← Magyarország

Bfv.644/2025/21 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az emberölés bűntettének megállapításához nem szükséges a cselekményt megelőző ölési szándék megléte, azaz a sértett megölésének előzetes elhatározása. A cselekmény végrehajtása során kialakuló rögtönös szándék ugyanúgy megalapozza az élet elleni bűncselekmény megállapítását, mint az előzetesen meglévő ölési szándék. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.644/2025/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. január
  3. Az ügy tárgya: emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények Terhelt(ek): Első fok: Tatabányai Törvényszék, 3.B.138/2012/36., ítélet, tárgyalás,
  4. január
  5. Másodfok: Győri Ítélőtábla, Bf.41/2013/5., ítélet, nyilvános ülés,
  6. október
  7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Törvényszék 3.B.138/2012/
  8. számú és a Győri Ítélőtábla Bf.41/2013/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 3.Bfv.644/2025/21-I. 2 Indokolás I. [1] A Tatabányai Törvényszék a
  10. január
  11. napján meghozott 3.B.138/2012/
  12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében [
  13. évi IV. törvény
  14. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont], 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény 323. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont], csalás bűntettében [
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont,
(6)bekezdés b) pont], csalás bűntettében [
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont,
(5)bekezdés b) pont], visszaélés lőfegyverrel bűntettében [1978. évi IV. törvény 263/A. §
(1)bekezdés] és hamis vád bűntettében [
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül 17 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította, rendelkezett a vagyonelkobzásról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2013. október 17. napján meghozott Bf.41/2013/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy a terhelt terhére rótt emberölés bűntettének kísérlete a Btk. 160. §
(1)bekezdésébe ütközik, és a
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerint minősül. A 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete vonatkozásában mellőzte a folytatólagosságra utalást és megállapította, hogy az a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütközik, és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősül, a 2 rendbeli csalás bűntette a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző, és figyelemmel a
(2)bekezdés bc) alpontjára, a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősül, a hamis vád bűntette a Btk. 268. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés b) pontja szerint minősül, valamint a visszaélés lőfegyverrel bűntette a Btk. 325. §
(1)bekezdés a) pontja szerint minősül. A terhelt szabadságvesztés büntetését 19 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosította azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Pontosította a vagyonelkobzásra és a bűnügyi költség összegére vonatkozó rendelkezést, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] Az eljárt bíróság által megállapított, és a felülvizsgálati indítvánnyal érintett
  1. tényállási pont lényege a következő:
  2. tényállás A terhelt egy másik „csali” hirdetést is feltöltött a hasznaltautó.hu weboldalra, mégpedig
  3. július 13-án 10.15 órakor. A terhelt ezúttal egy, a piacon szintén keresett, Škoda Superb 2.0 PT TDI Elegance típusú személygépkocsit hirdetett meg feltűnően olcsón, nem volt véletlen tehát, hogy а használtautó-kereskedéssel foglalkozó sértett azonnal kecsegtető üzletet látott a hirdetésben, és mobiltelefonján keresztül már
  4. július 13-án 10.34 órakor felvette a kapcsolatot a terhelt által megadott 00-000-0000 telefonszámmal, megbeszélték, hogy a sértett még aznap megtekinti, és amennyiben tetszik neki lefoglalózza a gépkocsit, jobban mondva a gépkocsikat, ugyanis a terhelt a szóban forgó hirdetésben egy 2005-ös évjáratú Škoda Superb-ét (1,3 millió forintért) és egy
  5. évi Škoda Superb-ét (2,4 millió forintért) is eladásra kínált. A terhelt által feltöltött hirdetés – ami valótlan tartalmú volt, hiszen a terhelt nem rendelkezett a meghirdetett járművekkel, egyáltalán nem állt szándékában gépkocsikat értékesíteni, a szándéka kizárólag arra irányult, hogy a potenciális vevők által az előlegre, a foglalóra magukkal vitt pénzt erőszakkal vagy fenyegetéssel megszerezze – Kúria 3.Bfv.644/2025/21-I. 3 valóban igen csábítóan hangzott. A terhelt határozta meg ezúttal is a nem létező gépkocsi megtekintésének helyét, a kiszemelt helyszín ugyanaz volt, mint az előző napon, vagyis a köves-murvás parkolóban. A terhelt azt is közölte, hogy nem ő, hanem az öccse fog menni, mert ő még dolgozik – ugyanis építési vállalkozó – és csak később ér oda az autóval együtt, de várják meg. A terhelt által a bűncselekmény elkövetésének helyszínéül kiválasztott terület hétköznapokon elhagyatott, gyér forgalmú körzet, és a terhelt ezt tudta, hiszen közeli lakos lévén volt helyismerete. A telefonon keresztül megbeszéltek szerint a sértett
  6. július 13án 12.46 órakor, a terhelt később, 12.59 órakor érkezett a parkolóba. A terhelt az öccsének adta ki magát és más néven mutatkozott be a sértettnek, egyúttal mondta neki, hogy várniuk kell a bátyjára, akivel a sértett telefonon beszélt, ő hozza majd a meghirdetett Škodát is. A terhelt az édesapja tulajdonát képező, de általa használt, XXX-000 forgalmi rendszámú Škoda gyártmányú gépkocsival, a sértett a XXX-000 forgalmi rendszámú, Suzuki Swift típusú személygépkocsival érkezett a helyszínre. A terhelt 13.05 órakor kikapcsolta a munkatelefonját, hogy ha a sértett felhívná, nehogy kiderüljön, hogy valójában ő a hirdető, nem pedig az autótulajdonos testvére. A sértett tehát autóvásárlás céljából érkezett, a terhelt szándéka viszont kizárólag a sértett által a vételárra, előlegre, foglalóra magával vitt pénz – akár lőfegyverrel való megfenyegetéssel történő – megszerzésére, azaz a sértett kirablására irányult. A terhelt tudta ugyanis, hogy a sértettnél pénz lesz a foglalóra, mivel ezt telefonon megbeszélték, a pontos összeggel, ami a sértettnél volt, azonban nem volt tisztában. A sértett pénze, az 1.750.000 forint a derekán lévő fekete színű övtáskában volt. A terhelt, miközben beszélgettek a parkolóban, megtapogatta az övtáskát, így személyesen meggyőződhetett arról, hogy az tényleg készpénzt rejt magában. A terhelt a kihalt helyszínre, az erdei parkolóba autóvásárlás ürügyével odacsalt sértett pénzének elrablása, fenyegetéssel való megszerzése érdekében egy Tokarev CZ-52 típusú, 7,62 x 25 mm űrméretű, gyártási szám nélküli, csehszlovák gyártmányú pisztolyt tartott magánál, amit azért vitt a sértettel való találkozóra, hogy majdani fenyegetésének nyomatékot adjon. A szóban lévő pisztoly a terheltnél lévő hátizsákban volt. A
  7. évi XXIV. törvény
  8. §
  9. pontja értelmében a terhelt által a bűncselekmény elkövetése során használt pisztoly lőfegyvernek minősül. A terhelt lőfegyver tartására hatósági engedéllyel nem rendelkezett. A pisztoly működőképes, lövés leadására és emberi élet kioltására alkalmas. A terhelt által a bűncselekmény elkövetéséhez használt pisztoly korábban egy hatástalanított fegyver volt, melyet azonban visszaalakítottak lőfegyverré. A terhelt előzetesen 3 lőszert tárazott be a pisztolyába, amiből a helyszínen 2 lövést adott le a sértettre, a maradék 1 lőszert pedig a rendőrök találták meg a terhelt által használt bérautóban. A terhelt és a sértett a 12.59-20.30 óra közötti időszakban beszélgetéssel vagy hallgatással töltötték az időt a fenti parkolóban. A sértett nem fogott gyanút, de 20.00 óra magasságában elfogyott a türelme és közölte a terhelttel, hogy még 20.30 óráig hajlandó várakozni, de utána hazamegy, a terhelt ezt tudomásul vette. 20.30 óra körüli időben a sértett megelégelte a várakozást, átsétált az úttest átellenes oldalára, ekkor lőtt rá először a terhelt, minden előzetes szó, figyelmeztetés vagy felszólítás nélkül hátba lőtte a sértettet, akit a jobb oldalán, a lapockája felett ért a lövés. A lövedék elhagyta a sértett testét, kimeneti nyílása a jobb oldali hátsó hónaljvonalban volt. A sértett, aki nagyjából egy magas a terhelttel, kb. 4-5 méterre volt a terhelttől a lövés leadásakor. Ez a mellkasi sérülés nem volt mellüregbe hatoló, csupán a mellkasfal rétegei között hatolt át. A mellkasfali lőtt sérülés gyógytartama 8 napon belüli. A sértett a hátba lövése nyomán csípő-égető érzést észlelt és a vére is kiserkent, ezért szembefordult a terhelttel, aki határozottan ráfogta a pisztolyát, a lőfegyver csöve egyenesen a sértett mellkasa irányába nézett, ekkor a sértett menekülésbe kezdett, keresztülfutott az úttesten, hogy a szemközti erdőben találjon menedéket az életére törő terhelttel szemben, azonban, amikor mellette haladt el, a terhelt újabb célzott lövést adott le rá, ekkor kb. 3 méterre voltak csupán egymástól, és a sértett oldalt, sréhen volt a terhelthez képest, a második lövés bementi nyílása a bal oldali csípőlapát felső éle alatt, a középső hónaljvonalban Kúria 3.Bfv.644/2025/21-I. 4 helyezkedett el, de ez a lövedék is elhagyta a sértett testét, kimeneti nyílása a has jobb oldalán helyezkedett el. A hasüregen áthatoló lövési sérülés gyógytartama 8 napon túli, a tényleges gyógytartam 8 hét volt. Amikor a terhelt a fenti kettő, először a mellkasra, majd a hasra célzott lövést leadta a sértettre, még jó látási viszonyok uralkodtak a helyszínen, ugyanis
  10. július 13-án 20.40 órakor volt napnyugta. A hasüregen áthatoló lőtt sérülés következményeként a vékonybél és vastagbél egy részének műtéti eltávolítása vált szükségessé. Az érintett bélszakasz hiánya orvosszakértőileg maradandó fogyatékosság. A hiányzó bélrészletek miatt a sértettnél egész életében emésztési, székletürítési zavar várható, és ez súlyos egészségromlást is jelent. A hasüregen áthatoló lőtt sérülés következményeként a kialakult vérzéses sokk miatt a sértett közvetlen életveszélyes állapotba került, szakszerű orvosi segítség, ellátás nélkül a halála következett volna be. A sértett testén áthatoló második lövedék még a sértett gépkocsijának jobb első ablakát is betörte. A második lövés leadása után a terhelt felszólította a sértettet, hogy az övtáskát, amiben általa tudottan a vételárra hozott pénz volt, dobja le a földre, a meglőtt, megfenyegetett sértett természetesen, hogy az életét megmentse, ennek eleget tett és kikapcsolta az övtáskáját, majd a földre hajította azt és futott tovább, nehogy még egy lövés érje. Hátratekintve azt még látta, hogy a terhelt felvette a földről az övtáskát, de továbbmenekült és egy közeli bokorban rejtőzött el, ahonnan hívni próbálta a rendőrséget, de nem volt térerő, csak a barátnőjét sikerült elérnie, nevezett volt az, aki riasztotta a mentőket. A mentők 21.38 órakor leltek rá az eszméleténél lévő, de a kivérzés miatt sokkos állapotban lévő sértettre az erdőben. A terhelt a sértett pénzének – 1.750.000 forint – megszerzése után kövér gázzal elhajtott a helyszínről, a pénzt az övtáskában vitte magával, de indulás előtt még használhatatlanná tette a sértett gépkocsijának indítókulcsát. A sértetten a budapesti kórházban életmentő műtétet hajtottak végre. A terhelt a sértett halálába belenyugodva, a halálos eredmény iránt közömbösen, a sértett pénzének megszerzése érdekében lőtt rá két ízben a sértettre. A terhelt a bűncselekmény másnapján, azaz
  11. július 14-én elkezdte költeni a sértettől megszerzett pénzt, az elrabolt összesen 1.750.000 forintból 950.700 forintot „tapsolt” el a jelzett napon. A maradék pénz, 694.255 forint a terheltnél volt a
  12. július 15-én 16.41 órakor foganatosított elfogásakor, mégpedig a sértett fekete színű, bőrből készült övtáskájában. A megtalált pénzt kiadták a sértettnek, tehát a bűncselekménnyel okozott 1.750.000 forint kárból 694.255 forint már a nyomozás során megtérült. A terhelt édesapja
  14. 15.-én 1.000.000 forint kártérítést átutalt a sértett bankszámlájára II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
  15. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára és a
  3. b)pont
  4. ba)alpontjára hivatkozással a támadott határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [5] Indokai szerint az emberölés bűntette kísérletének vonatkozásában a bíróság bizonyítékként vette figyelembe a nyomozás során tett vallomását, ugyanakkor ezen vallomása alapján állapították meg a bűnösségét hamis vád bűntettében is. Erre tekintettel – szerinte – a bíróság hamis bizonyítékot értékelt az emberölés bűntette kísérletének tekintetében. [6] Kifogásolta továbbá, hogy a gyanúsítottkénti kihallgatása során nem volt jelen a védője. [7] Álláspontja szerint a bíróság tévesen minősítette a cselekményét emberölés bűntette kísérleteként, ezáltal törvénysértő büntetést szabott ki. Ugyanis ő csupán egy lövést adott le a sértett irányába félelemkeltés céljából, majd a sértett lendületes megiramodásától megijedve a Kúria 3.Bfv.644/2025/21-I. 5 terhelt a személygépkocsi ülésére zuhant, és ennek következtében sült el a fegyver, amely a sértett életveszélyes sérülését okozta. A véletlenül leadott lövés pedig alkalmatlan az ölési szándék megállapítására. Nem állt rendelkezésre olyan bizonyíték, amely alapján arra lehet következtetni, hogy őt a sértett életének a kioltása vezérelte. A cselekményének helyes minősítése életveszélyt okozó testi sértés bűntette és rablás bűntette lenne, ezért a vele szemben kiszabott büntetés tartama törvénysértő. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.713/2025/3. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. [9] Kifejtette, hogy a terhelt azon hivatkozása, hogy gyanúsítotti kihallgatásakor a védője nem volt jelen még valósága esetén sem alapoz meg felülvizsgálatot eredményező eljárási szabálysértést, mivel az a Be. 608. §
(1)bekezdésében taxatíve megjelölt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések között nem szerepel. Az eljárási törvény szabályainak a nyomozás során megvalósult megszegése miatt fogalmilag nincs helye felülvizsgálatnak. [10] Indokai szerint a terhelt a felülvizsgálattal elérni kívánt cél érdekében az emberölés bűntette kísérleteként minősített cselekményének más, enyhébb bűncselekményként történő minősítése érdekében, az alapügyben eljárt bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységét vitatta, az irányadó tényállásban nem szereplő, attól eltérő tényekre hivatkozott, és ezekre alapítottan vitatta ölési szándékát, amely azonban – törvényben kizártsága okán – felülvizsgálatot nem alapoz meg. [11] Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. [12] A terhelt az ügyészi nyilatkozatra tett észrevételében fenntartotta az indítványában foglaltakat. [13] Kifogásolta továbbá, hogy a Legfőbb Ügyészség a nyilatkozatát a Be. 657. §
(2)bekezdésében meghatározott határidőn túl küldte meg a Kúria részére. [14] Kifejtette, hogy a csalásként értékelt cselekményének helyes minősítése a Btk. 372. §
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő sikkasztás vétsége. Vitatta, hogy a
  1. tényállási pont szerinti Škoda Superb típusú gépkocsit pihentette volna, mivel az használatban volt. Ezen bűncselekmény helyes minősítése szerinte a Btk.
  2. §
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő jármű önkényes elvételének bűntette. A
  1. és
  2. tényállási pontban rögzített fenyegetés szerinte alkalmatlan volt az akarat hajlítására és nem volt közvetlen, így ezen cselekményének helyes minősítése a Btk.
  3. §-ába ütköző és aszerint minősülő kényszerítés bűntettének kísérlete. III. [15] A terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
  4. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [17] A Be.
  5. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Kúria 3.Bfv.644/2025/21-I. 6 [18] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [19] A terhelt a felülvizsgálati indítványában a jogerős ügydöntő határozatot kizárólag az
  1. tényállási pont tekintetében támadta – mely szerint nem állapítható meg terhére az ölési szándék – és csak e körben jelölt meg felülvizsgálati okot. Az ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében [Be.
  2. §
(3)bekezdés] ugyanakkor – a felülvizsgálati indítványhoz képest újonnan – az 1., 2., 3.,
  1. tényállási pontok minősítését is vitatta. [20] A Be.
  2. §
(5)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [21] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [22] A 2025. szeptember 1. napjától hatályos Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti új felülvizsgálati ok, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki olyan büntetést, illetve alkalmazott olyan intézkedést, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat szerint irányadó büntetési tételkerettől eltérő, törvényes büntetési tételkeretre figyelemmel aránytalanul súlyos vagy aránytalanul enyhe. [23] A terhelt a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan nyújtotta be a felülvizsgálati indítványát, azonban az indítvány tartalmilag a bűncselekmény jogi minősítését vitatja, és arra alapítja a kérelmét, hogy a helyes minősítés eltérő büntetési tételkeretet vonna maga után. [24] Ez pedig a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pont szerinti felülvizsgálati oknak feleltethető meg. [25] Ezen új felülvizsgálati ok alapján a felülvizsgálat abban az esetben is lehetséges, ha a bűncselekmény korábbi, utóbb törvénysértőnek minősített jogi minősítése helyett egy olyan törvényes minősítést kell megállapítani, amely következtében a büntetés kiszabására eltérő – a Különös Részben meghatározott – törvényes keretek között kell sort keríteni. Ez a feltétel az új felülvizsgálati ok objektív feltétele. Emellett a felülvizsgálathoz szükséges az is, hogy e törvényes minősítés alapján megállapítandó tételkerethez képest a korábban kiszabott büntetés már aránytalan is. [26] A terhelt által hivatkozott Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont szerinti esetben a továbbiakban felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a törvénysértő büntetés objektíve törvénysértő, tehát a bűncselekmény tételkereteire figyelemmel törvényesen kiszabható büntetésen kívüli, attól törvénysértő módon lefelé vagy felfelé eltérő büntetés kiszabását eredményezte. [27] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét az 5. tényállási pont vonatkozásában emberölés bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Btk.) 166. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont] megállapította. [28] A régi Btk. 166. §
(1)bekezdése szerint, aki mást megöl, emberölés bűntette miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja értelmében a büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést előre kitervelten, és nyereségvágyból követik el. [29] Az emberölés nyitott törvényi tényállás, megállapításához az alanyi oldal hiánytalan megvalósulása, az elkövetői magatartás és az eredmény között okozati összefüggés fennállása szükséges. Kúria 3.Bfv.644/2025/21-I. 7 [30] A régi Btk. 16. §-a alapján kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. [31] Felülvizsgálatban a felülbírálatnak egyaránt tárgya a tényállásszerűség és a bűnösség kérdése. [32] A tényállásszerűség az úgynevezett tárgyi okozatosság, a bűnösség pedig az úgynevezett alanyi okozatosság. A kettő együtt adja ki, hogy az elkövető tehet arról, amit a terhére róttak, amivel vádolják, mert van olyan külvilágbeli magatartása (viselkedése), ami a büntetőtörvényi tényállás szerint elkövetői magatartás (mint szükséges ismérv a tárgyi oldalon); és mert tehet az ilyen magatartás tanúsításáról. Ez utóbbi az anyagi jogi bűnösség elengedhetetlen alapja, ami az alany tudati/gondolati világával függ össze (és mint ilyen, szükséges ismérv az alanyi oldalon). A bűncselekmény hiánya pedig ezek hiányát jelenti. [33] A szándékos elkövetést illetően a felülvizsgálati indítvány vitatta a megállapított tényekből való jogkövetkeztetés helyességét. A Kúria ennek kapcsán rámutat a következőkre. [34] Az elkövető tudatának tartalma törvényi tényállási elem, az úgynevezett alanyi okozatosság: a tárgyi oldal elemeinek (elkövetési magatartás, eredmény stb.) külvilágban való megnyilvánulása, ténybelisége, és az elkövető ahhoz való akarati viszonyulása. [35] Ez a viszonyulás az elkövetőn belüli, külvilágtól elzárt. Ezért az elkövetési magatartásról (eredményről) való, a tudatban előzetesen, illetve egyidejűleg meglévő képzet mindig csak valamely, külvilágban megjelenő, illetve fizikai mérhető tényből következtetéssel ragadható meg, s mint ilyen, ténykérdés. Ebből a szándékosságra, gondatlanságra, illetve annak mikéntjére, s a bűnösségre vont következtetés jogi értékelés, ami jogkérdés. [36] A tudati – és más tények – megállapításától el kell különíteni a megállapított tények jogi értékelését, ami a valónak már elfogadott fizikai és tudati tényeknek a jogi normával történő egybevetése, a törvény szövegének való megfeleltetése. Ennek eredménye pedig már jogi fogalmak formájában jelenik meg. A kettő közti kapcsolatot az teremti meg, hogy ha az irányadó tényállás valamelyik külvilágból megjelenő tényt és abból vont ténybeli következtetést egyaránt rögzíti, és utóbbi helyes, akkor a jogi értékelésnek, s ekként a törvényi tényállás adott eleme megállapításának alapja van. [37] Jelen ügyben pedig ez a helyzet. [38] Az irányadó tényállás ugyanis egyértelműen rögzíti, hogy – a terhelt által feltöltött hirdetés valótlan tartalmú volt, hiszen a terhelt nem rendelkezett a meghirdetett járművekkel, egyáltalán nem állt szándékában gépkocsikat értékesíteni, a szándéka kizárólag arra irányult, hogy a potenciális vevők által az előlegre, a foglalóra magukkal vitt pénzt erőszakkal vagy fenyegetéssel megszerezze. – A sértett tehát autóvásárlás céljából érkezett, a terhelt szándéka viszont kizárólag a sértett által a vételárra, előlegre, foglalóra magával vitt pénz akár lőfegyverrel való megfenyegetéssel történő megszerzésére, azaz a sértett kirablására irányult. – A terhelt a kihalt helyszínre, az erdei parkolóba autóvásárlás ürügyével odacsalt sértett pénzének elrablása, fenyegetéssel való megszerzése érdekében egy Tokarev CZ-52 típusú, 7,62 x 25 mm űrméretű, gyártási szám nélküli, csehszlovák gyártmányú pisztolyt tartott magánál. – 20.30 óra körüli időben a sértett megelégelte a várakozást, átsétált az úttest átellenes oldalára, ekkor lőtt rá először a terhelt, minden előzetes szó, figyelmeztetés vagy felszólítás nélkül hátba lőtte a sértettet, akit a jobb oldalán, a lapockája felett ért a lövés. Kúria 3.Bfv.644/2025/21-I. 8 – A sértett a hátba lövése nyomán csípő-égető érzést észlelt és a vére is kiserkent, ezért szembefordult a terhelttel, aki határozottan ráfogta a pisztolyát, a lőfegyver csöve egyenesen a sértett mellkasa irányába nézett, ekkor a sértett menekülésbe kezdett, keresztülfutott az úttesten, hogy a szemközti erdőben találjon menedéket az életére törő terhelttel szemben, azonban amikor mellette haladt el, a terhelt újabb célzott lövést adott le rá, ekkor kb. 3 méterre voltak csupán egymástól, és a sértett oldalt, sréhen volt a terhelthez képest, a második lövés bementi nyílása a bal oldali csípőlapát felső éle alatt, a középső hónaljvonalban helyezkedett el, de ez a lövedék is elhagyta a sértett testét, kimeneti nyílása a has jobb oldalán helyezkedett el. – A második lövés leadása után a terhelt felszólította a sértettet, hogy az övtáskát, amiben általa tudottan a vételárra hozott pénz volt, dobja le a földre, a meglőtt, megfenyegetett sértett, hogy az életét megmentse, ennek eleget tett és kikapcsolta az övtáskáját, majd a földre hajította azt. – A terhelt a sértett pénzének megszerzése után elhajtott a helyszínről, a pénzt az övtáskában vitte magával, de indulás előtt még használhatatlanná tette a sértett gépkocsijának indítókulcsát. – A sértetten a budapesti kórházban életmentő műtétet hajtottak végre. [39] A Kúria 3/2013. BJE határozata az élet és testi épség büntetőjogi védelméről rögzíti mindazon szempontokat, amelyeket a terhelti cselekmény minősítése kapcsán szükséges vizsgálni. Ekként az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapot tisztázásánál, így annak megítélésénél, hogy az elkövető szándéka emberölésre, más élet, avagy testi épség elleni bűncselekményre irányult, jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánuló, ekként megismerhető tények elemzésének van jelentősége. [40] Az irányadó tényállásból kitűnően a terhelt először hátulról, majd szemből adott le célzott lövést a sértettre a nála lévő pénz megszerzése érdekében. [41] Az elkövetés eszközét képező pisztoly – az általános élettapasztalatok alapján – megfelelő irányítottsággal való használata elkerülhetetlenül vezet a halálos eredmény bekövetkezéséhez. [42] A terhelt a sértett hátára, majd a törzsének alsó-felső régiójára célzott lövésekkel okozta a sértett tényállásban részletezett sérüléseit, annak tudatában, hogy a célzott testtájék létfontosságú szerveket rejt. [43] Az élet kioltására alkalmas eszközzel a létfontosságú szervet rejtő testtájékra célzott lövés a tényállás szerint nem csupán az életveszély, de a halál okozására is alkalmas volt. A terhelt pedig pontosan ilyen, a halálos eredmény kialakításának lehetőségét is magában foglaló módon használta a nála lévő lőfegyvert. Ez azt jelenti, hogy a terhelt által alkalmazott két lövés mellett a sértett reálisan olyan sérülést is elszenvedhetett volna, amelynek következménye nem csak az azonnali halál beállta, hanem olyan sérülést is, amely a külső beavatkozás elmaradása esetén – ahogy jelen ügyben is – a sértett halálához vezetett volna. [44] A kérdéses eredmény elmaradásának véletlen jellege csupán annyit tesz, hogy az adott körülmények között a passzív alany nem szenvedett halált, illetve szükségszerűen a halálának bekövetkezését okozó sérülést, de mit sem változtat azon, hogy a terhelt magatartása alkalmas lett volna ilyen sérülés kiváltására. [45] A fentiek belátása nem igényel az általános élettapasztalatot meghaladó anatómiai, élettani ismereteket. Ezzel összhangban a terhelt tudatában is fel kellett merülnie, hogy a nála lévő pisztollyal a sértett hátára és törzsére célzott lövések alkalmasak a halálos eredmény előidézésére. [46] Ez a magatartás nem a rablás eszközéül szolgáló erőszak, hanem az élet kioltására alkalmas, tudatosan alkalmazott cselekmény. Kúria 3.Bfv.644/2025/21-I. 9 [47] Ezen körülményekből kizárólag az ölési szándék meglétére lehetett következtetni. A hátba, majd a törzs alsó-felső régiójába leadott lövések objektíve alkalmasak voltak az élet kioltására, amit az is igazol, hogy a sértett csak az azonnali, életmentő műtéti beavatkozásnak köszönhetően maradt életben. [48] A cselekmény eszközhasználata, lefolyása, intenzitása és célzottsága alapján a terhelt szándéka egyértelműen az élet kioltására irányult. [49] A bíróság által megállapított minősítő körülmények részben helytállóak. [50] Nem tévedett az eljárt bíróság, amikor a terhelt cselekményét nyereségvágyból elkövetettnek minősítette [régi Btk. 166. §
(2)bekezdés b) pont]. [51] Az élet elleni bűncselekmény akkor tekintendő nyereségvágyból elkövetettnek, ha az közvetlen az anyagi előny megszerzését célozza. Azok az elkövetések tartoznak elsősorban e minősített eset alá, amikor az elkövető a sértett birtokában lévő vagy rendelkezése alatt álló pénz vagy egyéb vagyontárgy megszerzésére törekszik. [52] Kétségtelen, hogy a terhelt szándéka a véghezviteli magatartás megkezdésekor a sértett pénzének a megszerzésére irányult, ez motiválta a cselekvőségét. [53] A sértett pénzének megszerzése a cselekmény kiinduló és végső célja volt. Az ölési szándék akkor alakult ki, amikor a sértett el akart távozni, és ezzel a pénz megszerzésének lehetősége meghiúsulni látszott. A terhelt ekkor a pénz megszerzése érdekében minden előzetes figyelmeztetés nélkül rálőtt a sértettre. [54] Tévedett azonban az eljárt bíróság, amikor a terhelt cselekményét előre kiterveltnek is minősítette. [55] A 3/
  1. BJE határozatban kifejtett szempontok alapján az emberölés előre kitervelten történő elkövetése feltételezi, hogy az elkövető az ölési cselekmény véghezvitelének helyét, idejét és módját átgondolja, a végrehajtást akadályozó vagy segítő tényezőket felmérje, és a lényeges előkészületi, elkövetési és az elkövetés utáni mozzanatokat figyelembe vegye. [56] Az előre kiterveltséget a tervszerű és céltudatos magatartás jellemzi. Ez az ölési cselekmény részleteinek átgondolását, viszonylag hosszabb időn át történő fontolgatását, a cselekmény elkövetési szakaszainak megfelelő mozzanatok mérlegelését jelenti. Nem feltétel azonban az említett tényezők együttes fennállása. [57] Az ölésre irányuló céltudatos törekvés az egyenes szándék meglétét tételezi fel. Az előre kitervelten elkövetés megállapítása kizárt, ha az elkövető ölési szándéka eshetőleges. [58] Nem zárja ki viszont ezt a minősítést a vagylagos terv, végrehajtási mód kialakítása. Nem szükséges az, hogy az elkövető valamennyi lehetőséget pontosan számításba vegyen, és teljes bizonyossággal, határozottsággal alakítsa ki a véghezvitel tervét. A tervszerűség megállapítható már akkor is, ha tudatilag döntő vonásaiban gondolja át, alakítja ki a végrehajtási módot. [59] Az előre kiterveltségnek nélkülözhetetlen feltétele a cselekmény elkövetésére indító és az ez ellen szóló motívumoknak az elkövető tudatában lejátszódó küzdelme, a céltudatos és tervszerű elkövetés mérlegelése, megfontolása. Mindezekhez bizonyos idő szükséges. Az emberölésre irányuló szándék kialakulásának és fejlődésének feltárása ezért a súlyosabb minősítés megállapításának fontos része. Nem lehet szó előre kitervelt elkövetésről, ha az elhatározást rövid időn belül követi a véghezvitel megkezdése. [60] A véghezvitel módjából visszamenőleg is következtetés vonható az előre kiterveltségre. Alapul szolgálhat – egyebek mellett – az előre kiterveltségre való következtetésre az is, ha az elkövető a véghezvitel után a cselekmény tényleges Kúria 3.Bfv.644/2025/21-I. 10 körülményeinek megállapítását megnehezítő, a felderítést tévútra vezetni alkalmas magatartást tanúsít. [61] Ehhez képest az előre kitervelten elkövetés nem csupán tervszerűségi, gyakorlati; hanem tudati, szándékoldali vizsgálatot is igényel. [62] Ennek elemei, hogy – az ölési szándék megvan, az ölési tudat adott, és az lesz céltudatos, ami a véghezvitelig tartó eltökélt magatartásba torkollik; – ehhez képest már nincs vívódás, latolgatás; az ölési tudat már nem csupán indító, hanem célképzet (ami azonban lehet spekulatív) is; – a kezdő és végpont között – az ölési alapszándék kialakulásától a véghezvitelig terjedő időszakban – a terhelti magatartás célt követő; – és a köztes idő legalább annyi, hogy nem lehet rögtönösnek tekinteni a végrehajtást. [63] Előre kiterveltség esetén megvan az ölési alapszándék, ami eltökéltséggé válik, s ezzel összefüggésben a véghezvitel biztonsága, eredményessége is jelentőséget kap. [64] Az emberölést elkövető nem akar hibázni; az előre kitervelten elkövető ezért tesz is. [65] A fentieket összegezve: az előre kiterveltség nem az ölési szándék átgondolását, hanem annál többet: a véghezvitel előre gondolását jelenti, miáltal viszont az ölési szándék eltökéltté válik, és éppen ebben van a veszélyessége (EBH 2013.B.7.). [66] Jelen ügyben az irányadó tényállás alapján mindez nem állapítható meg. [67] A tényállásból kitűnően: – A terhelt szándéka kizárólag a sértett által a vételárra, előlegre, foglalóra magával vitt pénz – akár lőfegyverrel való megfenyegetéssel történő – megszerzésére, azaz a sértett kirablására irányult. – A terhelt tudta, hogy a sértettnél pénz lesz a foglalóra, mivel ezt telefonon megbeszélték. – A terhelt egy Tokarev CZ-52 típusú, 7,62 x 25 mm űrméretű, gyártási szám nélküli, csehszlovák gyártmányú pisztolyt tartott magánál, amit azért vitt a sértettel való találkozóra, hogy majdani fenyegetésének nyomatékot adjon. [68] Bár a terhelt a helyszínre lőfegyvert vitt magával, annak rendeltetése nem az élet kioltása, hanem a vagyon megszerzésének potenciális biztosítása volt. A fegyver tényleges használata csak azután történt, hogy a rablási cél meghiúsulni látszott. [69] Az emberölés bűntettének megállapításához nem szükséges a cselekményt megelőző ölési szándék megléte, azaz a sértett megölésének előzetes elhatározása. A cselekmény végrehajtása során kialakuló rögtönös szándék ugyanúgy megalapozza az élet elleni bűncselekmény megállapítását, mint az előzetesen meglévő ölési szándék. [70] A terhelt az emberölés elkövetésére irányuló szándékát nem a cselekményt megelőzően, megfontolt mérlegelés eredményeként alakította ki, hanem a helyszínen, a sértett távozási szándékának felismerésekor, ezért az előre kiterveltség mint minősítő körülmény nem állapítható meg. [71] Ekként nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét az
  2. tényállási pont vonatkozásában emberölés bűntettének kísérletében megállapította, azonban ezen cselekmény helyes minősítése a régi Btk.
  3. §
(1)bekezdésében meghatározott, és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete. [72] Az előzőekben kifejtett minősítési hiba azonban nem vezetett a felrótt magatartás Különös részi törvényi tényállása szerinti jogi értékelés hibájához, hanem olyan minősítési Kúria 3.Bfv.644/2025/21-I. 11 hiba, ami nem eredményezett törvénysértő büntetést. Tekintettel arra, hogy az anyagi jogi – minősítési hiba – ellenére sem változik a halmazati büntetés, a bűnösségi kör nem szűkül ezzel. [73] A helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés nem törvénysértő, azaz, amennyiben a minősítés törvényes, és az annak alapján kiszabott büntetés is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, akkor a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti okból nincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. [74] A régi Btk. 166. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés b) pont szerint minősülő emberölés bűntette miatt a törvény tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását teszi lehetővé. [75] A régi Btk. 17. §
(1)bekezdése szerint a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. [76] A halmazati szabályokra is figyelemmel a terhelttel szemben kiszabható büntetés tételkerete 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, így a terhelttel szemben kiszabott 17 19 (kijavítva
  1. sorszámú végzéssel
  2. április 14.) év szabadságvesztés nem törvénysértő. [77] Ami az indítványnak a nyomozó hatóság eljárását sérelmező részét illeti, a következőkre mutat rá a Kúria. [78] A Be.
  3. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [79] Az indítvány nem a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti felülvizsgálati okok valamelyikét állítja, hanem a nyomozati eljárásban történt szabálysértésre utal. A nyomozati eljárás esetleges hibái vagy hiányosságai nem képezik felülvizsgálat tárgyát. Ezek relatív eljárási szabálysértések, amelyek nem tartoznak a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt és a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe. [80] Így a felülvizsgálati indítvány e részében kizárt. [81] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [82] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [83] Ezzel szemben a terhelt az indítványában a tényállás megalapozottságát támadta, amikor a tényállással ellentétesen azt állította, hogy ő csak egy lövést adott le a sértett irányába félelemkeltés céljából, majd a sértett megiramodásától megijedve a személygépkocsi ülésére zuhant, és ennek következtében sült el a fegyver, amely a sértett életveszélyes sérülését okozta. [84] Minderre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítvány e részében is törvényben kizárt. [85] A terhelt észrevételében a
  1. tényállási pontot érintően szintén a tényállás támadásán keresztül vitatta a cselekményének minősítését, amikor azt állította, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy a Škoda Superb típusú személygépkocsit pihentette volna (
  2. tényállási pont). Kúria 3.Bfv.644/2025/21-I. 12 [86] Az irányadó tényállás ezzel szemben egyértelműen tartalmazza, hogy: – A gépkocsi a megtalálásakor ránézésre nem volt beazonosítható, ugyanis nem csupán a rendszám volt rajta hamis (lopott), hanem a gépkocsit „pihentető” terhelt az első szélvédőn lévő, az alvázszámot mutató matricát is letakarta egy papírdarabbal (
  3. tényállási pont). [87] A terhelt az észrevételében a bizonyítékértékelést kifogásolta azon állításával, hogy az akarathajlításra alkalmas, közvetlen fenyegetéseket nem küldött a sértetteknek (
  4. és
  5. tényállási pont). [88] A tényállás
  6. és
  7. pontja viszont a következőket rögzíti: – A terhelt
  8. július 12-én 15.39 órakor a következő szöveges üzenetet küldte a sértettnek: „Tudjuk hol lakik! A gyereke lesz a célpont! Hívjon és hozza a pénzt, tegye ki a kocsiból és nincs gond, nem akarunk bajt!”.
  9. július 12-én 19.30 órakor a következő SMS-t küldte a terhelt: „Ha kell elraboljuk a családját! Aki a BMW-ét árulta annak is vége van már, ma letelt az ideje! Önnek csak pénzt kell hoznia és nem esik bántódása a családjának sem önnek! Ha kell elraboljuk, a pénz összege 10 millió lesz, így 5 millió. Írjon!”.
  10. július 12-én 21.00 órakor a következő SMS-t küldte a sértettnek: ,,Mikorra lesz holnapra meg a pénz?”.
  11. július 12-én 21.47 órakor a következő fenyegető SMS érkezett a terhelt által használt telefonszámról a sértett telefonjára: „Holnapra legyen pénz, különben a családját elraboljuk, írja meg mennyit tud összeszedni, 12-re ide kell érnie! Ha nem jelez maga csinálja a bajt!”. (
  12. tényállási pont) – A terhelt által SMS-ben küldött „zsarolólevelek” az alábbiak voltak: 14.13 órakor: „Hívjon fel, nem akarunk bajt azonnal, tudjuk hol lakik, nem akarunk bajt, menjenek oda ahol voltak és hívjon különben a házuknál várjuk, jöjjön vissza mert indulunk a címre és lövünk. Nem bántunk senkit, hozza a pénzt és tegye a sorompó alá hívjon.”.
  13. július 12-én 19.26 órakor: „Jó estét, jól leléptek, még egyszer mondom hozza a pénzt, mert felkeressük önöket, a társaim nem ilyen nyugodtak, kérem írjon sms-t, hogy mi van, én az önök érdekében tartom vissza a kollégákat, írjon sms-t hogy mikor hozza a pénzt, holnap írjon, mert senki nem védi meg a társaimtól, én is ideiglenesen tudom őket feltartani, írjon.”.
  14. július 12-én 19.50 órakor: „Kifigyeljük magukat, mást nem akarunk bántani Önöket sem, ha hozza a pénzt. Holnap vagy küldi valakivel megmondjuk melyik kukába tegye és nincs baj, elfelejtjük egymást, írjon.”.
  15. július 12-én 20.26 órakor: ,,1 milla holnapra és nem esik bajotok ennyit megér az életetek, különben tönkreteszünk, kicsinálunk. Már voltunk nálatok megnéztük hova kell menni, 1 milla holnapra egy megadott kukába, tudjuk a Merci rendszámát is mindent, 1 milla holnapra különben rettegés az életetek, ha megvan a lé nem kell félni békén hagyunk.” (
  16. tényállási pont). [89] A Kúria megjegyzi, hogy nyilvánvalóan alkalmas a komoly félelem kiváltására az emberélet kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével való fenyegetés. A komoly félelem kiváltására való alkalmasságát bizonyítja – mint ahogy az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában helyesen kifejtette – az is, hogy az irányadó tényállás szerint a fenyegetéseket a sértettek komolyan vették, hiszen mindketten feljelentést tettek a rendőrségen. [90] A terhelt észrevételében foglaltakra az előzőekben már kifejtettek szerint a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítvány e részében is törvényben kizárt. [91] A terhelt hivatkozása, mely szerint a bíróság hamis bizonyítékot – a gyanúsítottként tett vallomását – használt fel, az alábbiak miatt nem foghatott helyt. [92] A felülvizsgálat keretében az eljárási törvény a jogerős ítélettel szembeni jogi kifogások előterjesztésének lehetőségét biztosítja, míg a ténybeli hibák orvoslására a perújítás szolgál. Kúria 3.Bfv.644/2025/21-I. 13 [93] Nem felülvizsgálati, hanem perújítási ok tehát, ha az alapügyben – esetlegesen – hamis bizonyíték felhasználására került sor [Be.
  17. §
(1)bekezdés d) pont]. Ennek puszta állítása ráadásul önmagában a perújítás alapjaként sem szolgálhat. Perújításnak e hivatkozás mellett is csak akkor van helye, ha a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat állapította meg, vagy ilyen ügydöntő határozat meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki [Be. 637. §
(3)bekezdés a) pont]. [94] A terhelt kifogásával kapcsolatban, mely szerint a Legfőbb Ügyészség a nyilatkozatát a Be. 657. §
(2)bekezdésében meghatározott határidőn túl küldte meg, a Kúria rámutat a következőkre. [95] A Be. 657. §
(2)bekezdésében meghatározott határidő eljárási jellegű, nem pedig jogvesztő határidő, amelynek elmulasztásához a törvény jogkövetkezményeket fűz. Következésképpen az ügyészség nyilatkozatának késedelmes előterjesztése nem teszi azt joghatálytalanná. A terhelt ezen kifogása tehát alaptalan. [96] Ekként a Kúria a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [97] A döntés elvi tartalma Az emberölés bűntettének megállapításához nem szükséges a cselekményt megelőző ölési szándék megléte, azaz a sértett megölésének előzetes elhatározása. A cselekmény végrehajtása során kialakuló rögtönös szándék ugyanúgy megalapozza az élet elleni bűncselekmény megállapítását, mint az előzetesen meglévő ölési szándék. IV. [98] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [99] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. január
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.