A határozat elvi tartalma:
- A lőfegyver utánzatával fenyegetve elkövetés esetén az elkövető által használt, lőfegyverre hasonlító, azt utánzó tárgy a fenyegetés eszköze. Azt a célt szolgálja, hogy a sértettre gyakorolt hatást fokozza, kiváltsa ugyanazt a félelmet, amit a valódi lőfegyver, és ezáltal biztosítsa az elkövető akaratának érvényesítését, sértettre történő rákényszerítését.
- Amennyiben a lőfegyver utánzatával való fenyegetés a sértettből az elkövető által célzott hatást, vagyis az akaratának megtörését kiváltotta, a fegyveres elkövetés megállapításának helye van, függetlenül attól, hogy utóbb az eszköz nem valódi lőfegyver jellege ismertté válik. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.333/2022/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- július
- Az ügy tárgya: rablás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 20.B.10.437/2021/55., ítélet, tárgyalás,
- január
- Kúria 3.Bfv.1.333/2022/10 Másodfok: 2 Fővárosi Törvényszék, 32.Bf.7342/2022/10., ítélet, nyilvános ülés,
- június
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.10.437/2021/
- számú és a Fővárosi Törvényszék 32.Bf.7342/2022/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 76.200 (hetvenhatezer-kétszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- január
- napján meghozott 20.B.10.437/2021/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli rablás bűntettének kísérletében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont], 2 rendbeli lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)alpont,
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont], 2 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)alpont] és zaklatás vétségében [Btk. 222. §
(2)bekezdés a) pont]. Ezért halmazati büntetésül 4 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A terhelttel szemben 120.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Elrendelte továbbá a Pesti Központi Kerületi Bíróság Kúria 3.Bfv.1.333/2022/10 3 16.B.20.739/2020/
- számú határozatával kiszabott 3 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtását. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította, rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. A magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- június
- napján meghozott 32.Bf.7342/2022/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt terhére rótt erőszakos vagyon elleni bűncselekmények közül egy cselekményt rablás bűntette kísérletének [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont] minősített. A terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést és közügyektől eltiltást egyaránt 6 évre súlyosította. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, a vagyonelkobzást 140.000 forint erejéig rendelte el, a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezést mellőzte, a bűnügyi költséget pontosította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A bíróság által megállapított, és a felülvizsgálati indítvánnyal érintett tényállás lényege a következő:
- tényállási pont A terhelt
- december
- napján 8 óra körüli időben az utcafronton odalépett a gépkocsijában tartózkodó sértetthez, majd az autóban ülő sértettől – aki a terheltet korábban már észlelte a helyszínen – pénzt követelt. A sértett a pénz átadását megtagadta, ezért a terhelt a tenyerével ráütött a gépjármű szélvédőjére, majd egy ezüst színű játékpisztollyal hadonászni kezdett, azt a sértettre szegezte és közben azt kiáltotta neki, hogy „adjál pénzt!”. A sértett félelmében értékei átadása nélkül gépkocsijával elhajtott a helyszínről. A bűncselekménnyel veszélyeztetett érték az 5.000.000 forintot nem haladta meg. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára alapítottan – a megtámadott határozat megváltoztatása, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatala, a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. [5] Indokai szerint törvényt sértett a másodfokú bíróság, amikor a terhelt által a 4. tényállási pontban írt cselekmény során használt eszközt lőfegyver utánzatának tekintette, és ekként a terhére rótt vagyon elleni erőszakos bűncselekményt fegyveres rablás kísérletének minősítette. [6] Kifejtette, hogy az eljárás során feltárt tények, így elsősorban a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján egyértelműen megállapításra került, hogy a terhelt által használt játékpisztoly nem valódi lőfegyver, és nem is lőfegyver utánzata. Ezzel szemben a törvényszék annak a kulcsfontosságú ténynek a mellőzésével állapította meg a játékpisztoly Kúria 3.Bfv.1.333/2022/10 4 utánzat jellegét, hogy a vége piros megkülönböztető jelzéssel van ellátva, amelynek célja, hogy a laikusok számára egyértelmű legyen, hogy nem valódi lőfegyver. E tény azért fontos, mert figyelembevételével a játékpisztoly már utánzatnak sem tekinthető. [7] Hivatkozott arra, hogy a játékpisztoly használatakor a terhelt legfeljebb egyméteres távolságban volt a sértettől, így elvárható tőle, hogy annak piros végéből arra következtessen, hogy az nem valódi fegyver, ugyanúgy, ahogy például egy vízipisztoly esetében a játék jelleg felismerése. [8] Utalt rá, hogy a megkülönböztető piros vége miatt a terhelt által használt játékpisztoly alkalmatlan eszköz volt a kvalifikált fenyegetés megvalósítására, így a kísérleti szakban maradt cselekmény miatt a büntetés korlátlan enyhítésének vagy mellőzésének lenne helye. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.1497/2022/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [10] A BH 2016.57. számon közzétett eseti döntésre hivatkozással utalt rá, hogy a fenyegető magatartás lenyűgöző erejének értékelésekor a megfenyegetett személy és az elkövető adottságait, az egymással szembeni erőviszonyaikat és az elkövetés külső tényezőit együttesen kell vizsgálni, és ez alapján lehet állást foglalni abban, hogy a fenyegetés milyen hatással volt a sértettre. [11] Indokai szerint helytálló a másodfokú bíróság azon álláspontja, hogy annak megítélése, hogy a terhelt által használt játékpisztoly lőfegyver utánzatának minősül-e, nem szakkérdés, hanem a mindennapi élettapasztalat alapján megítélendő ténykérdés. E körben vizsgálni kell a használt eszköz hatását a laikus személyre, hiszen a tényállás – miniszteri indokolás szerinti – célja védelmet nyújtani minden potenciális sértett számára. [12] Kifejtette, hogy jelen ügyben nem lehet szó alkalmatlan eszközzel elkövetett bűncselekményről, mert az azt az esetkört öleli fel, amikor az elkövető tévesen feltételezi, hogy az eszköz alkalmas a bűncselekmény megvalósítására, holott valójában alkalmatlan. Ezzel szemben a sértett nagyon megijedt, félelmében elmenekült a helyszínről, ami azzal magyarázható, hogy az elkövetés eszközét valódi lőfegyvernek hitte. Hozzátette, a terhelt kezében lévő játékpisztoly a cselekmény elkövetése alatt szinte mindvégig mozgásban volt, amely megnehezítette a pontos azonosítását. A sértettnek nem volt lehetősége arra, hogy a terhelt által ráfogott játékpisztolyt nyugodt lelkiállapotban megvizsgálja, és felismerje annak játék jellegét. [13] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. [14] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a védő kifejtette, hogy a hivatkozott eseti döntésben foglalt szempontok vizsgálata alapján jelen ügyben a sértett felé billennek az erőviszonyok, akinek valójában minden lehetősége megvolt arra, hogy felismerje, hogy a terhelt által használt eszköz egy játékpisztoly. Kúria 3.Bfv.1.333/2022/10 5 [15] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a hajléktalan életmódot folytató, időskorú és alkoholista terhelt esetén a valódi lőfegyver tartása a reális lehetőségeken túlmutató. Ezen objektív körülmények tükrében elvárható lett volna a sértettől, hogy fényes nappal, néhány méteres távolságból felismerje a játékpisztoly piros végét, és ebből következtetni tudott volna arra, hogy a terhelt nem éles lőfegyvert tart magánál. [16] Vitatta a másodfokú bíróság azon megállapítását, hogy egy leromlott fizikai állapotban lévő, idős hajléktalan esetében sem lehet reálisan kizárni, hogy valódi lőfegyvert talál, vásárol, vagy az más módon a birtokába kerül. III. [17] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [19] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – az eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. [20] A felülvizsgálati indítvány szerint tévedett a másodfokú bíróság, amikor a terhelt
- tényállási pontban írt cselekményét fegyveresen elkövetett rablás bűntette kísérletének minősítette, mert azt valójában nem lőfegyver utánzatával fenyegetve követte el. A törvénysértő minősítés miatt pedig törvénysértő büntetést szabott ki. [21] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [22] A Btk. 365. §
(1)bekezdése szerint rablás bűntette miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
- a)valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy Kúria 3.Bfv.1.333/2022/10 6
- b)öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. [23] A Btk. 365. §
(3)bekezdés a) pontja alapján a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást fegyveresen követik el. [24] A Btk. 459. §
(1)bekezdés – elkövetés idején hatályos – 5. pontja szerint fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki
- a)lőfegyvert,
- b)robbanóanyagot,
- c)robbantószert,
- d)robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-
- d)pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el. [25] A Btk. 10. §
(1)bekezdése alapján kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. [26] Jelen ügyben eldöntendő kérdés, hogy a terhelt
- tényállási pontban írt cselekménye rablás bűntette kísérletének minősül-e, terhére megállapítható-e a fegyveres elkövetés mint minősítő körülmény. [27] A rablás összetett bűncselekmény, egyrészt vagyon, másrészt személy elleni bűncselekmény. Az elkövető számára idegen dolog jogtalan eltulajdonítása a lopáshoz képest akként történik, hogy a mástól elvétel végett személy elleni erőszakos cselekményt is elkövet, azaz az elvétel módja az, amely a rablást megkülönbözteti a lopástól. [28] Jelen ügyben az irányadó tényállás rögzíti a következőket: – a terhelt a nyílt utcán odalépett a gépkocsijában tartózkodó sértetthez, akitől pénzt követelt; – amikor a sértett a pénz átadását megtagadta, a tenyerével ráütött a gépjármű szélvédőjére; – ezután egy ezüst színű játékpisztollyal hadonászni kezdett, azt a sértettre szegezte; – közben azt kiáltotta neki, hogy „adjál pénzt!”; Kúria 3.Bfv.1.333/2022/10 7 – a sértett értékeinek átadása nélkül félelmében a gépkocsijával elhajtott a helyszínről. [29] Az irányadó tényállás alapján nyilvánvaló, hogy a terhelt magatartásának célja a sértett pénzének, értékeinek az eltulajdonítása volt. [30] Az erőszak – értelemszerűen – fizikai ráhatást, támadást jelent. Rablás esetében pedig az erőszak fogalmán az a magatartás értendő, amely a sértett személye ellen irányul, és annak ellenállását fizikailag küzdi le. Jelen ügyben a sértett testére ható, ellenállásának ily módon történő megtörésére irányuló cselekmény a terhelt részéről nem történt. [31] A rablás elkövetési módja azonban az ún. kvalifikált, vagyis az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés is. [32] A Btk.
- §
(1)bekezdés
- pontja szerint a fenyegetés eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. [33] A rablás tényállásszerűségéhez szükséges kvalifikált fenyegetés ehhez képest eltérő rendelkezés, ami azt jelenti, hogy a fenyegetésnek ez esetben az élet vagy a testi épség ellen kell irányulnia, valamint közvetlennek kell lennie. Közvetlen a fenyegetés, ha a kilátásba helyezett hátrány nyombani bekövetkezésével kell számolni. Rablás esetén a kvalifikált fenyegetésnek a dolog elvétele érdekében kell történnie. [34] A rablási erőszak, illetve az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetés kapcsán elvárás az, hogy legalább általában véve alkalmas legyen a sértett ellenállásának leküzdésére. [35] Nem kétséges, hogy a fegyveresen elkövetett rablás esetén – miután a lőfegyver az élet kioltására alkalmas eszköz – a fegyver használatának kilátásba helyezése olyan kvalifikált és közvetlen fenyegetés, amely erre alkalmas, feltétlenül lenyűgöző hatású. [36] A Btk. értelmező rendelkezése éppen ezért, az elkövetési mód fokozott veszélyessége miatt mondja ki, hogy fegyveresen követi el a bűncselekményt egyrészt az, aki lőfegyvert (
- január
- napjától hatályosan működőképes lőfegyvert) tart magánál, másrészt, hogy az is, aki a bűncselekményt lőfegyver utánzatával fenyegetve (az ekkénti használat ez esetben tehát megkívánt többletelem) követi el [Btk.
- §
(1)bekezdés 5.a) pont
- fordulat, illetve
- pont
- fordulat]. [37] Mindezekkel összhangban rögzíti a Btk. indokolása azt, hogy: „A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy az elkövető lőfegyver, robbanóanyag vagy robbantószer, illetve ezek felhasználására szolgáló készülék utánzatával fenyegetve követi el a bűncselekményt. Ilyen esetben a sértettek az utánzatot valóságos lőfegyvernek, robbanóanyagnak stb. vélik, így életszerű, hogy a fegyveres elkövetés fogalma ezekre az esetekre is kiterjedjen.”. Kúria 3.Bfv.1.333/2022/10 8 [38] A lőfegyver utánzatával fenyegetve elkövetés esetén az elkövető által használt, lőfegyverre hasonlító, azt utánzó tárgy a fenyegetés eszköze. Azt a célt szolgálja, hogy a sértettre gyakorolt hatást fokozza, kiváltsa ugyanazt a félelmet, amit a valódi lőfegyver, és ezáltal biztosítsa az elkövető akaratának érvényesítését, sértettre történő rákényszerítését. [39] Jelen ügyben erről van szó. [40] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy a terhelt cselekménye a sértettre lenyűgöző hatást gyakorolt, kezdeti ellenállásával az elkövetési eszközzel történt fenyegetés miatt felhagyott (az megtört), hiszen annyira megijedt, hogy gépkocsijával elmenekült a helyszínről. [41] A Kúria a használt eszköz jogi megítélésével összefüggésben megjegyzi, hogy a lőfegyver utánzatával fenyegetve elkövetés megállapítása nem szakkérdés, ekként annak megállapítása nem a szakértő, hanem a bíróság feladata. [42] Mindazonáltal a jogi következtetés levonása mindig tényekből történik, így amennyiben rendelkezésre áll a használt eszköz részletes leírása – miként jelen ügyben –, indokolt azt a tényállásban rögzíteni. [43] Következetes a Kúria gyakorlata abban, hogy a felülvizsgálatban irányadó tényálláshoz tartoznak mindazon történeti tények, amelyeket az ítéletben megállapítottak függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében. [44] Ekként az irányadó tényállás részét képezi, hogy a
- tényállási pont kapcsán a nyomozás során lefoglalt pisztoly egy Gohner 125/0 Police típusú, nyolclövetű, spanyol gyártmányú játékfegyver. A pisztoly nem alkalmas lőszer befogadására és lövedék kilövésére. A műanyagpisztoly oldalnézetben hasonlít a STAR típusú öntöltő pisztolyokra, mérete azonban kisebb, a csőtorkolat helyén lévő piros műanyag alkatrész színe feltűnően különbözik {Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.B.10.437/2021/
- számú ítélet [47] bekezdés}. [45] Amennyiben a lőfegyver utánzatával való fenyegetés a sértettből az elkövető által célzott hatást, vagyis az akaratának megtörését kiváltotta, a fegyveres elkövetés megállapításának helye van, függetlenül attól, hogy utóbb az eszköz nem valódi lőfegyver jellege ismertté válik. [46] Mindezek alapján a terhelt cselekménye tényállásszerű, az mindenben megfelel a rablás törvényi tényállásának. [47] A Kúria a védő alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérletre történő hivatkozása kapcsán megjegyzi a következőket. Kúria 3.Bfv.1.333/2022/10 9 [48] Az alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet valójában az elkövető ténybeli tévedésén alapul: tévesen azt feltételezi, hogy a használt eszköz az elérni kívánt hatás kiváltására alkalmas, holott nem az. [49] Jelen ügyben azonban az irányadó tényállás alapján ez szóba sem kerülhet, a terhelt nem tévedett abban, hogy megfelelő eszközt használt a kívánt hatás elérésére. [50] Értelemszerűen téves a védő részéről az az érvelés, mely szerint a rablás sértettjével szemben, az őt ért támadás közben olyan elvárást lehetne támasztani, hogy vizsgálja és felismerje, hogy a vele szemben alkalmazott elkövetési eszköz ténylegesen minek minősül. Ilyen elvárást a büntetőtörvény nem tartalmaz. Épp ellenkezőleg, miként a jogalkotó célját a törvény már felidézett indokolása az értelmező rendelkezés esetében megfogalmazta. [51] Nem tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor a terhelt
- tényállási pontban írt cselekményét rablás bűntette kísérletének [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont] minősítette. [52] A helyes minősítés mellett a törvényes keretek között kiszabott büntetés nem támadható. [53] Ekként a Kúria a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [54] A felülvizsgálati eljárásban kirendelt védői díjként felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. IV. [55] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [56] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Kúria 3.Bfv.1.333/2022/10 10 Budapest,
- július
- Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró