A határozat elvi tartalma: A póthagyatékátadó végzéshez anyagi jogerő nem fűződik, ahhoz alaki jogerő fűződhet. A jogerős póthagyatékátadó végzés az abban megjelölt örökösnek e minőségét és örökségének tárgyát igazolja mindaddig, amíg a bíróság peres eljárásban hozott határozattal másként nem dönt. A hagyatékátadó végzés hatálya ehhez igazodóan deklaratív. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.203/2023/5. A felperes: (felperes neve) ((lakcím).) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: dr. Pokorny Róbert ügyvéd ((ügyvéd címe).) Az alperesek: (I. r. alperes neve) ((lakcíme)) I. rendű (II. r. alperes neve) ((székhelye)) II. rendű (III. r. alperes neve) ((székhelye 2.)) III. rendű Az I. rendű alperes meghatalmazott jogi képviselője: dr. Horváth Róbert ügyvéd ((ügyvéd 2. címe).) A per tárgya: Tulajdonjog megállapítása és tulajdoni viszonyok rendezése Az elsőfokú bíróság neve és a megfellebbezett határozatának a száma: Kecskeméti Törvényszék 6.P.20.126/2023/5., kijavító végzés 6.P.20.126/2023/11. A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés száma: I. rendű alperes 6.P.20.126/2023/9. ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 254 000 (kettőszázötvennégyezer) Ft fellebbezési eljárási költséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.203/2023/5 2 A tényállás [1] A felperes az I. rendű alperes és néhai (örökhagyó neve) (a továbbiakban: örökhagyó) gyermeke. [2] A (település 1. neve) külterület (ingatlan 1. hrsz.-a)., a (település 2. neve) (ingatlan 9. hrsz.-a)., a (település 1. neve) külterület (ingatlan 2. hrsz.-a)., (ingatlan 3. hrsz.-a)., (ingatlan 4. hrsz.-a), (ingatlan 5. hrsz.-a), (ingatlan 6. hrsz.-a), (ingatlan 7. hrsz.-a), (ingatlan 8. hrsz.-
- a)hrsz. alatt felvett ingatlanok ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdoni hányadának tulajdonosa az I. rendű alperes. A (település 2. neve) (ingatlan 9. hrsz.-a). és (település 1. neve) (ingatlan 2. hrsz.-a). hrsz.-ú ingatlant a II. rendű alperes vezetékjoga, a (település 1. neve) (ingatlan 3. hrsz.-a)., (ingatlan 4. hrsz.-a), (ingatlan 5. hrsz.-a), (ingatlan 6. hrsz.-a), (ingatlan 7. hrsz.-
- a)és (ingatlan 8. hrsz.-
- a)hrsz.-ú ingatlanokat a III. rendű alperes javára bejegyzett bányaszolgalmi jog terheli. [3] A felperes és az I. rendű alperes a 2022. február 13. napján nyilvántartásba vett családi gazdaságot közösen működtették 2020. november 23. napjáig, amikor a felperes a tagságát felmondta. [4] A (település 1. neve), külterület (ingatlan 2. hrsz.-a)., (ingatlan 3-4-5-6. hrsz.-a)., a (ingatlan 7. hrsz.-
- a)és (ingatlan 8. hrsz.-a). hrsz.-ú ingatlanok javára bejegyzett tulajdoni hányadát az I. rendű alperes a családi gazdaság létrehozását megelőzően szerezte meg. Ezen ingatlanokon a későbbiekben a családi gazdaság jövedelméből tulajdonjogot keletkeztető beruházásokat végeztek. [5] Az örökhagyó 2013. október 18. napján közjegyzői okiratba foglalt végrendeletet tett. A végrendeletben rögzítette, hogy házastársa, az I. rendű alperes keresőfoglalkozásként 1994. december 16. napja óta egyéni vállalkozást működtet, 2002. évtől családi gazdaság formájában végzi a tevékenységet, amelynek egyetlen tagja jelen per felperese. Nyilatkozott arról, hogy a vállalkozási tevékenységet mint kereső tevékenységet a házastársa a házastársi élet- és vagyonközösség fennállása alatt folytatta, ezért ezen vállalkozási tevékenység eredménye, vagyis meglévő vagyonuk házastársával osztatlan közös tulajdonát képezi. [6] Egyebek mellett akként rendelkezett, hogy az „egyéni vállalkozásból mint keresőtevékenységből keletkezett és az egyéni vállalkozást bármilyen módon szolgáló, annak gyakorlásához szükséges valamennyi vagyontárgy, ingó-, ingatlan dolog, vagyoni értékű jog, vagyoni értékű követelés és vagyoni tárgyú tartozás, vagy más kötelezettség, illetve a vagyontárgyak azon része, amelyekről mint közszerző házastárs tulajdonosként rendelkezni tud” a fia (felperes) örökölje az I. rendű alperes haszonélvezeti jogával terhelten. [7] Az örökhagyó 2019. április 22. napján elhalálozott. A végrendelet alapján a 2019. szeptember 17-én kelt (......) számú hagyatékátadó végzésben mindösszesen két ingatlan került átadásra. [8] A felperes 2020. július 10. napján kelt kérelmére (..........) szám alatt póthagyatéki eljárás indult, amelynek tárgya 229 db vagyontárgy volt, köztük a tényállásban szereplő ingatlanok (54., 64., 68., 69., 73., 75., 79., 80., 84. sorszám), továbbá ingóságok (90-229. sorszám). [9] A hagyatéki eljárásban a felperes és az I. rendű alperes egyezséget kötöttek, amelyben megállapították, hogy az I. rendű alperes nevén megjelölt ingatlanok tulajdoni hányadának, valamint az ingóságok ½ tulajdoni részilletősége házastársi vagyonközösség jogcímén az örökhagyót illeti meg, és ez az ½ részilletőség az örökhagyó póthagyatékához Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.203/2023/5 3 tartozik. Az eljáró közjegyzőhelyettes (....) számú, 2021. április 22. napján jogerőre emelkedett végzésében az egyezséget jóváhagyta. [10] A közjegyző az (...) számú póthagyatékátadó végzéssel a felek által kötött egyezség alapján az örökhagyó hagyatékát képező 1-229. sorszám alatti vagyontárgyak örökhagyó túlélő házastársa nevén álló egészének ½ tulajdoni részilletőségét végrendeleti öröklés jogcímén – az örökhagyó házastársi közszerzés jogcímén történő közbenső jogszerzésére utalással – a felperesnek átadta az I. rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. A kereset és az ellenkérelem [11] A felperes pontosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a (település 1. neve) (ingatlan 1. hrsz.-a). hrsz.-ú és (település 2. neve) (ingatlan 9. hrsz.-a). hrsz.-ú ingatlanok 4/8 – 4/8 tulajdoni hányadát a családi gazdaságban betöltött tagsági jogviszony és adásvétel jogcímén, míg 2/8 – 2/8 tulajdoni hányadát öröklés jogcímén az I. rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten szerezte meg. Kérte annak megállapítását, hogy az 1-83. tétel szerint felsorolt ingóságok ½ tulajdoni hányadát a családi gazdaságban betöltött tagsági jogviszony és adásvétel jogcímén, míg ¼ tulajdoni hányadát végrendeleti öröklési jogcímén – az I. rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten – megszerezte, az I. rendű alperest az ingóságok ¼ tulajdoni hányada illeti meg családi gazdaságban betöltött tagsági jogviszony és adásvétel házassági vagyonközösség tulajdoni viszonyok rendezése jogcímén. [12] Kérte megállapítani, hogy a 83-87. tételszám alatti ingóságok [CLAAS VARIAN 480 típusú körbálázó; seprőadapter (BROOMATE MEGAMA); MANITOU rakodógép, frsz.: (....) és adapterei (gabonakanál 3 köbméter, raklapvilla); PRONAR T026M bálaszállító ((.......)); OEHLER ZDK-180 billenős pótkocsi ((.......)); Kärcher magasnyomású mosó HDS 13/20 4A, gyártási szám: 22467; Ford Ranger gépjármű ((......)] ½ tulajdoni hányadát a családi gazdaságban betöltött tagsági jogviszony címén szerezte meg, ezáltal ezen ingóságok a felperes és az I. rendű alperes ½ - ½ arányú közös tulajdonát képezik. [13] Kérte megállapítani, hogy – a (település 1. neve) külterület (ingatlan 2. hrsz.-a). hrsz.-ú ingatlan 1550/10000 tulajdoni hányadát a családi gazdaságban betöltött jogviszony, beépítés és hozzáépítés jogcímén ingatlan-nyilvántartáson kívül megszerezte, ezáltal az I. rendű alperes tulajdoni hányada 8450/10000 tulajdoni hányadra módosul, amelyből házastársi vagyonközösség jogcímén az örökhagyót közbenső jogszerzőként 4225/10000 tulajdoni hányad illette meg. – a (település 1. neve) külterület (ingatlan 3. hrsz.-a). hrsz.-ú ingatlan 4/10 tulajdoni hányadát ingatlan-nyilvántartáson kívül, családi gazdaságban betöltött tagsági jogviszony, átépítés és ráépítés jogcímén megszerezte, ezáltal az I. rendű alperes tulajdoni hányada 6/10 arányra módosul, amelyből vagyonközösség jogcímén az örökhagyót 3/10 tulajdoni hányad illette meg. – a (település 1. neve) külterület (ingatlan 4. hrsz.-
- a)hrsz. alatti ingatlan 370/1000 tulajdoni hányadát ingatlan-nyilvántartáson kívül családi gazdaságban betöltött tagsági jogviszony és ráépítés jogcímén megszerezte, az I. rendű alperes tulajdoni hányada 60/1000 tulajdoni hányadra módosul, amelyből 315/1000 tulajdoni hányada az örökhagyót illette meg házastársi vagyonközösség jogcímén. – a (település 1. neve) (ingatlan 5. hrsz.-
- a)hrsz. alatti ingatlan 34/100 tulajdoni hányadát ingatlan-nyilvántartáson kívül családi gazdaságban betöltött tagsági jogviszony, átépítés és Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.203/2023/5 4 ráépítés jogcímén megszerezte, ezáltal az I. rendű alperes tulajdoni hányada 66/100 tulajdoni hányadra módosul, amelyből házastársi vagyonközösség jogcímén az örökhagyót 33/100 tulajdoni hányad illette. – a (település 1. neve) külterület (ingatlan 6. hrsz.-
- a)hrsz. alatt felvett ingatlan 36/100 tulajdoni hányadát ingatlan-nyilvántartáson kívül családi gazdaságban betöltött tagsági jogviszony, átépítés és ráépítés jogcímén megszerezte, ezáltal az I. rendű alperes tulajdoni hányada 64/100 arányra módosul, amelyből az örökhagyót 32/100 tulajdoni hányad illette meg házastársi vagyonközösség jogcímén. – a (település 1. neve) külterület (ingatlan 7. hrsz.-
- a)hrsz.-ú ingatlan 32/100 tulajdoni hányadát a felperes ingatlan-nyilvántartáson kívül megszerezte családi gazdaságban betöltött tagsági jogviszony átépítés és ráépítés jogcímén, ezáltal az I. rendű alperes tulajdoni hányada 68/100-ra módosul, amelyből az örökhagyót házastársi vagyonközösség jogcímén 34/100 illette meg. – a (település 1. neve) külterület (ingatlan 8. hrsz.-
- a)hrsz. alatti ingatlan 44/100 tulajdoni hányadát ingatlan-nyilvántartáson kívül megszerezte családi gazdaságban betöltött tagsági jogviszony átépítés és ráépítés jogcímén, az I. rendű alperes tulajdoni hányada 56/100 tulajdoni hányadra módosult, amelyből házastársi vagyonközösség jogcímén az örökhagyót 28/100 tulajdoni hányad illette meg. [14] Kérte az ingatlanügyi hatóság megkeresését a tulajdonjogi változások bejegyzése végett azzal, hogy az I. rendű módosított tulajdoni hányadaiból ½ tulajdoni hányad őt illeti végrendeleti öröklés jogcímén az I. rendű alperes haszonélvezeti jogával terhelten. Kérte továbbá az I. rendű alperes perköltségben való marasztalását, melyet a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM r.) alapján számított fel azzal, hogy jogi képviselője nem tartozik áfa körbe. A per tárgyának értékét 80 056 830 Ft-ban határozta meg. [15] Keresete jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 4:37. §
(1)bekezdését, 4:40. §
(1)bekezdését, 7:3. §
(1),
(2)bekezdését, 7:
- §-át, 7:
- §-át, 7:
- §-át, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. tv. (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(1)bekezdését, 94. §
(1),
(2)bekezdését, 97. §
(2)bekezdését, 137. §
(2)és
(3)bekezdését, 139. §
(1)és
(2)bekezdését, a Ptk. 5:14. §
(1),
(2)bekezdését, 5:
- §-át, 5:
- §
(1)bekezdését, 5:
- §-át, 5:
- §-át, 5:
- §-át, a családi gazdaságokról szóló
- évi CXXIII. tv.
(1),
(2)bekezdését,
- évi CXVII. tv.
- számú mellékletét jelölte meg. [16] Előadta, a keresettel érintett vagyontárgyak egy része vonatkozásában jogerős hagyatékátadó végzés állapította meg a jelenleg fennálló tulajdoni, illetve haszonélvezeti viszonyokat. A hagyatékátadó végzés meghozatalakor az I. rendű alperessel közösen folytatott családi gazdaság fennállt, ebből következően nem volt figyelemmel arra a hagyatéki eljárás során, hogy a családi gazdaságban betöltött tagsági viszonyra alapított családi gazdaság jövedelméből szerzett vagyontárgyakra tulajdoni igényét jelezze a közjegyzőnél. [17] Állította, a megjelölt vagyontárgyak adásvétele, illetve az ingatlanokon történt beruházások finanszírozása a családi gazdaság jövedelméből valósult meg, amely az I. rendű alperessel ½ - ½ arányú közös tulajdonukat képezte. A közös jövedelemből vásárolt dolog tulajdona egyenlő arányban illeti meg őt és az I. rendű alperest. Az I. rendű alperesre eső tulajdoni hányad ½ része házastársi vagyonközösség jogcímén az örökhagyót illette. Ugyanez vonatkozik a közös jövedelem felhasználásával végzett tulajdonjogot keletkeztető beruházásokra is. Az örökhagyót házastársi vagyonközösség jogcímén megillető vagyon végrendeleti öröklés jogcímén őt illeti az I. rendű alperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. [18] Az édesanyja halálát követően a családi gazdaság jövedelméből szerzett és a per tárgyává tett vagyontárgyakra (83-
- tétel) őt és az I. rendű alperest ½ - ½ arányú részesedés Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.203/2023/5 5 illeti meg. [19] A póthagyatékátadó végzés a kereset teljesíthetőségét nem érinti, az ítélt dolognak nem minősül, mert a tulajdoni igények nem évülnek el. [20] Az I. rendű alperes ellenkérelmében a felperes tulajdoni igényét a 83-
- tétel alatti ingóságokra elismerte, ezt meghaladóan a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Módosított ellenkérelme szerint elismerte a családi gazdaságból származó részesedés 50-50 %-os arányát, így azt, hogy a családi gazdaságból szerzett jövedelemből megszerzett vagyontárgyakra a felperes tulajdoni igénye ½ arányú. A póthagyatékátadó végzés a felperes javára a tulajdonjogot teljes egészében végrendeleti öröklés jogcímén adja át az örökhagyó házastársi közszerzés jogcímén való közbenső jogszerzésére utalással. A házastársi közszerzéssel átadott vagyon után újabb házastársi közszerzési igényt jogszerűen nem lehet érvényesíteni, ezért úgy kell tekinteni a jogerős hagyatékátadó végzést, mintha ítélt dolog lenne. [21] A II. és a III. rendű alperesek nyilatkozatot nem tettek. Az elsőfokú bíróság ítélete [22] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetnek helytadó döntést hozott. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3 405 000 Ft perköltséget. Határozatának indokolásában rögzítette, a felperes és az I. rendű alperes között családi gazdaság folytatására vonatkozó magánjogi szerződés jött létre, amelyben nem állapodtak meg az eredmény elszámolását, illetve a megszűnés esetén a közösen szerzett megosztásának módját illetően. Ebből következően az rPtk.
- §
(2)bekezdése alapján a tulajdonostársak tulajdoni hányadát egyenlőnek kell tekinteni, vagyis a családi gazdaságban közreműködő tagok között az elszámolás alapjául szolgáló arány 50-50 %. [23] Hangsúlyozta, hogy az I. rendű alperes módosított perfelvételi nyilatkozatában ezt elismerte. Nem vitatta, hogy a felperes által a keresetben megjelölt ingatlanokon elvégzett beruházások tulajdonjogot keletkeztető jellegűek voltak a felperes javára, továbbá az értékmegjelölést és a tulajdonjog megállapítására irányuló igény számításának alapját sem. Ebből következően a családi gazdaság jövedelméből vásárolt vagyontárgyak tulajdonjoga ½ részben a felperest és az I. rendű alperest illeti. [24] Az örökhagyó életében szerzett vagyontárgyak ½ arányú tulajdonjoga házastársi közszerzés címén az örökhagyót illette, így az I. rendű alperes a családi gazdaság jövedelméből szerzett vagyon ¼ részének tulajdonosa. A további, az örökhagyó tulajdonát képező ¼ tulajdoni hányadra terjed ki a végrendeleti öröklés. Így ezen vagyontárgyak tulajdonjoga a felperest illeti az I. rendű alperes haszonélvezeti jogával terhelten. [25] Nem osztotta az I. rendű alperes védekezését, hogy a házassági vagyonközösségen alapuló felperesi igény a póthagyatéki eljárásban figyelembevételre került és a póthagyatékátadó végzés anyagi jogereje miatt a jelen perben a felperes tulajdoni igényt nem érvényesíthet. A póthagyatékátadó végzéshez anyagi jogerőhatás nem fűződik, ezért az nem képezi akadályát a perben érvényesített tulajdoni igény elbírálásának, figyelemmel arra is, hogy a tulajdoni igények nem évülnek el. [26] Marasztalta a pervesztes I. rendű alperest a felperes által felszámított perköltségben, amelyet a megfizetett 1 500 000 Ft illeték, valamint az IM r. alapján – a
(6)bekezdésre figyelemmel mérsékelt – 1 905 000 Ft ügyvédi munkadíj összegében állapított meg. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.203/2023/5 6 [27] Az I. rendű alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával – az elsőfokú eljárásban megjelölt ingóságokra vonatkozóan elismert tulajdoni igényt meghaladó (83-
- tétel) – kereset elutasítását kérte. Kérte a felperes perköltségben való marasztalását az IM r. alapján azzal, hogy jogi képviselője nem tartozik áfa körbe. [28] Hangsúlyozta, azt nem vitatja, hogy az örökhagyó halálát követően a családi gazdaság jövedelméből vásárolt ingóságok ½ tulajdoni hányada a felperest megilleti, erre a perben elismerő nyilatkozatot is tett. [29] Az elsőfokú ítélet egyéb vagyontárgyak vonatkozásában hozott rendelkezése azonban nem fogadható el, mert a peres felek között létrejött és a közjegyző által jóváhagyott egyezség anyagi jogerővel bír, azaz a házastársi közszerzéssel megállapított, az örökhagyó tulajdonát képező tételesen felsorolt ingó és ingatlan vagyontárgyak ½ tulajdoni illetősége „házastársi vagyonközösség” címén került „törvényes” öröklés címén átadásra. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, miszerint nincs jelentősége annak, hogy az ügyben póthagyatékátadó végzés született, továbbá, hogy a közjegyző e végzése nem minősül ítélt dolognak, és az nem képezi a tulajdoni igény érvényesíthetőségének akadályát jelen perben. Az, hogy a hagyatékátadó végzésnek alaki jogereje van, nem vitatott, a házastársi közszerzést viszont az örökösök egyezségét jóváhagyó végzésre alapította, amely anyagi jogerővel bír. A közjegyző által jóváhagyott egyezségre a bírósági egyezség szabályai vonatkoznak, a közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján bírósági végrehajtásnak van helye. [30] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az I. rendű alperes IM r. alapján felszámított általános forgalmi adóval növelt mértékű ügyvédi munkadíjból álló perköltségben való marasztalását kérte. Érvelése szerint a hagyatéki eljárásban a közjegyző által hozott végzés vagy megkötött egyezség a tulajdoni viszonyoknak a későbbiekben bíróság általi megváltoztathatósága szempontjából nem minősül ítélt dolognak. Ezért megalapozottan érvényesíthette tulajdoni igényét. Az ítélőtábla döntése és annak indokai [31] A fellebbezés alaptalan. [32] A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a
(2)–
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §
(1)bekezdés
- a)–
- d)pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. Az elsőfokú ítélet felülbírálatának tehát nem csupán az jelenti korlátját, hogy a fellebbező milyen döntést kér a másodfokú bíróságtól, hanem az is, hogy azt milyen okból teszi. [33] Főszabály szerint a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet és ellenkérelmet elbíráló döntést támadhatja. A Pp. 373. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezésben és a másodfokú eljárásban – a
(2)–
(5)bekezdésben foglalt kivételekkel – a keresetet, a viszontkeresetet és a beszámítást, illetve az ellenkérelmet megváltoztatni nem lehet. [34] Az I. rendű alperes a kereset elutasítására irányuló érdemi védekezését arra alapította, hogy – az elismert tételek kivételével – a póthagyatékátadó végzés anyagi jogereje kizárja a kereset teljesíthetőségét. [35] A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Hetv.) 2. §
(1)bekezdése értelmében a Hetv. eltérő rendelkezése hiányában a Pp. szabályait kell alkalmazni a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel. A Pp. 360. §
(1)bekezdése szerinti anyagi jogerő legfontosabb hatása, hogy a felek között felmerült jogvitát az ítélet vagy az azzal egytekintet alá eső határozat végérvényesen lezárja. Anyagi jogerővel az ítélet Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.203/2023/5 7 és az ítélet hatályú határozatok bírnak. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a hagyatékátadó – jelen esetben póthagyatékátadó – végzéshez anyagi jogerő nem fűződik (Kúria Pfv.20.339/2017/10., Pfv.21.244/2015/8.). A hagyatékátadó végzéshez csupán alaki jogerő fűződhet, a jogerős hagyatékátadó (póthagyatékátadó) végzés az abban megjelölt örökösnek e minőségét és örökségének tárgyát igazolja mindaddig, amíg a bíróság peres eljárásban hozott határozattal másként nem dönt. A hagyatékátadó végzés hatálya ehhez igazodóan deklaratív (Kúria Pfv.20.549/2017/6., BDT
- 2932). [36] Az I. rendű alperes fellebbezésében az ellenkérelméhez képest további anyagi jogi kifogással élt, amikor arra hivatkozott, hogy a közjegyző póthagyatékátadó végzése azért minősül ítélt dolognak, és emiatt attól a bíróság nem térhetett volna el, mert az a felek hagyatéki eljárásban kötött és a közjegyző anyagi jogerővel rendelkező végzésén alapul. A Pp.
- § 4.a.) pontja alapján ellenkérelemváltoztatás, ha a fél az ellenkérelmével összefüggésben előadott korábbi jogállításához képest eltérő vagy további anyagi jogi kifogásra hivatkozik. Az alperes fellebbezése ezért ellenkérelemváltoztatást tartalmaz. Az alperes a fellebbezésében előadottaknak már az elsőfokú eljárásban ismeretében volt, a hagyatéki eljárásban kötött egyezség is a rendelkezésére állt, ezért az ellenkérelemváltoztatást lehetővé tevő Pp.
- §
(2)–
(5)bekezdésében írt feltételek egyike sem állapítható meg, következésképp a fellebbezési hivatkozása érdemben nem volt vizsgálható. [37] A fentiekben kifejtettek szerint az elsőfokú bíróság a jogvitát a kereseti és az ellenkérelem között elbírálva helyes döntést hozott, ezért ítéletét az ítélőtábla a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján – nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintve – helybenhagyta. [38] Az eredménytelenül fellebbező I. r. alperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes jogi képviseletével felmerült másodfokú perköltségének a megfizetésére. Annak összegét az ítélőtábla az IM r. 3. §
(2)bekezdés b) pontja,
(5)bekezdése, 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg azzal, hogy az így megállapítható munkadíj összegét a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységhez igazodóan jelentős mértékben mérsékelte. [39] Az I. rendű alperes a fellebbezési eljárási illetéket lerótta, az ezzel, valamint a jogi képviseletével kapcsolatos költséget a Pp. 83. §
(5)bekezdése alapján viselnie kell. [40] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,
- november
- Dr. Béri András sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr. Lengyel Nóra sk. táblabíró