← Magyarország

Kfv.37478/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem minősül volt haszonbérlőnek, aki a haszonbérleti jogviszony meghosszabbítása érdekében nem kezdeményez a haszonbérleti szerződés lejárta előtt tárgyalásokat a haszonbérbeadóval. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.478/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Szőts Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző ügyvéd: Dr. Szőts József) Az alperes: Bács Kiskun-Megyei Kormányhivatal (6000 Kecskemét, Fecske u. 26.) Az alperes képviselője: Tóbiás Ferenc főosztályvezető A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
  2. szám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Szegedi Törvényszék
  3. március 24-én hozott 102.K.701.210/2021/
  4. számú ítélete. Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 102.K.701.210/2021/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] perben nem álló személy3 mint haszonbérbeadó és a felperes mint haszonbérlő között haszonbérleti szerződésen alapuló haszonbérleti jogviszony állt fenn
  6. január 2-tól
  7. december 31-ig a bátmonostori helyrajzi szám1 helyrajzi számú 16 hektár 1.791 m² nagyságú szántó, kivett út művelési ágú ingatlanra. [2] A fenti ingatlan ¼-ed tulajdoni hányadára vonatkozóan
  8. február 1-én kötöttek haszonbérleti szerződést perben nem álló személy4 haszonbérbeadóként és perben nem álló személy2 haszonbérlőként. A szerződésre a felperes elfogadó nyilatkozatot tett. Az alperes a
  9. április 20-án hozott határozatával a szerződés jóváhagyását annak érvénytelenségére figyelemmel megtagadta. [3] A perbeli ingatlan ¼-ed tulajdoni illetőségéhez kapcsolódó 4 hektár 448m²-re
  10. április 26-án született haszonbérleti szerződés a perben nem álló perben nem álló személy1 haszonbérbeadó és perben nem álló személy2 haszonbérlő között. [4] A szerződés
  11. pontjában a haszonbérlő kijelentette, hogy a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  12. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
  13. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti előhaszonélvezeti jogosultnak minősül, valamint a 46. §
(4)bekezdés a) pontjában rögzített őstermelők családi gazdaságának tagja. Kúria III.Kfv.37.478/2022/4-I. 2 [5] A kifüggesztett szerződésre a felperes elfogadó nyilatkozatot tett, amely szerint az előhaszonbérleti jogosultsága a Földforgalmi tv. 46. §
(1)bekezdés a) pontján alapul, mert olyan volt haszonbérlő földműves, akinek a lakóhelye, mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. [6] Az alperes a
  1. július 12-én hozott 570861/2/
  2. számú határozatában a haszonbérleti szerződést a szerződés szerinti haszonbérlővel hagyta jóvá. [7] Az indokolásban kifejtette, a földhasználati lap másolatából megállapította, hogy a felperes földhasználata
  3. január 2-én lejárt, az új földhasználati szerződés
  4. április 26-án került megkötésre, tehát a felperes nem minősül volt haszonbérlőnek. Ebben a körben hivatkozott a Földforgalmi tv.
  5. §
(1)bekezdésére. A kereseti kérelem [8] A felperes anyagi jogi jogsérelemre hivatkozással nyújtott be keresetet az alperesi határozattal szemben. Véleménye szerint az alperes tévesen értelmezte a Földforgalmi tv. irányadó rendelkezéseit. Az elsőfokú ítélet [9] A törvényszék jogerős ítéletében a keresetet elutasította. [10] Az indokolásban felhívta a Földforgalmi tv. 46. §
(1)bekezdés a), d) pontját,
(3)bekezdés b) pontját,
(4)bekezdését, 47. §
(1), 51. §
(1), 55. §
(1)bekezdését, az Alkotmánybíróság 3353/
  1. (VII. 28.) AB határozatát (a továbbiakban: ABh.) és több kúriai döntést. [11] Kiemelte, a Kúria Kfv.III.37.328/2016/
  2. számú eseti döntésével kialakított joggyakorlattól nem kíván eltérni. E szerint a Földforgalmi tv.
  3. §
(1)bekezdésében megjelölt „volt haszonbérlő” fogalmának értelmezésekor a „közvetlenül megelőző” kifejezés időbeli értelemben vizsgálandó és a szerződéses időszak, valamint az ajánlat időpontjának megszakítatlanságára utal. A jogalkotó a korábbi haszonbérlőnek nem kívánt időbeli korlátozás nélkül előhaszonbérleti jogot biztosítani. A fentieket alátámasztja a Kúria Kfv.III.37.301/2017/
  1. számú ítélete is. [12] Az ABh. [62] - [64] bekezdéseiben foglalt „kijátszás” esete jelen tényállásban nem áll fenn, ugyanis nem arról van szó, hogy a felperes már a haszonbérleti szerződés lejárta előtt igazoltan kezdeményezte az új haszonbérleti szerződés megkötését, azonban azt a haszonbérbeadó elutasította, mert a későbbiek során új haszonbérleti szerződést köthessen, kijátszva ezzel a volt haszonbérlőt. Kijátszásra a felperes sem hivatkozott. Az ABh. [67] bekezdésében kifejtett ok sem merült fel, miután nem állapítható meg, hogy a felperes tőle független, kívülálló ok következtében mulasztotta volna el a rájelentkezési határidőt. [13] A felperes a fentiekre figyelemmel nem tekinthető volt haszonbérlőnek, így alappal nem hivatkozhat a Földforgalmi tv.
  2. §
(1)bekezdés a) pontjára. Kúria III.Kfv.37.478/2022/4-I. 3 A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak megváltoztatása, az alperesi határozat megsemmisítése és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezése iránt. [15] Álláspontja szerint az ítélet sérti a Földforgalmi tv. 46. §
(1)bekezdés a) pontját, 47. §
(1)bekezdését, valamint az Alkotmánybíróságról szóló
  1. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
  2. §
(1)és 46. §
(3)bekezdését. [16] Hangsúlyozta, az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló kúriai döntések értelmezése során tévesen foglalt állást az ügy érdemére kiható jogkérdésben. [17] Az Alkotmánybíróság az ABh-ban az Abtv. 46. §
(3)bekezdése alapján a Földforgalmi tv. 47. §
(1)bekezdés „közvetlenül” szövegrésze vonatkozásában meghatározta azokat az alkotmányos követelményeket, amelyeknek jogalkalmazás során meg kell felelni. Így az Alkotmánybíróság – a Kfv.III.37.301/2017/
  1. számú kúriai ítéletben foglaltakkal ellentétesen – megállapította, hogy „a volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívülálló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre”. [18] Az Alkotmánybíróság határozata [60] – [64] bekezdésében elvi jellegű megállapításokat tett, amelyek az Abtv.
  2. §
(1)bekezdésére figyelemmel mindenkire kötelezők. E szerint a haszonbérbeadó sem a haszonbérleti szerződés időtartama alatt, sem annak lejártát követően nem jogosult egyoldalú, diszkrecionális döntésével „lecserélni” az aktuális, illetve az előhaszonbérleti joggal rendelkező volt haszonbérlőt. A döntés értelmében a volt haszonbérlő nem eshet el rajta kívülálló körülmény folytán attól a lehetőségtől, hogy előhaszonbérleti jogosultságát gyakorolhassa. [19] A törvényszék az Alkotmánybíróság döntését eljárása során ugyan vizsgálta, de a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletében nem alkalmazta. Tévesen helyezte a hangsúlyt a volt haszonbérlő haszonbérbeadó által történő kijátszására, ezért tévesen jutott arra a következtetésre, hogy csak abban az esetben illeti meg a jogviszony megszűnését követően előhaszonbérleti jog a volt haszonbérlőt, amennyiben a haszonbérbeadó őt ki akarta játszani. [20] Az ABh. nem ilyen tényálláson alapul, ezt az esetkört csak lehetőségként említi, amelyet a jogalkalmazás során ki kell zárni. [21] Nem értelmezhető az az ítéleti megállapítás, hogy jelen esetben a haszonbérbeadó nem kívánta diszkrecionális, saját belátása szerinti döntésével „lecserélni” a volt haszonbérlőt. Ezzel ellentétesen a haszonbérbeadó egyedi döntése szerint nem vele, a volt haszonbérlővel, hanem mással kötött szerződést a föld haszonbérletére. [22] Az ABh. [67] bekezdéséből következően meghatározó kérdés annak a lehetőségnek a kizárása, hogy a volt haszonbérlő bármely tőle független körülmény folytán elessen az előhaszonbérleti jogának gyakorlásától. Ilyen független körülménynek minősül, ha a haszonbérbeadó az új haszonbérleti szerződést nem vele, hanem mással köti meg. Nincs jelentősége annak, hogy a haszonbérbeadó a volt haszonbérlőt a magatartásával kifejezetten ki akarta játszani, vagy csak egyszerűen elmulasztotta az új szerződést idejében megkötni. [23] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. Kúria III.Kfv.37.478/2022/4-I. 4 Döntés a befogadásról [24] A Kúria a Kfv.III.478/2022/2. számú végzésében a felülvizsgálati kérelmet befogadta. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [26] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 120.§
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [27] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. [28] Jelen per felperese és alperese között folyamatban volt közigazgatási perben a Kúria Kfv.VII.37.477/2022/
  1. szám alatt hozott ítéletet, amelyben a Szegedi Törvényszék 102.K.700.916/2021/
  2. számú ítéletét hatályában fenntartotta. [29] A felülvizsgálati bíróság rámutat, a fenti ítélettel elbírált per és jelen per között a Kúria Jpe.I.60.002/2021/
  3. számú - jogegységi panasz eljárás eredményeként hozott határozata [20] bekezdésének megfelelően ügyazonosság áll fenn, mert az alkalmazott anyagi jogszabályok egyezőek, a jogértelmezés szempontjából releváns tények azonosak, továbbá a közigazgatási perben a hatósági, a kereseti és a felülvizsgálati kérelem ténybeli és jogi azonosságot befolyásoló elemei túlnyomórészt megegyeznek. [30] A Kúria K.III. tanácsa nem kíván eltérni a Kfv.VII.37.477/2022/
  4. számú kúriai ítéletben foglaltaktól. [31] A Földforgalmi tv.
  5. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja értelmében az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbeadása esetén az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg:
  2. a)a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy akinek a lakóhelye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. A 47. §
(1)bekezdése alapján, a 45. §
(1)bekezdése, a 46. §
(1)bekezdés a) pontja, valamint a 46. §
(4)bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földet a haszonbérleti szerződés közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérleti szerződés fennállásának időtartama alatt. [32] A felülvizsgálati bíróság kiemeli, az előhaszonbérletre jogosultak és azok sorrendje tekintetében a Földforgalmi tv. kógens sorrendet határoz meg, ennek célja – egyebek mellett – a törvény preambulumában rögzített követelményeknek való megfelelés. [33] A Kúria hangsúlyozza, az Alkotmánybíróság az ABh.-ban alapvetően a Földforgalmi tv. 47. §
(1)bekezdése szerinti „volt haszonbérlő” fogalmát vizsgálta, azonban Kúria III.Kfv.37.478/2022/4-I. 5 ezen keresztül – a jogalkotói akaratot is figyelembe véve – a földhasználat folyamatossága, annak megszakadása tekintetében további szempontokat adott, változtatva a korábbi kúriai döntésekben megjelenő nyelvtani értelmezésen alapuló állásponton. [34] Nem vitás, hogy a felperes földhasználati jogosultsága
  1. december 31-én szűnt meg, a perbeli haszonbérleti szerződés
  2. április 26-án kelt, annak kifüggesztésére ezt követően került sor, így a földhasználati jogviszony folyamatosságában szakadás következett be. [35] A felülvizsgálati bíróság rámutat, az időbeli szakadást nem önmagában, hanem az ABh. szerinti, a „volt haszonbérlő” fogalmának meghatározásával összhangban kell értelmezni. [36] A Kúria a Kfv.VII.37.482/2022/
  3. számú határozatában kifejtette, az ABh. nyomán a korábbi kúriai határozatokat továbbra is követhetőnek tartja azzal, hogy a „közvetlenül megelőző” időbeli kapcsolat megszakadása esetén, ha a volt haszonbérlő rajta kívül álló, neki fel nem róható okra (okokra) hivatkozik, az előhaszonbérleti joga fennállása körében ezeket vizsgálni szükséges. Ebben az esetben a Földforgalmi tv.
  4. §
(1)bekezdés a) pontja és a 47. §
(1)bekezdése körében a nyelvtani értelmezés az ABh.-ban megjelenő szempontokkal együtt vezet helyes következtetésre. A bérleti jogviszony folyamatosságát az időbeliség és a volt haszonbérlő védendő joga alapján egyaránt értékelni kell, ennek során pedig fennállhatnak olyan, a haszonbérlőnek fel nem róható körülmények, amelyek az időbeliség szempontjából ugyan megszakítják a folyamatosságot, de alanyi oldalról a volt haszonbérlői minőséget, vagyis a bérleti jogviszony tartalmi folyamatosságát nem érintik. [37] A Kúria megítélése szerint a törvényszék jogerős ítéletében vizsgálta az ABh.-ban írtakat, jogértelmezése és döntése során szem előtt tartotta az abban megjelölt alkotmányos követelményt. Döntése megfelel a Földforgalmi tv. hivatkozott 46. §
(1)bekezdés a) pontjában és 47. §
(1)bekezdésében írtaknak, továbbá nem sérti az Abtv.-nek az alkotmánybírósági határozatok erga omnes hatályát, és az alkotmányos követelmény érvényre juttatását szabályozó 39. §
(1), valamint 46. §
(3)bekezdését. Ugyanis nem jogszabálysértő az ítélet, ha a közigazgatási bíróság az alkotmányos követelményben foglaltaktól azért tér el, mert az a perbeli tényállásra nem alkalmazható. [38] Az alkotmányos követelmény azt a volt haszonbérlőt védi, akinek a haszonbérlet meghosszabbításának elhúzódása nem róható fel. A felperes nem adott elő olyan többlet tényállási elemet, amelynek alapján megállapítható lett volna, hogy az előhaszonbérleti joga gyakorlásának eredménytelensége rajta kívül álló, neki fel nem róható okra lenne visszavezethető. A törvényszék tényállásszerűen mutatott rá arra, hogy a perbeli esetben a haszonbérbeadó nem egyoldalú, diszkrecionális döntésével cserélte le a felperest mint volt haszonbérlőt. A felperes nem tőle független körülmények folytán esett el attól, hogy előhaszonbérleti jogát gyakorolhassa. [39] A felülvizsgálati bíróság – a Kfv.VII.37.477/2022/4. számú ítéletben foglaltaknak megfelelően – kiemeli, a szerződési jog alapelve az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség. A szerződő felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. (A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:62. §
(1)bekezdés) [40] A perbeli esetben elvárható lett volna a felperestől, hogy amennyiben a bérleti jogviszonyát folytatni kívánja, úgy azt megfelelő időben jelezze a haszonbérbeadónak. A felperes a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott arra, hogy a haszonbérbeadó részére ebbéli szándékát bármilyen formában – utóbb is igazolható módon – jelezte volna. Ilyen körülmények között helytálló az a következtetés, hogy a felperes maga sem tett meg minden Kúria III.Kfv.37.478/2022/4-I. 6 tőle telhetőt a bérleti jogviszonya folyamatosságának fenntartása érdekében, ezért saját magatartására – önhibájára – vezethető vissza a jogviszony megszakadása. Ha a volt haszonbérlő nem tájékoztatja a haszonbérbeadót a bérleti jogviszony folytatására irányuló szándékáról, a haszonbérbeadó a termőföld–hasznosítási kötelezettsége szempontjából szükséges intézkedést tesz, amennyiben új haszonbérlőt keres és vele köt szerződést. [41] A volt haszonbérlő Földforgalmi tv.-ben szereplő privilegizált helyzete – az ABh.ben értelmezett törvényi szabályozásból következően – csak addig áll fenn, amíg a bérleti jogviszony tartalmi szempontból folyamatos. A volt haszonbérlő felperes teljes passzivitása az időbeli mellett a tartalmi folyamatosságot is megszakítja. [42] A fentiekből következően jogszabálysértéstől mentes a törvényszék ítéletének összegzése, mely szerint a perbeli esetben nem volt olyan felróható körülmény, amelyet a haszonbérbeadó vagy harmadik személy mulasztása, visszaélésszerű magatartása okozott volna. A haszonbérbeadó nem kívánta a diszkrecionális, saját belátása szerinti döntésével „lecserélni” a volt haszonbérlő felperest. [43] Az Alkotmánybíróság
  1. október 4-én hozta meg a IV/1386/
  2. számú határozatát, amelyben megállapította, hogy a Kúria Kfv.III.38.193/2021/
  3. számú ítélete, a Pécsi Törvényszék 6.K.700.804/2021/
  4. számú ítélete és a perben felülvizsgált közigazgatási határozat alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette. [44] A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa vizsgálta a fenti alkotmánybírósági határozat kihatását a perbeli jogvitára, vagyis azt, hogy ezen döntésre is figyelemmel jogszerű-e a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletben az ABh. értelmezése és alkalmazása. [45] A felülvizsgálati bíróság rámutat, a IV/1386/
  5. számú alkotmánybírósági határozat alapjául szolgáló per és jelen per között nem áll fenn az ügyazonosság. Ugyanis a jogértelmezés szempontjából releváns tények lényegi hasonlósága azért nem valósul meg, mert jelen perbeli esetben a felperes nem kezdeményezett a haszonbérbeadóval tárgyalásokat új haszonbérleti szerződés megkötésére, míg a másik ügyben folytak tárgyalások a haszonbérleti jogviszony „meghosszabbítására”, de ezek nem vezettek eredményre. [46] Ez a tényállásbeli különbség az, amely miatt a perbeli ügyben a törvényszék arra a megállapításra jutott, hogy a felperesnek felróható módon nem jött létre új haszonbérleti szerződés. Ehhez kapcsolódóan a Kúria a
  6. július 5-én hozott már hivatkozott Kfv.VII.37.477/2022/
  7. számú ítéletének [16] és [17] bekezdésében az azonos tényálláson alapuló másik ügyben hozott elsőfokú ítéletet az ABh. értelmezése és alkalmazása körében is jogszerűnek találta. [47] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság IV.1386/
  8. számú határozatát is figyelembe véve a törvényszék ítélete az ABh.-ban rögzített elveknek megfelelő, nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket. [48] A Kúria a Kp.
  9. §
(2)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [49] Nem minősül volt haszonbérlőnek, aki a haszonbérleti jogviszony meghosszabbítása érdekében nem kezdeményez a haszonbérleti szerződés lejárta előtt tárgyalásokat a haszonbérbeadóval. Kúria III.Kfv.37.478/2022/4-I. 7 Záró rész [50] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [51] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, így felülvizsgálati eljárás iránti költsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának nem kellett döntenie. [52] A pervesztes felperes köteles a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetni az államnak felhívásra a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. §
(1)és 102. §
(1)bekezdése alapján. [53] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. október
  3. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró Dr. Suba Ildikó s. k. bíró Dr. Gyurán Ildikó s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró Kúria III.Kfv.37.478/2022/4-I. A kiadmány hiteléül: tisztviselő 8

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.