Kfv.37326/2023/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.326/2023/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Lajer Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Bácsatyai György, cím2.) Az alperes: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (1015 Budapest, Ostrom utca 23-25.) Az alperes képviselője: dr. Géczi Kinga kamarai jogtanácsos A per tárgya: hírközlés-felügyeleti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 16. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék 2023. április 6-án kelt 44.K.700.839/2023/11. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.37.326/2023/2 2 [1] Az alperes EE/23185-6/2022. számú határozatában a felperest – egyebek mellett – 2.550.000,- forint építésügyi bírsággal sújtotta, mert a felperes mint építtető a „... település FTTH hálózat építése” tárgyú beruházásnál az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 24. §

(4)bekezdése szerinti eépítési napló készenlétbe helyezése és a kivitelező meghívása nélkül végezte a kivitelezést. Ennek kötelezettségét az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 20/

1. (XII. 18.) NMHH rendelet (a továbbiakban: NMHH rendelet)
2. §-a írja elő. A bírság összegét az elektronikus hírközlésről szóló
3. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 50/A. §

(1)bekezdés

1. c)pont
2. cb)alpontja alapulvételével állapította meg figyelembe véve azt, hogy a hírközlési e-napló vezetése nélkül jogsértően megépített építmény nyomvonalának hossza 6,9 km volt. Egyidejűleg a felperes részére fennmaradási és továbbépítési engedélyt adott. [2] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát és kérte annak megváltoztatását, a bírság elengedését, másodlagosan annak mérséklését, illetve törlését. Az elsőfokú eljárásban kérte a vele szemben kiszabott további bírságokat kiszabó határozatokkal/végzésekkel szemben indult ügyek egyesítését. Az elsőfokú ítélet [3] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [4] Abból a megállapításból indult ki, miszerint a felperes nem vitatta azt, hogy e-építési napló vezetésére volt köteles volt, azonban e kötelezettségét elmulasztotta, ezzel pedig jogsértést követett el. Másrészt nem kifogásolta az e-építési napló vezetése nélkül kivitelezett építményrész nyomvonalának hosszával kapcsolatos alperesi megállapítást sem. [5] Az e-napló készenlétbe helyezése kétségkívül a felperest mint építtetőt terhelte. Akinek e kötelezettsége teljesítésével kellett volna megteremteni a lehetőségét a kivitelezés további résztvevői számára ahhoz, hogy a saját bejegyzéseiket, észrevételeiket a jogszabályok szerint rögzítsék. Ez pedig a kivitelezés nyomonkövethetőségének alapvető feltétele. [6] A bírság összegének vitatása körében hangsúlyozta, határozatában az alperes az elektronikus hírközlési rendszerek építésügyi előírásai, mint speciális ágazati jogszabályok alkalmazásával, és nem mérlegelési joga gyakorlásával határozta meg a bírság összegét. A bírságot kiszabó rendelkezés jogszerűsége körében ezért a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. §

(5)bekezdése szerinti vizsgálatot nem folytatta le. [7] A bírság kiszabásának alapját képező jogsértés az volt, hogy a kivitelezési tevékenység a kezdetétől annak helyszíni ellenőrzést követő megnyitásáig terjedő időtartamban e-építési napló vezetése nélkül folyt. A felperes által megjelölt Étv. 49. §

(2)bekezdése pedig csak a szabálytalanság megszüntetése esetére írja elő a bírság elengedését. A hivatkozott rendelkezés második mondata egyértelművé teszi azt is, hogy más esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el. [8] A felperes a bírság aránytalanságát is alaptalanul kifogásolta, az ugyanis nem az alperes mérlegelésén, hanem az általa alkalmazott, a bírság kiszabásának objektív keretrendszerét megállapító jogszabályok előírásain alapult. A feltárt jogsértés tartalmából és a tényállás további jellemzőiből adódott az, hogy az alperes nem bontási kötelezettséget írt Kúria III.Kfv.37.326/2023/2 3 elő. Ez a hivatkozás azonban a felperes jogsértő mulasztását nem mentette ki, és az Étv. 49. §

(2)bekezdése alkalmazásának jogalapját sem teremtette meg. [9] Az Étv. 49. §

(2)bekezdéséből nem következik az sem, hogy a bírság elengedésének elmaradását – a bírság kiszabását eredményező jogsértés körülményeinek feltárásán túl – az alperesnek külön indokolnia kellett köteles. [10] Az alkalmazandó jogszabályok körében kifejtette, az, hogy az előzetes bejelentés alapján a felperes meddig folytathatta volna az építési tevékenységet, nem volt releváns, mivel az alperes az általa feltárt szabálytalanság miatt a kivitelezést leállította és annak további folytatását megtiltotta. A szankció alkalmazására már egy ezt követő eljárásban, a felperes

1. október 4-én benyújtott kérelmére indult fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárásban került sor. [11] A bírság összegének meghatározására irányadó jogszabályok körét azon eljáráshoz igazodóan kell meghatározni, amely keretei között a bírság kiszabását szükségessé tevő jogsértést az alperes megállapítja. [12] Az alperes helyesen a fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárás időpontjában hatályos jogszabályok alapján járt el, ami nem jelent visszaható hatályú jogalkalmazást. [13] Az Eht.
2. §

(4)bekezdés g) pontjának sérelmével, illetve a bírság összegének annak alapján történő számításával kapcsolatos érdemi, az alperes határozatának jogszerűségét alátámasztó indokolást a felperes nem adott elő, ezért e körben érdemi vizsgálatot a bíróság sem végezhetett. Az Eht. 50/A. §

(1)bekezdés b) pontja alkalmazásával történő megállapítás kapcsán azt sem fejtette ki, hogy a többféle számítási mód közül melyik alkalmazásával jutott arra, hogy a bírság összegét az általa összeállított táblázat szerint 1.200.000 Ft-ban kellene megállapítani. [14] E számszaki levezetés hiányán túl az elsőfokú bíróság nem osztotta a felperesnek az NMHH rendelet

1. §-a szerinti átmeneti szabályok alkalmazásából a bejelentés nélküli építésre vonatkozó bírságkiszabási szabályok alkalmazására vonatkozó és a felperesnek az Eht. módosításával kapcsolatos érveit sem. A módosítás ugyanis az építtető személyét érintően nem, kizárólag a bírságmérték számítási módját meghatározó jogszabályszöveg megfogalmazásában került módosításra, amely a számítás módján nem változtatott. [15] Egyidejűleg a törvényszék a perek egyesítésére irányuló felperesi kérelmet elutasította. A felülvizsgálati kérelem [16] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen kérve annak hatályon kívül helyezését, az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. Másodlagosan az ítélet oly módon történő megváltoztatását indítványozta, hogy a Kúria a támadott közigazgatási cselekményt semmisítse meg és kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására. Egyidejűleg azonnali jogvédelem iráni kérelmet is előterjesztett. [17] A felülvizsgálati kérelme befogadását megítélése szerint a joggyakorlat egységének, továbbfejlesztésének biztosítása és az ügy társadalmi súlya indokolja a Kp.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjai szerint. Kúria III.Kfv.37.326/2023/2 4 [18] Az egyesítés iránti kérelme elutasítását vitatva kifejtette, az jelentősen megnehezítette a bírósággal történő kapcsolattartást, figyelemmel arra is, hogy jelen ügyön túl, további nyolc hatósági döntésre vonatkozóan terjesztett elő egységes keresetet. Az ügyeket az eljárt bíróság elkülönítette, majd a releváns ügyben kidolgozott „panelt-t” copy&space funkcióval emelte át. Valamennyi építkezés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy volt, így a rövid eljárási határidők okán az ügyek elkülönítése megnehezítette a jogérvényesítést. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [20] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [21] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban felperes által előadottakat, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [22] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. [23] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. Kúria III.Kfv.37.326/2023/2 5 [24] A felperes a felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát. Nem mutatott be eltérő bírói döntéseket, illetve azt sem, hogy a bírói gyakorlat nem egységes, vagy annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. [25] Szövegszerűen kizárólag az ügyek egyesítésének elmaradását vitatta, arra azonban nem tért ki, hogy a feltételezett jogsérelem milyen olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, illetve, hogy a jogértelmezést igénylő – de a Kúria számára nem ismert – elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat miért nem egységes. Ilyen jogkérdést a Kúria sem azonosított. [26] A Kúria joggyakorlata az ügyek egyesítése, elkülönítése tárgyában kiforrott és egységes (például Kfv.II.37.887/2018/10., Kfv.III.37.055/2015/6.) azzal, hogy az elkülönítés, illetve egyesítés a pervezetés körében hozott bírói döntés, mely önálló jogorvoslattal nem támadható. A határozat meghozatala során a bíróságnak az elbírálás elősegítését és hatékonyságát kell figyelembe vennie, a felek által előterjesztett ilyen tárgyú kérelmekhez nincs kötve. [27] Ennek okán a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [28] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont szerinti társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – felperes által e pontban kifejtettekkel szemben – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A Kúria szerint azonban jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 117.§

(4)bekezdése alapulvételével – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei egyéb okból sem állnak fenn. A felülvizsgálati kérelem felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [30] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. Ennek okán a felperes azonnali jogvédelem elrendelése iránti kérelméről való döntéshozatalt mellőzte. Az alkalmazott jogszabályok [31] Kp. 118. §

(1)és

(3)bekezdés A döntés rövid tartalma Kúria III.Kfv.37.326/2023/2 6 [32] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész [33] A végzés ellen a Kp. 116. §
4. d)pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. május
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Sugár Tamás s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Kúria III.Kfv.37.326/2023/2 7