A határozat elvi tartalma: A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradás a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre hiánypótlási felhívás nem adható ki, és amely hiányosság az alapos igazolási kérelem folytán határidőben benyújtottnak tekintett fellebbezés előterjesztését követően önként sem pótolható. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.I.39.001/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró; Dr. Figula Ildikó bíró; Dr. Hajnal Péter bíró; Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes jogi képviselője: ügyvédként Dr. Petkó Mihály Péter egyéni ügyvéd pártfogó (cím2) Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási üggyel kapcsolatos jogvita A fellebbezést benyújtó fél: a felperes A fellebbezéssel támadott határozat: a Fővárosi Ítélőtábla
- október
- napján hozott 3.Kpkf.750.996/2023/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 11.K.706.987/2021/
- számú végzése ellen a felperes által benyújtott fellebbezéshez kapcsolódó igazolási kérelemnek helyt ad és a fellebbezést határidőben benyújtottnak tekinti, egyúttal a felperes fellebbezését visszautasítja. Kúria I.Kpkf.39.001/2024/3 2 A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a felperes viseli. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a 45915/4/2023.03.21 ügyiratszámú határozatával a felperes 1/1 tulajdoni hányadát képező, ... helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjára, a végrehajtó 560.V.1600/2022/45 ügyszámú megkeresése alapján, végrehajtási jogot jegyzett fel. A felperes keresetlevelet terjesztett elő a közigazgatási határozattal szemben. [2] A Debreceni Törvényszék a
- július
- napján kelt 3.K.701.872/2023/
- számú végzésével a felperes keresetlevelét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés k) pontja alapján visszautasította, mivel a keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg, hogy milyen jogsérelmet okozott számára az alperes határozata. Az elsőfokú végzés jogorvoslati tájékoztatása szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezéssel támadott végzés számát, a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a végzés jogkérdésben eltér, valamint a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet. A tájékoztatás kiterjedt arra is, hogy ezek elmaradása esetén a fél fellebbezését a másodfokú bíróság hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja. [3] A felperes - személyesen eljárva - fellebbezést terjesztett elő (K.
- sorszámú perirat) a keresetlevelet visszautasító végzés ellen, fellebbezésében a per tárgyát képező közigazgatási határozatra vonatkozó nyilatkozatot tett. A Fővárosi Ítélőtábla végzése [4] A Fővárosi Ítélőtábla a
- október
- napján meghozott 2.Kpkf.750.996/2023/
- számú végzésével a felperes fellebbezését visszautasította. A végzés jogorvoslati tájékoztatása szerint a fellebbezést jogi képviselő útján, jogszabálysértésre hivatkozással kell benyújtani, a fellebbezésnek tartalmaznia kell az azt megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a végzés jogkérdésben eltér. A végzés indokolása jogszabálysértés megjelölésének elmaradása esetén a fellebbezés hiánypótlási felhívás kiadása nélküli visszautasítására, mint jogkövetkeményre való figyelmeztetést is tartalmazza. A felperes igazolási kérelme és fellebbezése [5] A felperes a fellebbezést visszautasító 2.Kpkf.750.996/2023/
- számú végzés kézbesítését követően személyesen benyújtott beadványában (2.Kpkf.750.996/2023/
- számú perirat) igazolási kérelmet és fellebbezési határidő meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott Kúria I.Kpkf.39.001/2024/3 3 be a Fővárosi Ítélőtáblához, amelyben hivatkozott a jogi segítségnyújtás keretében nyújtott támogatás iránti kérelem benyújtására, a kérelem elbírálásának időigényére. [6] A felperes a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését követően - jogi képviselő útján - fellebbezést és igazolási kérelmet tartalmazó beadványt nyújtott be (2.Kpkf.750.996/2023/
- számú perirat), amelyben nyilatkozott arról, hogy a személyesen benyújtott 2.Kpkf.750.996/
- számú beadványát fellebbezésnek kéri tekinteni. Előadta, hogy annak benyújtásával fellebbezési szándékát kívánta jelezni, azonban a fellebbezés törvényes feltétele még nem állt fenn, mert az alperes még nem engedélyezte számára a pártfogó ügyvéd igénybevételét. A fellebbezést - a pártfogó ügyvéd meghatalmazásának megküldését követően - csak
- december
- napján tudta előterjeszteni, mert a munkavégzéshez szükséges iratokat azon a napon kapta meg. Ez alapján igazolási kérelmet terjesztett elő, amelyben hivatkozott arra, hogy személyén kívül álló, alperesi hatáskörbe tartozó okból nem tudta a fellebbezést korábban előterjeszteni. Fellebbezését
- december
- napján, a Kp. igazolási kérelemre vonatkozó szabályai szerint terjesztette elő. [7] A felperes fellebbezésében kérte a 2.Kpkf.750.996/2023/
- számú döntés megsemmisítését és a Fővárosi Ítélőtábla eljárás lefolytatására kötelezését. A fellebbezés jogi érvei körében a keresettel támadott közigazgatási határozat tekintetében - álláspontja szerint az alperes által megsértett jogszabályi rendelkezésekre hivatkozott. [8] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felperes igazolási kérelme alapos, egyúttal a fellebbezés érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség, ezért azt a Kúria - a következők szerint - visszautasítja. [10] A felperes az igazolási kérelemben előadta azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik, igazolta, hogy a fellebbezési határidőt önhibáján kívüli okból, jogi segítségnyújtás keretében pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti eljárás miatt mulasztotta el, ezért a Kúria a Kp.
- §
(1)bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az igazolási kérelemnek helyt adott és a fellebbezést határidőben benyújtottnak tekintette. [11] A Kúria ezt követően vizsgálta, hogy a fellebbezés tartalmazza-e a Kp.-ban meghatározott kötelező tartalmi elemeket. A Kp. 112. §
(3)bekezdés folytán alkalmazandó, ezáltal a végzés elleni fellebbezésekre is irányadó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a fellebbezett határozat jogkérdésben eltér. [12] A Kp. 104. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint, ha a fellebbezés nem felel meg a 100. §
(2)bekezdésében foglaltaknak vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. A 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. [13] A Kúria hangsúlyozza, hogy a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre hiánypótlási felhívás nem adható ki, továbbá e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után. [14] A felperes a fellebbezésében - a fellebbezés tartalmi követelményeire és a hiányosságok jogkövetkezményére is kiterjedő jogorvoslati tájékoztatás ellenére - a Kúria I.Kpkf.39.001/2024/3 4 fellebbezés alapját képező, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.750.996/2023/
- számú végzésével kapcsolatba hozható jogszabálysértést, közzétett kúriai határozatot nem jelölt meg, jogi érvelése körében kizárólag az alperes határozatának jogszerűségét vitatta, amelyek jelen fellebbezési eljárásban nem vizsgálhatók. [15] A felperes a fentiek szerint az igazolási kérelem folytán határidőben benyújtottnak tekintett fellebbezésében, a Fővárosi Ítélőtábla végzése vonatkozásában jogszabálysértést nem jelölt meg, s a jogszabálysértés megjelölése tárgyában a Kp. fent megjelölt rendelkezései szerint hiánypótlásnak nincs helye. [16] Mindezekre tekintettel a Kúria a felperes
- és
- sorszámú fellebbezését a Kp.
- §
(3)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 48. §
(1)bekezdés k) pontja alapján visszautasította. A döntés elvi tartalma [17] A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradás a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre hiánypótlási felhívás nem adható ki, és amely hiányosság az alapos igazolási kérelem folytán határidőben benyújtottnak tekintett fellebbezés előterjesztését követően önként sem pótolható. Záró rész [18] A Kúria a fellebbezés visszautasításáról a Kp. 107. §
(5)bekezdése alapján tanácsban, indokolással ellátott végzéssel határozott. [19] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a fellebbezés visszautasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés tárgyi illetékmentes. [20] Az alperesnek a Kúria előtti eljárásban - észrevétel előterjesztése hiányában perköltsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [21] A Kúria a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viseléséről a Pp. 101. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján rendelkezett. A pártfogó ügyvéd díjának megállapításáról a kirendelő hatóság dönt. [22] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- február
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró