Bf.124/2021/9 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(3)bekezdés

(8)bekezdés

1. fordulat] és társtettesként elkövetett kifosztás bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés b) pont] miatt halmazati büntetésül három év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra, [2] A II. r. vádlottat társtettesként elkövetett kifosztás bűntette [Btk. 366. §

(1)bekezdés b) pont] és okirattal visszaélés vétsége [Btk. 346. §

(1)bekezdés a) pont] miatt halmazati büntetésül egy év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és kettő év közügyektől eltiltásra ítélte. [3] Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartás beszámításáról, a II. r. vádlott esetében 23.380, Ft vagyonelkobzásról, a lefoglalt bűnjelekről, valamint kötelezte a vádlottakat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [4] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott terhére a kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás tartamának felemelése érdekében jelentette be fellebbezését. Fellebbezésének indokolása szerint amikor az ügyészség az előkészítő ülésen történő beismerés esetére ’meghatározta a büntetés mértékét a vádiratban’, akkor már figyelemmel volt az enyhítő és súlyosító körülményekre. (B.124/2021/

1. számú utóirat) Szegedi Ítélőtábla 4.Bf.124/2021/9/V. 2 [5] Az I. r. vádlott és a védője, valamint a II. r. vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést (
2. számú tárgyalási jegyzőkönyv
3. oldal). [6] Az I. r. vádlott védője a fellebbezését írásban utóbb indokolta, amelyben a vádlott védekezésével összhangban fenntartotta a büntetés lényeges enyhítésére tett indítványát. (
4. számú másodfokú irat). [7] A II. r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában a büntetés lényeges enyhítésére irányuló indítványát a II. r. vádlottnak a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomásával, a megbánást tanúsító magatartásával és a kiskorú gyermek tartásáról történő gondoskodásával indokolta. [8] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.12/2021/
5. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartva – tanácsülésen történő elbírálás mellett – az elsőfokú ítélet megváltoztatására tett indítványt oly módon, hogy mindkét vádlottra indítványozta a kiszabott szabadságvesztés büntetés és közegyektől eltiltás felemelését. [9] A másodfokú bíróság a bejelentett perorvoslatokat a büntetőeljárásról szóló
6. évi XC. törvény (továbbiakban Be.)
7. §

(1)bekezdésben meghatározott tanácsülésen járt el a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2020. évi LVIII. törvény 211. §

(2)bekezdésében foglaltak szerint, mivel a fellebbezéssel érintett vádlottak, védőik és az ügyész nyilvános ülés kitűzésére irányuló indítványt nem terjesztettek elő. [10] Tekintettel arra, hogy a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján jelentették be, a másodfokú bíróság a Be. 590. §

(3)bekezdése értelmében az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését bírálta felül. [11] A Be. 590. §

(5)bekezdés szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, ha a vádlottat fel kell menteni, vagy vele szemen az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésre is [Be. 590. §

(5)bekezdés a-c) pont]. Értelemszerűen szankciós fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka és a cél: a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §

(5)bekezdés d) pontban foglaltak jelen esetben a Be. 583. §

(3)bekezdés a/ pontjában írtaknak feleltethetők meg. [12] Ezen túl a másodfokú bíróság hivatalból dönt a Be. 590. §

(7)bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező jogkérdésekben. [13] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pont értelmében ugyanakkor a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát a törvényszék által megállapított tényállásra alapította, hiszen a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. Ebben az esetben az első fokon megállapított tényállás rögzül, a tényálláshoz kötöttség teljes. Szegedi Ítélőtábla 4.Bf.124/2021/9/V. 3 [14] Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást perrendszerűen, körültekintően folytatta le, nem vétett abszolút, az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező eljárási hibát. [15] Az I. és II. r. vádlott bűnösségének megállapítása törvényes, nem merült fel olyan körülmény, mely a vádlottak felmentését vagy az eljárás megszüntetését indokolná. [16] A vádlottak cselekményeinek büntető törvénykönyv szerinti minősítése is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak. [17] A büntetés kiszabása során irányadó körülményeket az elsőfokú bíróság feltárta, azokat nyomatékuknak megfelelően értékelte és mindkét vádlottal szemben a büntetési célok elérésére alkalmas, a büntetéskiszabási elvekkel összhangban álló, tettarányos és az egyéniesítésnek is megfelelő büntetést szabott ki, mely sem eltúlzottan szigorúnak, sem kirívóan enyhének nem tekinthető. Ebből következően sem lényeges enyhítésére, sem lényeges súlyosításra nem kerülhetett sor, így a bejelentett fellebbezések nem voltak alaposak. [18] A megyei főügyészség fellebbezési indokolásában utalt arra, hogy a beismerés esetére tett büntetéskiszabási indítványban már figyelemmel volt az enyhítő és súlyosító körülményekre. A vádiratban megtett ezen indítvány kapcsán az ítélőtábla megjegyzi, hogy a Be. 502. §

(1)bekezdése alapján az ügyész az előkészítő ülés megkezdése után a vád ismertetése, és a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök megjelölését követően indítványt tehet a büntetés mértékére, illetve tartalmára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. Nem kifogásolható azon ügyészi gyakorlat, hogy ezen indítványt már a vádiratban megteszi, hiszen az a védői jogok sérülésével nem jár, ellenkezőleg, az hatékonyabban biztosítja a védelem számára az előkészítő ülésre történő felkészülést. [19] Az ügyészi indítvány megtételét követően azonban még sor kerül az előkészítő ülésen a vádlottak kihallgatására a büntetéskiszabási körülményekre (Be. 504.§

(4)bekezdés), így az indítvány megtételének időpontjához képest új körülmények is felmerülhetnek, hiszen a bíróság tényállásmegállapítási tevékenysége a személyi körülmények tekintetében önálló. [20] Megfelelnek a törvénynek a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, a beszámításra, a feltételes szabadságra bocsáthatóságra, a közügyektől eltiltásra, a vagyonelkobzásra, bűnjelekre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezések is. [21] Helyesen foglalt állást a törvényszék az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben is. [22] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét ezért mindkét vádlott vonatkozásában a Be. 605. §

(1)bekezdés alkalmazásával – helyes indokainál is fogva – helybenhagyta. Szegedi Ítélőtábla 4.Bf.124/2021/9/V. 4 [23] Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban a kirendelt védők közreműködéssel kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget a Be. 613. §.

(1)bekezdése alapján állapította meg, és kötelezte a vádlottakat annak megfizetésére. Szeged,

1. június
2. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke, Dr. Toma Attila sk. előadó bíró, Dr. Gömöri Olivér sk. bíró Záradék: A Kecskeméti Törvényszék 8.B.386/2020/
3. számú ítélete a másodfokú határozat által a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
4. június
5. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke