Bf.368/2022/10 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(2)bekezdés a) alpontja szerint minősülő kábítószerkereskedelem bűntettében, ezért őt 3 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, míg a Terhelt4 IV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.368/2022/10. 2 176. §

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettében, ezért őt 2 év börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre ítélte, melynek a végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. [2] A bíróság megállapította, hogy a III.r. és a IV.r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, továbbá az őrizetben és bűnügyi felügyeletben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte azzal, hogy egynapi szabadságvesztésnek négy nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. Ezenkívül kötelezte a bűnösnek kimondott vádlottakat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [3] A kihirdetett ítélettel szemben az ügyész a III.r. és IV.r. vádlott terhére súlyosításért – a III.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamának felemelése és ehhez igazodó közügyektől eltiltás kiszabása miatt, míg a IV.r. vádlott esetében a szabadságvesztés büntetés végrehajtása felfüggesztésének mellőzése, börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és ehhez igazodó közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása végett – jelentett be fellebbezést, míg a III.r. vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.604/2022/11. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, azzal, hogy a III.r. vádlott vonatkozásában pénzbüntetés kiszabását is indítványozta. Kiemelte, hogy a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján – figyelemmel a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján – a felülbírálat korlátozott. [5] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, így törvényesen járt el, amikor elfogadta a III.r. és a IV.r. vádlott beismerő vallomását, továbbá a megállapított tényállás alapján a bűnösségére levont következtetés és a cselekmény minősítése is törvényes. [6] Az ügyészség kifejtette, hogy az eljáró bíró a vádlottak bűnügyi nyilvántartási adatainak bírósági iratokból való ismertetésével a Be. 693. §

(2)bekezdésében foglalt eljárási szabályt megsértette, mivel egyéb ügyiratok, így a bűnügyi nyilvántartás adatainak ismertetése az előkészítő ülésen lefolytatható lehetséges (korlátozott) bizonyítási cselekmények között az eljárási törvényben nincs nevesítve, így a fenti iratok előkészítő ülésen történt ismertetésére nem kerülhetett volna sor. Ezen eljárási szabálysértés azonban az eljárás lefolytatására lényeges hatással nem volt, így hatályon kívül helyezést sem eredményezhet. [7] Kifejtette, hogy a büntetéskiszabási körülményeket a törvényszék helyesen vette számba, azonban az általa számba vett bűnösségi körülményeket nem a valós súlyuknak megfelelően értékelte, így a vádlottakkal szemben eltúlzottan enyhe büntetést szabott ki. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.368/2022/

1. 3 Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések lényegében figyelmen kívül hagyják a vádlottak terhére róható súlyosító körülményeket, így alkalmatlanok a Btk.
2. §-ában meghatározott – különösen generális prevenciós – büntetési célok elérésére. [8] Részletezte, hogy a törvényszék mindkét vádlott vonatkozásában figyelmen kívül hagyta az eljárás tárgyát képező egészséget veszélyeztető bűncselekmények ítélkezési gyakorlat szerinti elszaporodottságát, a társtettesi elkövetést. Nyomatékosította, hogy a bűncselekmény elkövetésétől eltelt idő a III.r. vádlott tekintetében a büntetési tétel alsó határát el sem éri, így az időmúlás nyomatéka csekély. Utalt arra, hogy a IV.r. vádlott esetében a büntetés kiszabása során az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a terhelt kedvezőtlen előéletét, kábítószer-fogyasztó életmódját, a társas elkövetést és az elszaporodottságot. Álláspontja szerint a IV.r. vádlottal szemben a büntetési célok kizárólag tényleges szabadságelvonással eljáró, a büntetési tétel alsó határát csekély mértékben meghaladó börtönbüntetés kiszabásával érhetők el, mert az igazodik megfelelően a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához és az elkövető társadalomra veszélyességéhez. [9] Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a III.r. vádlott jövedelme megfelelő alapot ad a pénzbüntetés kiszabására, figyelemmel arra, hogy szakácsként dolgozik, melyből napi 15.000,- Ft jövedelemre tesz szert. Az ügyészség valószínűsítette, hogy ez havi bontásban – heti öt munkanappal számolva – 300.000.- Ft-ot jelent, ami megfelelő alapot ad a pénzbüntetés kiszabására. Utalt arra, hogy a havi jövedelem alacsonyabb mértékére figyelemmel e körben méltányosság a pénzbüntetésre vonatkozó részletfizetés engedélyezésével biztosítható. [10] Mindezek alapján indítványozta, hogy a másodfokú bíróság akként változtassa meg a törvényszék ítéletét, hogy a Terhelt3 III.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést lényeges tartamban súlyosítsa és a Btk.
3. §

(2)bekezdése alapján ítélje pénzbüntetésre is, míg a Terhelt4 IV.r. vádlottal szemben kiszabott börtönbüntetés tartamát emelje fel, a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésére vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzze és IV.r. vádlottal szemben szabjon ki közügyektől eltiltás mellékbüntetést, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [11] A III.r. vádlott védője a bejelentett fellebbezés írásban benyújtott indokolásában a büntetéskiszabás körében kifejtette, hogy a legfontosabb enyhítő körülményt, azaz a kábítószer tiszta hatóanyag tartalmát nem értékelte a bíróság a III.r. vádlott javára. Előadta, hogy a III.r. vádlottól lefoglalt kábítószer tiszta hatóanyag tartalma még abban az esetben is csak a csekély mennyiség felső határának 80%-a, amennyiben a nála a házkutatás során megtalált kábítószer és az értékesítésre átvett összes kábítószer tiszta hatóanyag tartalmát összeadjuk. Hivatkozott a Debreceni Törvényszék 14.B.3702021/

1. számú és Bf.II.250/2022/
2. számú határozataira, egyúttal indítványozta a III.r. vádlottal szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása útján a büntetés enyhítését. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.368/2022/
3. 4 [12] A IV.r. vádlott védője beadványában az ügyészi indítvány elutasítását és a törvényszék ítéletének helybenhagyását indítványozta. A IV.r. vádlott védője utalt arra, hogy a törvényszék figyelembe vette a büntetés kiszabása során a IV.r. vádlott előéletét és kábítószerfogyasztó életmódját, kizárólag a társas elkövetést nem értékelte. Hangsúlyozta a IV.r. vádlottal szemben azóta sincs folyamatban büntetőeljárás, családi és személyi körülményei változatlanok. A védő beadványában kitért arra, hogy a törvényszék helyesen járt el, amikor – a Be.
4. §

(4)bekezdésében foglaltakra tekintettel – ismertette a IV.r. vádlottra vonatkozó bűnügyi nyilvántartás adatait. [13] A nyilvános ülésen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője – az átiratban előzetesen bejelentettek szerint – nem vett részt. [14] Terhelt3 III.r. és Terhelt4 IV.r. vádlottak a nyilvános ülésen felszólalásaikban megbánásukat fejezték ki és hangsúlyozták, hogy családjaik körében a társadalom hasznos tagjaként gyermekeik nevelésére szeretnének koncentrálni. [15] A III.r. és a IV.r. vádlott védője a nyilvános ülésen a fellebbezés írásban kifejtett indokait tartalmilag megismételte és az indítványokkal együtt fenntartotta. A III.r. vádlott védője ismét utalt a csekély hatóanyag mennyiségre, míg a IV.r. vádlott védője a generális és speciális pervenciós célokat részletezte. [16] A III.r. vádlott védőjének enyhítést célzó fellebbezése alapos. [17] Az érdemi felülbírálatnak nem volt akadálya, az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, az ítélőtábla a Be. 607. §

(1)bekezdés szerinti megszüntetést, illetve a Be. 608. §

(1)bekezdés szerinti hatályon kívül helyezést megalapozó okot nem észlelt. [18] A kizárólag a büntetés súlyosítására irányuló fellebbezésre figyelemmel a felülbírálat terjedelme a Be. 590. §

(3)és

(5)bekezdése és az 591. §

(2)bekezdés a) pontjában foglaltak alapján korlátozott, így az ítélőtábla nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, jelen határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [19] A Fővárosi Ítélőtábla az iratanyagból megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényesen alkalmazta a Be. a bűnösséget beismerő vádlott esetében a tárgyaláshoz való jogáról lemondás intézményét. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.368/2022/10. 5 [20] A törvényszék a III.r. és IV.r. vádlott előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozatára tekintettel helytállóan vette figyelembe a Be. 504. §

(1)-

(3)bekezdését, melynek keretében a Be. 504. §

(3)bekezdése alapján törvényesen fogadta el Terhelt3 III.r. és Terhelt4 IV.r. vádlottak bűnösséget beismerő nyilatkozatát. [21] A tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a III.r. és IV.r. vádlottak bűnösségére és cselekményének minősítése is megfelel a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek. [22] A Be. 425. §

(1)bekezdése rögzíti, hogy a bíróság tárgyalást tart, ha a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására bizonyítást vesznek fel. A

(2)bekezdés értelmében az e törvényben meghatározott esetekben a bíróság nyilvános ülést, ülést vagy tanácsülést tart. [23] A Be 499. §

(1)bekezdése szerint az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés. [24] A Be. 504. §

(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a bíróság nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja. [25] Az ítélőtábla rámutat arra, hogy a bűnügyi nyilvántartási adatok ismertetése nem a Be. 425. §

(1)bekezdésében meghatározott, a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására irányuló bizonyítás, így az előkészítő ülésen a bűnügyi nyilvántartási adatok ismertetése nem sérti a nyilvános ülés törvényes eljárásrendjét. [26] A büntetés kiszabása körében értékelendő körülmények között a bíróságnak vizsgálnia kell a vádlott előéletét is, mely büntetés kiszabási szempont vizsgálatához és mérlegeléséhez a vádlott ekörben való kihallgatásán túl elengedhetetlen a bűnügyi nyilvántartási adatok ismertetése is. [27] A fentiekre tekintettel a törvényszék nem követett el eljárási szabálysértést a bűnügyi nyilvántartási adatok előkészítő ülésen való ismertetésével. [28] A joghátrány megválasztása körében az elsőfokú bíróság a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló 56/

1. BK véleményben írtakat szem előtt tartva vette számba a III.r. és IV.r. vádlott terhére és javára szóló alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket, amelyeket a Fővárosi Ítélőtábla csak annyival látott szükségesnek Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.368/2022/
2. 6 kiegészíteni, hogy a társas elkövetést, mint a bűnelkövetésnek általában veszélyesebb formáját súlyosító körülményként értékelte a III.r. és IV.r. vádlottak esetében. [29] Az ítélőtábla osztotta a törvényszék álláspontját akörben, hogy a bűncselekmény elkövetésétől eltelt kettő év olyan hosszú időtartam, amely a büntetés kiszabása körében, habár csekély súllyal, de enyhítő körülményként értékelendő. [30] A büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló 56/
3. BK vélemény rögzíti, hogy a bűncselekmények elszaporodottsága súlyosító körülmény akkor, ha a köztudomás szerint az ügyben elbírált vagy az ahhoz hasonló bűncselekmények száma (az elkövetéskor) a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedést mutat vagy ha a számuk az adott területen lényegesen magasabb volt az átlagosnál. [31] A KSH kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények vármegye és régió szerinti statisztikájának adatai alapján az elkövetés éve (
4. év) és az azt megelőző év (
5. év) tekintetében az ilyen jellegű bűncselekmények száma országosan 0,5%-kal emelkedett, míg a jelen ügy elkövetési területén 3%-kal csökkent. [32] A fenti adatokra tekintettel az ítélőtábla – szemben az ügyészség álláspontjával – nem látta igazolhatónak az ilyen jellegű bűncselekmények elszaporodottságát. [33] A törvényszék az enyhítő és súlyosító körülményeket megfelelően értékelte, amikor lehetőséget látott a teljeskörű, feltáró jellegű beismerő vallomást tevő III.r. vádlottal szemben – a Btk.
6. §

(2)bekezdés a) pontjának alkalmazásával – a büntetés enyhítésére látott lehetőséget. [34] A Fővárosi Ítélőtábla az enyhítő körülmények túlsúlyára, büntetlen előéletére, jelenlegi rendezett életvitelére és a nyilvános ülés közvetlensége alapján tapasztalt őszinte megbánására, valamint arra a tényre is tekintettel, hogy azóta sem indult vele szemben más büntetőeljárás – a III.r. vádlott védőjének indítványának helyt adva – úgy ítélte meg, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető, ezért a szabadságvesztés mértékét kettő évre enyhítette, továbbá annak végrehajtását a Btk. 85. §

(1)és

(2)bekezdése alapján próbaidőre felfüggesztette, egyben mellőzte az elsőfokú ítélet közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezését. A felfüggesztés próbaidejének tartamát a cselekmény tárgyi súlyára tekintettel, továbbá a jövőbeni visszatartó erő érdekében a törvényi maximumban, azaz 5 évben határozta meg. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.368/2022/

1. 7 [35] Az ítélet belső arányosságainak megőrzésére tekintettel a IV.r. vádlott vonatkozásában a Fővárosi Ítélőtábla szükségesnek találta a kiszabott szabadságvesztés büntetés 1 év 6 hónapra való mérséklését. [36] A szabadságvesztés büntetés börtön fokozata, valamint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározása törvényes, az elsőfokú bíróság helyesen tüntette fel ítéletében, hogy ezen rendelkezések mely törvényi előírásokon alapulnak. [37] A fogvatartásban és bűnügyi felügyeletben töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe való beszámítása, és a vagyonelkobzás is törvényes, az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette ítéletében, hogy ezen rendelkezések mely törvényi előírásokon alapulnak. [38] A Btk.
2. §

(2)bekezdése szerint, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. [39] Az alkalomszerűen foglalkoztatott III.r. vádlott 15.000,- Ft összegű napi jövedelme, a foglalkoztatás alkalomszerűségére, az alkalomszerűségben rejlő bizonytalan jövedelemforrásra és a vádlott kiskorú gyermeke felé fennálló tartási kötelezettségére tekintettel nem tekinthető olyan megfelelő mértékű jövedelemnek, amely alappal szolgálhatna a Btk. 50. §

(2)bekezdésében megfogalmazott pénzbüntetés kiszabásának. [40] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla – az ügyészi indítvánnyal szemben – megfelelő jövedelem és törvényi feltételek hiányában nem látott lehetőséget a pénzbüntetés kiszabására. [41] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a bűnösnek kimondott III.r. és IV.r. vádlottakat kötelezte a vonatkozásukban felmerült bűnügyi költség viselésére. [42] Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek voltak. [43] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be. 599. §

(1)bekezdése alapján megtartott nyilvános ülésen, a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyéb rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.368/2022/

1. 8 [44] A másodfokú eljárásban a IV.r. vádlott védelmével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be.
2. §

(1)bekezdése, és

(2)bekezdés a) pontja alapján, az állam általi viseléséről rendelkezett. Budapest,

1. év április hó
2. napján Dr. Rédei Géza s.k., a tanács elnöke, határozatszerkesztő Dr. Kertész Andrea s.k., bíró Dr. Patassy Bence s.k., bíró A Fővárosi Törvényszék 29.B.290/2022/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.368/2022/
4. számú ítéletében foglalt változtatásokkal Terhelt3 III.r. és Terhelt4 IV.r. vádlottal szemben
5. év április hó
6. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
7. év április hó
8. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke