A határozat elvi tartalma: Országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítő OVB határozat helybenhagyása A KÚRIA önkormányzati tanácsa Knk.37.146/2013/2.szám A Kúria a dr. Orosz Dániel ügyvéd által képviselt (Kőnig és Orosz Ügyvédi Iroda; Cím1.) felperes a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége Cím2 elnökének az Országos Választási Bizottság országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése tárgyában meghozott 4/
- (II.12.) számú határozata ellen benyújtott kifogása alapján az alulírott napon és helyen – nemperes eljárásban – meghozta a következő v é g z é s t: A Kúria az Országos Választási Bizottság 4/
- (II. 12.) OVB határozatát helybenhagyja. A Kúria elrendeli végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás I.
- január 23-án az Országos Választási Bizottsághoz - az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerint aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a halászatról és a horgászatról szóló
- évi XLI. törvény megvitatását az általános (március
- napjától június
- napjáig tartó) halászati tilalmi időszak bevezetése végett?” Kúria I.Knk.37.146/2013/3-I 2 Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népi kezdeményezésre vonatkozó tartalmi követelményeknek megfelel, ezért a 4/
- (II. 12.) OVB határozatában (a továbbiakban: OVB hat.) az aláírásgyűjtő ívet hitelesítette. Az OVB hat. ellen a választási eljárásról szóló
- évi C. törvény
- §
(1)bekezdése (a továbbiakban: Ve.) alapján – az abban foglalt határidőn belül – kifogást nyújtott be a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének elnöke (a továbbiakban: indítványozó), s kérte az OVB hat. megsemmisítését valamint az Országos Választási Bizottság új eljárásra utasítását. Az indítványozó szerint a népi kezdeményezésre feltenni kívánt kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-ában foglalt egyértelműség követelményének. Kifejtette, hogy a „halászati tilalom” jogi szaknyelve és köznyelvi fogalma nem esik egybe. A köznyelv a horgászatot nem tekinti halászatnak, míg a halászatról és horgászatról szóló
- évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.)
- §
(1)bekezdés b) pontja a halászat fogalmának a meghatározásába beleérti a horgászatot is. Így a népi kezdeményezés valójában horgászati tilalomra is vonatkozik. Az indítványozó az OVB hat. megsemmisítését azért is kezdeményezte, mert álláspontja szerint a feltenni kívánt kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe. A Hhtv. 38. §
(2)bekezdése a) pontja értelmében a halászati tilalmi időt a miniszter rendeletben határozza meg. Az indítványozó e körben utalt a Kúria Knk.37.807/2012/
- számú határozatára, amelynek értelmében a miniszter hatáskörébe tartozó kérdés nem lehet országos népszavazás tárgya. Az indítványozó szerint a népszavazási ügyben született döntés érvanyaga a népi kezdeményezésre is irányadó az Alaptörvény
- cikk
(2)bekezdése az Nsztv. 1. §
(1)bekezdése és
- § a) pontja alapján. II.
- Az Alaptörvény
- január 1-ei hatálybalépését követően megszűnt az országos népi kezdeményezés alkotmányos hivatkozási alapja, az Alaptörvény csak az országos népszavazásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza (
- cikk). Az Alaptörvény szabadság és felelősség címet viselő fejezet XXIII. cikk
(7)bekezdése a népszavazáshoz való jogot fogalmazza meg, népi kezdeményezésről nem szól. Az országos népi kezdeményezés jogintézménye törvényi szinten nyert rögzítést, egyrészt az Nsztv., másrészt a Ve. tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket. Az alkotmányi környezet változásával a népi kezdeményezés hivatkozási forrása (szabályozási szintje) elvált a népszavazás jogintézményétől.
- Az indítványozó szerint az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem egyértelmű. Az Alkotmánybíróság az országos népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel Kúria I.Knk.37.146/2013/3-I 3 kapcsolatban kidolgozta az ún. „egyértelműségi tesztet”. Következetes gyakorlata szerint az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog garanciája, amely magában foglalja a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményét. A választópolgári egyértelműség követelménye, hogy a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-el egyértelműen lehessen felelni, a kérdés megfogalmazása világos és egyféleképpen értelmezhető legyen, míg a jogalkotói egyértelműség követelményéből fakad, hogy az Országgyűlés el tudja dönteni: terheli-e jogalkotói kötelezettség, s ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Az Alkotmánybíróság az „egyértelműségi tesztet” a népszavazásra feltett kérdéssel kapcsolatban dolgozta ki (és alkalmazta), de egyes döntéseiben az egyértelműség követelményeit az országos népi kezdeményezéssel kapcsolatban is érvényesítette. Az országos népszavazásra vonatkozó Nsztv.
- §
(1)bekezdése és az országos népi kezdeményezésre irányadó
- §-a nem teljesen azonos megfogalmazású. Az Nsztv.
- §
(1)bekezdés értelmében: „A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.”, míg a
- § szerint: „A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.” Jelen ügyben az indítványozó azt vetette fel, hogy a kérdés a halászati tilalomról szól, ugyanakkor a Hhtv.
- §
(1)bekezdés b) pontja a halászat fogalmának meghatározásakor e fogalomba a horgászatot is beleérti, holott – érvel az indítványozó - a köznyelvben a halászat és a horgászat nem azonos tartalmú. A fent idézett Nsztv. 13. §
(1)bekezdése és
- §-a közötti eltérés oka, hogy a népi kezdeményezéssel a kezdeményezők nem kötelezik jogalkotásra az Országgyűlést, csupán arra, hogy - 50.000 választópolgár aláírásának összegyűjtése esetén – a kérdést megtárgyalja. Az Országgyűlés számára egyértelműnek és világosnak kell lennie, hogy milyen kérdést kell a népi kezdeményezés folytán megtárgyalnia. Jelen ügyben megállapítható, hogy az országos népi kezdeményezésre feltenni kívánt kérdés kifejezetten megjelöli a Hhtv.-t, amellyel összefüggésben kezdeményezik, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg a halászati tilalom bevezetését. Ezáltal mindenki számára egyértelmű – és a Hhtv.-re utalással pontos – hogy a halászat fogalma alatt a Hhtv.-beli fogalmat kell érteni. Az Országgyűlés, mint törvényalkotó számára pedig nyilvánvaló a Hhtv.
- §
(1)bekezdés b) pontjába foglalt fogalommeghatározás. Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy az OVB hat. nem sérti az Nsztv.
- §-át.
- Az indítványozó szerint a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, mert a Hhtv.
- §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a halászati tilalmi idő meghatározása miniszteri hatáskör. A Kúria ezzel összefüggésben megállapítja, hogy az országos népi kezdeményezés tárgya egy törvény – a konkrétan megjelölt Hhtv. - megvitatására vonatkozik, a törvény megvitatása, módosítása, kiegészítése, esetleges hatályon kívül helyezése az Alaptörvény 1 cikk
(2)bekezdés b) pontja alapján az Országgyűlés hatásköre. Az indítványozó hivatkozik a Kúria országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott Knk.37.807/2012/
- számú határozatára, amely kimondta, hogy az adott ügyben a miniszter hatáskörébe tartozó kérdés nem tekinthető az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésnek. A Kúria ezzel összefüggésben rámutat, hogy a Kúria döntése az Alaptörvény
- cikke alapján kezdeményezhető országos népszavazásra vonatkozik, így jelen ügy indítványozójának az Alaptörvény
- §
(2)bekezdésére utalása nem megalapozott, jelen ügy nem a népszavazás, hanem a népi kezdeményezés jogintézményét érinti. A Kúria rámutat Kúria I.Knk.37.146/2013/3-I 4 továbbá, hogy míg érvényes és eredményes országos népszavazás esetén a döntést a választópolgárok hozzák, amely az Alaptörvény 8. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feltételek esetén az Országgyűlésre kötelező, addig az Nsztv. és a Ve. által szabályozott országos népi kezdeményezés esetén az adott tárgyban a döntést maga az Országgyűlés hozza meg, a választópolgárok csak a kérdés napirendre tűzését kezdeményezhetik. A népi kezdeményezés abban az értelemben nem köti az Országgyűlést, hogy kötelessége lenne a kezdeményezéssel egyetértő, az aláírásgyűjtő ívet aláíró választópolgárok által óhajtott irányban törvényt alkotni az adott tárgyban. A jogintézmény ezen sajátosságának (és a népszavazástól való eltérő voltának) tükrében értelmezhető az Nsztv. 1. §
(1)bekezdése és a
- § a) pontja, amelyek az Országgyűlés feladat-és hatáskörébe tartozó kérdésekről szólnak. Egy pontosan megjelölt törvény – a Hhtv. – megtárgyalása nyilvánvaló, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A Kúria minderre tekintettel az OVB hat. megsemmisítésére és az OVB új eljárásra utasítására irányuló indítványt elutasította. A Ve.
- §-a folytán alkalmazandó Ve.
- §
(2)bekezdése szerint a Kúria elrendelte végzésének a Magyar Közlönyben történő közzétételét. Budapest,
- március
- Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró