Pfv.21278/2025/8 – Kúria

(1)bekezdése alapján megállapított, a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe kötelezően tartozó termékekből a települési hulladékként kezelésre, illegális lerakásra, köztisztaság keretében eltávolításra kerülő hulladék évi országos mennyiségét 2022., 2023. és 2024. években. 2. A Ht. 30/C. §

(1)bekezdése alapján megállapított mennyiség alapjául szolgáló hulladékanalízist 2022.,

1. és
2. években. [2] Az alperes az adatigénylést a
3. május 30-án adott válaszában megtagadta. Közölte, hogy az
4. pontban kért adatokból a 2022-2023 évi adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
5. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
6. §

(6)bekezdése alapján nem nyilvánosak, a

1. évi adatokat pedig az adatigénylés időpontjában nem kezeli. A
2. pontban kért adatok az Infotv.
3. §

(6)bekezdésében foglaltakra tekintettel nem ismerhetők meg. A kereset és az alperes ellenkérelme [3] A felperes az előzetes adatigénylésében megjelölt következő adatok kiadásának teljesítésére kérte az alperes kötelezését: a Ht. 30/C. §

(1)bekezdése alapján megállapított, a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe kötelezően tartozó termékekből a települési hulladékként kezelésre, illegális lerakásra, köztisztaság keretében eltávolításra kerülő hulladék évi országos mennyiség 2022., 2023. és 2024. években (a továbbiakban: 1. kereset); a Ht. 30/C. §

(1)bekezdése alapján megállapított mennyiség alapjául szolgáló hulladékanalízis 2022.,

1. és
2. években (a továbbiakban:
3. kereset). [4] A keresetek jogalapjaként az Infotv.
4. §
5. és
6. pontját, a
7. §

(1)bekezdését és a 28. §

(1)bekezdését jelölte meg, valamint hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdésére. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a Ht. 30/C. §

(1)bekezdésében foglalt adatokat nem naptári évekre, hanem keresztfélévekre bontva kezeli, ezért a felperes által kért adatok nem létező adatok. Az adatigénylésben foglaltaktól eltérően nem a mennyiségi adatok alapján készíti el a hulladékanalízist, hanem – a Ht. 30/C. §

(1)Kúria IV.Pfv.21.278/2025/8 3 bekezdéséből következően – csak az elkészült hulladékanalízis alapján meghatározott becslési módszerrel állapíthatók meg a végleges becsült mennyiségi adatok. A 2022 őszétől 2023 júniusáig tartó keresztféléves időszakban elkészült hulladékanalízis adatait kezeli (3/A/1.), elkészült a szakértői becslés is (3/A/3.), és a becsült mennyiségi adatokra alapozva alkotta meg a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének

1. évi megállapításáról szóló 22/
2. (XI. 28.) EM rendeletet (a továbbiakban: 22/
3. EM rendelet); mivel azonban a kiterjesztett termékfelelőség szerinti hulladéktípusok adatait önállóan nem kezeli, emellett a kért adatok további döntéseket alapoznak meg, ezért az említett időszakra a kereset nem teljesíthető. A 2023-
4. keresztfélévekre adatokat nem gyűjtött, hulladékanalízist nem vett fel, ezen időszakra vonatkozóan adatokat nem kezel. A 2024 júniustól 2025 májusig terjedő időszakban a hulladékanalízis adatai részben készültek el (3/A/2.), a jelentés elkészítési határideje
5. november 30, ezért a mennyiségi a becslés sem készült el, a kezelt részadatok pedig a megalkotandó
6. évi díjrendeletet alapozzák meg. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a Ht. 30/C. §

(1)bekezdése alapján megállapított mennyiség alapjául szolgáló

1. ősztől
2. nyárig terjedő időszakra vonatkozó hulladékanalízis (azaz a 3/A/
3. számon csatolt irat az EPR-es települési szilárdhulladék országos vizsgálati kampányok elvégzése 2022/
4. elnevezésű összefoglaló jelentés nélkül) kiadására kötelezte azzal, hogy abból elkülöníti a kiterjesztett gyártói felelősségi körébe kötelezően tartozó termékeket (a fennmaradó hulladéktípusokra vonatkozó adatok kitakarásával), és a kiterjesztett gyártói felelősségi körébe kötelezően tartozó termékek tekintetében a települési hulladékként kezelésre, illegális lerakásra, köztisztaság keretében eltávolításra kerülő hulladékmennyiségeket szakértői becsléssel meghatározza. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint a kereset az alperes által a Ht. 30/C. §

(1)bekezdés rendelkezései szerint megalkotandó adatok kiadására irányult, amely jogszabály rendelkezései alapján az alperes köteles a kiterjesztett gyártói felelősség körébe kötelezően tartozó termékek adatainak kezelésére is. A 2022-

1. évi közérdekű adatok megismerését ezért nem akadályozhatja az a körülmény, hogy az alperes az adatok jogszabálynak megfelelő létrehozását elmulasztotta. [8] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a kereset nem utasítható el amiatt, hogy az alperes a kért adatokat nem naptári év szerint, hanem keresztféléves rendszerben kezeli. Az alperes a 3/A/
2. számon csatolt 2022-
3. évi hulladékanalízisből saját nyilatkozata szerint is képes elkülöníteni a kiterjesztett gyártói felelősség körébe kötelezően tartozó termékekre vonatkozó adatokat, ezért az alperes 2022-
4. évi hulladékanalízis kiterjesztett gyártói felelősség körébe kötelezően tartozó termékek adatainak kiadására a további termékek adatok kitakarásával köteles. Mivel a 2022-
5. nyárra vonatkozó szakértői becslésből (3/A/3.) a kiterjesztett termékkörre vonatkozó becslési módszer egyértelműen nem határozható meg, ezért az alperesnek a becslési eljárást le kell folytatnia és a végleges mennyiségeket meghatározva azokat a felperes számára ki kell adnia. [9] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a 2022-
6. keresztfélévi adatok azért nem minősíthetők a későbbi díjrendeleteket megalapozó adatnak, mert a díjrendeletek alapját évente becsült adatok képezik; a kereset nem utasítható el amiatt, mert az alperes e Kúria IV.Pfv.21.278/2025/8 4 kötelezettségét elmulasztotta, és ezért a 2022-
7. keresztfélévi adatokat a
8. évet követő, további díjrendeletekhez is felhasználta. A felperes a keresetében nem kérte az összefoglaló jelentés kiadását, ezért az alperes nem köteles a 3/A/
9. számon csatolt irat kiadására. A 2023-
10. keresztfélévi adatok kiadása iránti kereset azért alaptalan, mert a becslés és a mennyiségi adatok alapja a hulladékanalízis, amelyet az alperes ezen időszakra nem készített el, a kért adatok utólagosan nem állíthatók elő. A 2024-
11. keresztfélévekre vonatkozó hulladékanalízis adatai az Infotv.
12. §

(5)bekezdése alapján azért nem ismerhetők meg, mert a 2025-ben megalkotandó díjrendelet megalkotását alapozzák meg. [10] A felperes és az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és az alperest az 1.és

1. kereset tárgyában a következő adatok kiadására kötelezte: a
2. évi őszi és téli időszakra, valamint a
3. évi tavaszi és nyári időszakra vonatkozóan elvégzett hulladékanalízis során szakértői becsléssel megállapított hulladék országos mennyiségét tartalmazó (az elsőfokú eljárásban 3/A/
4. sz. alatt csatolt) iratból a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe kötelezően tartozó termékekből a települési hulladékként kezelésre, illegális lerakásra, köztisztaság keretében eltávolításra kerülő hulladék évi országos mennyiségét, valamint a
5. ősztől
6. nyárig terjedő időszak vonatkozásában készített hulladékanalízisből a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe kötelezően tartozó termékekre vonatkozó adatokat. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. [11] A jogerős ítélet indokai szerint a felperes előzetes adatmegismerés iránti kérelem kellően pontos volt, az a Ht. 30/C. §

(1)bekezdésében foglalt adatok kiadására irányult, az adatigénylésből egyértelműen megállapítható a kiadni kért adatkör. Rámutatott, hogy az adatigénylés teljesíthetősége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az alperes az adatokat nem naptári év szerint, hanem keresztfélévenként kezeli. [12] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy mivel az alperes nem kötelezhető nem létező adat létrehozására, ezért arra sem, hogy szakértői becsléssel meghatározza a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe kötelezően tartozó termékek tekintetében a települési hulladékként kezelésre, illegális lerakásra, köztisztaság keretében eltávolításra kerülő hulladékmennyiségeket 2022 őszétől 2023 nyárig terjedő időszakra. Tekintettel azonban arra, hogy a 22/

1. EM rendelet megalkotása során az alperes is a 3/A/
2. számon csatolt
3. keresztfélévi szakértői becslés adataiból indult ki, amely irat tartalmazza a meghatározott hulladékfajtákra a mennyiségi adatokat, ezért megállapítható, hogy az alperes az említett iratban a kért adatokat kezeli. Ezen iratból – az adatelvre tekintettel – az alperes a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe kötelezően tartozó termékekből a települési hulladékként kezelésre, illegális lerakásra, köztisztaság keretében eltávolításra kerülő hulladék évi országos mennyiségére vonatkozó adatok kiadására köteles. [13] A másodfokú bíróság megállapítása szerint a
4. őszi és
5. nyári hulladékanalízis (3/A/1.), valamint az ezen analízisen alapuló szakértői becslés (3/A/3.) felhasználásával az alperes már megalkotta a 22/
6. EM rendeletet, ezért ezen adatok megismerése az Infotv.
7. §

(5)bekezdése alapján nem, kizárólag az Infotv. 27. §

(6)bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. Jelen esetben a nyilvánosság korlátozása azért nem indokolt, mert a 22/

1. EM rendelet bárki számára megismerhető, ezért abból – a hulladékanalízis és a rendeletalkotás között fennálló összefüggés esetén – a hulladékanalízis adataira is következtetés vonható le; a hulladékanalízis és a díjrendelet közötti összefüggés hiánya pedig kizárja a döntést megalapozó adatokra történő hivatkozás helyességét, ezért az Infotv.
2. §

(6)bekezdésének alkalmazása fel sem merülhet. Ebből következően nem állapítható meg, hogy a kért adatok megismerésének korlátozásához nagyobb érdek fűződne, mint az adatok nyilvánosságához. Kúria IV.Pfv.21.278/2025/8 5 [14] A másodfokú bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság ezt meghaladóan a keresetet helytállóan utasította el. A 2024. év második félévére vonatkozó adatok felhasználásával az alperes még nem alkotott rendeletet, ezért ezek tekintetében az Infotv. 27. §

(5)bekezdésében írt feltételek fennállnak: az Alkotmánybíróság által kimunkált úgynevezett „négyfokú teszt” alapján – a díjak meghatározása tárgyában a rendelet megalkotását megelőzően – kellő érdek fűződik a nyilvánosság korlátozásához, e tekintetben szükséges az adatmegismerési igény megtagadása. A 2024. évre vonatkozó, a Ht. 30/C. §

(1)bekezdése szerinti mennyiségi adatok pedig nem létező adatok, amelyek kiadására az alperes szintén nem kötelezhető, ezért az Infotv. 27. §

(5)bekezdésének alkalmazása fel sem merült. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [15] A jogerős ítélettel szemben a felperes és az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. [16] A felperes a felülvizsgálati kérelemben a jogerős ítélet részben – keresetet elutasító rendelkezése hatályon kívül helyezését és az alperes kötelezését kérte a 2024. második félévre vonatkozó létező, a hulladékanalízis adatainak kiadására is. [17] Megsértett jogszabályként az Infotv. 27. §

(5)bekezdését jelölte meg. Arra is hivatkozott, hogy a jogerős ítélet nem áll összhangban az Alaptörvény I. cikk

(3)bekezdésével, a VI. cikk

(3)bekezdésével, a

1. és
2. cikkével, valamint a C) cikk

(1)bekezdésével és a T) cikkel sem. [18] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a másodfokú bíróság elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy az alperes az Infotv. 27. §

(5)bekezdésén alapuló megtagadási okra hivatkozása során elvégezte-e az érdekmérlegelést. Az alperes kötelezettsége lett volna – az Alkotmánybíróság 4/

1. (I. 22.) AB határozata (a továbbiakban: Abh1) indokaira is tekintettel – annak előadása, hogy milyen okból és ismérvek mentén fűződik nagyobb érdek a megismerhetőség kizárásához, mint az információszabadság érvényesüléséhez, amely kötelezettségét elmulasztotta. A nyilvánosság korlátozásához fűződő indokok hiányában a megtagadási okra történő hivatkozás formális marad, ami az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján {3069/
2. (VII. 16.) AB határozat (a továbbiakban: Abh2), 5/
3. (II. 14.) AB határozat} nem fogadható el. [19] Állította, hogy az Alaptörvény
4. és
5. cikkével, valamint a C) cikk

(1)bekezdésével és a T) cikkel ellentétes, hogy a másodfokú bíróság az Infotv. 27. §

(5)bekezdésében foglalt követelményekkel szemben az érdekmérlegelési kötelezettséget alaptörvény-ellenesen kivonta a vizsgálat köréből, ezáltal az Infotv. 27. §

(5)bekezdésének rendelkezéseit az alkotmánybírósági gyakorlatra hivatkozással szűkítette. [20] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben a jogerős ítélet – keresetnek helyt adó rendelkezése – hatályon kívül helyezését és e körben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. [21] Megsértett jogszabályként az Infotv. 27. §

(5)-

(6)bekezdésére, a 31. §

(2)és

(7)bekezdésére, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(2)bekezdésére hivatkozott. Állította, hogy a jogerős ítélet indokolás nélkül tért el a Kúria precedens határozatától. [22] A felülvizsgálti kérelem indokai szerint a másodfokú bíróság eljárása során megsértette a Pp. 383. §

(2)bekezdését, mert az elsőfokú ítélet keresetnek helyt adó Kúria IV.Pfv.21.278/2025/8 6 rendelkezését megváltoztatva a keresetet el kellett volna utasítania. A felperes a Ht. 30/C. §

(1)és

(3)bekezdésének téves értelmezése alapján következtetett arra, hogy a becsült adatok mellett végleges mennyiségi adatokkal is rendelkeznie kell, az ellenkérelmét követően változtatta meg a keresetet akként, hogy a becsült és csak részlegesen rendelkezésre álló adatokat is elfogadja a kereset teljesítéseként. [23] Érvelése szerint a felperes a Ht. 30/C. §-ában foglalt adatkörtől tudatosan eltérve kérte a végleges mennyiségi adatok kiadását, amelyet alátámaszt a felperes tárgyaláson előadott nyilatkozata („becslési eljárás alapján kialakított adatokkal is megelégszünk”; „az 1. számú kereseti kérelem valóban eltér a törvény szó szerinti szövegezésétől annyiban, hogy a szakértői becslési módra nem utal, de ezen a jogszabályhelyen kívül a 30/C.§

(3)bekezdése is arra enged következtetni, hogy a becsült adatokon túl az alperesnek végleges adatok is vannak birtokában és ezek tekintetében beszámolási kötelezettsége is van, ezért fogalmaztuk meg így ezt a kereseti pontot”). Ezért a jogerős ítélet indokaitól eltérően nem annak van jelentősége, hogy az adatigénylés nem volt kellően pontos, vagy egyértelmű; ehelyett jelentősége annak van és a védekezése is arra irányult, hogy a felperes a végleges és az egész naptári évekre vonatkozó mennyiségi adatok kiadását kérte, amelyeket nem kezeli. [24] Hangsúlyozta, hogy mivel a perben arról kellett volna állást foglalni, hogy a pert megelőző adatigénylést jogszerűen tagadta-e meg, a pert megelőzően pedig a felperes nem a becsült, hanem attól eltérő, végleges mennyiségi adatok kiadását kérte, ezért az adatigénylés 1. pontjában foglalt adatok kiadása iránti keresetet az eljárt bíróságoknak el kellett volna utasítania, az ezzel ellentétes jogerős ítélet sérti az Infotv. 31. §

(7)bekezdését. [25] Az alperes állította, hogy a másodfokú bíróság az Infotv. 27. §

(6)bekezdését megsértve hagyta figyelmen kívül, hogy az Abh

1. indokai szerint a döntés megalapozását szolgáló adatok esetében a „közérdek-teszt” a szabályozás jellegéből fakadóan eltérő tartalmú, mint az egyéb közérdekű, illetőleg közérdekből nyilvános adatok esetében: itt ugyanis az adatkezelőnek nem kell az arányosság körében vizsgálatot folytatnia, és ennek megfelelően nem kell azt bemutatnia, hogy a kért adat nyilvánosságához vagy a megjelölt érték védelmét szolgáló elzárásához fűződik-e nagyobb társadalmi érdek. [26] Vitatta a másodfokú bíróságnak azt a megállapítását, amely szerint ez az értelmezés kizárólag az Infotv.
2. §

(5)bekezdése szerinti adatokra vonatkoztatható. Az Alkotmánybíróság következetes joggyakorlata {Abh2, Indokolás [43]–[46]} szerint közérdekű-tesztként kizárólag az úgynevezett „négy lépcsős teszt” elvégzését követően adható ki a döntést megalapozó adatok esetén. Az Abh2 azonban nem utal arra, hogy az adatkezelőknek a korlátozás arányosságát vizsgálnia kellene. Ezért csak azt kellett bemutatnia, hogy a mennyiségi adatok milyen további jövőbeli döntések megalapozását szolgálják. [27] Felülvizsgálati álláspontja szerint az elsőfokú eljárás során a „négy lépcsős teszt” valamennyi elemére nyilatkozatot tett: 1. bemutatta, hogy a 2022-2023. időszakra vonatkozó hulladékanalízis, és becslés az Infotv. 27. §

(6)bekezdésének első fordulata körében a Ht. 47/A. §-a szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

1. évi díjrendeletre vonatkozó díjjavaslatához, valamint a
2. évi díjrendelethez is szükséges;
3. nem kívánt egész dokumentumot megismerhetetlenné tenni;
4. nem hivatkozott kényelmi szempontokra;
5. tartalmi indokolást is adott: az egyes hulladékfajták mennyiségi adatai az ezen hulladékok kezelési költségeinek allokációjához, a költségek pedig a díjak meghatározásához szükségesek. [28] Állította, hogy a másodfokú bíróság – az alapjogkorlátozás szükségességének vizsgálatával – olyan szempontokat is értékelt, amelyek nem részei a közérdek-tesztnek. Iratellenes a másodfokú bíróságnak az a következtetése, amely szerint a díjrendelet adataiból Kúria IV.Pfv.21.278/2025/8 7 következtetést lehetne levonni a mennyiségi adatokra, ehelyett legfeljebb a díjrendelet alapjául szolgáló költségekre lehet következtetni. [29] Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet indokolás nélkül tért el a Kúria Pfv.IV.20.853/2025/
6. számú ítéletében foglalt azon jogértelmezéstől, amely szerint „alappal tagadta meg a további döntések megalapozását szolgáló, azonban arra önmagában alkalmatlan belső munkaanyagból a mennyiségi adatok nyilvánosságra hozatalát. A felülvizsgálat tárgyát képező mennyiségi adatok ugyanis olyan részadatok, amelyekből kiindulva – a jogszabályi kötelezettsége ellenére – a valós tényeket tükröző jelentés nem készíthető el, a részadatok nyilvánosságra kerülése pedig sértené a befolyástól mentes, különböző szempontok mérlegelését lehetővé tévő döntéshozatali folyamatot.” [30] A felperes és az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet ellenérdekű fél által támadott rendelkezése hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [31] A felperes és az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [32] A felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp.
7. §

(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelmek korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérését. [33] Az alperes felülvizsgálati kérelmében anyagi és eljárásjogi jogszabályok megsértését is állította. Több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozó felülvizsgálati kérelemnek valamennyi hivatkozás tekintetében rendelkeznie kell a Pp. 413. §

(1)bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott, egymással szoros logikai és perjogi kapcsolatban álló kötelező tartalmi kellékekkel (Kúria Pfv.I.21.083/2019/12., Pfv.IV.20.035/2023/7., Pfv.IV.21.296/2024/5., Pfv.IV.21.287/2025/5.), ellenkező esetben a tartalmában fogyatékos felülvizsgálati kérelmet – vonatkozó részében – a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. [34] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja, a megjelölt jogszabálysértés miért hatott ki az ügy érdemi elbírálására. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. A Kúria érdemben csak azokat a hivatkozásokat vizsgálhatja, amelyek tartalmazzák a megsértett jogszabályhely megjelölését és a jogszabálysértés körülírását is (Kúria Pfv.I.20.174/2024/13., Mfv.II.10.045/2024/4., Gfv.III.30.084/2024/4., Pfv.IV.22.302/2011/5., Pfv.V.21.139/2023/7., Gfv.VII.30.002/2020/12., Mfv.X.10.012/2020/4.). Ennek azért van jelentősége, mert az alperes felülvizsgálati kérelme ezeknek a jogszabályi feltételeknek részben felel meg a következők miatt. [35] Az alperesnek a keresetek pontatlansága, illetve azok meg nem engedett megváltoztatása tárgyában előadott hivatkozása nem tartalmazza a szükséges tartalmi elemeket, mivel erre vonatkozóan megsértett anyagi, eljárásjogi jogszabályt nem jelölt meg. Kúria IV.Pfv.21.278/2025/8 8 A megjelölt jogszabályok [Pp. 383. §

(2)bekezdése, Infotv. 31. §

(2)és

(7)bekezdése] ugyanis nem a határozott keresetettel szembeni követelményt és a kereset megváltoztatásának feltételeit szabályozzák. A Ht. 30/C. §

(1)bekezdését ugyan megjelölte az alperes, azt azonban nem fejtette ki, hogy mivel e jogszabály tartalmazza a „szakértői becslést”, és a felperes a jogalap körében, az Infotv. szerinti adatigénylése tárgyában erre a jogszabályra hivatkozott, miért sérti a jogerős ítélet e körben ezt a jogszabályt. Ezért a Kúria ezeket a hivatkozásokat – annak hiányos tartalma miatt – nem vizsgálta (vizsgálhatta). [36] A Kúriának az alperes felülvizsgálati kérelme alapján azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a megjelölt jogszabályokat [Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdés] sértve ítéltee meg, hogy az 2022-2023. keresztfélévi becsült hulladékmennyiségi adatok és a hulladékanalízis adatainak megismerése az alperes által előadott megtagadási ok alapján nem korlátozható. [37] A másodfokú bíróság helytállóan indult ki abból, hogy a felperes keresete az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdésében védett alapjogot (információszabadság) érinti. Az Alaptörvény

1. cikke alapján a bíróságnak a jogszabályok által kijelölt értelmezési kereteken belül kell azonosítaniuk az eléjük kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, valamint a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmezniük {3112/
2. (III. 23.) AB határozat, Indokolás [25], 3353/
3. (X. 8.) AB határozat, Indokolás [47]}. Ezért a Kúriának az Infotv. vizsgált rendelkezéseinek értelmezése során az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszert kell alkalmaznia. [38] Az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű {34/
4. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 185, megerősítve: 13/
5. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [27]}. [39] A felülvizsgálati eljárásban nem vitatott, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv, és kezeli a jogerős ítélet rendelkező részében az adatigény teljesítéseként meghatározott közérdekű adatokat. [40] Az Infotv.
6. §

(5)bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. [41] Az Infotv. 27. §

(6)bekezdése értelmében a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az

(5)bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése, illetve egyes bírósági eljárásokban való részvétele során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. [42] Az Alkotmánybíróság másodfokú bíróság által ismertetett – és helyes alkalmazott – gyakorlata szerint az információszabadság az Alaptörvény I. cikk

(3)bekezdése szerint korlátozható. Az alapjogi gyakorlat következetes abban is, hogy a korlátozásra formailag csak törvényben, tartalmilag pedig csak akkor kerülhet sor, ha másik alapjog vagy alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja {Abh1., Indokolás [70]}. [43] Az Alkotmánybíróság az információszabadság korlátozhatóságával kapcsolatos gyakorlata során rámutatott, hogy az információszabadság korlátozhatóságának kereteit – az Alaptörvény I. cikk

(3)bekezdésére figyelemmel – az Infotv. pontosítja, amely három kategóriát ismer el:

1. a)a minősített adat;
2. b)a döntés megalapozását szolgáló adat [Infotv. 27. § Kúria IV.Pfv.21.278/2025/8 9

(5)és

(6)bekezdés]; és c) a külön törvény szerinti elzárás [Infotv. 27. §

(2)bekezdés]. Azonban az adatok zártsága egyik esetben sem automatikusan, a törvény erejénél fogva áll be; az mindig az adatkezelő döntésének közbejöttét igényli. Az információszabadság korlátozása nem lehetséges formai alapokon, vagyis bizonyítani kell, hogy a kért adat nyilvánossága – ténylegesen – sértené az alkotmányosan elismerhető korlátozási kategóriákat. {3/

1. (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [57]}. [44] Ezért az alperes felülvizsgálati állításával szemben a másodfokú bíróság annak vizsgálatával nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt anyagi jogszabályokat, hogy a kért adatok nyilvánoságához, vagy a megjelölt adatok elzárásához fűződik-e nagyobb társadalmi érdek, éppen ellenkezőleg: az Alkotmánybíróság szempontrendszere alapján vizsgálta a keresetben megjelölt adatok megismerhetőségének korlátozását. A Kúria egyetért a másodfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy önmagában az adat döntést megalapozó minősége sem jelenti kényszerítően az adatok nyilvánosságtól való elzárását, és ebben az esetben is szükséges az úgynevezett „közérdek-teszt” elvégzése azzal, hogy az az Abh1 [88] bekezdése alapján az a szükségesség oldalán folytatható le (Kúria Pfv.IV.20.853/2025/7.). Az alperes arra ugyanis megalapozatlanul hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság nem szükségességi, hanem arányossági vizsgálatot végzett, konkrétan nem jelölte meg, hogy állítása szerint a díjrendeletek díjai és a 2022 őszi és a 2023 nyári hulladékanalízis közötti kapcsolat miért nem tartozik a szükségesség körébe. [45] Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy döntés megalapozását szolgáló adat megismerése milyen feltételek mellett tagadható meg és összegezte az ilyen adatok megismerhetőségével kapcsolatos szempontokat. Ez a másodfokú bíróság által is helyesen alkalmazott négylépcsős ún. „közérdekű teszt”:
2. a döntés megalapozását szolgáló adatnak konkrét döntéshozatali eljáráshoz kell kapcsolódnia.
3. A dokumentum egésze, tartalmától függetlenül nem minősíthető döntést megalapozó adatnak.
4. Az adatkezelő nem hivatkozhat ún. „kényelmi” szempontokra.
5. Az adatigénylést elutasító döntést tartalmilag indokolni kell, és az eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát az adatigénylés tárgyát képező dokumentum alapján egyaránt vizsgálnia kell {3063/
6. (II. 16.) AB határozat, Indokolás [21], 3486/
7. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [23]}. [46] A Kúria megállapítása szerint a teszt első eleme (a döntés megalapozását szolgáló adatnak konkrét döntéshozatali eljáráshoz kell kapcsolódnia) teljesült. Az alperes előadta, hogy a 2022-
8. keresztfélévi hulladékanalízis, valamint ezen analízisen alapuló szakértői becslés felhasználásával a becsült mennyiségi adatok alapján a 22/
9. EM rendeletet ugyan már megalkotta, de ugyanezek az adatok alapozzák meg a további döntését, a
10. évi díjrendeletet megalkotását, továbbá a Ht. 47/A. §-ában foglaltak alapján a Közműszabályozási Hivatal eljárását. [47] A teszt második elemeként az adatelv is teljesült, mert az alperes nem kívánt egész dokumentumot megismerhetetlenné tenni, a nyilatkozata a „mennyiségileg definiált adatokat” érintette (8.P.21.899/2025/3.). [48] A teszt harmadik elemére, a „kényelmi szempontokra” a felek nem hivatkoztak, ezért annak vizsgálata szükségtelen volt. [49] A teszt negyedik eleme szerint tartalmilag indokolni kell az adatigénylést elutasító döntést. [50] Az Alkotmánybíróság a „döntés megalapozását szolgáló (korábban: döntéselőkészítő) adatok körében már kimondta, hogy »garanciális intézménye a köztisztviselői munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a köztisztviselők döntés-előkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik. Ezért az Kúria IV.Pfv.21.278/2025/8 10 aktanyilvánosság a közbülső munkaanyagokra nem, hanem csak a végeredményre vonatkozik. A nyilvánosság korlátozásának célja, hogy a résztvevők szabadon és részletekbe menően vitázhassanak az egyes előterjesztésekről és az ülésen felmerülő politikai, gazdasági, társadalmi kérdésekről. {34/
11. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 190–191.], 32/
12. (VII. 13.) AB határozat, ABH 2006, 430, 441–442, megerősítve 21/
13. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [43]}. Ebből következően a döntés megalapozását szolgáló adatok esetén azt kell mérlegelni, hogy a közfeladatot ellátó szervek zavartalan működéséhez fűződő közérdeket, vagy a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjogot kell-e előtérbe helyezni. [51] Jelen perben az alperes e tekintetben azt adta elő, hogy a „mennyiségi adatok a költségallokáció meghatározásához szükségesek és végeredményben ez fogja adni az egyes díjrendeletek alapját is”. A másodfokú bíróság elvégezte az alperes védekezésének az értékelését. A szükségesség mérlegelése során helytállóan indult ki abból, hogy nem elegendő formálisan hivatkozni az adat döntést megalapozó jellegére, azt valamilyen – a bíróság által felülvizsgálható módon – indokolni, igazolni is kell, és az eljáró bíróságnak »az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell« […].” {Abh2, Indokolás [43]–[46]}, [52] A Kúria egyetért a másodfokú bíróság ennek körében kifejtett jogértelmezésével és az ezen alapuló érdemi döntésével {jogerős ítélet [60] bekezdés}. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az alperes a rendelkezésére álló hulladákanalízis és a becsült mennyiségi adatok alapján a 22/
14. EM rendeletet már megalkotta, e jogszabály alapján a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak bárki számára megismerhetők, ezért – az alperes érvelésének helytállósága esetén – önmagában ez a rendelet magában hordozza a mennyiségi adatokra és az analízis adataira történő következtetés lehetőségét. Az alperes védekezésében előadott körülmények alapján azonban – az adatok alapján már megalkotott 22/
15. EM rendeletre is tekintettel – nem állapítható meg, hogy a szóban forgó közérdekű adatok megismerése a további díjrendeletek megalkotását, azaz a további döntések megalkotását mennyiben befolyásolhatnák, mely okok miatt és miként hiúsítanák meg a döntés hatékony végrehajtását vagy lehetetlenítené el az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát. Ezért az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet keresetnek helyt adó rendelkezése sérti az Infotv.
16. §

(6)bekezdését. [53] A Kúria megállapítása szerint a másodfokú bíróság az Infotv. fenti rendelkezésének értelmezése során nem tért el a Kúria Pfv.IV.20.853/2025/

1. számú határozatában foglalt jogértelmezéstől. A Kúria ebben a precedens határozatában ugyanis nem a Ht. 30/C. §-ában írt adatok megismerhetőségének a korlátozását értelmezte. Az eltérés körében ugyan nem feltétel a teljes tényállás-azonosság, helyette az érintett határozatoknak az általuk elbírált tény- és jogkérdésekre vonatkozó lényegi összevethetősége az, ami megkövetelhető, azonban e tekintetben hiányzik az az elvárás, hogy az ugyanazt a jogkérdést vesse fel a vizsgált ügy {Jpe.I.60.005/2021/5., Indokolás [30]; Jpe.II.60.030/2022/8., Indokolás [43]; Jpe.II.60.072/2023/13., Indokolás [50]} ezért hiányzik az ügyek összevethetőségének a feltétele. [54] A Kúriának a felperes felülvizsgálati kérelme alapján azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a
2. második félévre vonatkozó, létező hulladékanalízis adatainak kiadására irányuló keresetet az Infotv.
3. §

(5)bekezdésének megsértésével utasította-e el. [55] Az Alkotmánybíróság értelmezése {Abh2, Indokolás [40] bekezdés} szerint az Infotv. 27. §

(5)–

(6)bekezdései a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat nyilvánosság elől történő elzárásáról rendelkeznek az adat keletkezésétől Kúria IV.Pfv.21.278/2025/8 11 számított tíz évig. E lehetőség azonban nem jelent egyben kötelezettséget is: egyrészt a döntés meghozatalát megelőzően is engedélyezhető az adathoz való hozzáférés az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével (Kúria Pfv.IV.21.210/2025/5.) [56] A felperes felülvizsgálati érvelésével szemben a másodfokú bíróság az érdekmérlegelési kötelezettséget nem vonta ki a vizsgálat köréből, mivel kifejezetten az Alkotmánybíróság által kimunkált úgynevezett „négyfokú teszt” alapján végzett vizsgálat alapján értett egyet az elsőfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy az alperes a

1. második félév rendelkezésre álló hulladákanalízis adatai kiadását alappal tagadta meg. A felperes felülvizsgálati állításával szemben az alperes az ennek elvégzéséhez szükséges tényállítását a perfelvétel során kellő indokkal alátámasztva elő is adta: nyilatkozata szerint a „következő időszak 2024 júniusától 2025 májusáig tart, e tekintetben félkész adatokat kezelünk, a hulladékanalízis tekintetében, ebből következően becsléseink sincsenek” (8.P.21.899/2025/3.). Ebből következően a felperes felülvizsgálati kérelmének tárgyát képező mennyiségi adatok nem a teljes 2024-2025 keresztfélévi adatok, hanem olyan részadatok, amelyekből kiindulva a becslés még nem készült el. Mivel ez az adat nem létezik, annak kiadására az alperes nem kötelezhető. [57] A másodfokú bíróság a Kúria precedens határozataiban kifejtett jogértelmezését alkalmazva helytállóan állapította meg, hogy az adatkezelőtől csak létező és általa kezelt adatok kiadása kérhető, azaz új minőségű adat létrehozására nem lehet kötelezni (Kúria Pfv.IV.21.060/2023/7., Pfv.IV.21.767/2019/6., Pfv.IV.20.663/2015/4., Pfv.IV.20.543/2016/4.). Az Infotv. vizsgált rendelkezésének értelmezése körében ugyanis annak nincs jelentősége, hogy a jogszabály (Ht.) kötelező jelleggel utal ezek létrehozására. Új minőségű adat létrehozására az adatkezelő az Infotv. alapján akkor sem kötelezhető, ha azzal más jogszabály alapján már rendelkeznie kellene. [58] A Kúria egyetért a másodfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy a részadatok nyilvánosságra kerülése sértené a befolyástól mentes, különböző szempontok mérlegelését lehetővé tevő döntéshozatali folyamatot. [59] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság nem sértette a felülvizsgálati kérelmekben megjelölt jogszabályokat és jogkérdésben nem tért el a Kúria közzétett határozatától, ezért a jogerős ítéletet a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [60] Az adatkezelőtől csak létező és általa kezelt adatok kiadása kérhető. Új minőségű adat létrehozására az adatkezelő az Infotv. alapján akkor sem kötelezhető, ha azzal más jogszabály alapján már rendelkeznie kellene. Záró rész [61] A felperes és az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos, ezért a Kúria a Pp. 83. §

(2)bekezdése alapján akként határozott, hogy egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére. Kúria IV.Pfv.21.278/2025/8 12 [62] Az eljárás az 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [63] A Kúria a felperes és az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [64] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,

1. március
2. Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró