← Magyarország

Kfv.37821/2022/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, mivel a befogadás indoka nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.821/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró; Dr. Hajnal Péter bíró; Dr. Heinemann Csilla bíró; Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: Felperes1 Cím2 Az alperes: Oktatási Hivatal Cím1 Az alperes képviselője: Dr. Hajdu József kamarai jogtanácsos A per tárgya: felsőoktatási felvételi üggyel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes
  2. sorszám alatt A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 13.K.703.085/2022/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria I.Kfv.37.821/2022/3 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2022 februárjában az általános felsőoktatási felvételi eljárásban képzés1 szakra jelentkezett a Intézmény1, a Intézmény2, a Intézmény3, valamint a Intézmény4 felsőoktatási intézményekbe. A tanulmányi pontok számításához a jelentkezéskor feltöltötte a
  4. év végi középiskolai bizonyítványának a másolatát. Ekkor még nem rendelkezett a
  5. év végi bizonyítvánnyal, így azt - a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/
  6. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.)
  7. §

(4)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében legkésőbb a besorolási döntés időpontját megelőző
  1. napig kellett benyújtani. [2] Az alperes
  2. május
  3. napján FE-A/29574-3/2022A számú végzésében hiánypótlást bocsátott ki a felperes részére, az Fkr.
  4. §
(1)bekezdése, valamint
(2)bekezdésének g) pontja alapján, a tanulmányi pontok számításához szükséges középiskolai bizonyítványa másolatának hiányzó oldalai csatolására. A felperes a hiánypótlási felhívást követően,
  1. május
  2. napján feltöltötte a
  3. év végi középiskolai bizonyítványa érdemjegyeket tartalmazó
  4. oldalának másolatát az e-felvételi fiókjába. Az alperes
  5. június
  6. napján az elektronikus rendszerben rögzítette, hogy a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumot elutasította, mivel az nem tartalmazta a
  7. évfolyamot igazoló mindkét oldal teljes másolatát. Az alperes
  8. június
  9. napján felhívást küldött a felperesnek az elektronikus rendszerben, hogy ellenőrizze az általa feltöltött dokumentumokat. A felhívást tartalmazta, hogy a dokumentumok végső beküldésének határideje
  10. július
  11. napja. A felhívsáról az alperes elektronikus levélben is értesítette a felperest. A felperes
  12. július
  13. napján lépett be legközelebb az elektronikus rendszerbe, ekkor értesült arról, hogy a hiánypótlást nem fogadták el, ezt követően az alperes ügyfélszolgálatán leadta bizonyítványának a hiányzó oldalát is tartalmazó fénymásolatát. [3] Az alperes az FE-A/NEO/29574-7/2022A számú határozatában a felperes felvételi pontszámát az érettségi pontok kétszerezésével és a többletpontok hozzáadásával 426 pontban állapította meg, ennek alapján a felperes az általa második helyen megjelölt képzésre (Intézmény2 szak1) nyert felvételt, mivel az első helyen megjelölt képzésre 441 pont volt a ponthatár. [4] A felperes keresetet terjesztett elő az alperes FE-A/NEO/29574-7/2022A számú határozatával szemben, kérte annak megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, mivel álláspontja szerint jogszabálysértő, hogy a felvételi eljárás során nem vették figyelembe a középiskolai osztályzatait. Az alperes a védiratban a kereset elutasítását kérte. Kúria I.Kfv.37.821/2022/3 3 A jogerős ítélet [5] A Fővárosi Törvényszék a 13.K.703.085/2022/
  14. számú ítéletével az alperes FEA/NEO/29574-7/2022A számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte, a közigazgatási perrendtartásról szóló
  15. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  16. §
(1)bekezdés b) pontja és 89. §
(1)bekezdés b) pontja alapján. Rögzítette, hogy a bíróság álláspontja szerint a határozatból és a védiratból nem állapítható meg, hogy mely jogszabályi rendelkezés alapján kellett volna a felperesnek a bizonyítvány másik oldalát is feltöltenie, ahogy az sem, hogy mely adat hiánya miatt nem tudta az alperes a felperes tanulmányi pontjait kiszámolni. Hangsúlyozta, hogy az Fkr. 11. §
(2)bekezdés g) pontja a tanulmányi pontok számításához szükséges oldalak másolatát írja elő, aminek a felperes eleget tett. A megismételt eljárásra előírta, hogy a felperes felvételi pontszámát a tanulmányi pontok figyelembevételével is ki kell számítani és a besorolási döntést ez alapján ismételten meg kell hozni. A felülvizsgálati kérelem [6] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében nyilatkozott arról, hogy a jogerős ítéletben foglaltakat végrehajtotta, a felperest új eljárásban az FFF/214-2/2022. számú besorolási döntéssel az első jelentkezési helyére (Intézmény1 szak1) besorolta. A felülvizsgálati kérelemben az alperes kérte a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és szükség szerint az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, továbbá a felperes kötelezését a felülvizsgálati perköltség megfizetésére. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Fkr. 1. §
(2)bekezdése, 3. §
(4)és
(6)bekezdés, 5. §
(2)bekezdésének
  1. h)és
  2. k)pontja, továbbá 11. §
(2)bekezdés g) pontja rendelkezéseit. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja alapján kérte, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében. Az eddigi bírói gyakorlat bemutatása körében csatolta a Fővárosi Törvényszék 49.K.705.344/2021/3. számú jogerős ítéletét, amelynek [10]-[14] pontjai kapcsolódnak az Fkr. nevesített rendelkezéseihez. Álláspontja szerint a jogerős ítélet [12] pontja e gyakorlattól eltérve azt állapította meg, hogy a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2022. szeptemberben induló képzések (a továbbiakban: FFT2022A) című kiadmány felülírta volna jogszabály rendelkezését, másrészt, hogy az általa hivatkozott szöveg a felperes keresetét támasztja alá. Azért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelem befogadását, mivel a további felsőoktatási felvételi eljárásokban súlyos bizonytalanságot okozhat, amennyiben a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban előírt szabályoktól eltérően bármilyen hiányos formában benyújtott dokumentumokból pontszámot kellene megállapítani. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria I.Kfv.37.821/2022/3 4 [8] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak fenn. [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve, így a Kúria az alperes által megjelölt, valamint a Kp. 118. §
(1)bekezdésében szabályozott további befogadhatósági okokat is vizsgálta. [11] A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. [12] A Kúria utal arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, így a befogadás körében a Kúriának nem az egyedi ügyben meghozott jogerős ítélet jogszerűségét, hanem annak a jogegységgel való kapcsolatát kell vizsgálnia. [13] Az alperes a felülvizsgálati kérelem befogadásának indokát a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontjára alapította. Ez alapján a befogadás a joggyakorlat egységének Kúria I.Kfv.37.821/2022/3 5 biztosítása érdekében akkor indokolt, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.I.35.542/2021/2., Kfv.VII.37.025/2021/2., stb.), az meghaladottá vált. [14] A Kúria megállapította, hogy a felsőoktatási felvételi eljáráshoz kapcsolódóan eltérő tényállás mellett már vizsgálta a jelentkezési kérelem hiányosságát (Kfv.III.37.298/2021/5.), továbbá más ügyben a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatón alapuló hivatkozások jelentőségét is (Kfv.II.37.062/2021/5.). Jelen perbeli esetben a felsőoktatási felvételi eljáráshoz kapcsolódóan, az Fkr. 11. §
(2)bekezdés g) pontján alapuló hiánypótlás teljesítésének értékelése, továbbá a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató jogi jellege körében felvetett alperesi érveket a Kúria nem minősítette olyan jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdéseknek, amelyek folytán a bírói gyakorlat egységének hiánya, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn. A hiánypótlás körében a tanulmányi pontok számításához szükséges középiskolai bizonyítvány másolatának hiányzó oldala becsatolását a jogerős ítélet meghozatala során az elsőfokú bíróság értékelte, és nem áll fenn olyan indok, amely a pontszámítást megalapozó bizonyíték Kúria általi felülmérlegelését lehetővé, illetve szükségessé tenné. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja alapján a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, azaz a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön és a Kúria iránymutatása szükséges. Az ügy társadalmi jelentősége pedig különösen akkor minősül befogadási oknak, ha az adott jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. A befogadási ok fennállásának megállapítása igényli tehát, hogy a konkrét egyedi ügyben elfoglalt jogi álláspont ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással, hanem közvetve az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is iránymutatást adjon. A perbeli ügyben e körülmények fennállását a Kúria nem látta megállapíthatónak, mivel nincs olyan új típusú, különös súlyú vagy társadalmi jelentőségű ügy, amelyben a Kúria iránymutatása szükséges lenne. [16] A Kúria hivatalból megvizsgálta és úgy értékelte, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ac)alpontja szerinti befogadási ok - az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége - nem áll fenn. [17] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja szerinti befogadási okra nem hivatkozott, ezáltal azzal kapcsolatban a Kp. 117. §
(4)bekezdésében meghatározott indokolási kötelezettségnek sem tett eleget. Kúria I.Kfv.37.821/2022/3 6 [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem látott törvényes lehetőséget, mivel az alperes a felülvizsgálati kérelemben a befogadási okok körében nem jelölt meg olyan közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltérne. Az alperes utalt a Fővárosi Törvényszék 49.K.705.344/2021/
  1. számú jogerős ítéletének [10]-[14] pontjára, mint az eddigi bírói gyakorlat bemutatására, amely azonban nem közzétett kúriai határozat, ezen túlmenően pedig olyan tényállásbeli eltérés is fennáll (abban az ügyben a szlovák érettségi bizonyítvány tekintetében a megkövetelt igazolás nem tartalmazta, hogy az economic megnevezésű tantárgyból letett vizsgának melyik tantárgy felel meg, így a pontszámításhoz szükséges adat nem állt rendelkezésre, ezzel szemben jelen perbeli esetben a becsatolt magyar középiskolai bizonyítvány adott oldala a pontszámításhoz szükséges adatokat tartalmazta), amelyből adódóan a releváns jogkérdés sem azonos, a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató megítélése tekintetében pedig nincs olyan eltérés a határozatok között, amely a jogegységet veszélyeztetné. [19] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [20] Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, mivel a befogadás indoka nem áll fenn. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [22] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,
  2. december
  3. Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke Kúria I.Kfv.37.821/2022/3 7 Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró Dr. Hajnal Péter s.k. bíró Dr. Heinemann Csilla s.k. Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.