← Magyarország

Gf.40249/2024/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Pertárgyérték-számítás ingatlan adás-vételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 11.Gf.40.249/2024/

  1. A felperes: felperes "felszámolás alatt" Cím1 A felperes képviselője: ügyvéd1 (ügyintéző: dr. Stajz Annamária ügyvéd) cím32 Felszámoló: felszámoló Cím19 felszámolóbiztos: Felszámoló Biztos 2 Az alperesek: Alperes1 "felszámolás alatt" I. rendű Cím2 Alperes2 II. rendű cím3 Alperes 3 III. rendű Cím4 Alperes4 IV. rendű Cím5 Alperes5 V. rendű cím39 Alperes6 VI. rendű cím7 Alperes7 VII. rendű cím8 Alperes8 VIII. rendű Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.249/2024/5 2 cím9 Alperes9 IX. rendű cím9 Alperes10 X. rendű cím41 Alperes11 XI. rendű cím12 Alperes12 XII. rendű cím3 Alperes13 XIII. rendű cím9 Alperes 15 XV. rendű Cím4 Alperes 16 XVI. rendű Cím17 Az alperesek képviselője: jogi képviselő1 jogtanácsos I. rendű alperes képviseletében Cím2 Dr. Papp Dávid József ügyvéd IV. rendű alperes képviseletében cím35 Stanka és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Stanka Gergely ügyvéd) VI. rendű alperes képviseletében cím34 ügyvédi iroda (ügyintéző: dr. Kodela Viktor ügyvéd) II. rendű és VII-XIII. rendű alperes képviseletében cím36 Az eljárás tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított per Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat kelte:
  2. november
  3. A fellebbezéssel támadott határozat száma: 5.G.40.328/2020/
  4. számú ítélete A fellebbezést benyújtó fél: a II. rendű alperes részéről
  5. sorszám alatt Í t é l e t: Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.249/2024/5 3 A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy fizessen meg az államnak (Háromszázhatvanötezer-hétszázharminchárom) forint fellebbezési illetéket. 365.733 Az illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számla javára kell teljesíteni. Tájékoztatja a II. rendű alperest, hogy a fellebbezési illetékfizetési kötelezettség a határozat jogerőre emelkedését követő
  6. napon válik esedékessé. Az illeték megfizetésénél közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős határozatot hozó bíróság nevét, a bírósági 5.G.40.328/2020/94ot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felszámolás alatt álló felperes
  7. augusztus
  8. napján indított keresetet az alperesekkel szemben. Módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a felperes és az I. rendű alperes között a veresegyházi ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám4 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan (a továbbiakban: ingatlan1) átruházása tárgyában
  9. március
  10. napján létrejött ingatlan adásvételi szerződés, továbbá a felperes és az I. rendű alperes között a veresegyházi ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám8 nyilvántartott ingatlan (a továbbiakban: ingatlan2) átruházása tárgyában
  11. június
  12. napján létrejött ingatlan adásvételi szerződés, valamint a felperes és az I. rendű alperes között a veresegyházi ingatlan-nyilvántartásban helyrajziszám helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan (a továbbiakban: ingatlan3) átruházása tárgyában
  13. április
  14. napján létrejött ingatlan adásvételi szerződés érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként kérte az eredeti állapot helyreállítását és az illetékes földhivatal megkeresését az I. rendű alperes ingatlanokon fennálló tulajdonjogának törlése és a felperes tulajdonjogának visszajegyzése érdekében. A IIXVI. rendű alpereseket ennek tűrésére kérte kötelezni. Perköltség igénye volt az I. rendű alperessel szemben. Kérelmét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
  15. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
  16. §

(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjára, míg az ingatlannyilvántartási bejegyzés törlésére és az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó kereseti kérelmét az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 62. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontjára, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:183. §-ára, 6:89. §
(1)bekezdésére, 6:108. §
(1)bekezdésére, és 6:112. §
(1)bekezdésére alapította. Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.249/2024/5 4 [2] Az I. rendű alperes a felperes keresetét elismerte, a II., IV., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII. és XIII. rendű alperesek a felperes keresetének teljesítését nem ellenezték, míg a III., V., XV. és XVI. rendű alperesek nyilatkozatot nem tettek. [3] A törvényszék az eljárást a felperes és a XIV. rendű alperes között a
  1. március 2-án meghozott és
  2. április 6-án jogerőssé vált végzésével megszüntette. [4] Az elsőfokú bíróság a
  3. sorszámú ítéletével a felperes módosított keresetének helyt adott, és a támadott szerződések érvénytelenségét megállapította. Megkereste a Pest Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályának
  4. számú (Gödöllői) Földhivatali Osztályát az I. rendű alperes tulajdonjogának törlése és a felperes tulajdonjogának bejegyzése érdekében. A II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII., XV. és XVI. rendű alpereseket ennek tűrésére kötelezte. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 5.000.000 forint perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperes részére 850.646 forint, a VI. rendű alperes részére 1.046.480 forint, a VII. rendű alperes részére 1.092.200 forint, a VIII., IX. és XIII. rendű alperesek részére együttesen 882.650 forint perköltséget. Kötelezte az I. rendű alperest továbbá 1.500.000 forint feljegyzett illeték Magyar Állam javára történő megfizetésére. [5] Az ítélettel szemben a II. rendű alperes élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a II. rendű alperes számára megítélt perköltség összegének 6.272.950 forint + áfa összegre történő felemelését, másodlagosan – a támadott rendelkezés vonatkozásában – az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára történő utasítását, továbbá a felperesnek a II. rendű alperes első- és másodfokú perköltségének megfizetésére kötelezését kérte, melynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  5. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.)
  6. §
(2)bekezdése alapján, áfával növelt összegben kérte megállapítani. [6] Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon határozta meg az ügyvédi munkadíj-számítás alapjaként a szerződés szerinti vételárat, továbbá a perköltség mérséklésének jogszabályi feltételei hiányoztak, illetve a pertárgy értékét is tévesen határozta meg. [7] Előadta, hogy a felperes a
  1. február
  2. napján kelt keresetkiterjesztésével vonta perbe a II. rendű alperest, és vele szemben is – az I. rendű alperessel egyezően – marasztalásra irányuló kereseti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a II. rendű alperes 2884/40000-ed hányadú tulajdonjogának törlését saját ugyanekkora arányú tulajdonjogának visszajegyzése mellett. A felperes azonban a
  3. május
  4. napján kelt keresetváltoztatásában már tűrésre kötelezési igényt érvényesített a II. rendű alperessel Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.249/2024/5 5 szemben, keresetváltoztatásában tehát tényleges hatását tekintve elállt a II. rendű alperessel szembeni korábbi keresetétől. Erre azért volt szükség, mert a per során a felperes beismerte, hogy a II. rendű alperessel szemben valójában nincs érvényesíthető igénye. A II. rendű alperes az ügyvédi költségből álló perköltségét az Ükr.
  5. §
(2)bekezdése alapján kérte megállapítani, amely szerint az ügyvédi munkadíj mértéke a pertárgy értékéhez igazodik, annak meghatározott százalékában. A II. rendű alperes az A/
  1. szám alatt csatolt költségjegyzékében megjelölte perköltségigényét 6.272.950 forint + áfa összegben, figyelembe véve, hogy a felperes a pertárgy értékét 407.295.000 forintban határozta meg. Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az IM rendelet
  2. §-át amikor a felperes által megjelölt perköltség helyett a II. rendű alperes és a felperes között létrejött szerződésben foglalt vételárat vette alapul. [8] Hivatkozott arra is a II. rendű alperes a fellebbezésében, hogy az elsőfokú bíróság az ügy előrehaladottsága és bonyolultsága miatt sem mérsékelhette volna a II. rendű alperes perköltségét. Az elsőfokú eljárásban a teljes írásbeli perfelvétel lezajlott, amelyben a tulajdonjoggal rendelkező II. rendű alperes tekintetében mintegy 20 oldalas ellenkérelem, és mintegy 10 oldalas viszontválasz került előterjesztésre, amelyek mindegyike a Ptk.-ra, az Inytv.-re és a Cstv.-re vonatkozó részletes, jogirodalomra és bírósági gyakorlatra is kiterjedő jogi érvelést tartalmazott. A II. rendű alperes az ellenkérelmében és viszontválaszában is jelezte a felperesnek, hogy kereseti kérelme mind eljárásjogi, mind anyagi jogi szempontból elbírálásra alkalmatlan. A felperesnek bármikor lehetősége lett volna keresetét a
  3. május
  4. napján előterjesztett tartalommal megváltoztatni, azonban erre kizárólag akkor került sor, amikor az elsőfokú bíróság anyagi pervezetés körében a
  5. március
  6. napján tartott tárgyaláson tájékoztatta a felperest a keresetlevele hiányairól. A felperes ezt követően úgy döntött, hogy a II. rendű alperessel szemben semmilyen követelést nem érvényesít. [9] Hangsúlyozta a II. rendű alperes, hogy a jelen perben a pertárgy értékének meghatározására a polgári perrendtartásról szóló
  7. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  8. §
(2)bekezdés c) pontját kell alkalmazni, mivel a felperes kereseti kérelme ingatlanokon fennálló tulajdonjog megszerzésére irányul. E szabály alkalmazásával kizárólag az egyes számú ingatlan értékét lehetett volna figyelembe venni a jelen per tárgyának értéke meghatározása során, amely jelen értékén már meghaladja az 1.000.000.000 forint összeget. [10] A másodlagos – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére vonatkozó – indítványát azzal indokolta a II. rendű alperes a fellebbezésében, hogy a felperes téves pertárgyérték megjelölése a perköltség viselésére érdemben kiható jogszabálysértést valósított meg, így annak pontos megállapítása szükséges egy érdemben helyes ítélet meghozatalához. Arra az esetre tehát, amennyiben az ítélőtábla ennek meghatározására a másodfokú eljárásban nem lát lehetőséget, úgy kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását e körben. [11] A fellebbezés tárgyának értékét a II. rendű alperes 850.646 forintban jelölte meg, a fellebbezési illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.249/2024/5 6 Itv.) 39. §
(1)bekezdése és 46. §
(1)bekezdése alapján 68.051 forintban számította ki, amelyet megfizetett. [12] Kérte az ügyben másodfokú tárgyalás tartását. [13] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében – tartalma szerint – az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hivatkozása szerint az elsőfokú eljárásban jogszabálysértés nem történt, a II. rendű alperes által felszámított perköltség pedig egyértelműen eltúlzott mértékű. Kérte a II. rendű alperest a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére kötelezni, amelyet az Ükr. 3. §
(2),
(3)és
(5)bekezdése szerinti ügyvédi munkadíj áfával növelt összegében jelölt meg. Hivatkozása szerint a törvényszék az ítéletében helyesen állapította meg a pertárgy értékét az I. rendű alperesre vonatkozó keresettel kapcsolatban 407.298.000 forintban, mely pertárgyértéket a perben egyik peres fél sem vitatott. Helytállóan, és a jogszabályokkal összhangban állapította meg a pertárgyértékből következő perköltség összegét is, és helyesen járt el, amikor alperesenként külön-külön határozta meg, hogy a felperesnek a perköltség összegéből mennyit kell az egyes alperesek számára fizetnie. A II. rendű alperes a perköltsége megtérítését az Ükr. 3. §
(2)bekezdése szerint kérte megállapítani, a 3. §
(6)bekezdése értelmében azonban az így felszámított ügyvédi munkadíj mérsékelhető. A törvényszék ítéletéből egyértelműen megállapítható, hogy az egyes alperesek részére fizetendő perköltség összegét milyen szempontok alapján határozta meg, és „mely indokok mentén mérsékelte” a II. rendű alperes részére megállapított perköltséget. A II. rendű alperes képviselete mellett a ügyvédi iroda látta el a perben a VII., VIII., IX., X., XI., XII. és XIII. rendű alperesek jogi képviseletét is, azaz a 16 alperes közül nyolc alperes jogi képviselője volt a ügyvédi iroda. Ezen alperesek beadványai nagymértékben azonosak voltak és jelentős volt közöttük a tartalmi átfedés. Minderre tekintettel az általuk érvényesíteni kívánt, összességében 50.183.600 forint összegű ügyvédi munkadíj eltúlzott volt, ezért annak mérséklésére indokoltan került sor. [14] Fellebbezéssel nem volt támadott az elsőfokú ítéletnek a szerződések érvénytelenségét megállapító, az eredeti állapot helyreállítását elrendelő, valamint az annak tűrésére kötelező, továbbá az I. rendű alperest a felperes perköltségének, valamint a feljegyzett kereseti illetéknek a megfizetésére kötelező, és a felperest a VI., VII., VIII., IX. és XIII. rendű alperesek perköltségének megfizetésére kötelező rendelkezései, ezért azokat a Pp. 358. §
(5)bekezdése értelmében a Fővárosi Ítélőtábla nem érintette. [15] A II. rendű alperes perköltséget támadó fellebbezése nem alapos. [16] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság II. rendű alperes perköltsége tekintetében meghozott döntését és annak indokait osztotta. Kizárólag a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az elsőfokú ítélet e körben kifejtett helyes indokaihoz az alábbiakat fűzi, illetve azok közül a következőket hangsúlyozza. Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.249/2024/5 7 [17] A felperes a perbeli ingatlan adásvételi szerződéseket a Cstv. 40. §
(1)bekezdésének mind az a), mind a b) pontjában foglalt okokból fennálló érvénytelenségét állította és az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását, e körben az I. rendű alperes ingatlanokon fennálló tulajdonjogának törlését és a felperes tulajdonjogának visszajegyzését, míg a II-XVI. rendű alpereseknek ennek tűrésére kötelezését kérte. [18] A Cstv. 40. §
(1a)bekezdése szerint a jogügyletek eredményes megtámadása esetén a Ptk. érvénytelen szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. 6:89. §
(1)bekezdése alapján a megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik. A Ptk. 6:108. §
(1)bekezdése rendelkezik arról, hogy az érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet, míg a Cstv. 40. §
(1a)bekezdése szerint a felszámoló és a hitelező érvénytelenség címén kérheti az eredeti állapot helyreállítását és a vagyontárgyra a vagyontárgy elidegenítését követően alapított és közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jog törlését is. A Ptk. 6:112. §
(1)bekezdése alapján érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást. [19] A nem vitás peradatok szerint az I. rendű alperes ingyenesen jutott hozzá az ingatlanok tulajdonjogához, ezért az eredeti állapot helyreállításának a Ptk. 6:112. §
(2)bekezdésében rögzített akadálya nem merül fel. Az eredeti állapot helyreállítása következtében az ingatlan1 és ingatlan2 kizárólagos, valamint az ingatlan3 25784/40000 arányú tulajdonjoga a felperes keresete szerint visszakerül a felpereshez, egyúttal az I. rendű alperes tulajdonjoga törlésre kerül az ingatlanok tulajdoni lapjáról. A további alperesek – mint származékos jogszerzők, illetve mint az ingatlanokon részben az adásvétel előtt is dologi joggal rendelkező jogosultak – tekintetében a felperes a módosított kereseti kérelmében jogalakítási keresetet nem terjesztett elő, őket csak az I. rendű alperes tulajdonjogát érintő változások tűrésére kérte kötelezni. [20] A II. rendű alperes a felperes módosított keresetének a teljesítését nem ellenezte, perköltségét a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjban, 6.272.950 forint + áfa összegben kérte megállapítani az Ükr. 3. §
(2)bekezdés c) pontja alapján. [21] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ítéletében, hogy mivel a felperes a végleges keresetében az I. rendű alperesen kívüli alpereseket kizárólag tűrésre kérte kötelezni, míg eredeti keresete ezen alperesek tulajdonában álló ingatlanok tulajdonjogának a részére történő visszajegyzésére irányult, így e körben a felperes pervesztesnek tekinthető, ezáltal az e tekintetben pernyertes alperesek vonatkozó perköltségének megfizetésére köteles a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján. Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.249/2024/5 8 [22] Tekintettel arra, hogy a II. rendű alperes – ahogy a VII-XIII. rendű alperesek is – az ingatlan3 vonatkozásában voltak érintettek, a pertárgyérték számításánál ezért az elsőfokú bíróság alappal vette figyelembe az ingatlan3 adásvételi szerződésben foglalt 30.870.000 forintos értékét. [23] Helytállóan utalt arra is, hogy az ingatlan3–ban érintett egyes alperesek részére az ingatlan3–ból kialakított társasházi lakások kerültek értékesítésre, mely tényből megalapozottan következtetett arra, hogy ezen alperesek tekintetében a pertárgy értékét a saját tulajdonjogukat keletkeztető adásvételi szerződésük alapján kell megállapítani a Pp. 21. §
(2)bekezdés a) pontja szerint (melynek értelmében a szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a per tárgyának az értéke a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás értékével egyezik meg). [24] Az elsőfokú bíróság ennek alapján alappal vette figyelembe a II. rendű alperes esetében a 15.660.000 forintos vételárat a pertárgy értékének megállapítása során, amelyet a II. rendű alperes mint vevő
  1. augusztus 3-án a Veresegyházon létrejött ingatlan adásvételi szerződés szerint a cím43 szám alatti ingatlanon bejegyzésre kerülő társasházban az albetétesítést követően helyrajziszám/A/3 helyrajzi szám alatt nyilvántartott társasházi lakásra – a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányaddal és egy térkövezett parkolóval együtt – több részletben, maradéktalanul megfizetett a felperes részére még abban az időszakban, amikor az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa a felperes volt. [25] Tekintettel arra, hogy a II. rendű alperes maga is az Ükr.
  2. §
(2)bekezdése alapján kérte a perköltsége megállapítását, ezért helyesen döntött a törvényszék, amikor az így megállapított 15.660.000 forint pertárgyérték alapján annak 5%-át kitevő, 850.646 forint – az áfát is magában foglaló – ügyvédi munkadíjból álló elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezte a II. rendű alperes javára a felperest. Mivel az elsőfokú bíróság az Ükr. 3. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti maximális mértéket vette figyelembe, ezért a fellebbezésnek a perköltség–mérséklés jogszabályba ütközésére történő hivatkozása súlytalan. [26] Alaptalanul sérelmezte a II. rendű alperes a fellebbezésében a Pp. 21. §
(2)bekezdés c) pontja alkalmazásának hiányát is, egyrészt azért, mert a per szerződés érvénytelenségének megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására irányult, másrészt a hivatkozott Pp. szakasz alkalmazása sem vezetett volna eltérő eredményre. [27] Mivel a fentiek szerint az elsőfokú bíróság a pertárgyérték meghatározása során nem sértett jogszabályt, ezért annak a másodfokú eljárásban való megállapítása nem vált szükségessé, így nem volt indok sem az elsőfokú ítélet megváltoztatására, sem annak hatályon kívül helyezésére. Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.249/2024/5 9 [28] A kifejtettek értelmében a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezését a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján – a Pp. 386. §
(4)bekezdése szerint visszautalva annak helyes indokaira – helybenhagyta. [29] Az eredménytelenül fellebbező II. rendű alperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelyet az Ükr. 3. §
(2),
(3)és
(5)bekezdése szerint mérsékelt összegben, a másodfokú eljárásban elvégzett tevékenységgel arányban álló mértékben, a 4/A. §-a
(1)bekezdésében foglalt módon, áfával növelten állapított meg. [30] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §
(1)bekezdés i) pontja alapján fennálló – a Cstv.
  1. §-a szerinti perre irányadó – illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzendő illeték összege nem egyezik meg a II. rendű alperes által a fellebbezésében 68.051 forintban megjelölt összeggel. Ténylegesen, a helyes számítás alapján a kért 6.272.950 forint+áfa (7.966.646 forint) összegű ügyvédi munkadíjból kivonva az elsőfokú bíróság által megítélt 850.646 forint összeget bruttó 7.116.000 forint, azaz nettó 5.422.304 forint a fellebbezett pertárgyérték, amelynek 8%-a 433.784 forint. Ez tehát a fellebbezési illeték, amelyből a II. rendű alperes 68.051 forintot megfizetett. A különbözet 365.733 forint illeték, amelynek megfizetésére kötelezte az ítélőtábla a Pp.
  2. §
(1)bekezdése és 101. §
(1)bekezdése alapján a fellebbező II. rendű alperest. [31] A Pp. 376. §
(3)bekezdés b) pontja szerint a felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik. Erre tekintettel az ítélőtábla a fellebbezést – a II. rendű alperes tárgyalás tartása iránti kérelme ellenére – tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest, 2025. május 7. Dr. Volein Anna s.k. a tanács elnöke Dr. Mózsik Dr. Kovács Mária s.k. előadó bíró Tímea bíró s.k. Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.249/2024/5 A kiadmány hiteléül: 10

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.