A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha a felperes a befogadást a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján, csupán a felülvizsgálati kérelmében foglaltakra visszautalással kéri, a kérelem befogadhatósága okának fennállását nem bizonyítja, és azt nem indokolja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.079/2023/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Pécsi 19. számú Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Sziptner Attila ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Készenléti Rendőrség (alperes címe) Alperesi képviselő: Dr. Gömöri Csilla jogi előadó A per tárgya: fegyelmi A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú határozat száma: Fővárosi Törvényszék 52.K.701.961/2021/37. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.45.079/2023/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes fegyelmi határozatával egy fizetési fokozattal egy évre visszavetés fenyítéssel sújtotta a felperest. [2] A felperes a fegyelmi határozattal szemben keresetet terjesztett elő, amelyben annak megsemmisítését kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntését a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 181. §
(1)bekezdésében, 185. §
(1)bekezdés d) pontjában, 209. §
(1)bekezdésében foglaltakra alapította. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megsemmisítését, másodlagosan hatályon kívül helyezését, az elsőfokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [5] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)pontját idézte és utalt arra, hogy a felülvizsgálati kérelme befogadását az ügy érdemére vonatkozó kérelmében foglaltak alapján kéri („Kérelmem befogadásának indokát a fentiekben adtam”). A Kúria döntése és jogi indokolása [6] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [7] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata Kúria VII.Kfv.45.079/2023/2 3
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kúria korábbi, követendő határozataiban (Kfv.IV.37.060/2021/2., Kfv.VII.37.195/2021/2., Kfv.VII.45.035/2021/2., stb.) már rámutatott arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására, a befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének a kérelemben megjelölt pontja alá tartozik. [9] Az idézett törvényi rendelkezések alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy megjelölje azt az okot vagy okokat, amelyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható (Kfv.VI.38.106/2018/2., Kfv.II.38.204/2018., Kfv.II.37.643/2021/2., Kfv.III.45.220/2022/2., Kfv.VII.45.199/2022/2. stb.). Ha a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, az erre irányuló kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. A Kúria a rendelkezés alkalmazásával összefüggésben rámutatott arra, hogy ezeknek az indokoknak a felülvizsgálati kérelemből kiválogatása a Kúriára nem hárítható át, önmagában a jogszabályhely megjelölése, szövegének idézése, illetve a felülvizsgálati kérelemnek az ügy érdemére vonatkozó részére (általánosságban) történő utalás nem alapozza meg a befogadási kérelem teljesítését. [10] A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet jogszabálysértő voltára hivatkozás még az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabálysértések megjelölése mellett sem helyettesítheti a Kp. 117. §
(4)bekezdésében rögzített követelményt (a befogadhatóság okának a megjelölését). Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés állítása önmagában még nem minősül befogadási oknak, ezért az arra hivatkozás sem helyettesíti a befogadási ok pontos megjelölését (Kfv.II.37.322/2022/2., Kfv.IV.37.004/2023/4., stb.). A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja esetében a befogadhatóság körében további követelmény a befogadhatósági ok megjelölésén túl az ok fennállásának bizonyítása, indokolása [Kp. 117. §
(4)bekezdés]. [11] A felperes a felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján kérte, a befogadhatóság körében azonban csupán a törvény szövegét idézte és általánosságban utalt a felülvizsgálati kérelemnek az ügy érdemére vonatkozó részében általa előadottakra. Ez, a fent kifejtettek szerint, alapvető eljárási jog valószínűsíthető sérelme vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés bemutatása nélkül nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadását. [12] Mindezekre tekintettel a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma Kúria VII.Kfv.45.079/2023/2 4 [13] A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha a felperes a befogadást a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján, csupán a felülvizsgálati kérelmében foglaltakra visszautalással kéri, a kérelem befogadhatósága okának fennállását nem bizonyítja, és azt nem indokolja. Záró rész [14] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának e tárgyban rendelkeznie nem kellett. [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül tagadta meg. [16] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- július
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró