A határozat elvi tartalma: A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik, ha a képviselő kilencven napon belül nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. A megbízatás megszűnésének képviselő-testület általi határozati megállapítása nem mellőzhető, annak hiányában a Helyi Választási Bizottság a megüresedett képviselői mandátumok kiadásáról nem rendelkezhet. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.III.39.477/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró A kérelmező: név cím1.) A kérelmező képviselője: Dr. Halasi Barbara ügyvéd cím2) Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Csongrád-Csanád Megyei Területi Választási Bizottság 8/
- (VI.06.) TVB számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Csongrád-Csanád Megyei Területi Választási Bizottság 8/
- (VI.06.) TVB számú határozatát helybenhagyja. A nemperes eljárás illetéke az állam terhén marad. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kvk.39.477/2022/2 2 [1] A kérelmező elnöke
- május 18-án levelében tájékoztatta a Szegedi Helyi Választási Bizottságot (a továbbiakban: Helyi Választási Bizottság), hogy az öttagú nemzetiségi önkormányzat három képviselője sem a jogszabály által meghatározott határidőn belül, sem az azt követő türelmi időn belül nem nyújtotta be vagyonnyilatkozatát, ezáltal képviselői megbízatásuk
- május 1-jén megszűnt. [2] A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete erről határozatot nem hozott. [3] A kérelmező elnöke a nemzetiségek jogairól szóló
- évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.)
- §-a szerint kérte a Helyi Választási Bizottságot, hogy a megüresedett képviselői mandátumokat adja ki részére. [4] A Helyi Választási Bizottság 13/
- (VI.2.) HVB számú határozatában a megüresedett képviselői mandátumok kiadását megtagadta. A döntés indoka szerint a képviselő-testület határozata hiányában nem igazolt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása. A kérelmező elnökének nyilatkozata, annak jegyzőkönyvbe foglalása nem pótolja a képviselő-testület garanciális jellegű határozati megállapítását. Ahhoz, hogy a megüresedett mandátumok betöltésre kerüljenek, elengedhetetlenül fontos, hogy a képviselőtestületi megbízatás megszűnésére az Njtv. és a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) rendelkezéseinek megfelelően kerüljön sor. A Területi Választási Bizottság határozata [5] A Csongrád-Csanád Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: Területi Választási Bizottság) 8/
- (VI.06.) számú határozatával a Helyi Választási Bizottság döntését helybenhagyta. Rögzítette, hogy az Njtv.
- §
(2)bekezdése értelmében a nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatás megszűnésének határozat útján történő megállapítása a képviselő-testület joga és egyben kötelezettsége. Ellenben a képviselő-testület két képviselővel nem volt határozatképes. Sem a Helyi Választási Bizottságnak, sem a Területi Választási Bizottságnak nincs arra jogköre, hogy pótolja a képviselő-testület határozatát a megbízás megszűnésére vonatkozóan. A felülvizsgálati kérelem [6] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a határozat megváltoztatását és a megüresedett képviselői mandátumok kiadását kérte. Kérelme jogalapjaként hivatkozott a Ve. 2. §
(1)bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, a Ve. 43. §ának és az Njtv. 103. §
(2)bekezdésének megsértésére. Kúria III.Kvk.39.477/2022/2 3 [7] Hangsúlyozta, a nemzetiségi önkormányzati képviselői mandátumok az Njtv. 103. §
(2)bekezdése értelmében ipso iure megszűntek a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem teljesítése okán. A megbízatás megszűnésének nem feltétele a képviselő-testületi határozat meghozatala, amely azért is maradt el, mert a képviselő-testület két tagjával nem határozatképes. [8] A Helyi Választási Bizottság a terhére rótta a bizonyítás eredménytelenségét, azonban nemleges tényt, a vagyonnyilatkozatok határidőben történő benyújtásának elmaradását nem tudta másképpen igazolni. A rendelkezésre álló bizonyítékok azonban egyértelműen alátámasztják a törvényi kötelezettség elmulasztását, hiszen a képviselők
- május 23-i keltezéssel mutatták csak be vagyonnyilatkozatukat. [9] A támadott határozatban írtak ezáltal teljesíthetetlenek, lehetetlenek és jogellenesek, azt az elvárást támasztják, hogy jogellenesen, nem határozatképesen hozzon döntést a képviselő-testület. [10] Utalt arra is, egy határozatképtelen nemzetiségi önkormányzat mindennapi tevékenységét ellátni nem tudja, lemarad mindennemű pályázatról. Ennek következtében működése ellehetetlenül, csődközeli állapotba kerül. De még a saját feloszlatásáról sem tudna döntést hozni. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A kérelmező felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – alaptalan. [12] A kérelmező Ve.
- §
(1)bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta. [13] A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a Ve. 224. §
(2)bekezdésében meghatározott határidőn belül, megfelelő formában terjesztette elő, tartalma megfelel a Ve. 224. §
(3)bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el. [14] A bírósági felülvizsgálat a választási ügyben hozott határozatok tekintetében nem korlátlan; annak irányát és kereteit a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. [15] Az Njtv. 103. §
(1)bekezdése kimondja, a nemzetiségi önkormányzati képviselő a megválasztásától számított harminc napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig a
- melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Kúria III.Kvk.39.477/2022/2 4 [16] Az Njtv.
- §
(2)bekezdése szerint a vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselő nem gyakorolhatja képviselői jogait, és nem részesülhet tiszteletdíjban, természetbeni juttatásban, költségtérítésben. Amennyiben a képviselő kilencven napon belül nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatása megszűnik. [17] Az Njtv. 102. §
(1)bekezdés f) pontja rendelkezik arról, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik a 103. §
(2)bekezdése szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásával. [18] Az Njtv. 102. §
(2)bekezdés alapján az
(1)bekezdés a)-
- f)és
- j)pontja esetén a képviselő-testület, közgyűlés határozatban állapítja meg a képviselői megbízatás megszűnését. Határozatát a döntéshozatalt követő munkanapon megküldi az érintett képviselőnek, a választási bizottságnak és a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. [19] Az Njtv. 51. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma öt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen legalább száz fő. [20] Az Njtv. 68. §
(1)bekezdése rendelkezik arról, hogy ha a települési nemzetiségi önkormányzati képviselő helye üresedik meg, helyére a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép. [21] A Kúria hangsúlyozza, az Njtv. 103. §
(2)bekezdése és a 102. §
(1)bekezdés f) pontja hivatkozott rendelkezése a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének egy esetét nevesíti. Eszerint a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik, ha a képviselő kilencven napon belül nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. A Kúria utalva az Alkotmánybíróság 3237/
- (VII.1.) AB határozatának indokolására rámutat, a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatását maga a tényhelyzet szünteti meg, azaz a mulasztással ipso iure, törvény erejénél fogva megszűnik a megbízatás. [22] Mindemellett az Njtv.
- §
(2)bekezdése értelmében ebben az esetben a képviselő-testületnek deklaratív jellegű határozatában kell megállapítania a képviselői megbízatás megszűnését. Ezen határozathozatalnak, mint aktusnak garanciális jelentősége van. [23] Az Njtv.
- §-ában foglalt konjuktív feltételeknek a mandátum kiadásához teljesülniük kell. Bármelyik hiánya a mandátum kiadásának megtagadását mint jogkövetkezményt vonja maga után. Egymásra épülő eljárási rendről van tehát szó, amelynek az utolsó fázisa a mandátum kiadása. A Helyi Választási Bizottság nem vizsgálhatja, hogy a határozat miért nem áll rendelkezésre, csupán annak a következményét vonhatja le a mandátum kiadásának megtagadásával. [24] Mindezekre figyelemmel, a megbízatás megszűnésének határozati megállapítása nem mellőzhető, annak hiányában a Helyi Választási Bizottság a megüresedett képviselői Kúria III.Kvk.39.477/2022/2 5 mandátumok kiadásáról nem rendelkezhet. Ezt a határozatot sem az elnök nyilatkozata, sem a jegyzőkönyv, sem pedig a Helyi Választási Bizottság nem pótolhatja. Ezáltal a felülvizsgálati kérelemben megjelölt alapelvi és eljárási jogi jogszabálysértések nem valósultak meg. [25] Rámutat arra is a Kúria, az Njtv. rendelkezik arról az eljárási rendről is, ha a képviselők száma a képviselő-testületben a működéséhez szükséges létszám alá csökken. Ebben az esetben az üres helyekre időközi választást kell kitűzni. [26] Mindezekre tekintettel Kúria a Területi Választási Bizottság határozatát a Ve.
- §
(5)bekezdés a) pontja alapulvételével helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [27] A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik, ha a képviselő kilencven napon belül nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. A megbízatás megszűnésének képviselő-testület általi határozati megállapítása nem mellőzhető, annak hiányában a Helyi Választási Bizottság a megüresedett képviselői mandátumok kiadásáról nem rendelkezhet. Záró rész [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nemperes eljárásban, a Ve. 228. §
(2)bekezdésére tekintettel a Kp. 157. §
(13)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. §
(5)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [29] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §
(5)bekezdés szerinti mértékű – illeték a kérelmezőt az Itv. 5. §
(1)bekezdés b) pontja szerint megillető személyes illetékmentesség folytán az állam terhén marad a Ve. 228. §
(2)bekezdése, valamint a Kp. 35. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. §
(1)bekezdése alapján. [30] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró; Dr. Suba Ildikó s.k. bíró Kúria III.Kvk.39.477/2022/2 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 6