellebbezéssel nem támadható – végzésével, Jakab István elítélt vonatkozásában a Bajai Járásbíróság 12.B.53/2021/10. számú büntetővégzésével kiszabott 450.000 forint pénzbüntetésből meg nem fizetett 396.000 forintot 264 nap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre változtatta át. [30] 2.2. A Be. az általános perrend mellett olyan alternatív eljárási formákat úgynevezett külön eljárásokat is szabályoz, amelyek részbeni rendeltetése az eljárás gyorsítása. Ilyen külön eljárás a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás (Be. C. Fejezet), amely során a bíróság – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – nem tárgyaláson dönt a terhelt büntetőjogi felelősségről, ekként az ügydöntő határozat meghozatalakor fogalmilag hiányzik az általános eljárási rend szerinti, a bírósági tárgyaláson vagy nyilvános ülésen való jelenlét. [31] A járásbíróság a jelen ügyben a büntetővégzés meghozatalára vezető külön eljárás alapján hozta meg az ügydöntő határozatát büntetővégzés formájában, és a felülvizsgálati indítvány az ilyen eljárásban meghozott ügydöntő határozatot érintően hivatkozott az eljárási szabálysértésre. Kétségkívül, a vádiratban az ügyészség a Be. CI. Fejezet 749-753. §-a szerinti, az eljárás a távollévő terhelttel szemben – ugyancsak – külön eljárás szabályai szerinti eljárás lefolytatását indítványozta, hiszen a vádirathoz csatolt, a 2021. február 10-én meghozott B.1474/2018/17. számú határozatával a terhelt távollévő terheltté nyilvánításáról határozott. Azonban az eljárásban a terhelt feltalálására vezető adatok alapján a bíróság a büntetővégzés meghozatala mellett döntött. Kúria 2.Bfv.95/2024/11-I 5 [32] A Be. 740. §

(1)bekezdése szerint a bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha

1. a)az ügy megítélése egyszerű,
2. b)a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva, és
3. c)a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető. [33] A büntetővégzés meghozatalára a törvény az ügy érkezését követő egy hónapon belüli határidőt ír elő [Be. 741. §

(1)bekezdés]. [34] A bíróság e külön eljárásra irányadó szabályok szerint tehát az ügyészség indítványának hiányában tárgyalás mellőzésével, hivatalból is hozhat döntést a kizárólag egyszerű megítélésű ügyben, az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén beismerő, beismerés hiányában a három évig terjedő szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén, az adott ügyben fogva nem lévő terhelttel szemben, de döntésében végrehajtandó szabadságvesztést vagy elzárást nem alkalmazhat (Be. 740. §). [35] A támadott döntésre vezető eljárás idején – ahogyan arra a bíróság a büntetővégzésben ki is tért – a Be. rendelkezéseit 2020. június 18-tól az Átv. 76. alcímében foglalt eltérésekkel kellett alkalmazni (Átv. 188. §). [36] Az Átv. 215. §

(1)bekezdése pedig a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás kereteit jelentősen kitágította, miután meghozatalára előírt időtartamot három hónapra növelte, és minden olyan folyamatban lévő ügyben alkalmazhatóvá tette, amelyben még nem került sor előkészítő ülés megtartására, és a terhelt beismerésétől függetlenül nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is alkalmazhatóvá vált. [37] A Be. 740. §

(1)bekezdés a)-c) pontjában írt feltételek tehát jelen ügyben fennálltak, mint ahogy a Be. 740. §

(2)bekezdés a) pontja szerint, a pénzbüntetés és a közúti járművezetéstől eltiltás kiszabását is lehetővé tette a törvény. [38] Kétségkívül, a büntetővégzés meghozatalakor,

1. december 2-án a terhelt külföldön, a magyar igazságügyi hatóság által más ügyben kibocsátott európai elfogatóparancs alapján – vagyis más ügyben – fogvatartásban volt, azonban a büntetővégzés kézbesítésekor Magyarországra már átszállították, így az eljárásnak a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatására vonatkozó külön eljárási szabályok (Be. CII. Fejezet) alkalmazásának már nem volt helye. [39] A büntetővégzés meghozatalával összefüggésben ugyanakkor az is megállapítható, hogy a vádemelés
2. március 23-i napjára tekintettel, a büntetővégzés meghozatalára, az Átv.
3. §

(1)bekezdésében meghatározott határidőn túl, vagyis az erre irányadó eljárási szabály megsértésével került sor, azonban ez csupán – ahogyan arra a Legfőbb Ügyészség is helytállóan hivatkozott – a Be. 649. §

(2)bekezdésében fel nem sorolt, vagyis felülvizsgálatra okot nem adó relatív eljárási szabálysértésnek tekintendő. [40] A Kúria, amint azt már rögzítette, a Be. C. Fejezete szerinti eljárásban a büntetővégzés meghozatala tárgyalás mellőzésével történik, tárgyalás tartására kizárólag az érdekeltek – az ügyészség, a terhelt vagy a védő – arra irányuló indítványa alapján vagy a kézbesítés eredménytelensége eseten hivatalból kerül sor. Jelen ügyben ez a feltétel nem teljesült, ezért a terhelt arra történő hivatkozása, hogy a távollétében – jogsértően – folytatták le az eljárást, nem megalapozott. Kúria 2.Bfv.95/2024/11-I 6 [41] 3. A terhelt a felülvizsgálati indítványában azt is sérelmezte, hogy az alapügyben eljárt bíróság a specialitás szabályán alapuló mentességének megsértésével folytatta le vele szemben a büntetőeljárást és hozott ügydöntő határozatot. [42] A Be. 649. §

(2)bekezdés f) pontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a jogerős határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg. [43] A Be. 721/A. §

(1)bekezdés szerint az átadás, kiadatás, illetve egyéb bűnügyi jogsegély keretében Magyarországra érkezett elkövetőt nem lehet gyanúsítottként kihallgatni, nem lehet vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és nem lehet vele szemben vádat emelni a Magyarországra érkezést megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt (specialitás), kivéve, ha törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés az elkövetővel szemben a büntetőeljárás lefolytatását lehetővé teszi (specialitás alóli kivételek). [44] 3.

1. A rendelkezésre álló ügyiratok szerint a terheltet – a jelen felülvizsgálat alapját képező ügytől eltérően – a Bajai Járásbíróság 9.Bny.129/
2. számon kibocsátott európai elfogatóparancsra az Egyesült Királyságban fogták el és átadásához hozzájárult, azonban a brit bíróság előtt nem mondott le a specialitás szabályának az alkalmazásáról. [45] Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya – a Kúria által már hivatkozott –
3. január 11-én kiadott XX-NBFO/60/
4. számú tájékoztatása tartalmazta azt is, mely szerint nem érvényesül a specialitás elve, vagyis nincs szükség a terhelt erre vonatkozó meghallgatására, illetve a brit hatóságok utólagos hozzájárulásának beszerzésére - közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása folytán kiszabott szabadságvesztés végrehajtásához; - megszüntetett feltételes szabadságra bocsátás esetén a még hátralévő büntetésrész végrehajtásához; - olyan eljárás lefolytatásához, ahol az ügyész nem indítványozott végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és az eljárás során nem került sor az elítélt személyes szabadságát korlátozó kényszerintézkedés elrendelésére; vagyis ezen eljárások a terhelt hazaszállítását követően bármiféle hozzájárulás nélkül lefolytathatók. [46] Az Egyesült Királyságban körözés eredményeként elfogott terhelt tekintetében a
5. május 1-től hatályos, az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között létrejött Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodásban (a továbbiakban: Megállapodás) foglalt szabályokat kell alkalmazni, amely közjogi értelemben nemzetközi szerződés, és Magyarországon is belső jogként érvényesül. (Kúria Bfv.I.169/2023/51.) [47] A Megállapodás
6. Cikk.

(1)bekezdése szerint az Egyesült Királyság, és bármely tagállama nevében az Unió értesítheti a bűnüldözési és igazságügyi együttműködéssel foglalkozó szakbizottságot arról, hogy az olyan más Államokkal fenntartott kapcsolataiban, amelyekre ugyanilyen értesítés vonatkozik, vélelmezi, hogy a hozzájárulását adta ahhoz, hogy egy személyt az átadása előtt elkövetett, az átadás alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő másik bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vonjanak, elítéljenek, és szabadságvesztésbüntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából fogva tartsanak, amennyiben az adott esetben a végrehajtó igazságügyi hatóság az átadásról szóló határozatában másképpen nem rendelkezik. [48] A Megállapodás 625. Cikk

(2)bekezdése alapján az

(1)és

(3)bekezdésben említett esetek kivételével az átadott személy az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem vonható Kúria 2.Bfv.95/2024/11-I 7 büntetőeljárás alá, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától (specialitás). [49] Ugyanakkor a Megállapodás 625. Cikk

(3)bekezdés szerint a

(2)bekezdése nem alkalmazandó, vagyis a specialitás szabálya nem érvényesül, ha a személyt szabadságelvonással nem járó büntetésnek vagy intézkedésnek, különösen pénzbüntetésnek vagy azt helyettesítő intézkedésnek vethetik alá, még ha a büntetés vagy intézkedés a személyi szabadságának korlátozását eredményezheti is [(d) pont]. [50] Jelen ügyben a büntetővégzéssel kiszabott szankció, a pénzbüntetés és a járművezetéstől eltiltás személyi szabadságelvonással nem járó büntetések. Kétségkívül, a pénzbüntetés meg nem fizetése a büntetés végrehajtásának módjában szabadságelvonást eredményezhet, amennyiben a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a büntetést, illetve annak meg nem fizetett részét a büntetés-végrehajtási bíró szabadságvesztésre változtatja át [a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) 66. §

(1)bekezdés]. [51] A Megállapodás 625. Cikk

(3)bekezdés (d) pontjában írt rendelkezés azonban erre az esetre is megadja a specialitás védelme alóli felmentést azzal a szabályozással, hogy a specialitás védelméről szóló rendelkezés nem alkalmazható akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés személyi szabadságának korlátozását eredményezheti. [52] Következésképpen a Megállapodás 625. Cikke fenti rendelkezésire figyelemmel a specialitás szabálya a terhelttel szembeni büntetőeljárás lefolytatásának nem volt akadálya, a terhelt által hivatkozott eljárási szabálysértés, és a Be. 649. §

(2)bekezdés f) pontja szerinti felülvizsgálati ok nem valósult meg. [53] Mindezek alapján a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – Jakab István terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot – a Be. 660. §

(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a Be. 655. §

(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [54] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [55] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. november
2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró