Bfv.209/2025/9 – Kúria

(1)bekezdés

1. fordulat], folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés vétségében [Btk.
2. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(3)bekezdés] és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(3)bekezdés

1. a)pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 3 év 6 hónap szabadságvesztés büntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A terhelttel szemben 4.720.000 forint pénzösszeg erejéig vagyonelkobzást rendelt el, rendelkezett továbbá a polgári jogi igényekről, a bűnjelekről, a zár alá vételről, az eljárási illetékről és a bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések folytán eljárva a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2024. november 7. napján jogerős Bf.II.182/2024/14. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 év 6 hónapra enyhítette. Egyebekben a törvényszék ítéletét – kisebb pontosításokkal – helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [4] Indokai szerint az eljárás során nem biztosították számára az anyanyelv használatához való jogot. [5] Kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy – egyéni vállalkozóként – a meghatalmazása csak a maradványok hazahozatalának az előkészítésre terjedt ki. Hivatkozott arra is, hogy az indítványa ellenére a törvényszék nem rendelt ki írásszakértőt az egyik olyan átvételi elismervény vonatkozásában, amit állítása szerint nem ő írt alá. Kúria 3.Bfv.209/2025/9-I. 3 [6] A Legfőbb Ügyészség BF.333/2025/2. számú átiratában az indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [7] Kifejtette, hogy az eljárás során az anyanyelv használatának sérelme, tolmács igénybevételének szükségessége nem merült fel, ennek hiányában pedig a tolmács jelenléte nem volt kötelező, így e körben eljárási szabálysértés sem valósult meg. [8] A terhelt további kifogásaival kapcsolatban rámutatott, hogy azok a bizonyítékok értékelését, vagyis a tényállást támadják, ez alapján azonban felülvizsgálatnak nincs helye, az indítvány e körben törvényben kizárt. [9] A terhelt észrevételében lényegét tekintve megismételte az indítványában foglaltakat. III. [10] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 648. § a)-
2. d)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pont

1. fordulata alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be.
2. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [13] A Be. 608. §-a

(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [14] A Be. 78. §

(1)bekezdése alapján, ha a büntetőeljárásban részt vevő személy a nem magyar anyanyelvét, nemzetiségi anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvét kívánja használni, – lehetőleg a jogi szaknyelv megfelelő ismeretével rendelkező – tolmácsot kell igénybe venni. [15] Amennyiben a tolmács alkalmazása kötelező, távolléte azt jelenti, hogy az elsőfokú tárgyalást, továbbá a másodfokú nyilvános ülést olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező (Kúria Bfv.III.783/2012/13. számú határozat). [16] Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati indítvány tolmácsolással kapcsolatos kifogást is tartalmaz, a Kúria megvizsgálta, hogy az eljárás során a terhelt számára megfelelően biztosított volt-e az anyanyelv használatának Be. 8. §

(3)bekezdésében írt joga, tolmács kirendelése kötelező volt-e. [17] Ennek során megállapította, hogy a

1. május
2. napján tartott előkészítő ülésen a bíró kérdésére az – egyébként magyar állampolgársággal rendelkező – terhelt előadta, hogy negyvenkét éve él Magyarországon, jól beszél magyarul (Gyulai Törvényszék 6.B.51/2022/
3. számú jegyzőkönyv
4. oldal
5. bekezdés). Tolmács kirendelését sem a nyomozati, sem pedig a bírósági eljárás során nem kérte, ez irányú igény senki más részéről sem merült fel. A terhelt már az első,
6. május
7. napján foganatosított gyanúsítotti kihallgatása alkalmával is úgy nyilatkozott, hogy anyanyelve a magyar (04010/1288- Kúria 3.Bfv.209/2025/9-I. 4 55/2019.bü. számú jegyzőkönyv
8. oldal személyi rész), érti és folyékonyan beszéli a magyar nyelvet (04010/1288-55/2019.bü. számú jegyzőkönyv
9. oldal
10. bekezdés). [18] A Kúria az iratok alapján megállapította, hogy a tolmács szükségességét érintően a Be.
11. §

(1)bekezdés d) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértés nem valósult meg, így a felülvizsgálati indítvány e körben alaptalan. [19] A felülvizsgálati indítvány egyéb hivatkozásaival összefüggésben a Kúria a következőket rögzíti. [20] A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [21] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [22] A fentiekre figyelemmel a terhelt valójában tényálláson kívüli körülményekre hivatkozással, a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül, azok újbóli mérlegelésének igényével a jogerős és irányadó tényállást támadta, amikor a bizonyítékok nem helytálló értékelését állította, és ezen keresztül a terhére rótt bűncselekmények elkövetését vitatta. Ez azonban a felülvizsgálati eljárásban kizárt. [23] A Kúria megjegyzi, hogy a felülvizsgálati indítvány semmilyen jogi érvet nem hozott fel arra vonatkozóan, hogy a terhelt terhére rótt bűncselekmények megállapítása miért téves. [24] Ekként a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány ebben a részében törvényben kizárt. [25] Mindezek alapján a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 655. §

(1)bekezdésére figyelemmel öt hivatásos bíróból álló tanácsban, a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [26] A döntés elvi tartalma Amennyiben az eljárás során tolmács alkalmazása nem kötelező, a tolmács távollétére alapozott terhelti felülvizsgálati kérelem alaptalan. IV. [27] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [28] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Kúria 3.Bfv.209/2025/9-I. 5 Budapest,

1. november
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Péter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ