← Magyarország

Pf.20110/2021/8 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A kamatswap ügyletből eredő kártérítési igény elbírálása során vizsgálandó körülmények. Győri Ítélőtábla Pf.II.20.110/2021/8/I. A Győri Ítélőtábla a Szalma & Partnerei Ügyvédi Iroda (cím5; ügyintéző ügyvéd dr. Szalma Miklós László) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek a Szecskay Ügyvédi Iroda (cím7) által képviselt Alperes1 (cím1) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Győri Törvényszék

  1. május
  2. napján kelt P.20.475/2019/
  3. szám alatti ítélete ellen az alperes által
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyalás alapján – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja. Mellőzi az elsőfokú ítélet perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezéseit. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 5.500.000 (Ötmillió-ötszázezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás I. [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felsőfokú pénzügyi végzettséggel rendelkező, könyvvizsgáló foglalkozású felperes
  5. augusztus
  6. napján befektetési szolgáltatások nyújtására irányuló keretszerződést kötött az alperessel, mely alapján különböző befektetéseket végzett az alperesnél.
  7. május
  8. napján munkavállaló1 – az alperes alkalmazottja – az IRS árfolyamindex kamatswap ügylet általános jellemzőiről szóbeli tájékoztatást – a továbbiakban: treasury tájékoztatás – adott a felperesnek, ami egy írásos tájékoztató anyagon – a továbbiakban: terméktájékoztatón – alapult. A terméktájékoztatóban egy grafikon a 2008.05.08-i aktuális 155,8 Ft/CHF árfolyamához képest a CHF árfolyam elmúlt 5 évi alakulását mutatta be. A tájékoztató az ügylet kockázatként jelölte meg azt, ha a forint jelentősen gyengül a svájci frankkal szemben; az ügylet előnyeként jelölte meg azt, hogy a forint lényeges és tartós gyengülésére nem számítanak, így az alsó korlát elérésére reális esély mutatkozik. A terméktájékoztató minden ügyfél számára azonos tartalmú volt. munkavállaló1 a felperes MIFID tesztjének tartalmát nem ismerte (eddig az időpontig teszt nem készült), csak azt tudta, hogy a felperesnek milyen a kockázatviselési hajlandósága és milyen pénzügyi termékeket ismer. Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 2 [2] A felperes
  9. május
  10. napján kiemelt magánügyfelek részére történő pénzügyi szolgáltatások nyújtására vonatkozó – a továbbiakban privátbankári – szerződést kötött. A felperes
  11. május
  12. napján tőzsdei és tőzsdén kívüli azonnali és származtatott, valamint strukturált betéti ügyletek kötésére vonatkozó keretszerződést – a továbbiakban keretszerződés – kötött az alperessel, mely alapján jogosult lett az alperesnek telefonon bizományi ügyletre vonatkozó eseti megbízást adni, illetve tőzsdén kívüli ügyletet kötni. A keretszerződésbe integráltan a felperes kockázatfeltáró nyilatkozatot is aláírt, amelyben – egyebek mellett - szerepelt az is, hogy a származtatott ügylet az azonnali ügyletet meghaladó mértékű különleges kockázatot jelent.
  13. május
  14. napján a felperes alkalmassági és megfelelési tesztet is kiöltött (I. MIFID teszt), melynek alperesi értékelése szerint befektetési tanácsadási, portfólió kezelési szolgáltatás esetén - a felperes részére alacsony és közepes kockázatú termékekbe történő befektetés ajánlható. [3]
  15. július
  16. napján a felperes újabb kockázatfeltáró nyilatkozatot írt alá - a továbbiakban speciális kockázatfeltáró nyilatkozat -, melyben elismerte a fenti terméktájékoztató átvételét is. A kockázatfeltáró nyilatkozatban tájékoztatták arról, hogy a nyereség/veszteség többszöröse lehet az alperes részére átadott fedezetnek, a fedezetként zárolt összegnek; az ügylet megkötésével a kamatkockázata egy része devizakockázattá alakul át, ami elvben korlátlan kockázatot jelenthet a számára; az ügylet a tőkeáttétel miatt különösen érzékeny a mögöttes termékek (elsősorban az árfolyam) alakulására. [4]
  17. szeptember
  18. napján munkavállaló2 – az alperes treasury alkalmazottja – a felperest devizaügyletek megkötésével kapcsolatban kereste meg telefonon. Tájékoztatta, hogy a MIFID I. teszt eredménye alapján – mivel a felperes kockázatvállalási hajlandósága a teszt szerint csak közepes – a felperes utasítása alapján köthető vele swap ügylet. Ezen termékre vonatkozó befektetési tanácsot csak akkor adhat, amennyiben a MIFID teszt szerint a felperes kockázatvállalási hajlandósága nagy. (1/F/9) A felperes – mivel az alperes befektetési tanácsait igénybe kívánta venni –
  19. szeptember
  20. napján újabb alkalmassági és megfelelési tesztet töltött ki - a továbbiakban: II. MIFID teszt -, amelyben már magas kockázat vállalásáról nyilatkozott. Ennek ellenére az alperesi értékelés szerint - befektetési tanácsadási, portfólió kezelési szolgáltatás körében - a felperes részére változatlanul alacsony és közepes kockázatú termékekbe történő befektetés volt ajánlható. [5] Az alperes ajánlására
  21. szeptember
  22. napján IRS kamatswap ügylet megkötésére adott megbízást a felperes az alperesnek - a továbbiakban: I. ügylet -, mely már másnap megszűnt, mert elérte az ún. kiütési szintet (150,9 Ft/CHF) az árfolyam. Az ügyleten a felperes 10.200 CHF nyereséget realizált. Újabb ajánlás alapján
  23. szeptember
  24. napján újabb IRS kamatswap ügylet megkötésére adott megbízást a felperes az alperesnek - a továbbiakban: II. ügylet -, melyben a szerződéskötéskori érték 200.000 CHF, az induló értéknap 2008.10.01., a lejárat 2013.10.
  25. volt. Az alperes az ügyletet visszaigazolta (IRS1985ARF218), az ügylet megkötéséhez szükséges óvadékot a felperes lánya – Név1 – biztosította. Az ügylet szerint a felperes évente – meghatározott módon számítandó – strukturált kamatot, az alperes évente – meghatározott módon számítandó – változó kamatot volt köteles fizetni a másik félnek. A felperesnek az ügyletből
  26. október
  27. napján (az első fordulónapon) 2.438,85 CHF nyeresége keletkezett, melyet az alperes fedezetként zárolt. Az ezt követő forintgyengülés miatt a felperesnek fedezetfeltöltési kötelezettsége keletkezett, amit nem tudott teljesíteni. Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 3 Az alperes a felperes részére
  28. szeptember
  29. napján olyan ún. átstrukturálási ajánlatot tett, amely szerint a II. (IRS1985ARF218 számú) ügyletet lezárják, abból egyik fél sem tartozik sem közvetett, sem közvetlen módon semmilyen fizetési kötelezettséggel a másik fél felé. Az új ügylet létrejöttének feltétele volt a régi ügylet egyidejű megszűnése. A felek az ajánlat szerint azonos jellegű új ügyletet kötnek, amelynek névértéke ugyancsak 200.000 CHF. Az eltérés az ún kiütési szintben lesz (151,05 Ft/CHF). Az ajánlat részét képezte az alperes által készített tájékoztató az árfolyamindex swap ügyletek piaci értékéről és az azt 2008 augusztus óta befolyásoló tényezőkről. [6] A felek
  30. szeptember
  31. napján a II. sz. ügyletet
  32. 09.30.-i értéknappal megszűntették – azzal, hogy a lezárt ügylet alapján egymással szemben nincs elszámolni valójuk. Megkötötték az új IRS kamatswap ügyletet – a továbbiakban: II/Á ügylet, melyben a szerződéskötéskori érték ugyancsak 200.000 CHF, az induló értéknap 2010.09.30., lejárata 2014.09.
  33. Az alperes az ügyletet visszaigazolta. (IRS2363RRF052 sorszámú ügylet) A II/Á. ügyletből
  34. szeptember
  35. napján az alperesnek 1.044,31 CHF, a felperesnek 37.600,5 CHF fizetési kötelezettsége keletkezett. A felperes bankszámlájáról emiatt levontak összesen 36.556,19 CHF összeget.
  36. szeptember
  37. napján az alperesnek 602,28 CHF, a felperesnek 35.535,58 CHF fizetési kötelezettsége keletkezett. A felperes bankszámlájáról ennek kifizetésére levontak 34.933,3 CHF (2012.10.03.) összeget.
  38. szeptember
  39. napján az alperesnek 722,58 CHF, a felperesnek 43.728 CHF fizetési kötelezettsége keletkezett, a felperes bankszámlájáról emiatt levontak 43.005,42 CHF (2013.09.30.) összeget.
  40. szeptember
  41. napján az alperesnek 481,39 CHF, a felperesnek 57.509,34 CHF fizetési kötelezettsége keletkezett, emiatt a felperes bankszámlájáról levontak 57.027,95 CHF (2014.09.30.) összeget. Az alperes a kamatswap ügyletek kapcsán biztosítékként ún. tükörügyletet kötött egy másik bankkal, mely ügylet kapcsán egyszeri díjazásban részesült. Erről a felperest nem tájékoztatta. II. [7] A felperes
  42. szeptember
  43. napján előterjesztett, majd módosított keresetében kártérítés címén 169.136,1 CHF tőke és ezen összegből 34.122,86 CHF után 2011.11.
  44. napjától, 34.979,88 CHF után 2012.10.
  45. napjától, 43.005,42 CHF után 2013.09.
  46. napjától és 57.027,95 CHF után 2014.09.
  47. napjától a kifizetés napjáig a kondíciós lista szerinti évi 6%-os mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a keretszerződés alapján IRS kamatswap ügyleteket kötött az alperessel, majd az átstrukturált ügyletből - az éves kamatfixálási értesítők által igazolt módon - 2011.09.
  48. napján 35.556,19 CHF, 2012.09.
  49. napján 34.993,3 CHF, 2013.09.
  50. napján 43.005,42 CHF, 2014.09.
  51. napján 57.027,95 CHF veszteséget realizált. Azzal érvelt, hogy az alperes magatartásának jogellenessége magából a kár bekövetkeztéből ered, a kimentés őt terheli. A felek jogviszonya a privátbankári jogviszonnyal összefüggésben értelmezendő, abban az alperes a szakértelmét hangsúlyozta. Az alperes a swap ügyletet (ténylegesen) személyre szólóan ajánlotta a felperesnek, így a felek között a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységeik szabályairól szóló
  52. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4.§

(2)bekezdés
  1. pontja szerinti befektetési tanácsadásra irányuló jogviszony jött létre. Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 4 [8] Az alperes felelősségét az alábbi cselekmények (mulasztások) alapozzák meg, melyekkel megsértette a Bszt.
  2. §
(1)bekezdése szerinti, „az ügyfél érdekeinek megfelelő eljárás elvét” is: rossz volt a sorrend: a MIFID tesztek elkészítését és kiértékelését megelőzte az előzetes tájékoztatás {a treasury tájékoztatás és a telefonon nyújtott tájékoztatás}; - az előzetes tájékoztatás tartalma téves volt; MIFID tesztek kiértékelése is téves volt (Bszt 44. §
(1)bekezdése
  1. a)és
  2. b)pontjának sérelme); a megbízás teljesítését befektetési tanácsadás esetén meg kellett volna tagadni (Bszt. 54. §
(1)bekezdés e) pontja), illetve – befektetési tanácsadás hiányában – figyelmeztetni kellett volna a felperest (Bszt.46.§
(1)bek.). [9] Alakszerűséget előíró kógens jogszabályi előírás hiányában a befektetési tanácsadásra vonatkozó megállapodás nem csak írásban köthető meg és nincs díjazáshoz kötve, az alperes - harmadik személytől - egyébként díjazásban is részesült. A felek által kikötött alak csak kifejezett megállapodás esetén érvényességi kellék [rPtk. 217. §
(2)bekezdés], ilyen esetben pedig a teljesítés vagy egy részének elfogadása is orvosolja az érvénytelenségi okot. A MIFID tesztet a felperes az alperesi tájékoztatásnak és ajánlatnak megfelelően módosította, ezzel ráutaló magatartással (rPtk 216.§
(1)bek.) létrejött a felek között a Bszt. 5. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti befektetési tanácsadásra irányuló szerződés. (rPtk. 205. §
(1)bek.) Az alperes tisztában volt azzal, hogy a felperes kizárólag a befektetési tanácsadás igénybevétele érdekében módosította a MIFID tesztet, majd ezután a treasury jó lehetőséget látott az ügylet indítására, ajánlotta a kamat swap ügylet megkötését (
  1. szeptember 11.; majd
  2. szeptember 29.), amit a felperes elfogadott, majd
  3. szeptember
  4. napján a swap ügylet átstrukturálására tett javaslatot. A felperes - az előzményekre figyelemmel - alappal tekintette az alperes fenti három ajánlását befektetési tanácsadásnak. A tájékoztatás hiányossága kapcsán kifejtette, hogy az átstrukturáláskor nyújtott tájékoztatásnak már nincs jelentősége, mert az már a megkötött ügylettel volt kapcsolatos, az ezt megelőzően nyújtott tájékoztatás azonban nem volt megfelelő. Figyelemfelhívásra csak a kockázat bekövetkezési valószínűségére vonatkozó információ közlése alkalmas, önmagában a kockázatot telepítő szabály ismertetése nem, s a konkrét esetben az alperes nem hívta fel a figyelmét arra, hogy a SWAP ügylet szerencsejáték, kiszámíthatatlan a kimenetele, bármikor beállhat a teljes vagyon elvesztése az öt éves futamidő alatt. Az alperes a treasury tájékoztatás során az ügylet látszólag kedvező feltételeit helyezte előtérbe (az eddigi ügyletek eredményes kimenetele; az elmúlt 5 év jelentős árfolyammozgásai; az induló árfolyam és a kiütési szint, valamint a felső szint aszimmetriájából eredő előny). A treasury terméktájékoztató grafikonja a Bszt. által előírt figyelemfelhívás nélkül utalt a CHF öt évre visszamenő árfolyammozgására. Az ügylet kimenetelére vonatkozó alperesi feltételezést („lényeges és tartós forintgyengülés nem várható”) nem támasztotta alá semmi, az alsó korlát elérését megalapozó reálisnak tartott esély kapcsán nem jelezte, hogy ez csak egy olyan becslés, amit csak a közelmúltban megfigyelhető jelentős árfolyammozgások alapoztak meg, amire nem alapozható befektetői Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 5 döntés. [Bszt.
  5. §
(8)bekezdés d) pont, Bszt. 40. §
(8)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont sérelme] Nem volt észszerű annak prognosztizálása, hogy a termék már az első fordulónap előtt várhatóan kiütődik, ezzel összefüggésben a múltbéli tapasztalatokra nem is utalhatott volna az alperes. Mivel az alperes sem láthatta előre a devizaárfolyam változását, így nem is közölhetett volna kimenetellel kapcsolatos információkat vele. Az ügylet kimenetelére nem kötelező becslést adni, de ha becsléssel él a befektetési szolgáltató, úgy az akkori tudása alapján is ki kellett volna térnie a termék kiszámíthatatlanságára. A termék aszimmetrikus jellegének előnyként feltüntetése is megtévesztő, mert az nem támaszt alá kimeneteli valószínűséget. A szóbeli tájékoztatás szerint pedig érdemi kockázattal nem is kellett számolnia. A felperes végzettségéből nem volt levezethető a perbeli speciális termékből eredő kockázat ismerete. Fogyasztóként észszerű befektetői döntést hozott, mert alappal tekinthette megbízhatónak az alperes piaci változásokra vonatkozó tájékoztatását. [10] Téves alperesi tájékoztatások (2008. szeptember 10. napján az alperes treasury munkatársával - munkavállaló2-vel - folytatott telefonbeszélgetés; másnap a privátbanki tanácsadója, tanú1 által adott tájékoztatás) alapján módosította az I. MIFID tesztet akként, hogy kockázatvállalási hajlandóságát magasnak jelölte. Az a tájékoztatás, hogy a swap ügylet megkötésével is csak a befektetett összeget kockáztatja, sérti a Bszt. 41. §
(1)bekezdése e) pontját, a Bszt. 43. §
(8)bekezdése
  1. a)és
  2. h)pontját, s a Bszt. 40. §
(1)bekezdésébe ütköző módon a felperes megtévesztéséhez vezetett. [11] Az alperes a MIFID tesztet is tévesen értékelte. A teszt maga igazolja, hogy az alperesi tájékoztatást a felperes nem értette meg, csak az alperesbe vetett bizalma miatt fogadta el azt, hogy megfelel érdekeinek. A magas kockázat vállalása mellett nem jelölte be a MIFID teszt 9/c. pontját (nagy nyereség elérésére akár rövid távon is, elsősorban spekulációs céllal fekteti be a pénzét). A perbeli terméket mindkét MIFID teszt alapján ajánlhatónak tartotta, ami kizárt. A magas kockázatvállalás bejelölése ellenére (befektetői elvárásai és kockázatvállalási hajlandósága ismeretében) köteles lett volna az alperes a megbízás végrehajtását megtagadni. [12] A swap ügylet ajánlásának feltételei – a magas kockázatvállalási hajlandóság és a fajtaazonos és végrehajtott ügyletekből származó gyakorlat és tapasztalat – hiányoztak. A magas kockázatvállalási hajlandóság a felperes esetében korlátozott volt, mert befektetői magatartását összességében konzervatívizmus, közepes kockázati hajlandóság jellemezte, célja megtakarításai gyarapítása volt, úgy, hogy közben legfeljebb befektetései 5-15 %-ának elvesztését kockáztatja. Ez az alperes által is ismert, a rPtk. 474. §
(2)bekezdése szerinti, figyelmen kívül nem hagyható olyan megbízói utasítás volt, mely a jogviszony menetében sem módosult. Az alperes tudta, hogy mit ért magas kockázat vállalása alatt, így - a rPtk. 207. §
(1)bekezdése értelmében - a MIFID teszt magas kockázat vállalására vonatkozó 11. pontját is ennek fényében kellett volna értelmeznie, s csak olyan terméket ajánlhatott volna a számára, melynek kockázata nem haladja meg a felperesi portfólió érték 10-15%-át. A kifejezetten spekulatív célú IRS árfolyamindex kamat SWAP termék ajánlása ezen befektetői elvárásnak nem felelt meg. [13] Rossz volt a MIFID teszt elkészítésének és értékelésének szerződési folyamaton belüli sorrendje is. A Bszt. 44.§
(1)bek. és 45.§-a
(1)bek. szerint a MIFID teszt „a megbízás végrehajtását megelőzően”, azaz a helyes sorrend szerint a szolgáltató ajánlása és az előzetes tájékoztatás előtt elkészítendő és értékelendő. Keretszerződés esetén legkésőbb a megbízás Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 6 végrehajtása előtt kell a MIFID értékelést elvégezni (Bszt. 44. §
(1)bek.; 45.§
(1)bek.). Ez csak akkor mellőzhető, ha az ügyletet az ügyfél kezdeményezi és annak tárgya nem komplex pénzügyi eszköz (Bszt. 45. §
(3)bek.
  1. a)és
  2. b)pont), a swap azonban az. A megbízás végrehajtását (Bszt. 5. §
(1)bekezdés b) pont) tartalommal a Bszt. 4. §
(2)bekezdés
  1. pontja tölti ki. A 2006/73/EK. – továbbiakban: MIFID VH - irányelv preambulum
  2. bekezdése szerinti általános tanácsadás (ami azonos az előzetes tájékoztatással) már a megbízás végrehajtásának megkezdése. Az előzetes tájékozódást megelőzően nyújtott előzetes tájékoztatás (a konkrét esetben a 2008.05.09-i treasury tájékoztatás és a 2008.09.11.-i telefonbeszélgetés) az ügyfél autonóm befektetői döntési képességét figyelmen kívül hagyja és őt egy általa nem ismert termék igénybevételére manipulálja. [14] Az EUB ítéleteinek fényében kritizálta a Kúria ítélkezési gyakorlatának a swap ügylet létrejöttének menetrendjével kapcsolatos értelmezését. Ha csak az order felvétele eredményezné a szerződés létrejöttét, akkor a megbízás azonnali végrehajtásának követelménye sérülne. (2004/39/EK irányelv- a továbbiakban: MIFID irányelv -
  3. cikk). A megbízói order csak a megbízó egyoldalú joggyakorlása (a rPtk.
  4. §
(2)bekezdése szerinti teljesítési utasítás), nem ez hozza létre az eseti szerződést. Keretszerződés esetén a helyes sorrend a következő. A megbízás maga keretszerződés, az eseti szerződés csak ennek a végrehajtása. Az ügyfél megbízása (a keretszerződés) azonban még nem hozza létre az eseti szerződést, mert még nem tartalmazza az ügylet fajtáját, a konkrét paramétereket. A keretszerződés és a kiértékelt MIFID teszt alapján a befektetési vállalkozás nyilatkozik arról, hogy mely pénzügyi eszközt ajánlja. Ez az ajánlás konkretizálja a szerződés tárgyát és hozza létre az eseti megbízási szerződést. Az előzetes tájékoztatás már a létrejött eseti szerződéshez kapcsolódik, mind az előzetes tájékoztatás, mind az order (a megbízó utasítása), majd a megbízás továbbítása a megbízás végrehajtására tartozó cselekmény. A hasonló ügyekben keletkezett eddigi bírói döntések hibája éppen az, hogy a szerződési láncolatból kiragadva, kizárólag az eseti szerződésekkel foglalkoznak. [15] A perbeli esetben az átstrukturálás nem tekinthető autonóm ügyletnek, mint nováció - a pénzmozgás kizárását eredményezve - csak a megbízás teljesítését szolgáló eseti megbízást érintette, magát a keretszerződést nem. Mivel a keretszerződés alapján létrejött II. sz. ügylet a felek között elszámolás nélkül szűnt meg, ezért II. sz. ügylet, illetve az átstrukturált II./Á. sz. ügylet is egységesen kezelendő, s az átstruktúrált szerződés kapcsán nem csak az ástrukturáláskori, hanem a II. sz. ügylethez kapcsolódó tájékoztatást és tájékozódást is értékelni kell. Az átstrukturálás - joglemondás hiányában - a keretszerződéssel összefüggésben a szerződés korábbi létszakában megvalósult szerződésszegést nem tehette meg nem történté. III. [16] Az alperes a kereset elutasítását kérte. A kereset 2011-2012-2013. évi veszteségelemeivel kapcsolatban (112.108,15 CHF) elévülési kifogást terjesztett elő, ami nem terjedt ki a 2014. szeptember 30. napján megfizetett (52.027,95 CHF) tételre. Arra hivatkozott, hogy a felperesi érveléssel szemben a prémiumbankári keretszerződés nem képezi a per tárgyát képező jogviszony részét, a felperes önálló befektetési döntést hozott. Nem nyújtott befektetési tanácsot, a felek között csak a Bszt. 5. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti befektetési szolgáltatási jogviszony jött létre. E jogviszonyon belül nem állnak fenn a kártérítési felelősség szükségképpeni elemei, mert nem tanúsított jogellenes (szerződésszegő) Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 7 magatartást, tájékoztatási és tájékozódási kötelezettségének és a Bszt. 61. §
(1)bekezdésében foglalt elvnek eleget tett. A felperest nem kár, hanem az átstrukturált egyedi ügyletből a piaci változásokból eredő 169.089,53 CHF veszteség érte. Hiányzik a felperest ért veszteség és az alperesi magatartás közötti okozati összefüggés is. A veszteség mértéke terén a keresethez képest fennálló 46.057 CHF különbözet olyan büntetőkamat, melynek nincs köze a perbeli ügylethez. A kereset tárgya az átstruktúrált ügyleteken realizált veszteség. Emiatt a felperes pénzügyi ismereteit és gyakorlatát is az átstrukturált ügylet vonatkozásában kell vizsgálni. Az átstrukturálás időpontjában pedig a felperes már szükségképpen minden ismeret és gyakorlat birtokában volt. A keretszerződés I.2. pontja iv és v. alpontja alapján nem igazolt, hogy - az előzetes és utólagos tájékoztatás kereteit meghaladó - személyes ajánlást nyújtott volna. A felperes önálló befektetési döntést hozott. A befektetési tanácsadásra irányuló szerződést a Bszt. 52. §
(1)bekezdése szerint e kérdésben irányadó felperesi BÜSZ IV.8.
  1. pontja értelmében írásba kell volna foglalni, rögzítve az ügyfél befektetési elveit és hozamelvárását is. A konkrét esetben ilyen nem történt, így befektetési tanácsadás hiányában nem kellett és lehetett megtagadnia az ügylet megkötését. [17] A felperes lakossági ügyfél (nem fogyasztó) a vele szemben fennálló tájékoztatási és tájékozódási kötelezettségének maradéktalanul - a Bszt.
  2. §
(1)bekezdésében foglalt elvek szerint - eleget tett a keretszerződés I.3.
  1. pontjával, a keretszerződés I. számú melléklete szerinti kockázatfeltáró nyilatkozattal, a treasury tájékoztatással, a figyelemfelhívó jellegű egyoldalas speciális kockázatfeltáró nyilatkozattal, illetve az átstrukturálási szerződés
  2. oldalán található tájékoztatással. Ezekben felhívta a felperes figyelmét arra, hogy az ügylet származtatott és tőkeáttételes, a vesztesége korlátlan is lehet. Tagadta, hogy azt állította, hogy a felperesnek a veszteség bekövetkezésével nem kell számolnia. A tájékoztatás alapján a felperesnek tudnia kellett, hogy az ügyleten nemcsak nyerni, hanem veszíteni is lehet, tájékoztatása megfelelősége kapcsán értékelendő a felperes gazdasági felsőfokú végzettsége is. Az ügylet névértéke 200.000 CHF volt, a felperes által elszenvedett veszteség a névérték alatti, s kevesebb, mint a 120.000 CHF összegű biztosíték másfélszerese. Tájékoztatása megfelelt a keresetben sérelmezett jogszabályi rendelkezéseknek. A felperes félreérti a releváns tapasztalat és gyakorlat fogalmát, a felperesi értelmezés mentén egyetlen befektetési termék esetén sem lenne megköthető az első ügylet. A treasury tájékoztatás előzetes tájékoztatásnak minősül, az még nem befektetési tanácsadás. A jövőbeni hozamra vonatkozó tájékoztatás nem a múltbéli hozamon, hanem a treasury részleg elemzésén, modelljein alapult. Az, hogy a jövőbeni kimenetelre vonatkozóan nem állt rendelkezésre tényszerű adat, nem zárta ki, hogy becsléssel éljen. Eleget tett a Bszt.
  3. §
(8)bekezdés d) pontjában foglaltaknak, felsorolta a kamat SWAP ügylet kockázatait és egy táblázatban is felhívta a figyelmet arra, hogy csak becsülni tudja a forint gyengülésének kihatását a termék piaci értékére. [18] Egyik ügylet megkötése előtt sem sérült a Bszt. 43. §
(8)bekezdése szerinti sorrend és a MIFID teszteket is megfelelően értékelte. A II. MIFID teszt lehetővé tette a per tárgyát képező ügylet megkötését, az abban foglaltakat alátámasztotta az előző napi telefonbeszélgetés (1/F/9.) tartalma is, mely szerint megtakarítása egy részét hajlandó volt kockáztatni a felperes. Iratellenesen állítja a felperes, hogy kockázati hajlandósága nem változott, hiszen maga döntött úgy, hogy magas kockázatú terméket kíván igénybe venni. A MIFID II. tesztben adott válaszok valóságában nem volt oka kételkedni, a válaszok konzisztensek voltak a felperes megváltozott befektetési szándékával. Azt pedig csak a felperes tudhatta, hogy a 200.000 CHF névértékű ügylet a megtakarításai milyen hányadát teszi ki. Emiatt a Bszt. 46. §
(1)bekezdése szerinti figyelemfelhívás sem volt szükséges. A Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 8 felperes kamatigénye nem esik a BÜSZ hatálya alá, arra - a rPtk. 301. §
(1)és
(2)bekezdése, illetve a Ptk. 6:
  1. §-a szerint - a svájci jegybank alapkamata az irányadó. IV. [19] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 169.089, 53 svájci frankot és ebből 34.122,86 svájci frank után
  2. november
  3. napjától; 34.933,3 svájci frank után
  4. október
  5. napjától; 43.005,42 svájci frank után
  6. szeptember
  7. napjától; 57.027,95 svájci frank után
  8. szeptember
  9. napjától a kifizetés napjáig a svájci frankra a kibocsátó Schweizerische Nationalbank által meghatározott alapkamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [20] Rámutatott, hogy a felperes a Bszt.
  10. §
(2)bekezdés
  1. pontja szerinti lakossági ügyfélnek, s a perbeli jogügyletek kapcsán fogyasztónak minősül. A tájékoztatás terjedelme szempontjából csak az előbbi minőségének volt jelentősége. A felek azon vitájában, hogy mely a jogügylettel kapcsolatos tényállási elemek értékelendők, akként foglalt állást, hogy - különösen akkor, ha a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség megsértésén alapul az igény - nem értelmezhető a szerződés létrejötte statikusan, egyetlen jognyilatkozathoz kötődően. A keretszerződés 1.
  2. pontja értelmében a jogviszony tartalmát a keretszerződés és az eseti megbízás visszaigazolása, illetve - a keretszerződés 1.
  3. pontja értelmében - a keretszerződés és az eseti szerződés alkotta. Az átstrukturálás pedig – maga is a keretszerződésre hivatkozva – olyan jogviszonyt hozott létre (II/A.), melynek változatlanul hátterét képezte a keretszerződés. Az átstrukturált ügylet így nem teljesen új eseti megbízásként jött létre, a felek csak a II. sz eseti megbízás egyes tartalmi elemeit változtatták meg. Noha az átstrukturálással a II. sz. ügylet megszűnt – így abból a feleknek követelése már nem lehet – a jogviszony minősítése és a tájékozódási és tájékoztatási kötelezettség teljesítésének vizsgálata során az átstrukturált jogviszony részét képezi nem csak a keretszerződés, az új eseti megbízás és annak visszaigazolása, de a II. ügylet kapcsán tett valamennyi tájékoztatás és jognyilatkozat is. Ezt támasztja alá az is, hogy az átstrukturálási ajánlat maga is visszautalt a speciális kockázatfeltáró nyilatkozatra (1/F/7), magát az átstrukurálás tájékoztatót (24/A/1) is csupán a korábbi tájékoztatás részletezésének tekintette. [21] A felek jogviszonyát - az alperes által ténylegesen végzett tevékenység alapján befektetési tanácsadásnak minősítette. A keresettel szemben a treasury tájékoztatás során az alperes befektetési tanácsadást még nem végzett. E tájékoztatást ugyan a felperesnek tartották, de annak tartalma a többi ügyfélnek nyújtott tájékoztatással egalizált volt, s erre utal az alperes azon gyakorlata is, hogy a treasury tájékoztatás során a MIFID teszt adatairól a tájékoztatást nyújtó személy nem kellett, hogy tudjon, sőt a felperesnek nem is volt e tájékoztatás időpontjában még MIFID tesztje, a felperes személyes körülményeit nem vették figyelembe. Az átstrukturálás során pedig már nem volt szükség befektetési tanácsadásra, s az alperes sem végzett ilyen tevékenységet, annak célja a II. ügyletből eredő felperesi kötelezettségek enyhítése volt, s a II/A. ügylet más ügyfelekével azonos tartalommal jött létre. [22] A MIFID teszt módosítására viszont kifejezetten amiatt került sor, hogy a felperes igénybe tudja venni az alperes által nyújtott befektetési tanácsadást, ami az I. és II. számú ügylet kapcsán valósult meg. Ezeket az alperes kezdeményezte, a telefonbeszélgetések Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 9 arra utalnak, hogy a felperes az alperes ajánlására kötötte meg azokat. Az alperes a befektetési tanácsadás során teljesítendő előzetes tájékozódási kötelezettségének nem megfelelően tett eleget. Nem állapítható meg, hogy az ajánlott ügylet összhangban állna a felperes befektetési céljaival, a vállalni kívánt kockázat mértékével és tapasztalataival, így az alperes szerződésszegése igazolt. Az I. MIFID teszt eredményének – önmagában – szintén nem volt a perbeli jogügylettel kapcsolata, e teszt alapján nem jött létre a felek között swap ügylet. A kereset tárgyát képező ügyletek a II. számú MIFID teszten alapulnak, így az I. számú MIFID teszt részben eltérő tartalma kizárólag a II. számú MIFID teszt kitöltésével összefüggésben bír jelentőséggel. Az I. és II. számú MIFID teszt válaszai azonosak voltak a felperes tapasztalatai, az általa ismert pénzügyi eszközök köre és a befektetési célok vonatkozásában. Az eltérés az volt, hogy a II. MIFID tesztben a felperes már magas kockázatviselési hajlandóságot jelzett. A
  4. szeptember 10-i telefonbeszélgetésből megállapíthatóan az I. MIFID teszt alapján a kamat swap ügylet nem volt ajánlható a felperesnek, emiatt került sor másnap a II. MIFID teszt kitöltésére. Ennek ellenére az alperes ugyanazon termékeket tartotta a felperes számára ajánlhatónak. [23] A 2008.09.10-i telefonbeszélgetés tartalma és a másnap kitöltött II. MIFID teszt válaszai között nyilvánvaló ellentmondás áll fenn. Az alperes tudott arról, hogy a felperes csupán megtakarításai 10-15 %-át kívánja kockáztatni. Emiatt a II. MIFID tesztben a kockázati hajlandóság fokára adott felperesi válasz nem állt összehangban a felperes valós befektetési szándékával, így azt az alperes sem fogadhatta volna el az I. és II. sz. egyedi ügylet alapjaként. Az ajánláshoz a korábbi ügyletekből eredő tapasztalatra is szükség lett volna. A II. számú MIFID tesztben a felperes akként nyilatkozott, hogy készpénz, bankbetét, állampapír, befektetési alapok és egyéb befektetések terén rendelkezik tapasztalattal, spekulatív céllal tartott befektetési eszközök terén nem. Ebből következően a felperesnek nem állt rendelkezésére elegendő szakértelem az ügylet megkötéséhez, annak meglétét önmagában a felperes gazdasági felsőfokú végzettsége nem támasztja alá. Deklarált befektetési célja (elsősorban a hosszú távú megtakarítás) sem állt összhangban az ajánlott ügylettel. [24] Az alperes az alkalmassági tesztet nem a felperes érdekében eljárva értékelte (Bszt.
  5. §
(2)bekezdés), nem szerezte be a Bszt. 44. §
(1)bekezdése szerinti adatokat (az ügyfél ismeretei, gyakorlata, megfelelő kockázatviselési képessége, jövedelmi helyezte és befektetési célja), így ténylegesen nem is került abba helyzetbe, hogy a tesztek alapján a felperes kamat swap ügyletre vonatkozó tapasztalatát, illetve tényleges befektetési célját és azoknak az ajánlott ügylettel fennálló összhangját fel tudja mérni. Az alperes tájékoztatási kötelezettségét nem a Bszt. 40-
  1. §-aiban foglaltaknak megfelelően teljesítette. A tájékoztatás része volt a keretszerződés 3.
  2. pontja, a keretszerződéshez csatolt kockázatfeltáró nyilatkozat, a treasury tájékoztatás szóbeli része és az átadott prezentációs anyag, a speciális kockázatfeltáró nyilatkozat, a
  3. szeptember
  4. napján munkavállaló2vel folytatott telefonbeszélgetés és a
  5. szeptember 3-i átstrukturálási ajánlat-szerződés. A keretszerződéshez kapcsolódó kockázatfeltárás (1/F/5) és a keretszerződésben szereplő tájékoztatás általános jellegű volt, nem konkrétan a kamatswap termékre vonatkozott. A felperes kára nem is a keretszerződés megkötéséből eredt, így ahhoz kapcsolódó szerződésszegés nem is állhat okozati összefüggésben a felperes kárával. [25] A
  6. július 2-i speciális kockázatfeltáró nyilatkozat a swap ügylet kockázatait kiemelt helyen és megfelelően tartalmazta. A treasury tájékoztatás - ami a Bszt.
  7. §-a szerinti előzetes tájékoztatásnak minősül – azonban nem felelt meg a Bszt.
  8. §
(5)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontjában, és 40. §
(8)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontjában foglaltaknak, mert Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 10 megjelölte ugyan az ügylet kockázatát, de annak előnyeit hangsúlyozta, ráadásul a Bszt. 43. §
(8)bekezdésébe ütköző volt, mivel a felperes MIFID tesztjének ismerete nélkül került sor arra. Az előzetes tájékoztatás hangsúlyos elemeként HUF/CHF árfolyam (tiltott) múltbéli alakulásából vont le az ügylet jövőbeni teljesítményre vonatkozó – az ügylet kockázatát csökkentő – következtetést, úgy, hogy ezzel szemben nem emelte ki, hogy következtetése nem alkalmas a jövőbeni hozam alátámasztására. Az alperes az ügylet valós kockázatát (kiszámíthatatlanságát) nem tárta fel, ezzel megsértette a Bszt. 40. §
(1)bekezdését, a Bszt. 41. §
(1)bekezdés
  1. d)és
  2. e)pontját. A kockázat bekövetkezési esélyét a treasury tájékoztatás és az annak során átvett terméktájékoztató alapján a felperes alappal ítélte csekélynek. [26] Emellett tanú1 és munkavállaló1 is olyan információval szolgált a felperes számára, hogy várhatóan rövid időn belül az ügylet a felperes számára kedvezően megszűnik (ahogy az a múltban is történt), a befektetett összegnél az nagyobb kockázatot számára nem fog jelenteni. tanú1 és munkavállaló2 megtévesztő tájékoztatást adtak a felperesnek annak állításával, hogy önmagában a kockázati hajlandóságnak a megváltoztatása elegendő ahhoz, hogy a felperes számára a kamatswap ügylet befektetési tanács keretében ajánlható legyen. Emiatt a felperes közepes kockázatúnak ítélte a terméket (arra nem számított, hogy akár az egész vagyonát elveszítheti), s e téves feltételezését a privát bankári tanácsadója tanú1 és munkavállaló2 egyaránt ismerte, de a tájékoztatás során nem javította ki. Az alperes a tájékozódási kötelezettségét a „megbízás végrehajtása előtt” (Bszt. 44. §), míg előzetes tájékoztatási kötelezettségét (Bszt. 43. §) az „adott szerződés megkötését megelőzően” - értve ezalatt a II. számú ügyletet – teljesítette, így a sorrend helyessége nem bír jelentőséggel. [27] Az alperes által más bankkal kötött úgynevezett tükörügylet kapcsán rámutatott, hogy annak részletei ismerete nélkül nem lehetett megállapítani azt, hogy a tükörügylet a felperes relációjában hátrányosan befolyásolta-e az alperes befektetési szolgáltatói tevékenységét. Annyi megállapítható volt, hogy a harmadik féltől származó díjazás miatt sérült a Bszt. 61. §
(3)bekezdése, ez azonban a felperesi kárt megalapozó szerződésszegés, a tájékozódási-tájékoztatási kötelezettség nem megfelelő teljesítése viszonylatában érdektelen. [28] Rámutatott, hogy az előzetes tájékozódás és a tájékoztatás körében feltárt szerződésszegés okozati összefüggésben áll a felperest ért kárral. Amennyiben a Bszt.
  1. §ának megfelelő tájékoztatást adott volna a felperesnek, úgy az nem abban a téves hiszemben adott volna megbízást a konkrét kamatswap ügyletre, hogy annak kockázatai minimálisak és abból neki haszna fog származni. A megtévesztő alperesi tájékoztatás miatt olyan ügyletre adott megbízást (II. és II/Á. sz. ügylet) amelyből további fedezetfeltöltési kötelezettsége keletkezett, végül vagyona csökkent. Az előzetes tájékozódási kötelezettség megfelelő teljesítése esetén az alperesnek azt kellett volna megállapítania, hogy a felperes számára az ügylet nem ajánlható, a megbízás végrehajtását meg kellett volna tagadnia (Bszt.
  2. §
(1)bekezdés e) pont). [29] A szerződésszegés az egyedi ügyletek létrejöttét megelőző folyamatban megvalósult, a pénzpiaci világválság miatt bekövetkező árfolyam elmozdulás csak a kár bekövetkeztét és mértékét befolyásolta. A kár összegét a bankszámlákról történő levonás mértékéből kiindulva – levonva abból a kamatfixálást (2.433,34 CHF) és 46,58 CHF összegű (nem a peresített ügylethez tartozó) tételt – 169.089,53 CHF-ben határozta meg. Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 11 [30] Az alperes elévülési kifogását nem találta alaposnak. Álláspontja szerint az átstrukturált ügylettel olyan tartós jogviszony jött létre a felek között, melyben éves elszámolás szerinti kölcsönös kamatfizetési kötelezettség terhelte a feleket. A kamatkülönbözet felperesi bankszámláról történő levonásával ugyan a felperes vagyonában bekövetkezett az értékcsökkenés, esedékessé is vált, azonban a lejárt követelések kölcsönös beszámításának lehetősége miatt (keretszerződés 2.1. pont) az elévülés szempontjából a rPtk. 326. §
(2)bekezdéséhez hasonló helyzet jött létre. Az igényérvényesítés
  1. szeptember 30ig nyugodott, így az első négy évre eső veszteség sem tekinthető elévültnek. A keresetben foglaltakkal szemben – mivel a BÜSZ. hatálya a felperes kártérítési igényére nem terjed ki – nem évi 6 %-os, hanem a svájci frankot kibocsátó jegybank által meghatározott kamat mértékét tekintette irányadónak. V. [31] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részben történő megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását, valamint az alperes perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a rPtk. elévülésre vonatkozó szabályait, a beszámítás lehetősége nem nyugvásra alapot adó ok. Megismételte korábbi érvelését arra vonatkozóan, hogy a kártérítési felelősség szükségképpeni feltételei nem állnak fenn. A pénzpiaci világválságnak a perbeli ügyletre gyakorolt hatását tagadó elsőfokú ítéleti álláspont téves (
  2. pont) a felperesnek nem kára keletkezett, hanem vesztesége, ami nem az alperesi tájékoztatással áll okozati összefüggésben. A felperes nem az egész vagyonát veszítette el, csak a fedezet másfélszeresét elérő veszteséget realizált, ami a keretszerződés
  3. számú mellékletében említett egyik lehetséges kimenetele az ügyletnek. [32] A kereset tárgya az átstrukturált ügylet, annak megkötése előtt a teljeskörű tájékoztatás mindenképpen megvalósult, de előtte sem sértette meg az elsőfokú ítéletben felsorolt jogszabályi rendelkezéseket. Nem egyértelmű az elsőfokú ítéletből [
  4. pont], hogy melyik tájékoztató folytán sérült a Bszt.
  5. §
(8)bekezdése szerinti sorrend. A konkrét ügyletekre vonatkozó megbízás végrehajtása előtt kellett tájékozódási kötelezettségét teljesítenie, mivel a II. MIFID teszt kitöltése már az I.sz. swap ügyletet is megelőzte, a sorrend nem sérült, s a teszt alapján a termék ajánlható volt a felperesnek. [33] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Kúria hasonló ügyekben hozott döntéseit, az azoktól való eltérést nem indokolta. A Győri Ítélőtábla hasonló ügyben született Gf.II.20.168/2020/9/I. sz. ítéletére hivatkozással rámutatott, hogy tévesen minősítette az elsőfokú bíróság - a
  1. szeptember 10-i telefonbeszélgetés tartalmára és a MIFID teszt módosítására tekintettel - befektetési tanácsadásnak a felek jogviszonyát. Ez ellen szól a keretszerződés
  2. iv) és
  3. v.) pontja, az alakszerűség mellőzése és a díj hiánya (BÜSZ. IV.
  4. pont). Tevékenysége elemei (az írásbeli tájékoztató anyagok, munkavállaló1 treasury tájékoztatása, a telefonbeszélgetések) nem haladták meg az uniós jog szerinti általános tanács, illetve a Bszt. szerinti előzetes tájékoztatás kereteit, mely a befektetés tanácsadás fogalma alól kivett tevékenység. Az átstrukturált szerződés sem irányult befektetési tanácsadásra. A MIFID tesztben nem az alperes, hanem a felperes nyújtott információt a felperesnek, az nem tekinthető sem általános, sem személyes ajánlásnak. A
  5. szeptember 10-i telefonbeszélgetés lényege az új MIFID teszt kitöltésének indokoltsága és nem a termék személyes ajánlása volt. A konkrét SWAP ügylet paraméterei csak másnap kerültek ismertetésre. Befektetési tanácsadás hiányában nem a Bszt.
  6. § és
  7. §-ában, Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 12 hanem 45.,
  8. §-ában foglaltak teljesülését kellett volna vizsgálni az elsőfokú bíróságnak. Utóbbiak kapcsán sem állapítható meg jogsértés, mert sem a sorrendiség nem sérült, sem a figyelemfelhívási kötelezettségét megalapozó helyzet (Bszt.45.§
(7)bek.) állt elő. [34] A MIFID teszt és annak kiértékelése elkészült a megbízás végrehajtása előtt. A megbízás végrehajtásának – a felperesi érveléssel szemben – az egyedi swap ügylet megkötése minősül. Alappal feltételezte a felsőfokú pénzügyi ismeretekkel rendelkező több éves befektetői tapasztalattal bírói felperesről, hogy a tesztben valóságnak megfelelő válaszokat ad, ezt megkérdőjelező körülmény (Bszt. 45. §
(7)bek.) nem merült fel, így figyelemfelhívással nem kellett élnie. Ha a II. MIFID tesztet a szóbeli treasury tájékoztatás meg is előzte volna, akkor sem kellett volna a teszt alapján figyelemfelhívással élnie, így az esetleges sorrendiségi hiba a felperesi veszteséggel nem állhat okozati összefüggésben. [35] Nem áll fenn az elsőfokú bíróság által vélt ellentmondás a
  1. szeptember 10i telefonbeszélgetés és a II. MIFID teszt tartalma között. A beszélgetést a felperes kezdeményezte, mert nem volt elégedett korábbi befektetései hozamával, s nagyobb hozammal kecsegtető, de emiatt kockázatosabb terméket keresett, tudatosan vállalt magasabb kockázatot. Nem volt köteles ellenőrizni azt (lehetősége se lett volna volt erre), hogy milyen összeget tesznek ki a felperes azon megtakarításai, aminek 10-15 %-át kívánta kockáztatni, ahogy azt sem volt köteles vizsgálni, hogy máshonnan vannak-e a felperesnek végrehajtott ügyletből származó ismeretei. [36] Sem privát bankári, sem a treasury tájékoztatás nem lehetett megtévesztő. Sérelmezte, hogy hiányosan elemezte az elsőfokú bíróság az okirati bizonyítékokat. Nem csak a speciális kockázatfeltáró nyilatkozatot (1/F/7.), hanem a keretszerződés 3.
  2. pontját és az annak
  3. számú melléklete szerinti kockázatfeltáró nyilatkozatot is figyelembe kellett volna vennie. Az átstrukturálási szerződés is további tájékoztatást adott a kockázatokról. Ezek alapján a felperesnek tisztában kellett hogy legyen az ügylet kiszámíthatatlanságával. A szóbeli és írásbeli tájékoztatás között nincs eltérés, ha mégis volt, azt a felperesnek is fel kellett volna ismernie, s lehetősége lett volna kérdéseket feltenni. A treasury tájékoztatás során a terméktájékoztató
  4. oldalán feltüntette az ügylet kockázatát és informálta a felperest az intervenciós sáv megszűnéséről is. A múltbéli hozamra vonatkozó információ nem volt a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme (ezt az elsőfokú ítélet
  5. pontja is csak hangsúlyosnak minősítette), így a Bszt.
  6. §
(5)bekezdés a) pontja nem csorbult. A terméktájékoztatóban a múltbéli adatok élesen elkülönültek a többitől, s nem a múltbéli adatokból vont le következtetést a jövőbeni esélyekre, csak becslést alkalmazott, az ennek alapjául szolgáló árfolyam grafikon adatai pedig valósak voltak. A Bszt. 40. §
(8)bekezdés a) pontja szerinti jövőbeni hozam nem értelmezhető a swap kapcsán, így nem volt olyan információ, amit a múltbeli hozamtól elkülönítetten kellett volna közölni a felperessel és figyelmeztetnie sem kellett a felperest, hogy előrejelzés nem lehetséges a valós jövőbeni hozamra. A perbeli ügyletben valójában nem is a hozam mértéke, hanem annak ténye volt bizonytalan, hogy nyereség vagy veszteség keletkezik, illetve a veszteség mértéke. Mivel a kiütési szint a perbeli ügylet megkötésekor lényegesen közelebb volt a kiindulási szinthez, mint a felső határ, észszerű volt az a feltételezés, hogy nagyobb az esélye a kiütési szint elérésének, mint a felső határ átlépésének, így a kiütődés esélye reális. A tények is ezt bizonyítják, hiszen az I. ügylet már másnap kiütődött, a pénzpiaci világválság miatti extrém árfolyam elmozdulásokra pedig előre nem lehetett számítani. Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 13 VI. [37] A felperes fellebbezési ellenkérelmében – tartalma szerint – az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseinek a helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg az elévülés hiányát, a befektetés hozama a befektetés időtávjára (5 évre) szólóan határozható meg, az csak ennek elteltét követően volt megállapítható. Helyesen minősítette az elsőfokú bíróság befektetési tanácsadásra irányuló jogviszonynak a felek jogviszonyát. A perben csak a befektetési tanácsadásra irányuló megállapodás létrejöttét kellett igazolnia, az írásbafoglalás a Bszt. 52. §
(1)bekezdéséből következően az alperes kötelezettsége, elmaradása a szerződés létrejöttét nem érinti. A befektetési szolgáltatás fogalma 2007-től a nyereség érdekeltséget már nem öleli fel, így a díj hiánya közömbös. Nem érvényesülhet az alperesi BÜSZ a Bszt. kógens rendelkezéseivel szemben. [38] A Bszt. 4. §
(2)bekezdés 8. pontja az előzetes tájékoztatást ugyan kizárja a befektetési tanácsadásból, ez azonban nem absztrakt szabály. A tőkepiaci törvény 5.§
(1)bekezdése
  1. pontja szerinti „befektetési ajánlással” azonos az információ tartalma az „előzetes tájékoztatásnak”, de utóbbi már személyre szabott. Ha az előzetes tájékoztatáshoz meghatározott befektetői magatartásra vonatkozó címzett javaslat kapcsolódik (vegyen, adjon el, tartson meg, stb…), az már személyre szóló ajánlásnak (MIFID irányelv
  2. cikk
(1)bek.
  1. pont) minősül, s befektetési tanácsadássá transzformálja a személyre szóló ajánlást tartalmazó előzetes tájékoztatást. (MIFID VH. irányelv
  2. cikk) [39] A konkrét esetben a személyre szóló ajánlás fogalmának megfelelt az, hogy az alperes a perbeli kamatswap ügylet megkötése érdekében azt javasolta a felperesnek, hogy módosítsa a tesztjét. A személyes ajánlás megtörténtét támasztotta alá a felperes privát banki tanácsadójának tanúvallomása is. (
  3. jkv.) Ilyen kifejezett befektetési tanácsot tartalmazott az átstrukturálási ajánlat is. (5/A/3) [40] Az egyes cselekmények sorrendje a következő: Mifid teszt- ajánlás - előzetes tájékoztatás- order. A Mifid teszten alapuló ajánlás logikailag megelőzi a megbízás végrehajtását Az előzetes tájékoztatást pedig az ajánlással már meghatározott szolgáltatásra értve, a megbízás teljesítését megelőzően kell megadni. Ha az ajánlást megelőzően ad előzetes tájékoztatást a szolgáltató (mint a perbeli esetben is), úgy a rPtk.205.§
(1)bekezdése, 216.§-a
(1)bekezdése és a MIFID VH irányelv
(82)értelmező rendelkezése értelmében ráutaló magatartással kifejezi azt a szerződési akaratát, hogy az adott pénzügyi eszközzel kívánja teljesíteni az ügyfél megbízását. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt, hogy az alperes megsértette tájékoztatási kötelezettségét a befektetési tanácsadás felperes általi igénybevételének feltételeivel kapcsolatban. A munkavállaló2-vel folytatott telefonbeszélgetés és a másnapi MIFID teszt módosítása igazolja azt, hogy a felperes igénybe kívánta venni az alperes befektetési tanácsadói szolgáltatását, melynek feltételeiről az alperes megtévesztő tájékoztatást adott („a tesztben magas kockázati hajlandóságot kell megjelölnie”). Az ajánlás feltétele az adott ügyletre, eszközre vonatkozó ügyfél tapasztalat, gyakorlat, amit - megakadályozandó a megfelelő tudás hiányában történő döntést - az alperesnek kell feltárnia. Éppen emiatt ajánlásra csak a tájékozódási kötelezettség teljesítése után kerülhet sor. Az ügyfél ismereteinek feltárásával kapcsolatos mulasztás a szolgáltatónak róható fel, itt kizárt az ügyfél oldali felróhatóság, a befektetési döntés előzetes tudás hiányában is észszerűnek minősül. E döntés meghozatalához szükséges információk egy része Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 14 az ügyfél rendelkezésére áll, más részét a - megbízható információforrásnak tekintett befektetési szolgáltató közli ajánlás és előzetes tájékoztatás formájában. Az ügyfél független befektetői döntést hoz akkor is, ha az előzetes tájékoztatás - s annak egyéniesített jellege - a tudását pontosítja, kiegészíti. A felperes tapasztalata és gyakorlata egyik MIFID teszt alapján sem tette volna lehetővé az ügyletet. A tájékozódási kötelezettség kapcsán téves az alperes azon érvelése, hogy nem tudhatja, hogy máshol befektetett-e az ügyfél, s van-e a termékkel kapcsolatos gyakorlata. Ha erre nem tartalmaz a MIFID teszt információt, akkor az (az ajánlhatóság szempontjából) hiányos, az alperes nem ajánlhatja a terméket, ilyenkor a Bszt.44.§
(9)és 45.§
(7)bekezdése szerinti helyzet áll fenn. Ha pedig a termék nem ajánlható, az azzal összefüggő előzetes tájékoztatás se lehet tisztességes, a MIFID VH irányelv
(81)értelmező preambulumbekezdése szerinti helyzet áll elő, és sérülnek a Bszt.40.§
(1)bek. szerinti elvek. [41] A perbeli esetben MIFID teszttel is alátámasztott ügyletalkalmasság (megfelelőség) hiányában az ügylet nem volt ajánlható, így arról előzetes tájékoztatás sem volt nyújtható, a megbízás végrehajthatósága fel sem merül, a szerződéskötést meg kell tagadni, illetve a megfelelőség hiányára az ügyfelet figyelmeztetni kell. Ha az ügyfél egy számára ismeretlen pénzügyi eszközre ad megbízást, könnyen rávehető, hogy a MIFID tesztben a befektetési vállalkozás jogszerű eljárását alátámasztó válaszokat adjon a kérdésekre. A döntés befolyásolásának jogszerűségéért ilyenkor a befektetési szolgáltató felel, s csak a MIFID tesztre irányadó rendelkezések betartása esetén mentesül. [42] Az alperes kártérítési felelőssége akkor is fennáll, ha - befektetési tanácsadáson kívüli - egyéb befektetési szolgáltatásnak minősítenénk a jogviszonyt. Téves az alperes azon érvelése, hogy a Bszt. 45. §
(7)bekezdése szerinti körülmény nem merült fel. Sem a MIFID tesztben szereplő végrehajtott ügyletek, sem az ismert befektetői cél (a megtakarítás 10-15%a kockáztatása) nem tették lehetővé a swap ügylet ajánlását, így a Bszt. 46. §
(1)bekezdés szerinti felelősség alóli mentesüléshez az alperesnek figyelmeztetnie kellett volna a felperest. [43] A felperes kárát nem a világgazdasági válság okozta (a termék kiszámíthatatlanságába beleértendő egy válság bekövetkezte is), hanem a pénzügyi eszköz természetével kapcsolatos téves tartalmú alperesi tájékoztatás. A speciális kockázatfeltáró nyilatkozat a Swap ügylet elvben korlátlannak jelölt kockázatához nem kapcsolt valószínűségi állítást. Ezzel szemben a terméktájékoztató írásbeli tájékoztató anyaga azt tartalmazta, hogy az ügyfélre negatív kimenetel esélye minimális, ugyanakkor az alsó korlát elérésének esélye reális. A szóban adott treasury tájékoztatás még ezt is fokozta. Eszerint 99%-os a kiütődés, így - bár ez már nem hangzott el - csak 1%-os a veszteség esélye. Ha a felperesnek az intervenciós sáv
  1. februári eltörlésére figyelemmel is kellett lenni, az 1%os veszteség bekövetkezésének esélye ezzel együtt értékelendő, s az éppen emiatt is kiszámíthatatlanná vált kockázattal szemben az alperes (tévesen) az ügylet kiszámítható kimenetelét állította. [44] A fenti treasury tájékoztatásban foglaltakkal szemben az ügylet kimenetele valójában kiszámíthatatlan volt, ahhoz valószínűségi mutatók (százalékok) nem lettek volna rendelhetők. A speciális kockázatfeltáró nyilatkozat szerinti - elvben korlátlan kockázatra vonatkozó - tájékoztatást a szóban közölt 1%-os veszteség esélyére adott információ lerontotta. A terméktájékoztató nyilván nem tartalmaz figyelemfelhívást arra, hogy a múltbeli adatokra nem lehet alapozni a jövőbeni kimenetelre vonatkozó becslést, hiszen az alperes Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 15 éppen ezt tette. A terméktájékoztató szövege ellentmond annak, hogy az alperes csak becsléssel élt. A Bszt.
  2. §
(5)és
(8)bekezdése egymást kizáró két eltérő esetkörre vonatkozik, a jövőre vonatkozó becslést tartalmazó tájékoztatás esetén a Bszt. 40. §
(5)bekezdése alkalmazása fel sem merül. (E tekintetben az elsőfokú ítélet indokolása is téves.) Téved abban is az alperes, hogy a SWAP termék nem tartozik a Bszt. 40. §
(8)bekezdése hatálya alá, s téves az ennek alapjaként felhívott döntés (Győri Ítélőtábla Gf.II.20.168/2020/9/I.) érvelése is. E jogszabályhely ugyanis nem csak hozamot, hanem változást is említ, így nem csak a közgazdasági szemlélettel is becsülhető hozamon alapuló pénzügyi termékekre modellezett. [45] Helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság azt, hogy az alapügylet és az átstrukturált ügylet csak egymásra tekintettel volt értékelhető. A kamatswap-ügylet nem önálló szerződés, csupán eseti utasítás (order), mely a keretszerződéstől nem választható el. Nem azt állította, hogy a keretszerződésből eredően érte kár a felperest, csak azt, hogy a tájékoztatási és tájékozódási kötelezettség megsértése mindig a keretszerződés megsértését jelenti. A kártérítési felelősség szükségképpeni elemei közül a felróhatóság, az okozati összefüggés és a jogellenesség a keretszerződéshez kapcsolódik, míg a kár összegszerűsége a konkrét swap ügylethez. A keretszerződés megsértését nem teszi meg nem történté a szolgáltatás közvetett tárgyának átstrukturálása. A keretszerződés mindaddig nem befektetési szolgáltatásra irányuló, amíg annak közvetett tárgya (a pénzügyi eszköz) nem kerül meghatározásra. A befektetési vállalkozás ajánlása teszi a jogviszonyt befektetési szolgáltatásra irányulóvá, így az ajánlás jogügyleti jelleggel bír. Ajánlás hiányában az ügyfél nem határozhatja meg azt a pénzügyi eszközt, melyre a megbízást teljesíteni kéri. Az ajánlás hiányában nyújtott előzetes tájékoztatás (mint ráutaló magatartás) esetén az előzetes tájékoztatás teszi a befektetési szolgáltatásra irányulóvá a keretszerződést, az lényegül át ajánlássá. Emiatt minősíti a MIFID VH irányelv 81. értelmező preambulum bekezdése az ügyfél körülményeinek vizsgálata hiányában adott általános ajánlást az irányelv 19. cikk
(1)és
(2)bekezdésébe ütközőnek. A MIFID VH irányelv
(82)preambulum bekezdése értelmező szabálya szerint az előzetes tájékoztatás a befektetési szolgáltatás nyújtásának szerves része, a szolgáltatás teljesítése előtt teljesítendő. (Bszt. 43. §
(2)bek.) A befektetési szolgáltató az előzetes tájékoztatással fejezi ki azon szerződési akaratát, hogy az adott pénzügyi eszközzel (ügylettel) kívánja teljesíteni a szerződést. A megbízás végrehajtása előtt [Bszt. 4. §
(2)bekezdés
  1. pont] a megbízást felvevő befektetési szolgáltató el kell hogy készítse a MIFID tesztet. (MIFID irányelv
  2. cikk; Bszt.
  3. §
(1)és 45. §
(1)bek.) A szolgáltatás teljesítésének előkészület tevékenységei (így az előzetes tájékoztatás/általános tanácsadás) mind megbízás végrehajtásának minősülnek, ezért ezek előtt készítendő el a MIFID teszt [Bszt. 43. §
(8)bekezdés]. VII. [46] Az ítélőtábla mellőzi az elsőfokú ítélet tényállásából annak megállapítását, hogy a felperes a II. MIFID tesztet amiatt töltötte ki, hogy az alperes befektetési tanácsadásra irányuló szolgáltatását igénybe vegye, illetve azt is, hogy az I. és II. sz. ügyletek megkötésére az alperes személyre szóló ajánlása alapján került sor. [47] Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet tényállását az alábbiakkal egészíti ki: Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 16 [48] A keretszerződés I.
  1. pontja iv.) alpontja értelmében (mindkét fél) független döntéseket hozott a szerződés és az adott ügylet megkötését illetően és az, hogy a szerződés és az adott ügylet megfelelő-e, vagy helyénvaló-e a számára, a saját megítélésén és az általa igénybe vett tanácsadók tanácsain alapul. Nem hagyatkozik a másik fél semmilyen (írásbeli, szóbeli vagy elektronikus úton elérhető) közlésére, mint az adott ügylet megkötésével kapcsolatos javaslatra. A másik féltől kapott semmilyen (írásbeli, szóbeli vagy elektronikus) közlés sem tekinthető az ügylet várható eredményeinek biztosítékaként vagy garanciájaként. Az I.
  2. v.) alpont alapján (mindkét fél) képes arra, hogy értékelje és tudomásul vegye az adott ügylet lényegét (a saját részéről vagy független szakmai tanács alapján), továbbá tudomásul veszi és elfogadja az adott ügylet feltételeit, kikötéseit, kockázatait. Arra is képes, hogy vállalja az adott ügylet kockázatait, azaz az adott ügyletet kockázatviselő képessége szempontjából megfelelőnek ítéli meg. [49] A keretszerződés
  3. számú mellékletét képező kockázatfeltáró nyilatkozat szerint az ügyfélnek tudomása van arról, hogy a származtatott ügylet – sajátosságaiból eredően – az azonnali ügyleteket meghaladó mértékű különleges kockázatot jelent. A származtatott ügyleteknél viszonylag alacsony alapbiztosítékkal/fedezettel, nagy értékű nyitott pozíciók árfolyamváltozásait lehet megnyerni vagy elveszíteni. Következésképpen a nyereség vagy a veszteség többszöröse lehet az ügyfél által a bank részére átadott alapbiztosítéknak/fedezetnek. [50] Az ügyfél tudomással bír arról, hogy elveszítheti az alapbiztosítékot/fedezetet és a többi óvadékot, amelyet a pozíció létrehozása és fenntartása érdekében a banknál elhelyezett. Ha a piacon az ármozgás a pozíciója ellen történik, a bank kérheti, hogy felhívására az ügyfél fizesse be a pozíció fenntartására szükséges összeget. Amennyiben ezt meghatározott időn belül nem biztosítja, a bank a pozíciót likvidálhatja, amely veszteséget okozhat (és ez a veszteség a pozíció fenntartására fordított összeg felett elérheti és meghaladhatja az ügyfél által óvadékként elhelyezett összeget, ezért ezen óvadék feletti összeg további befizetésére kötelezheti a bank). Az ügyfél tudomásul veszi, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat csak figyelemkeltő és nem tartalmazza a jelentkező összes veszélyforrást. [51] A
  4. 07.
  5. napján aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatban a felperes kijelentette, hogy kézhez vette és megismerte a felperes árfolyamindex swap termékekről szóló terméktájékoztatóját és a kockázatfeltáró nyilatkozatot, valamint az ügylet kockázatait megértette. A nyilatkozat tartalmazta a keretszerződés 1.sz. mellékletében foglaltakat és azon túl azt is, hogy az árfolyamindex swap ügylet megkötésével a kamatkockázat egy része devizakockázattá alakul át, a devizakockázat elvben korlátlan kockázatot jelent az ügyfél számára. Az árfolyamindex swap ügylet megkötésével a tőkeösszegnek megfelelő nagyságú opciók évenkénti eladása miatt tőkeáttételes pozíciót hoz létre az ügyfél, mely tőkeáttétel miatt különösen érzékeny a mögöttes termék (elsősorban az árfolyam) alakulására. [52] A felperes az ajánlat árfolyamindex swap átstrukturálására (5/A/3.) megnevezésű irat utolsó előtti
  6. oldalán elismerte, hogy az „árfolyamindex swap ügyletek piaci értékének alakulását befolyásoló tényezők és azok alakulása
  7. augusztusa óta” című anyagot (24/A/1.) átvette. Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 17 [53] A
  8. szeptember
  9. napján a felperes és munkavállaló2 közötti telefonbeszélgetés során a felperes jelezte, hogy a közepes kockázatvállalási hajlandóságát ő a portfóliója egészére érti, befektetései egy hányadát, 10-15%-ot gondol magasabb kockázat alá helyezni, aminek elvesztése nem okoz fájdalmat. (1/F/9.) VIII. [54] Az elsőfokú bíróság - a fenti kiegészítéssel és helyesbítéssel - a tényállást helyesen állapította meg, az elévülés hiányával és az alperesi kártérítési felelősség feltételei fennálltával kapcsolatos érdemi döntésével azonban nem értett egyet az ítélőtábla. Az elsődlegesen vizsgálandó elévülési kifogással érintett időszak (2011-2013) veszteségei vonatkozásában az ítélőtábla az alperes elévülési kifogását alaposnak találta. [55] Az elévüléssel nem érintett
  10. évi veszteség kapcsán rámutat az ítélőtábla, hogy az IRS swap ügylettel kapcsolatos perek a bírói gyakorlatban elsősorban a per alperese és a per tárgyát képező időszak (2007-2008) vonatkozásában merültek fel, lényegében azonos - minimális egyedi eltérést felmutató - szerződési háttér mellett. Az e perekkel összefüggésben kialakult alábbi kúriai gyakorlattól az ítélőtábla a jelen kereset elbírálása során nem kívánt eltérni (Pp.346.§
(5)bek.), azt irányadónak tekintette. (BH2018.87 sz. közzétett Kúria Pfv.VII.20.333/2010/
  1. sz. ítélet; Kúria Pfv.VII.20.301/2017/7.sz. ítélet; Kúria Gfv.VII.30.400/2018/
  2. sz. végzés, Kúria Gfv.VII.30.099/2020/
  3. sz. ítélet) [56] Az alábbiakban részletesen is kifejtettek értelmében - a felperes és az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően - a konkrét esetben az alperes nem folytatott befektetési tanácsadást sem a swap ügyleteket általánosan – valamennyi ügyfél vonatkozásában jellemző ismérvek alapján (ennek kapcsán irányadó a fenti Kúriai gyakorlat), sem a perbeli ügylet egyedi jellemzői és tényleges tevékenysége alapján. A kereset tárgyát képező (II/Á. jelű) átstrukturált swap ügylet nem befektetési tanácsadáshoz kapcsolódóan jött létre, hanem egyéb befektetési szolgáltatásra irányuló jogviszony keretében. [57] A felperes érvelésével szemben önmagában a
  4. évi veszteség realizálása nem tekinthető kárnak, így az nem fordítja meg a bizonyítási terhet. A kártérítési felelősség konjunktív elemeit: az alperes szerződésszegést megvalósító vagy egyébként jogszabályba ütköző (jogellenes) magatartását, illetve a veszteség és e magatartás közötti okozati összefüggés fennálltát a perben változatlanul a felperes tartozott igazolni, a veszteséget a fenti két további feltétel fennállta minősíti kárrá. [58] A fenti jogviszony vonatkozásában a felperes nem igazolt sem a Bszt. 46.§-a szerinti, az alperes figyelmeztetési kötelezettségét megalapozó helyzeten alapuló alperesi mulasztást, sem az általa realizált veszteséggel okozati összefüggésben álló, egyéb szerződésszegést megvalósító vagy kógens befektetővédelmi jogszabályi rendelkezésbe ütköző alperesi magatartást (téves, megtévesztő tájékoztatást), így az alperesi kártérítési felelősség szükségképpeni feltételeinek fennállta nem igazolt. IX. Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 18 [59] A perbeli szerződési konstrukcióból (1/F/8) következően az első elszámolási időpontban (2011.őszén) realizált veszteségét meghaladó eredményt a felperes a későbbiekben a teljes futamidő alatt akkor sem érhetett volna el, ha az árfolyam a későbbiekben számára kedvezően alakul. (Az elérhető kamat a fix tőkeösszeg után elszámolási kamatperiódusonként legfeljebb 1,2% volt) Az alsó sávszél elérése („kiütődés”), s emiatt az ügylet lezárulta esetén a teljes még hátralévő futamidőre megilleti a befektetőt a fenti kamat. A befektető számára kedvező másik kimenetel (az elszámolási időpontokban a felső sávszél átlépésének elmaradása) esetére éves periódusonként irányadó ez. [60] Ebből következően a felperest legfeljebb az első évi veszteségének mértékét együttesen meg sem közelítő (előre kiszámítható) fix hozamok illethették volna meg. Emiatt a már realizált veszteségnek a hátralévő években elérhető fix hozammal csökkentett összege végleges kár, melynek érvényesíthetősége vonatkozásában az elévülés nyugvására alapot adó igényérvényesítési akadály nem állt fenn. Az elszámolási szabályok – szemben az elsőfokú bíróság álláspontjával – nem a veszteség egésze, csak a kedvező kimenetel esetére még bizonytalan sorsú része tekintetében adtak nyugvásra alapot. E bizonytalan sorsú követelésrész iránt a felperes a még hátralévő elévülési időn belül vagy ha a nyugvásra alapot adó helyzet ezen túlnyúlt volna, úgy a rPtk.326.§
(2)bekezdése szerinti 1 éves elévülési időn belül léphetett volna fel. A 2011.-
  1. év tekintetében az utolsó levonás időpontjához (2013.09.30.) képest is megszűnt a nyugvásra alapot adó helyzet még az általános elévülési határidő eltelte előtt (
  2. őszén). A nyugvás megszűnésével – szemben az elévülés megszakadásával - nem kezdődik újra az öt éves elévülési határidő, így az utolsó évi veszteség kivételével a felperes igénye a perindítás (2019.09.30.) előtt elévült. X. [61] Nem állapítható meg, hogy befektetési tanácsadás keretében létrejött ügylet kapcsán szenvedte el a veszteséget a felperes. Ennek oka elsődlegesen az, hogy keresete az átstrukturált ügylet (II/Á) alapján elszenvedett veszteségek megtérítésére irányult, az átstrukturálás kapcsán pedig - ahogyan azt az elsőfokú bíróság is helyesen megállapította - az alperes nem nyújtott befektetési tanácsot. Az átstrukturálás csak a pénzügyi válság swap termék ügyféloldali negatív hatásának kiküszöbölésére-enyhítésére a felperes által készített olyan ajánlat és annak elfogadása volt, melynek hátterét képező tájékoztató anyagot (24/A/1) és ajánlást (5/A/3) az alperes a kamatswap terméket választó ügyfelei részére egységesen dolgozta ki, s az csak az előzményi swap ügyletek által determinált módon volt személyre szabott, így nem tekinthető a felperes személyére szabott, személyre szóló ajánlatnak (tanácsnak). [62] Az ítélőtábla álláspontja az, hogy – szemben az elsőfokú ítéletben foglaltakkal – az átstrukturált ügylet (II/Á) nem a II. sz. ügylet egyszerű módosítása volt, annak kapcsán a befektetési tanácsadás megvalósulása és a tájékoztatás megfelelősége önállóan (az előzményektől függetlenül) bírálandó el. Az átstrukturálás mindkét fél oldaláról kompromisszumok felvállalásával járt, a felek sajátos egyezségeként azt tette lehetővé, hogy tényleges elszámolás nélkül - lezárják a II. sz. ügyletet. („ A régi ügylet lezárása esetén sem a Bank, sem az Ügyfél nem tartozik sem közvetett, sem közvetlen módon semmilyen fizetési kötelezettséggel a másik fél felé.” - 5/A/3). Ugyanakkor a felperes előtt megnyílt a veszteség elkerülésének és az ügylet pozitív kimenetelének lehetősége, de egy hosszabb futamidő és hat Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 19 hónapi figyelés - felfüggesztés is kapcsolódott az átstrukturált ügylethez, ami az általa felvállalt kockázatot növelte. [63] Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az átstrukturálás abban az értelemben nem minősül pusztán a rPtk.
  3. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelő kárenyhítési kötelezettség teljesítésére irányuló magatartásnak, hogy az átstrukturált ügylet nem csupán arra volt alkalmas, hogy az ügyfél várható veszteségét – eltérő szerződési feltételek kikötésével – csökkentse, hanem az ügylet teljes újraindítása folytán a futamidő elteltével (illetve kiütődés esetén akár korábban is) a kölcsönös kamatelszámolások egyenlege a felperesre nézve pozitívvá is válhatott, azaz az átstrukturálás nem csak a veszteség csökkentését célozta, hanem az ügyfél számára nyereséget eredményező pozíció lehetőségét is megteremtette. [64] A kereset elbírálása szempontjából azonban a fő kérdés az, hogy hivatkozhat-e a felperes az átstrukturált szerződésekből eredően őt ért veszteség áthárítása során az átstrukturálást megelőző valamely alperesi szerződésszegésre, jogszabálysértésre. A felperes és az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben az ítélőtábla – igazodva a Kúria gyakorlatához – akként foglalt állást, hogy az átstrukturált szerződések olyan új ügyletnek minősítendők, melyből eredő ügyféli veszteség áthárítása esetén már nincs jelentősége az átstrukturálás előtti szerződési folyamat valamely fogyatékosságának. Az átstrukturálással az ügyfél az üzleti kockázatokat mérlegelve újabb swap ügyletek megkötéséről dönt, mely gazdasági döntés következményeit viselnie kell. (Kúria Pfv.VII.20.301/2017/7. [30] bek.) A Kúria gyakorlatában az átstruktuálás önálló befektetői döntésnek minősül, annak kapcsán önállóan vizsgálandó a tájékoztatási kötelezettség teljesítése, a befektetési tanácsadás megvalósulása, függetlenül az átstrukturálás tárgyát képező korábbi ügyletek során megvalósultaktól (Kúria Gfv. VII.30.400/2018/8.
(61); Kúria Gfv. VII. 30.099/2020/7.) {Kúria Gfv.VII.30.400/2018/8. számú határozat
(61)bekezdés) [65] Az átstrukturálás (1/F/21.) során – a felek által sem vitatottan - az „ajánlat árfolyamindex swap átstrukturálására” dokumentummal (5/A/3.) és a 24/A/
  1. alatti tájékoztatóval az alperes teljeskörűen eleget tett a Bszt. szerinti tájékoztatási kötelezettségének. Ekkor már mindenképpen a befektetői döntés meghozatalához szükséges valamennyi információ birtokában volt a felperes. A treasury tájékoztatás, az ott átvett tájékoztató anyag (1/F/8.), a keretszerződés (1/F/5.), a speciális kockázatfeltáró nyilatkozat (1/F/7.), az I. és II. számú ügylet, az ahhoz kapcsolódó telefonbeszélgetések, az átstrukturáláshoz kapcsolódó ajánlat és tájékoztató, az I. és II. ügyletek kapcsán szerzett gyakorlati ismeretek alapján az ügyletek mibenlétével, azok közgazdasági tartalmával, fedezeti követelményeivel, kockázataival kapcsolatos minden lényeges ismeret birtokába került. Helyesen mutatott rá fellebbezésében az alperes, hogy a keretszerződés tartalma és az annak mellékletét képező kockázatfeltárás akkor is értékelendő, ha nem termékspecifikus, mert a keretszerződés a felek átstrukturált jogviszonyának is része, így annak értékelését az elsőfokú bíróság sem mellőzhette volna. [66] A fentiekre tekintettel az átstrukturált ügyletekből realizált veszteséggel összefüggésben az átstrukturált ügylet szempontjából is szerződésszegésnek (vagy jogszabálysértésnek) tekinthető alperesi magatartás hiányában a felperes veszteségét kártérítés címén nem háríthatja az alperesre. Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 20 XI. [67] Amennyiben eltekintenénk az átstrukturálás fenti joghatásától, abban az esetben - az említett kúriai határozatok alapján - az átsrukturálást megelőző cselekménysor elsőfokú ítélet szerinti vizsgálata alapján sem állapítható meg, hogy a
  2. szeptember 10-i telefonbeszélgetés (1/F/9), a MIFID teszt módosítása (a II. MIFID teszt kiállítása) és annak vélhető oka, illetve a kereset szempontjából releváns előzményként a II. sz ügylet létrejöttének körülményei alapján a II. sz. ügylet befektetési tanácsadás alapján jött volna létre. [68] Az ezt meghatározó nemzeti jogszabályi háttér szerint a Bszt.
  3. §
(1)bekezdése értelmében minden befektetési szolgáltatási tevékenység – így a befektetési tanácsadás is – rendszeres gazdasági tevékenység keretében pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett, a Bszt. 5. §
(1)bekezdése szerinti felsorolásban tételesen is meghatározott tevékenység. A Bszt. 4.§
(1)bekezdés
  1. pontja szerint a befektetési tanácsadás: pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást. A Bszt
  2. §
(1)bekezdése szerint a befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött szerződését az üzletszabályzatában foglaltak szerint - a jelen perre nem irányadó
(2)bekezdésben foglalt kivétellel - írásba foglalja. [69] Az alperesi tevékenység minősítése során abból kell indulni, hogy a felek keretszerződése – az átstrukturált ügyletekre is kihatóan – meghatározta a felek között később létrejövő jogviszonyok általános feltételeit. A keretszerződés 2.iv.) és v.) pontja értelmében a keretszerződés alapján létrejövő ügyletek nem irányultak az alperes szakmai ismereteinek felhasználását célzó, arra hagyatkozó befektetési tanácsadási jogviszony létrehozására, s ennek ellenkezőjét a felperes sem tudta sikerrel igazolni a perben. [70] Kérdésként merült fel, hogy a befektetési tanácsadásra irányuló jogviszony létrejöttének feltétele-e a Bszt.
  1. §-a szerinti alaki előírások megtartása, s az is, hogy a jogviszony tartalmi eleme-e a díjfizetési kötelezettség. A fenti rendelkezések alapján főszabályként írásbeli szerződés megkötése és díjfizetés jellemzi a befektetési tanácsadásra irányuló megállapodásokat. E két elem hiánya – általában – a befektetési tanácsadás megvalósulása ellen szól, azzal, hogy a hiányuk mellett sem zárható ki az, hogy a befektetési tanácsadás folytatása a szolgáltató tényleges eljárása alapján megállapítható legyen. A Bszt. hatálybalépését megelőzően a Tpt.5.§
  2. pontja még ellenszolgáltatás ellenében végzett tevékenységként definiálta a befektetési tanácsadást. A Bszt. szerint azonban már nem fogalmi eleme a díjfizetés a befektetési tanácsadásnak, így amennyiben a szolgáltató külön díjat nem alkalmaz a befektetési tanácsadási szolgáltatásért, az nem jelenti azt, hogy egyébként a szolgáltatása ne minősülhetne befektetési tanácsadásnak. (Lásd: Dakó Gábor, Farkas Yvette, Forrai Mihály, Gellén Klára, Petkó-Szandtner Judit, Seregdi László, Sudár Gábor, Végh Richárd: Nagykommentár a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
  3. évi CXXXVIII. törvényhez – a továbbiakban Nagykommentár Bszt.
  4. §-ához fűzött magyarázatát, Komplex CD Jogtár). Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 21 [71] A Bszt. 52.§-a szerinti (utólagos) alakszerűségi előírás nem érvényességi kellék. A Bszt.
  5. §-a miniszteri indokolása szerint: „a szerződéskötés formájaként főszabályként megmarad az írásbeliség, amelyet azonban elég a keretjellegű szerződések esetében használni. Ha a hatályos szerződés alapján ad megbízást az ügyfél, akkor ennek más, visszakereshető elektronikus formában való rögzítése is lehetséges.” A perbeli időszakban irányadó jogszabályi háttér mellett a rPtk. általános alakszerűségi szabályaival összhangban szóban, vagy akár ráutaló magatartással is létrejöhet a befektetési tanácsadás nyújtására vonatkozó kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítás. (Nagykommentár Bszt.
  6. §-ához fűzött magyarázata
  7. pont e) alpontja). Emiatt helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság, hogy nem az alakszerűségi kellék és a díjazás hiánya, hanem az határozza meg a felek jogviszonyának minősítését, hogy annak keretében az alperes ténylegesen milyen tevékenységet végzett. [72] A Bszt. – perbeli ügylet időpontjában hatályos –
  8. §
(2)bekezdés
  1. pontja befektetési tanácsadást meghatározó rendelkezésének a MIFID és MIFID VH irányelveknek megfelelő értelmezéseként a Kúria az egyéb befektetési szolgáltatás és a befektetési tanácsadás elhatárolásának szempontjait a „személyes ajánlás” fogalma mentén abban összegezte, hogy a befektetési vállalkozás ajánlása – annak tartalma alapján – akkor minősülhet személyre szóló ajánlásnak (és ez alapján a jogviszony befektetési tanácsadásnak), ha a szolgáltató a befektető szempontjából, annak egyedi személyes körülményei, befektetési céljai, helyzete alapján értékeli a befektetési lehetőségeket és különböző termékek összehasonlítása eredményeként úgy javasol valamilyen befektetést az ügyfélnek, hogy javaslatát az ügyfél egyedi körülményeinek vizsgálatára alapítva befektetői minőségére tekintettel nyújtja. (Kúria Gfv.VII.30.099/2020/
  2. sz.
(35).) A Kúria fenti értelmezése összhangban áll a jelen ügyben – későbbi hatálybalépése folytán még nem irányadó, értelmezési támpontként azonban felhasználható - a Bizottság 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló
  1. április 25-ei (EU) 2017/
  2. felhatalmazáson alapuló rendelete
  3. cikkében és 52-
  4. cikkében foglaltakkal. [73] A befektetői minőségre vagy potenciális befektetői minőségre figyelemmel tett ajánlás akkor személyre szóló, ha annak tárgya az adott személy számára megfelelőként került bemutatásra, illetve, ha az ajánlás a személy körülményeinek figyelembevételén alapul, és mindkét esetben konkrét („adott”) pénzügyi eszközzel kapcsolatos valamely művelet végrehajtására, illetve a pénzügyi eszköz által biztosított jog gyakorlására vagy a jog nem gyakorlására irányul. Nem befektetési tanácsadás a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, riport, elemzés és hirdetés és a Bszt.
  5. §-a szerinti előzetes tájékoztatás, illetve a Bszt.
  6. §-a szerinti utólagos tájékoztatás. (Bszt.
  7. §
(2)bekezdés 8.) A nyilvánosság számára közöltek, továbbá a Bszt. szerinti előzetes és utólagos tájékoztatás esetében az ügyfél személyes hátterének értékelése ugyanis nem előírás. [74] Helyesen ismerte fel a fentiek alapján az elsőfokú bíróság, hogy önmagában a keretszerződés megkötéséhez nem kapcsolódott befektetési tanácsadásra irányuló tevékenység, s a
  1. május 9-i ún. „treasury tájékoztatás” során sem végzett az alperes ennek minősíthető tevékenységet. A „treasury tájékoztatás” a Bszt.
  2. §-a szerinti előzetes tájékoztatás kereteit nem haladta meg. Az elsőfokú ítéletben foglaltaktól eltérően azonban az ezt meghaladó körben sem volt megállapítható az alperes részéről befektetési tanácsadás folytatása, így az alperes eljárásának megfelelősége és felelőssége – az alperesi Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 22 fellebbezésben foglaltaknak megfelelően – nem a Bszt.
  3. §-a és
  4. §
(1)bekezdése e) pontja, hanem a Bszt.
  1. §-a szerinti „egyéb befektetési szolgáltatási jogviszonyra” vonatkozó Bszt
  2. §-a és
  3. §
(1)bekezdése szerint volt vizsgálandó. [75] Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a munkavállaló2-vel
  1. szeptember
  2. napján folytatott telefonbeszélgetés, s annak kapcsán a MIFID II. teszt kiállítása, majd az egyedi ügyletek alperes általi kezdeményezése befektetési tanácsadásnak minősült. A
  3. szeptember 10-ei telefonbeszélgetés helyes olvasata nem az, hogy a felperes ahhoz ragaszkodott, hogy befektetési tanácsadás keretében kerüljön sor az ügyletek megkötésére és az alperes ezt a MIFID teszt módosításának esetére vállalta is. A telefonbeszélgetés értelmében nem ahhoz kellett magas kockázatviselési hajlandóságot megjelölni a felperesnek a módosított MIFID tesztben, hogy befektetési tanácsadásra irányuló szerződés keretében támaszkodhasson az alperes szaktudására, hanem ahhoz, hogy a swap ügylet - akár befektetési tanácsadás keretében, akár azon kívül - ajánlható, s a megbízói utasítás a befektetési tanácsadásra irányuló jogviszony hiányában is végrehajtható legyen. A keresetben állítottakkal szemben az alperes csak azt jelezte a felperesnek, hogy korábbi tesztje (MIFID I.) kizárja azt, hogy a swap ügylet kapcsán befektetési tanácsot nyújtson a számára, s abban az esetben van értelme újra kitölteni a tesztet, ha az alperes mondandójára kíván támaszkodni az ügylet megkötése során. Ugyanakkor azt is jelezte munkavállaló2, hogy enélkül is megkötheti az ügyleteket, viszont ebben az esetben az alperes befektetési tanácsaival nem számolhat. [76] A munkavállaló2-vel folytatott telefonbeszélgetés és a teszt módosítása közötti időszakhoz, illetve az I. sz. ügylet létrejöttéhez kapcsolódóan a felperes semmilyen formában nem utalt arra, hogy miként került az alperessel átbeszélésre a kérdéses telefonbeszélgetésben még hangoztatott azon befektetői elvárása, hogy potfóliójának csak a 5-15%-át kívánja nagy kockázatú befektetésbe helyezni, s ezzel kapcsolatosan az alperes milyen „személyes javaslattal” élt. A per adatai a felperes azon előadását is cáfolják, hogy valóban az alperes befektetési tanácsadása (szakértelme) igénybevétele érdekében töltötte ki a korábbitól eltérően a tesztet, s nem csupán amiatt, hogy ne álljon fenn akadály a nagy hozammal kecsegtető swap ügyletet megkötése előtt. Emiatt az elsőfokú ítélet tényállásában foglaltakkal szemben (
  4. pont) az nem volt tényállásszerűen megállapítható, hogy a felperes az alperesi befektetési tanács igénybevétele érdekében töltötte ki a korábbitól eltérő tartalommal a II. MIFID tesztet, ezért e megállapítást az ítélőtábla mellőzte az elsőfokú ítélet tényállásából [77] Kiemelten értékelte az ítélőtábla, hogy a felperes egy 200.000 CHF névértékű ügyletet kötött, amihez a névérték 60%-nak megfelelő fedezetet biztosított. Nincs adat arra, hogy portfóliója fennmaradó 85-95 %-a milyen egyéb („biztonságos”) befektetésbe került. Ez a névértékhez képest – a felperes befektetői elvárása szerint – minimum 1.333.000 CHF, a fedezethez (120.000 CHF) képest pedig minimum 800.000 CHF értékű egyéb befektetést feltételez. Ilyen befektethető felperesi vagyon meglétét cáfolja, hogy a felperes fedezetfeltöltési kötelezettségének sem tudott eleget tenni (1/F/18) és - állítása szerint - csak a pozíció alperes általi lezárása, mint fenyegetettség miatt - kárenyhítési célzattal (rPtk.340.§) döntött az átstrukturálás mellett. Ebből pedig okszerűen következik az, hogy a felperes a munkavállaló2-vel folytatott telefonbeszélgetés másnapján, anélkül, hogy befektetési tanácsadásra vonatkozó vagy portfólió-kezelésre irányuló megállapodás jött volna létre a felek között, befektethető vagyona egészét (vagy annak nagyobb részét) a swap ügyletbe fektette be. Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 23 [78] tanú1 perbeli tanúvallomása sem támasztotta alá azt, hogy a peres felek között befektetési tanácsadásra irányuló jogviszony jött volna létre. A tanú állította, hogy a részéről is csak tájékoztatásra és nem személyes ajánlásra került sor. A MIFID teszt módosításának oka a tanú előtt nem vált ismertté, feltételezése szerint ezzel az ügylet megköthetőségét kívánta biztosítani a felperes. (32.sz. jkv. 2.o utolsó bek.) Ez nem azonos azzal, hogy a felperes az ügyletet befektetési tanácsadás (személyes ajánlás), az alperes szakértelmének igénybevétele mellett kívánta megkötni. A felperes ugyanezen tárgyaláson tett személyes előadása a tanú vallomása összhangban állt. (32.sz. jkv.4.o.
(2)bek.) tanú1 tanúvallomása alátámasztotta azt az alperesi állítást is, hogy a felperes tisztában volt azzal, hogy a swap ügylettel magas, azaz a befektetett vagyont meghaladó kockázatot vállal, s azt is, hogy a felperes korábbi - 10-15 %-os mértékű - kockázati hajlandósága „felülíródott” a II. számú MIFID teszt kitöltésével és a swap ügyletek megkötésével. (32. sz. jkv. 3. o
(4)bek.) [79] A BH2018.
  1. számon közzétett kúriai határozat indokolásában foglaltakkal összhangban sem a
  2. szeptember 11-i I. sz. (1/F/11.), sem a
  3. szeptember 29-i II. számú ügylet létrejöttéhez vezető telefonbeszélgetés (1/F/13) tartalma nem minősíthető befektetési tanácsadásnak. A felperes ügyleti szándékához kapcsolódóan az alperesnek szükségképpen jeleznie kellett azt, hogy a minimum 1.000.
  4. CHF névértéken induló ügylethez a csupán 200.
  5. CHF névértékkel csatlakozó felperes számára megnyílt a csatlakozás lehetősége és annak mik a konkrét feltételei. A telefonbeszélgetés ezt meghaladó tartalma személyes ajánlásnak nem minősíthető XII. [80] Az átstrukturálás előzményei körében az előzetes tájékozódási kötelezettség teljesítése körében az alperes terhére jogellenes magatartás nem volt feltárható. Befektetési tanácsadásra vagy portfóliókezelésre irányuló jogviszony hiányában az alperesnek nem a Bszt.
  6. §-a, hanem a Bszt.
  7. §-a szerint kellett eljárni, így a Bszt.44.§
(1)bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos valamely hiányosság sem értékelhető az alperes terhére. A II. sz. ügylet szerinti megbízás végrehajtását így nem kellett (és lehetett) az alperesnek a Bszt. 54. §
(1)bekezdése
  1. d)és
  2. e)pontja alapján megtagadni. Csak a Bszt. 45. §-a szerinti „megfelelési” tesztet kellett elvégezni, s kiértékelni, s ha ezen kiértékelés alapján a pénzügyi eszköz nem megfelelő az ügyfél számára, úgy erre kellett a figyelmét felhívni. [81] A konkrét esetben az alperes támaszkodhatott a MIFID tesztre, az abban foglalt információk figyelembevételét a Bszt. 45. §
(7)bekezdése értelmében kizáró körülmény fennállta nem igazolta. A tesztben szereplő információk – az alábbiak szerint - nem voltak hiányosak, nyilvánvalóan elavultak, vagy nyilvánvalóan hibásak, így a „megfelelőség” hiánya nem állapítható meg, figyelmeztetésre nem kellett, hogy sor kerüljön. [82] A
  1. szeptember
  2. napján munkavállaló2-vel (alperes treasury munkatársával) folytatott telefonbeszélgetés tartalmából egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes korábbi befektetéseihez képest – legalább a befektetések egy része erejéig magasabb kockázatot kívánt vállalni az elérhető magasabb hozam reményében. Arról pedig az alperes által írásban nyújtott tájékoztatásból szükségképpen tudnia kellett, hogy a swap ügylet a fedezetet mértékét meghaladó csökkenést is eredményezhetett a vagyonában. A Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 24 felperes munkavállaló2nak (portfóliószinten) 15 %-ban maximalizált kockázatvállalási hajlandóságot említett. Személyes meghallgatása során viszont elismerte, hogy munkavállaló2 közölte vele azt is, hogy a swap ügylet esetén a kockázata ennél magasabb lesz. (
  3. jkv. 2.o.) Az írásbeli tájékoztatásból és ebből szükségképpen tisztában kellett a felperesnek lenni azzal, hogy a befektetett összeget meghaladó veszteség érheti a swap ügylet kedvezőtlen kimenetele esetén. Emiatt nem állapítható meg a felperes az oldalán olyan - az alperes által is felismerhető - tévedés, illetve inkonzisztencia fennállta, amely a Bszt.45.§
(7)bekezdése alkalmazására alapot adna. [83] Súlytalan, hogy az I. és II. MIFID teszt kiértékelése alapján - a megváltozott kockázatvállalási hajlandóság ellenére - azonos termékeket tartott ajánlhatónak az alperes. Ha az I. MIFID teszt kiértékelése hibás is volt, ennek amiatt nincs jelentősége, mert a kereset tárgyát képező átstrukturált ügylet hátterében nem az I., hanem a II. MIFID teszt áll. A kiértékelésből következően e megállapítás egyébként is a befektetési tanácsadási, illetve portfóliókezelési szolgáltatás igénybevételének esetére vonatkozott, ilyen megállapodás létrejötte pedig nem igazolt. [84] Az alperes eleget tett az őt terhelő tájékozódási kötelezettségének. (Bszt.45.§) A Mifid II. teszt összhangban állt a felperes befektetési céljával, a peradatok szerint megváltozott kockázatvállalási hajlandóságával, s nem volt belső ellentmondásokkal terhelt. Nem tekinthető kiértékelési hibának az, hogy a korábban rövidebb ideig tartó befektetéseket preferáló és átlagosan kisebb összegű befektetésekkel rendelkező felperes a tesztben azt jelölte meg, hogy elsősorban hosszútávú megtakarításban gondolkodik, melyhez az ügylet magasabb névértéke párosult. (MIFID teszt II.9.b. pont). Az ötéves futamidejű - és kiütődés hiányában csak ellentétes irányú ügylettel lezárható - kamat swap ügylet eredendően hosszútávú. [85] Nincs jelentősége annak sem, hogy a felperes nem jelölte meg a MIFID teszt 9.c pontját. („nagy nyereség elérése – akár rövid távon is - céljából, tehát elsősorban spekulációs céllal fektetem be a megtakarított pénzemet”). A kamatswap ügylet ugyan valóban spekulatív jellegű, de - a fentiek szerint - nem rövid távú. Arra pedig a Kúria is rámutatott a BH2018.87. szám alatti ítéletében, hogy önmagában az, hogy a fél hosszútávú megtakarítási célokat tart szem előtt, nem zárja ki, hogy ennek érdekben magasabb (és a felhívott döntés szerinti tényállásnak is megfelelő spekulatív swap ügylet szerinti) kockázatot vállaljon. [86] Helyesen utalt arra az alperes, hogy befektetési tanácsadás hiányában az alperes a Bszt. 44.§
(6)bekezdése szerinti információk feltárását nem kérhette, így nem tudhatta, hogy a felperes befektetésein belül a perbeli ügylet milyen arányt képvisel, s mennyiben felel meg az ügylet a felperes által jelzett 5-15/85-95 %-os megoszlású kockázatos/biztonságos elemekből álló befektetési portfóliónak, mely felperesi elvárás – a korábbiakban kifejtettek szerint – a Mifid teszt kitöltésekor már fenn sem állt, hiszen a felperes ugyanezen a napon befektethető vagyona nagyobb részét vagy egészét kockára tette. [87] Minden alapot nélkülöz a felperes azon érvelése, hogy végrehajtott ügyletekből eredő ismeret, tapasztalat hiányában a perbeli termék nem is lett volna ajánlható a felperes számára. Ilyen értelmezés mellett a spekulatív termékek piacán az ügyfélkör bővülése is kizárt lenne. Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 25 [88] A felperes által kitöltött MIFID teszt vonatkozásában – a fentiekben kifejtettekre figyelemmel – nem merült fel olyan körülmény sem, melyre tekintettel más tartalmú előzetes tájékoztatásra kellett volna, hogy sor kerüljön. A Bszt. 45. §
(1)bekezdése szerinti sorrend sem csorbult. A II. MIFID teszt kitöltésére és kiértékelésére a kereset szempontjából releváns II. sz. megbízás végrehajtását (2008.09.29.) megelőzően került sor. XIII. [89] Az átstrukturálás előzményeiben az alperest terhelő tájékoztatási kötelezettségének teljesítése kapcsán sem volt feltárható olyan hiányosság, amely okozati összefüggésbe lenne hozható a felperes által elszenvedett veszteséggel. Helyesen mutatott rá az alperes, hogy a megvalósulttól eltérő tartalmú előzetes tájékoztatásra alapot adó információ nem volt kiolvasható a Mifid II. tesztből sem. [90] Arra helyesen hivatkozott a felperes, hogy a Bszt. 43. §
(2)és
(8)bekezdéséből következően az egyedi swap ügylet megkötését (
  1. 09.29.) megelőzően úgy kellett volna az alperesnek előzetes tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni, hogy annak során már figyelembe veszi a Bszt.
  2. §-a szerinti előzetes tájékozódás során feltártakat. A Bszt. előírásaiból fakadó fenti sorrend megsértése valóban vezethet olyan helyzethez, hogy – az ügyfél egyedi körülményeinek figyelembevétele és értékelése hiánya miatt – a befektetési szolgáltató által nyújtott előzetes tájékoztatás nem alkalmas a befektetői döntéshozatal megalapozásához. A konkrét esetben azonban ez, illetve a MIFID teszt hiányában nyújtott előzetes „treasury tájékoztatás”, valamint a felperest ért veszteség közötti okozati összefüggés fennállta nem igazolt. A MIFID II. tesztből nem állapítható meg olyan körülmény, amely a ténylegestől eltérő tartalmú előzetes tájékoztatást indokolt volna, így a sorrend felcserélése nem szült a felperesi érvelés szerinti manipulatív helyzetet, nem valósított meg a felperesi érvelés szerinti „burkolt” személyre szóló ajánlást, s nem „befolyásolta” tisztességtelenül a felperest az ügylet megkötésére. [91] Az eljárás adatai nem támasztják alá azt, hogy az alperes írásban vagy az alperes részéről eljárt személyek szóban a befektetés kapcsán limitált kockázatról tájékoztatták volna a felperest, az írásbeli tájékoztatást lerontó szóbeli tájékoztatás ténye nem igazolt. A kockázat korlátozott voltára történő felperesi hivatkozást valamennyi írásbeli kockázatfeltáró nyilatkozat és tanú1 az előzményekben már említett tanúvallomása is cáfolja. Az elsőfokú ítéletben foglaltakkal szemben a termékhez kapcsolódó, a felperessel is közölt kockázat kapcsán a tanú nem a befektetett összeg erejéig, hanem akár az ügyfél teljes vagyonát meghaladó kockázatról számolt be. (32.sz jkv.) [92] Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában utalt arra, hogy munkavállaló1 tanúvallomásában a termék 99%-os kiütődési esélyét állította {elsőfokú ítélet [27] bekezdés}. munkavállaló1 vallomásának ez a részlete amiatt nem fogadható el, mert a tanú a korábban folyamatban volt hasonló perben (még az alperessel fennállt jogviszonya megszűnése előtt) meghallgatásra került, s ennek során egyetlen ügyfél vonatkozásában sem utalt konkrét százalékos kiütődési esélyre. Ezt igazolja a peres iratokhoz
  3. szám alatt csatolt - egy korábbi perben keletkezett - jegyzőkönyv is. Külön kiemelést érdemel, hogy keresetében a felperes sem hivatkozott arra, hogy neki a termék 99%-os kiütődési esélyét (ebből Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 26 következően a veszteség elhanyagolható, 1%-os realitását) állították, ami ilyen tartalmú tájékoztatás megtörténte esetén életszerűtlen, hogy nem kerül említésre. [93] Az írásbeli tájékoztatókból az ideáltípus befektető számára is nyilvánvaló kellett, hogy legyen a termék kiszámíthatatlan volta, annak releváns kockázatait az alperes be is mutatta. A treasury terméktájékoztató (1/F/8) utal a fedezetfeltöltési kötelezettségre (4.o.) és az extrém forintgyengülés veszélyére (7.o.). A tájékoztató
  4. oldalán található táblázat a forintgyengülés nominális értéke szerinti pozíció érték változást szemlélteti, azaz árfolyamfüggő pozíció érték változásra vonatkozó becslést tartalmaz, melynek adataiból az idő és árfolyamváltozás tényezőiből eredő kockázat jelentős volta kiolvasható, de emellett utal a további jelentős kockázati elemek (hozamgörbe, volatilitás, opciós pozíciók bid-offer különbözetének) változásaira is, azaz a tájékoztatásban megjelent a termék teljesítményét befolyásoló mind az öt főbb paraméter. Az 1/F/5 alatti keretszerződés kockázatfeltáró nyilatkozata szerint a származtatott ügylet az azonnali ügyletet meghaladó különleges kockázatot jelent. A speciális kockázatfeltáró nyilatkozat (1/F/7) szerint pedig: „a nyereség vagy a veszteség a fedezet többszöröse lehet” az általa adott fedezetnek, „elveszíthetem a fedezetet”, sőt „ezen óvadék feletti összeg további befizetésére kötelezhet a bank” a pozíció fenntartásához. A devizakockázat elvben korlátlan kockázatot jelenthet számomra.” A felperes tisztában is volt vele, hogy nagy kockázatvállalási hajlandóság kell a swap ügylet megkötéséhez, ez volt a Mifid teszt módosításának oka is. [94] Helyesen utalt arra a felperes, hogy a jövőbeni kimenetelre nem köteles becsléssel élni a szolgáltató, ha mégis él ezzel a lehetőséggel, akkor be kell tartania a Bszt. előírásait, s arra is, hogy csak a Bszt. 40.§
(8)bekezdésben foglaltak voltak a perbeli tényállással összefüggésben vizsgálandóak, a Bszt.40.§
(5)bekezdésében foglaltaknak nem volt jelentősége. A treasury tájékoztatás a várakozások kapcsán a termék múltbéli teljesítményére is utalt (ami tiltott), de ezt nem lehet a terméktájékoztató egészéből, illetve a tájékoztatás teljes folyamatából kiragadva, önállóan értelmezni. A treasury tájékoztató anyag egésze – sem önmagában, sem pedig a teljes tájékoztatás anyagával együtt értelmezve - nem valósított meg megtévesztő tájékoztatást. A múltbéli változásokra vonatkozó tájékoztatás ugyanis csak az ügyfél (vagy bárki) számára is elérhető árfolyam-adatokra szorítkozott, s a perbeli termék jellege miatt más tényszerű adat nem is állhatott rendelkezésre. Az abban szereplő becslésre a termék aszimmetrikus szerkezete adott alapot, s a kimenetelt hátrányosan érintő tényezők is meghatározásra kerültek – a fentiek szerint – a tájékoztató anyagban. A tájékoztató anyag
  1. oldalán lévő táblázattal és annak jelzésével, hogy további, a pozíció értékét jelentősen befolyásoló tényezőkkel is számolni kell, megfelelően érzékeltette az alperes becslése relativitását, a termék kiszámíthatatlanságát is. [95] A teljesség kedvéért mutat rá az ítélőtábla a felperes jogelméleti fejtegetéseivel kapcsolatban arra, hogy az ajánlás (illetve a burkolt ajánlást tartalmazó előzetes tájékoztatás) még nem hozza létre az ügyletet. Az ajánlás legfeljebb az annak tárgyát képező pénzügyi terméket konkretizálja (azt sem feltétlenül egy termékben), és a megbízói utasítás (order) amit az szolgáltató végrehajt – hozza létre és tölti meg a még hiányzó tartalmi elemekkel a keretszerződés alapján létrejövő egyedi szerződést. A végrehajtás előkészületi cselekményei pedig még nem minősülnek a megbízás végrehajtásának. A
  2. személytől származó díjazás kapcsán az elsőfokú ítéletben kifejtett indokokkal az ítélőtábla egyetért, azokat megismételni nem kívánja. Győri Ítélőtábla II.Pf.20.110/2021/8/I 27 [96] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. [97] Az alperes fellebbezése eredményesnek bizonyult. A felperes a Pp.83.§
(5)bekezdése alapján maga viseli az első- és másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült költségeit, ugyanakkor a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján köteles megtéríteni alperes első- és másodfokú eljárási költségeit. Utóbbi az alperes által megfizetett fellebbezési illetékből (2.500.000,-Ft) és az alperest képviselő ügyvéd munkadíjából áll, amit az ítélőtábla 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §-a
(2)bekezdése b.) pontja, 3. §-a
(5)és
(6)bekezdése alapján az alperest képviselő ügyvéd által kifejtett tevékenységgel arányosan – az IM. rendelet 4/A. §-a alapján ÁFÁ-val növelten – bruttó 3.000.000,-Ft-ban határozott meg. Győr, 2021. szeptember 30. Dr.Ferenczy Tamás s.k. Dr.Bajnok István s.k. a tanács elnöke bíró Dr.Mészáros Zsolt s.k. előadó bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.