← Magyarország

Mfv.10124/2026/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja, ha a felvetett jogkérdésben korábbi határozatában már állást foglalt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Mfv.IV.10.124/2026/

  1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Dr. Pataki Árpád bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Bors Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Bors István ügyvéd) Az alperes: alperes (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Végh Csilla Katalin kamarai jogtanácsos (cím2) A per tárgya: Rendkívüli munkaidőben végzett munka A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Mf.V.30.053/2025/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Veszprémi Törvényszék 28.M.70.057/2025/
  3. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Kúria IV.Mfv.10.124/2026/2 2 Kötelezi az alperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak – az állami adóés vámhatóság illetékbevételi számlájára – 47.096 (negyvenhétezer-kilencvenhat) forint felülvizsgálati engedélyezési illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedésétől számított
  4. napon esedékes. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Az első- és másodfokú bíróság ítélete [1] A Veszprémi Törvényszék 28.M.70.057/2025/
  5. számú ítéletével kötelezte az alperest elmaradt pihenőnapi bérpótlék jogcímén 2.354.796 forint és ezen összeg
  6. július 1-től a kifizetésig számított késedelmi kamatának, valamint 117.613 forint perköltségnek a megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest 30.514 forint perköltség megfizetésére. Kötelezte az alperest 223.912 forint eljárási illeték megfizetésére és megállapította, hogy az ezt meghaladó 58.093 forint eljárási illeték az állam terhén marad. [2] Az alperes fellebbezése alapján eljárt Győri Ítélőtábla az Mf.V.30.053/2025/
  7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és kötelezte az alperest 117.740 forint másodfokú perköltség, valamint 188.384 forint fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [3] A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. [4] Az alperes álláspontja szerint a bíróság mint jogalkalmazó szerv nem tulajdoníthat olyan értelmezést egy jogi fogalomnak, amely nyilvánvalóan nem áll összhangban a jogalkotó egyértelmű akaratával, ezért a jogerős ítélet helytelenül értelmezte és alkalmazta, így sérti az Alaptörvény XVII. cikk

(4)bekezdését, az Alaptörvény
  1. cikkét, a munka törvénykönyvéről szóló
  2. évi I. (a továbbiakban: Mt.)
  3. §-át,
  4. §-át,
  5. §-át,
  6. §-át, 143.§
(4)bekezdését, továbbá a Pp. 346. §
(4)és
(5)bekezdését. [5] Az alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét a Pp. 409. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjára alapította. [6] A perben felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét a következőkben jelölte meg: Kúria IV.Mfv.10.124/2026/2 3 [7] A jogalap tekintetében a per eldöntésének alapjául szolgáló jogkérdés leegyszerűsítve akként foglalható össze, hogy kell-e biztosítani a munkáltatónak abban az esetben is az Mt. 104. §-ában meghatározott napi pihenőidőt a munkavállaló részére, amennyiben a napi munka befejezését a következő naptári napon vagy 24 órás időtartamon belül nem követi újabb munkavégzés, mert a munkavállaló heti pihenő idejét tölti. Az alperes álláspontja szerint a perben felvetődő jogkérdés súlyára, jelentőségére utal az, hogy e tárgyban eddig csak az alperes és az alperes munkavállalói között közel 1000 per került megindításra, amely perek tárgyának összértéke a keresettel érvényesített követelések késedelmi kamat és költségek nélkül számított tőkeösszege 2 milliárd forintot meghaladó mértékű és a hivatkozott jogkérdésben folyamatosan újabb és újabb keresetek kerülnek benyújtásra. [8] Az alperes kifejtette, hogy az általános munkarend és a heti pihenőnapok nemcsak az Mt. által tételezett munkaidő-beosztási főszabály, hanem a legtöbb az Mt. hatályán kívül eső munkáltató (foglalkoztató) által alkalmazott, a hazai társadalmi és gazdasági kultúra alapvető alkotóelemét képező, a társadalom működésének egyéb rendszereit (közoktatás, szolgáltatások, hivatalos ügyintézési rend stb.) is meghatározó kategória. [9] Ezentúl hivatkozott arra is, hogy a joggyakorlat továbbfejlesztésének érdekében is lényeges a perben felvetődő jogkérdés eldöntése, az e körben követett jelenlegi bírói gyakorlat korrekciója, mivel ennek biztosítása a Kúria egyik lényeges feladata. Az alperes jogértelmezését sem a jelen ügyben eljárt bíróságok, sem más, hasonló ügyben eljárt bíróságok határozatai (pl. Debreceni Ítélőtábla Mf.I.50.026/2025/7.; Győri Ítélőtábla Mf.V.30.029/2025/5.) nem osztották, azzal ellentétesen a magyar napi és heti pihenőidő fogalmak tartalmát egy az egyben megfeleltették az Irányelv ugyanilyen elnevezésű fogalmaival és azok tartalmával. Kifejtette, hogy a jelzett bírósági határozatokban tükröződő joggyakorlat módosításra, felülvizsgálatra, fejlesztésre szorul, mivel egyértelműen megállapítható, hogy az szembehelyezkedik az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakkal. A jelenlegi bírói gyakorlat által követett jogértelmezés nem felel meg a jogszabály, az azt létrehozó jogalkotó céljával összhangban történő, illetve a józan észnek megfelelő értelmezés követelményének. Az alperes ezen álláspontját, a kialakulni látszó joggyakorlat fenntarthatatlanságát, módosításának szükségességét, egyben az ezzel ellentétes alperesi jogértelmezés megalapozottságát, a közlekedési ágazat egyes kérdéseinek rendezéséről, valamint egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló, 2025. június 19-én kihirdetett 2025. évi LV. törvény, az annak preambulumában kifejezetten rögzített szabályozási cél, illetve a jogszabályhoz fűzött indokolás egyértelműen alátámasztja. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Pp. 2026. január 1-től hatályos 406. §
(3)bekezdése értemében nincs helye felülvizsgálatnak a törvényszék hatáskörébe tartozó perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta. Ezért jelen ügyben felülvizsgálatnak csak akkor lehet helye, ha azt a Pp. 406. §
(3)bekezdés c) pontja szerint a Kúria engedélyezi. [11] Az alperes a felülvizsgálat engedélyezését a Pp. 409. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja alapján kérte. E szerint, ha felülvizsgálatnak a 407. §
  3. e)pontja alapján nincs helye, a Kúria engedélyezheti a felülvizsgálatot, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  4. a)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  5. b)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. Kúria IV.Mfv.10.124/2026/2 4 A Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján a Kúria tárgyaláson kívül, harminc napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról. A Kúria a felülvizsgálatot mérlegelési jogkörében csak olyan okból engedélyezheti, amelyre a fél az engedélyezés iránti kérelmében hivatkozik. [12] A Pp. 411. §
(2)bekezdése arról rendelkezik: a felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden, kizárólag annyiban kell megindokolni, hogy a felülvizsgálat engedélyezésére milyen okból nem került sor. A felülvizsgálat engedélyezésének indokait az érdemi határozat indokolásában kell megjelölni. [13] A Kúria 2024. évben meghozott több precedens határozatában megállapította, hogy az Mt. 104. §
(1)bekezdését olyan tartalommal kell értelmezni, amely megfelel a munkaidőszervezés egyes szempontjairól szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK Irányelv céljának és rendeltetésének, az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatala eljárásban meghozott (C-477/
  1. számú ügy) ítéletének és az Alkotmánybíróság 12/
  2. (VI. 22.) határozatában foglaltaknak. Mindezek alapján a Kúria megállapította: az alperes munkaidőbeosztása – vagyis a napi pihenőidő, heti pihenőidőt megelőző kiadásának elmaradása – jogszabálysértő {Kúria Mfv.II.10.025/2024/6., Mfv.IV.10.044/2024/6., Mfv.IV.10.053/2024/4.}. [14] Az Mfv.IV.10.044/2024/
  3. számú végzés tartalma szerint a jogellenes munkaidőbeosztás lehetséges jogkövetkezménye tekintetében irányadónak kell tekinteni a Kúria Mfv.X.10.257/2019/
  4. számú közzétett precedensképes határozatát és ennek megfelelő alkalmazásával a heti pihenőidőt megelőzően be nem osztott napi pihenőidő tartamára eső munkavégzés minősül rendkívüli munkaidőben végzett munkának és ennek az Mt.
  5. § szerint lehetséges jogkövetkezménye, meghatározott mértékű bérpótlék megfizetése merülhet fel. [15] A Kúria a jogalap tekintetében hozott döntését a továbbiakban is irányadónak tekinti, attól nem kíván eltérni. Ezt megerősítette az Mfv.V.10.014/2026/10., Mfv.II.10.024/2026/7., valamint az Mfv.IV.10.025/2026/
  6. számú ítéleteivel. Az utóbbi ítélet elvi tartalma szerint, ha a munkáltató az Mt.
  7. §
(1)bekezdését megsértve a heti pihenőidő és a szabadság megkezdésének időpontja előtt nem adta ki a napi pihenőidőt, a jogellenes munkaidő-beosztás jogkövetkezményeként a munkavállalót az Mt. 107. § a) pontja és az Mt. 143. §
(2)bekezdés a) pontja szerint ötven százalék bérpótlék illeti meg. [16] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria felülvizsgálatot a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [17] A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja, ha a felvetett jogkérdésben korábbi határozatában már állást foglalt. Záró rész Kúria IV.Mfv.10.124/2026/2 5 [18] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja értelmében 47.096 forint, amelynek viselésére a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján az alperes köteles. Tájékoztatja a bíróság az alperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-0107004409060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie; a megfizetés során közleményként fel kell tüntetni: a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának számát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [19] A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.