A határozat elvi tartalma: Törvénysértő büntetést a bíróság bűnösség beismerése esetén sem szabhat ki, a törvénysértő büntetés korrekciója pedig – erre irányuló, joghatályos indítvány esetén – a Kúria törvényi kötelezettsége. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.67/2025/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- december
- Az ügy tárgya: kifosztás bűntette Terhelt(ek): III. rendű Első fok: Szigetvári Járásbíróság, 8.B.24/2024/2., ítélet, előkészítő ülés,
- február
- Másodfok: Pécsi Törvényszék 3.Bf.88/2024/11., ítélet, tanácsülés,
- október
- Az indítvány előterjesztője: a Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: a III. rendű terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a kifosztás bűntette miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria 3.Bfv.67/2025/9-I. 2 Szigetvári Járásbíróság 8.B.24/2024/
- számú és a Pécsi Törvényszék 3.Bf.88/2024/
- számú ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja. A III. rendű terhelttel szemben kiszabott – végrehajtásában 5 (öt) év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés büntetés tartamát 2 (kettő) évre súlyosítja. Egyebekben a megtámadott ítéletet a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Szigetvári Járásbíróság a
- február
- napján meghozott 8.B.24/2024/
- számú ítéletével a III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kifosztás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés b) pont,
(2)bekezdés b) pont] mint társtettest. Ezért őt 1 év 10 hónap, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata annak végrehajtása esetén börtön. Rendelkezett arról, hogy a III. rendű terhelt a szabadságvesztés végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2024. október 22. napján jogerős 3.Bf.88/2024/11. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a III. rendű terhelt cselekményét társtettesként elkövetett rablás bűntettének [Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés,
(3)bekezdés c) pont] minősítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.1440/2024/2. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a III. rendű terhelt terhére, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont második fordulat
- ba)alpontja szerinti okból. Kúria 3.Bfv.67/2025/9-I. 3 [4] Indokai szerint a másodfokon eljárt törvényszék törvényesen minősítette a III. rendű terhelt cselekményét társtettesként elkövetett rablás bűntettének [Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés c) pont]. [5] Kifejtette, hogy a Btk. 365. §
(3)bekezdés c) pontja szerint minősülő rablás bűntettének büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. A Btk. 82. §
(1)bekezdése értelmében a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. A Btk. 82. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében, az
(1)bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi szabadságvesztést lehet kiszabni. A Btk. 85. §
(1)bekezdése szerint a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. [6] Álláspontja szerint a jogerős ügydöntő határozatban a III. rendű terhelt büntetésének neme törvényes, annak mértéke azonban a cselekmény másodfokú bíróság által megváltoztatott, törvényes minősítése mellett – a büntetőtörvény mérlegelést nem tűrő, büntetés kiszabására vonatkozó szabályába ütközés folytán – törvénysértő. [7] Kifejtette továbbá, hogy tekintettel arra, hogy a III. rendű terhelt és a védője az elsőfokú ítélet ellen nem éltek fellebbezési jogukkal, a főügyészség pedig az első fokon eljárt ügyész által a kizárólag a büntetés súlyosításáért [Be. 580. §
(2)bekezdés, 583. §
(3)bekezdés a) pont] bejelentett fellebbezést visszavonta, a III. rendű terhelt tekintetében nem maradt olyan fellebbezés, amelyet el kellett bírálni. Ebből következően a III. rendű terheltet érintő joghatályos fellebbezés hiányában vele szemben a másodfokú eljárás lefolytatásának lehetősége nem nyílt meg, ezért cselekménye minősítésének felülbírálatára [Be. 590. §
(5)bekezdés c) pont] sem kerülhetett volna sor. [8] A másodfokú bíróság eljárási szabálysértése azonban a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt, egyben a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára tekintettel a felülvizsgálatot is megalapozó, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések között nem szerepel. [9] Ezért indítványozta a megtámadott határozatnak a büntetést kiszabó részében történő megváltoztatását, a III. rendű terhelt szabadságvesztés büntetésének a törvényes keretek közé illeszkedő kiszabását. [10] A III. rendű terhelt védője a felülvizsgálati indítványra tett észrevételében egyetértett az ügyészség álláspontjával, mely szerint nem volt joghatályos fellebbezés a III. rendű terhelt vonatkozásában. [11] Elsődlegesen a jogerős határozat hatályában fenntartását, másodlagosan a büntetés törvényes keretek között történő kiszabását indítványozta a végrehajtás felfüggesztése próbaidejének érintetlenül hagyása mellett. [12] Az ügyben nyilvános ülés kitűzését az arra jogosultak közül senki sem kérte. III. [13] A felülvizsgálati indítvány alapos. Kúria 3.Bfv.67/2025/9-I. 4 [14] A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa joghatályos, az ügyésszel 2024. október 28. napján kézbesítés útján közölt jogerős ítélettel szemben az indítvány 2025. április 28. napján került előterjesztésre [Be. 651. §
(1)bekezdés, 652. §
(3)bekezdés]. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [16] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont második fordulat
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki. [17] Törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, amelynek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, másként szólva ilyen büntetést – illetve ilyen formában joghátrányt – a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé. [18] A bíróság a III. rendű terheltet társtettesként elkövetett rablás bűntettében [Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés,
(3)bekezdés c) pont] mondta ki bűnösnek. Ezért őt 1 év 10 hónap – végrehajtásában 5 évre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte. [19] A Btk. 365. §
(3)bekezdés c) pontja szerint minősülő rablás bűntettének büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. [20] A Btk. 82. §
(1)bekezdése alapján a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. A
(2)bekezdés b) pontja szerint, az
(1)bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi szabadságvesztést lehet kiszabni. [21] A Btk. 85. §
(1)bekezdése alapján a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. [22] Ehhez képest a jogerős ítéletben kiszabott 1 év 10 hónap szabadságvesztés büntetés a büntetési tételkeretet enyhítő szakasz alkalmazásával is törvénysértően enyhe. [23] A Kúria nem hagyta figyelmen kívül azt sem, hogy a III. rendű terhelt bűnösségének megállapítására előkészítő ülésen, a bűnösség beismerésének elfogadása mellett került sor, melynek során a III. rendű terhelt annak tudatában nyilatkozott a bűnösség beismeréséről és a tárgyaláshoz való jogról lemondásról, hogy vele szemben 1 év 10 hónapnál súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabására nem kerül sor. [24] A Be. 565. §
(2)bekezdése azt írja elő, hogy a bíróság nem szabhat ki súlyosabb büntetést, nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve a Be. 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. Kétségtelen, hogy a terhelttel szemben kiszabott további büntetés súlyosabb büntetés kiszabását jelenti [Be. 595. §
(4)bekezdés e) pont]. [25] Ez azonban nem változtat azon, hogy a jogerős ítéletben kiszabott büntetés a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt törvénysértő. Törvénysértő büntetést a bíróság bűnösség beismerés esetén sem szabhat ki, a törvénysértő büntetés korrekciója pedig – erre irányuló, joghatályos indítvány esetén – a Kúria törvényi kötelezettsége. [26] A felülvizsgálati eljárásban, a III. rendű terhelt terhére előterjesztett indítvány esetén a törvény súlyosítási tilalmat nem ír elő, illetve súlyosabb büntetés kiszabását vagy intézkedés alkalmazását tilalmazó rendelkezést nem tartalmaz, sőt a terhelt terhére bejelentett Kúria 3.Bfv.67/2025/9-I. 5 felülvizsgálat jogintézménye a súlyosítási tilalmat feloldja (BH 2017.256.), és ez irányadó a Be. 565. §
(2)bekezdésében írt tilalomra is. [27] A törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont]. Ez alól ad kivételt a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja, amely lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [28] Jelen ügyben azonban nem ez a helyzet. [29] A jogerős első- és másodfokú ítélet tartalmazza mindazon büntetéskiszabásra kiható körülményeket, amelyek mérlegelés körébe vonhatók. Mindezek alapján – az eljárt bíróságok által feltárt enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel – a Kúria az ügyészi indítvánnyal egyetértve – a III. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékének a törvényi minimumra, azaz két évre történő súlyosítását elégségesnek tartotta. [30] A szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése, annak végrehajtása esetére börtön fokozat megállapítása, miként a feltételes szabadságra és a beszámításra vonatkozó ítéleti rendelkezések törvényesek, ezért azok megváltoztatására nem volt szükség. [31] A Kúria ugyanakkor rámutat a következőkre. [32] Az iratok alapján megállapítható, hogy az előkészítő ülésen jelen lévő ügyész az elsőfokú ítélettel szemben a III. rendű terhelt vonatkozásában súlyosítás végett – a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének mellőzése érdekében – jelentett be fellebbezést. [33] A Be. 580. §
(2)bekezdés b) pontja szerint, ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta, nincs helye fellebbezésnek az ítélet ellen a váddal egyező tényállás és minősítés miatt. [34] A Baranya Vármegyei Főügyészség az ügyészi fellebbezést módosította, indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a III. rendű terhelt által elkövetett bűncselekményt bűnpártolás vétségének [Btk. 282. §
(1)bekezdés c) pont] minősítse, egyben a III. rendű terhelt büntetésének súlyosítását nem tartotta indokoltnak. [35] Ez joghatását tekintve a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés visszavonását jelenti [Be. 458. §
(1)bekezdés b) pont], miként azt helyesen a másodfokú bíróság meg is állapította {Pécsi Törvényszék 3.Bf.88/2024/
- számú másodfokú ítélet [10] bekezdés}. [36] Ebből következően a másodfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha észleli, hogy a III. rendű terhelt vonatkozásában joghatályos fellebbezés hiányában az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. [37] Ehhez képest a másodfokú bíróság az ügy érdemi felülbírálatába bocsátkozott anélkül, hogy felülbírálati és döntési jogköre lett volna. Felülbírálati jogkör hiányában döntési jogkört keletkeztetett, és a III. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. [38] Ugyanakkor a másodfokú bíróság ezen eljárási szabálysértése a Be.
- §
(1)bekezdésében felsorolt, a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati okot megalapozó feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések között nem szerepel. [39] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulatára figyelemmel a felülvizsgálattal megtámadott határozatot a III. rendű terhelt Kúria 3.Bfv.67/2025/9-I. 6 tekintetében megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [40] A döntés elvi tartalma Törvénysértő büntetést a bíróság bűnösség beismerése esetén sem szabhat ki, a törvénysértő büntetés korrekciója pedig – erre irányuló, joghatályos indítvány esetén – a Kúria törvényi kötelezettsége. IV. [41] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [42] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- december
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ