← Magyarország

Pf.20172/2024/5 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A kölcsönös biztosító egyesület pénzügyi stabilitásának biztosításában a tagdíj lényeges szerepet tölt be, mivel a tagdíj elvileg az egyesület részére a káralakulástól függetlenül biztosíthat pénzügyi forrásokat. A pénzügyi stabilitás biztosítását szolgálja a pótlólagos befizetési kötelezettség, illetőleg a szolgáltatáscsökkenés előírásának módjáról, feltételeiről rendelkező alapszabályi döntés. A tagok vagyoni jogait közvetlenül érintő intézkedéseket, így a tagdíjakat, a pótlólagos befizetések és a szolgáltatások csökkentésének lehetőségét, valamint esetköreit az alapszabályban kell meghatározni. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.172/2024/

  1. A felperes: felperes neve (székhelye) A felperes képviselője: Dr. Boros Dániel Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Boros Dániel ügyvéd, címe) Az alperes: alperes neve (címe) Az alperes képviselője: Vázsonyi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Vázsonyi Miklós ügyvéd, címe) A per tárgya: Tagsági jogviszonyból eredő pénzkövetelés Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 7.P.21.674/2023/
  2. A fellebbezést benyújtó fél, a fellebbezés száma: A felperes, 7.P.21.674/2023/
  3. ÍTÉLET Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.172/2024/5 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100 000 (egyszázezer) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A tényállás [1] A felperes olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött – ide nem értve a passzív viszontbiztosításra irányuló szerződést – biztosítási szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítás-technikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt. Az egyesület önkéntesen létrehozott, nyereségérdekeltség nélküli szervezet. [2] A felperes Alapszabályának III/
  4. pontja szerint az egyesület tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, amely az alapszabályt és az egyesület más belső szabályzatait magára nézve kötelezőnek ismeri el és vállalja a tagdíj, valamint a vagyoni hozzájárulás megfizetését és – biztosított tag – a biztosítási díj megfizetését. A belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte. A biztosítási szerződés megszűnésével a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének. Az
  5. pont szerint a tagsági viszony megszűnik kilépéssel, kizárással, a tag halálával, jogi személy megszűnésével, az egyesület megszűnésével, illetve amennyiben a tag a tagdíjat a felszólítás ellenére sem fizeti meg, az esedékesség napjára visszamenőleges hatállyal. A
  6. pont értelmében amennyiben egy tag határidőben nem fizeti meg a mindenkori alapszabályban előírt tagdíjat, úgy a tagot az egyesület írásban felszólítja a tagdíj pótlására a felszólító levél kézhezvételétől számított 30 napos fizetési határidővel. A levélben felhívja a tagot a tagdíj fent írt határidőben történő befizetésére és tájékoztatja, hogy a határidő elmulasztása esetén a tagsági jogviszonya az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. A IV.1.b. pontja szerint az igazgatóság dönt a pótlólagos befizetés vagy szolgáltatáscsökkentés elrendeléséről és mértékéről. [3] Az alperes a felpereshez
  7. április 26-án benyújtott 100120305/a számú ajánlatában úgy nyilatkozott, a felperes tagjai közé belép és elfogadja a felperes alapszabályát. A felek között a tagi és biztosítási jogviszony
  8. április 26-án jött létre, határozott időtartamra. A kockázatviselés vége
  9. december
  10. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.172/2024/5 3 [4] A felperes az alperest ért károk után (kár ideje:
  12. 21., bejelentés:
  14. 21., szemle időpontja:
  15. 08.02.) (kárszám) kárszám alatt 5 299 668 forint fizetendő biztosítási összeget állapított meg, melyet a felperes
  16. szeptember 27-én megfizetett az alperes részére. [5] A felperes felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el. Az MNB
  17. március 2-án kelt (határozatszám)/
  18. számú határozatával a felperes részére felügyeleti biztost rendelt ki és kötelezte a felperest, készítsen és nyújtson be az MNB-hez jóváhagyásra olyan pénzügyi tervet, mely alkalmas arra, hogy megvalósulása esetén a felperes a határozat kézhezvételétől számított 3 hónapon belül rendelkezzen a jogszabály által előírt mértékű biztonsági tőkével. [6] A felügyeleti biztos által készített kiegészített pénzügyi tervet az MNB
  19. június 2-án kelt (határozatszám 2)/
  20. számú határozatával jóváhagyta és kötelezte a felperest, hogy haladéktalanul, de legkésőbb
  21. június 15-ig dokumentumokkal alátámasztva értesítse az MNB-t amennyiben a tőkehelyzete helyreállt. A határozat rögzítette, hogy a bejelentett, de eddig még teljeskörűen ki nem fizetett károsultak esetén 30,7748%-os szolgáltatáscsökkentés szükséges. A határozat utalt arra is, hogy a felperes által tervezett szolgáltatáscsökkenést, annak pénzügyi hatását, továbbá a felperes
  22. május 26-ára vonatkozó, a szolgáltatáscsökkentés figyelembevételével számított tőke mérlegét az MNB elfogadhatónak tartja. A kiegészített pénzügyi tervben bemutatott intézkedés alkalmas arra, hogy a felperes helyreállítsa a tőkehelyzetét és rendelkezzen a jogszabály által előírt mértékű biztonsági tőkével. [7] A felügyeleti biztos a pénzügyi terv MNB általi elfogadását követően,
  23. június 5-én kelt 1/2023 (VI.5.) számú határozatával a 2022 évben bekövetkezett és az egyesület által elismert valamennyi kárigényre nézve egységesen szolgáltatáscsökkentést rendelt el. A határozat szerint a csökkentett szolgáltatások mértéke a kárrendezési eljárás során megállapított és az ügyfelek részére közölt kárösszeg 69,23%-a azzal, hogy a szolgáltatáscsökkentés mértéke a viszontbiztosítóval ténylegesen létrejött megállapodásban foglaltak függvényében változhat. Tartalmazta azt is, a szolgáltáltatáscsökkentés gyakorlatban történő végrehajtására kizárólag a viszontbiztosítóval létrejött megállapodás létrejöttét követően kerülhet sor. [8] A felperes honlapján
  24. június 23-án Hirdetményt tett közzé, melyben tájékoztatta az ügyfeleket, az egyesülethez beérkezett és elismertként visszaigazolt kárbejelentések tejeskörű rendezése lehetetlenné vált, a felügyeleti biztos az MNB által is jóváhagyott pénzügyi terv részeként – törvényben és az egyesület alapszabályában is rögzített – szolgáltatáscsökkentés eszközének alkalmazásáról döntött. Tájékoztatta ügyfeleit, az egyesülettel kötött biztosítási szerződések esetében a csökkentett szolgáltatási szint a befogadott és elismert igények 69,23%-ában kerülhetett megállapításra. „Az eddigiekben nem, vagy csak részben történő kifizetések esetében jelenleg az egyesület által elfogadott és visszaigazolt kárigények átlagosan 30,38%-ának megfizetésére, vagy ezen mértékre történő kiegészítésére van lehetőség.” A kereseti kérelem, az alperes ellenkérelme Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.172/2024/5 4 [9] A felperes – a fizetési meghagyásból perré alakult eljárásban – keresetében kérte az alperest 1 630 708 forint tőke és ennek
  25. június 23-tól a Ptk. 6:
  26. §-a szerinti késedelmi kamata, valamint a fizetési meghagyásos eljárásban felmerült eljárási és ügyvédi munkadíj megfizetésére. Keresete jogalapjaként a Ptk. 3:
  27. §

(1)bekezdését, a biztosítási tevékenységről szóló
  1. évi LXXXVIII. törvény (Bit.)
  2. §
(1)bekezdés f) pontját, 24. §
(1)és
(5)bekezdését jelölte meg. [10] Kifejtette, a szolgáltatáscsökkentés elrendelésekor a felperes igazgatóságának jogkörét a felügyeleti biztos gyakorolta, aki jogosult volt dönteni a szolgáltatáscsökkentésről és meghatározni annak mértékét. Erre azért került sor, mert a felperes forrásai nem voltak elégségesek a tárgyévi kötelezettségek teljesítésére. Az alperes elfogadta a felperes alapszabályának rendelkezéseit, így a szolgáltatáscsökkentés hatálya rá is kiterjed. A felperes az alperest ért károk után összesen 5 299 668 forintot állapított meg, azt az alperesnek megfizette. A szolgáltatáscsökkentés következtében azonban kötelezettsége 3 668 960 forintra csökkent, így az alperesnek az alapszabályban vállalt tagi kötelezettségként 1 630 708 forintot kell visszafizetnie. Hangsúlyozta, a felügyeleti biztos határozatának első mondata alapján a 2022 évben bekövetkezett kárigények vonatkozásában is egységesen rendelte el a szolgáltatáscsökkentést. [11] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állította, az alperes és a felperes között a
  1. április 26-án létrejött biztosítási jogviszony
  2. december 31-ig állt fenn. Az alperes ezt követően nem kívánt a továbbiakban az egyesület tagja maradni, így egyesületi tagdíjat sem fizetett
  3. december
  4. után. Következésképpen az Alapszabály III.
  5. pontjának rendelkezése értelmében a biztosítási szerződés megszűnésével tagsági viszonya is
  6. december 31-én megszűnt. Tekintettel arra, hogy az alperes nem volt a felperes tagja, így az egyesületi taggal szemben érvényesíthető követelés fogalmilag vele szemben kizárt. [12] Álláspontja szerint jelenleg nincs olyan hatályos jogszabály, mely a korábbi egyesületi taggal szemben visszamenőleges hatályú, múltbeli igényérvényesítést tenne lehetővé, teljesedésbe ment biztosítási szerződés alapján annak részbeni visszakövetelése céljából. Állította, a Bit. által definiált szolgáltatáscsökkentés kizárólag a tárgyévre vonatkozik, azaz 2023-ra. A szolgáltatáscsökkentés kizárólag ex nunc hatállyal értelmezhető, hiszen csökkenteni csak folyamatban lévő szolgáltatást lehet, a megtörtént és teljesített szolgáltatás módosítása fogalmilag nem csökkentés, hanem egy lezárt teljesítés utólagos feltörése, aminek lehetőségéről hatályos jogszabály nem rendelkezik. Véleménye szerint a felperes jogsértő módon értelmezte a felügyeleti biztos határozatát. [13] Érvelt azzal is, a felperes követelését a fizetési meghagyásos eljárás előtt vele írásban nem közölte, következésképpen még pernyertessége esetén is viselni köteles az ebből eredő költséget. [14] Az Alapszabály III.
  7. pontjára hivatkozva előadta, a veszteségrendezés módja pótbefizetés. Emiatt az ügyben a felperes követelésére a pótbefizetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azaz a veszteségrendezést a felperesnek kizárólag pótbefizetés útján van lehetősége megoldani. Pótbefizetés viszont kizárólag a tagok összességére írható ki, Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.172/2024/5 5 még pedig oly módon, hogy minden tagjára nézve az azonos összegű legyen. Tekintettel arra, hogy a felperes és az alperes ügyében már egy megszűnt és lezárt biztosítási jogviszonyról van szó, a felperesnek az alperessel szemben további igénye nem lehet. Az elsőfokú ítélet [15] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [16] Határozatának indokolásában a Bit.
  8. §
(1),
(2),
(3)bekezdéseire,
  1. §-ára,
  2. §
(1),
(2),
(3)bekezdéseire, valamint
  1. §-ára hivatkozott. [17] Kifejtette, a kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte, amellyel a jogalkotó kizárja a kölcsönös biztosító egyesület, illetve annak szervei működésében olyan tagok részvételét, akik a kölcsönösségen alapuló biztosítási védelem megszerzésében nem érdekeltek. [18] A Bit. indokolására utalva rámutatott, a biztosítási szerződéses jogviszony megszűnése az előírt feltételek teljesítése mellett nem eredményezi a tagsági jogviszony megszűnését. A jogszabály lehetővé teszi, hogy olyan személy is részt vehessen a kölcsönös biztosító egyesület működésében, akinek korábban a tagsági jogviszony létrejöttét megalapozó biztosítási szerződése megszűnt, amennyiben az egyesület irányába fennálló tagdíjfizetési kötelezettségét teljesíti, vagy ennek hiányában a tagsági jogviszonyából eredő, alapszabályban meghatározott egyéb kötelezettségeit teljesíti és utóbb a szerződéses kapcsolatot helyreállítja. Hangsúlyozta, a jogalkotó ezzel a szabállyal próbálja elismerni az egyesület működésében hosszabb ideje résztvevő és a jövőben is részt venni szándékozó, időlegesen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személyek jogosultságait a belépő tagokkal szemben. [19] Kiemelte, a Bit.
  2. §
(3)bekezdése lehetővé teszi a legfőbb szerv számára, hogy a tagsági jogviszony megszűnését az alapszabályban a tagsági jogviszonyt megalapozó biztosítási szerződéses jogviszony megszűnéséhez kösse. A rendelkezéssel – mint lex specialis – a tagsági jogviszony megszűnésének a Ptk. rendelkezéseitől eltérő lehetősége került törvényi megerősítésre kölcsönös biztosító egyesületek esetében. A kölcsönös biztosító egyesület vonatkozásában a biztosítási szerződésen – és nem a tagsági jogviszonyon – alapuló biztosítási jogviszonyt tekinti elsődlegesnek a jogszabály. [20] Tényként állapította meg, hogy az alperes
  1. április 26-án kötött határozott időtartamú biztosítási szerződése
  2. december 31-ig állt fenn. A határozott idő leteltét követően az alperes további biztosítási jogviszony létesítését nem tartotta indokoltnak, tagdíjfizetési kötelezettségének 2023-ra vonatkozóan nem tett eleget, erre a felperes nem is szólította fel, nyilvánvalóan a határozott időtartam leteltére tekintettel a jogviszony fenntartása az alperes jogát, érdekét képezte volna. [21] Rámutatott, a felügyeleti biztos határozata a 2022 évben bekövetkezett kárigényre rendelte el a szolgáltatáscsökkentést. Az alperes biztosítási szerződése
  3. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.172/2024/5 6 december 31-én megszűnt, így biztosítási szerződés – mint jogalap – hiánya a felperesi igényérvényesítést nem alapozza meg. [22] Megállapította azt is, a felperes alapszabálya rögzíti a tagdíjfizetés határidejét, mely június
  4. és azt is, ha a tag ezen időpontig a tagdíjat nem fizeti meg, az egyesület felszólítását követően a tagsági jogviszonya az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. A rendelkezésre álló adatok alapján következtetése szerint az alperesnek nem volt szándéka további szerződéses kapcsolatot tartani a felperessel, de a felperes sem szólította fel tagdíjfizetési kötelezettségére. Így a felek között sem szerződéses, sem tagsági alapú jogviszony nem állt fenn. [23] Mivel a biztosítási szerződés, valamint a tagsági jogviszony megszűnése vonatkozásában mérlegelte a felek közötti jogvitát, az ellenkérelemben előadott további érveket nem vizsgálta. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [24] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a kereset szerint az alperes marasztalása érdekében. [25] Állította, keresetét nem a biztosítási jogviszonyra alapította. Az alperes – nem vitatottan – 2022-ben tagja volt az egyesületnek, erre az évre vonatkozóan rendelt el a felügyeleti biztos szolgáltatáscsökkentést. Emiatt nincs jelentősége annak, hogy az alperes tagsági viszonya megszűnt-e, vagy sem. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az alperes tagsági jogviszonya megszűnt, emiatt tévesen vonta le azt a következtetést, hogy a követelés vele szemben nem érvényesíthető. [26] Rámutatott, a felügyeleti biztos a határozatát
  5. június 5-én hozta meg. Ezen időpontban – az elsőfokú bíróság álláspontját követve – az alperes még tagnak minősült. A felperes nem küldött felszólító levelet az alperesnek, így az Alapszabály III/
  6. pontja szerint tagsági viszonya nem szűnhetett meg, mert garanciális okokból a szankciót, vagyis a tagsági viszony megszűnését az alapszabály feltételhez, így a felszólításhoz és póthatáridő tűzéséhez köti. [27] Véleménye szerint az elsőfokú bíróság az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat helytelenül értelmezte, így téves a Bit.
  7. §
(3)bekezdésére való hivatkozása. Ugyanakkor ez is a keresetet támasztja alá, hiszen az alapszabállyal egyezően a biztosítási szerződés megszűnése esetén a tagsági viszony nem szűnik meg. [28] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. [29] Érvelése szerint a fellebbezés nem támadta az elsőfokú bíróság által nem vizsgált kérdéseket. Az elsőfokú bíróság a tagsági viszony megszűnése miatt utasította el a Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.172/2024/5 7 keresetet, ahhoz azonban, hogy a másodfokú bíróság ezt vizsgálja, a felperesnek határozott fellebbezési kérelmet kellett volna előterjesztenie. [30] Érdemét tekintve változatlan álláspontja szerint jelenleg nincs olyan hatályos jogszabály, amely a korábbi egyesületi taggal szemben visszamenőleges hatályú, múltbeli igényérvényesítést tenne lehetővé. Kiemelte, a Bit. által definiált szolgáltatáscsökkentés kizárólag a tárgyévre vonatkozik, a 21. §
(1)bekezdés f) pontja szerint az egyesület tárgyévi kötelezettségeire értelmezhető, azaz jelen ügyben az 2023 évre vonatkozhat. [31] Hangsúlyozta, a biztosítási szerződés megszűnésével szűnik meg a tagsági jogviszony, kivéve, ha a tag tagdíjat fizet. Az alperes biztosítási szerződésének
  1. december 31-ével való megszűnését követően egyesületi tagdíjat nem fizetett, emiatt tagsági jogviszonya
  2. december 31-én megszűnt. Véleménye szerint a felperes követelése nem szolgáltatáscsökkentés, hanem valójában szolgáltatás visszakövetelése lenne. [32] lehet. Állította, a felperesnél a veszteségrendezés eszköze kizárólag a pótbefizetés Az ítélőtábla döntésének indokai [33] A fellebbezés alaptalan. [34] A Pp.
  3. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés Pp. 371. §
(1)és
(2)bekezdésében megjelölt tartalmi követelményei körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy ezt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. [35] A felperes fellebbezésének tükrében az ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, a felügyeleti biztos által elrendelt szolgáltatáscsökkentés alkalmazható-e az alperesre akár a biztosítási, akár tagsági jogviszonyával összefüggésben. [36] A Bit.
  1. §-a szerint a kölcsönös biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött biztosítási szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt. A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte. A biztosítási szerződés megszűnésével – ha az egyesület alapszabálya másként nem rendelkezik – a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének vagy a tagdíjfizetésre nem kötelezett tag eleget tesz a tagsági jogviszonyából eredő egyéb kötelezettségének és egy éven belül új biztosítást köt [
  2. §
(1)-
(3)bekezdések]. Működésére ugyanakkor irányadó a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
  1. évi CLXXV. törvény (Ectv.). Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.172/2024/5 8 [37] A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte. Az egyesületi tagsági jogviszony a taggá válni kívánó személy belépési szándékát kifejező, jellemzően a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlattal egyidejűleg tett nyilatkozata alapján, annak az egyesület valamely szerve általi elfogadásával vagy akár az alapszabály erejénél fogva jön létre, míg a tagsági jogviszonyt megalapozó biztosítási jogviszony a rá irányadó jogszabályi rendelkezések alapján akár az ajánlattétel időpontjában azonnal vagy azt követően, esetleg visszamenőleges hatállyal. [38] Azzal, hogy a biztosítási szerződéses jogviszony megszűnése az előírt feltételek teljesítése mellett nem eredményezi a tagsági jogviszony megszűnését, ezzel a Bit. lehetővé teszi, hogy olyan személy is részt vehessen a kölcsönös biztosító egyesület működésében, akinek a korábban a tagsági jogviszony létrejöttét megalapozó biztosítási szerződése megszűnt, amennyiben az egyesület irányában fennálló tagdíjfizetési kötelezettségét teljesíti, vagy ennek hiányában a tagsági jogviszonyából eredő, alapszabályban meghatározott egyéb kötelezettségeit teljesíti, és utóbb a szerződéses kapcsolatot helyreállítja. [39] A Bit.
  2. §
(3)bekezdése ugyanakkor lehetővé teszi a legfőbb szerv számára, hogy a tagsági jogviszony megszűnését az alapszabályban a tagsági jogviszonyt megalapozó biztosítási szerződéses jogviszony megszűnéséhez kösse. [40] A Bit. ezen rendelkezései nyilvánvalóvá teszik azt is, hogy kölcsönös biztosító egyesület esetében a biztosítási szerződésen – és nem a tagsági jogviszonyon – alapuló biztosítási jogviszonyt tekinti elsődlegesnek. [41] A jogszabály meghatározásából egyértelműen kitűnik, a kölcsönös biztosító egyesület a kölcsönösségen, tehát a tagok biztosítási védelmének kölcsönös finanszírozásán túlmenően, biztosítási szerződés alapján, szigorúan a biztosítási alapelveknek megfelelően nyújtja szolgáltatását. Veszélyközösséget hoz létre, amelynek díját meghatározza, a vállalt kötelezettségeihez illeszkedő tartalékokat és a működést biztosító tőkét képez és az átvállalt kockázatok alapján teljesíti a szolgáltatásokat. [42] A kölcsönös biztosító egyesületek elsődleges céljuk szerint ugyan a tagjaik biztosítási szükségleteinek a kölcsönösség alapelvén való biztosítására jönnek létre, ezt a célt azonban főként gazdasági-vállalkozási tevékenységük által érik el. Üzleti eredmény elérésére törekszenek, amely eredményből előállott nyereség azonban a kölcsönösség elve alapján a tagok összességét illeti meg, és a gazdasági társaságok működési sajátosságaitól eltérően, az nem vonható ki az egyesület működéséből. [43] A kölcsönös biztosító egyesület pénzügyi stabilitásának biztosításában a tagdíj lényeges szerepet tölt be, mivel a tagdíj elvileg az egyesület részére a káralakulástól függetlenül biztosíthat pénzügyi forrásokat. A pénzügyi stabilitás biztosítását szolgálja a pótlólagos befizetési kötelezettség, illetőleg a szolgáltatáscsökkenés előírásának módjáról, feltételeiről rendelkező alapszabályi döntés. A tagok vagyoni jogait közvetlenül érintő intézkedéseket, így a tagdíjakat, a pótlólagos befizetések és a szolgáltatások csökkentésének lehetőségét, valamint esetköreit az alapszabályban kell meghatározni. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.172/2024/5 9 [44] A Bit. 24. §-ában szabályozott intézkedések - így az igazgatóság döntése pótbefizetés elrendeléséről, illetve szolgáltatáscsökkentésről, valamint a Felügyelet meghatározott esetekben való eljárása - a már nehéz pénzügyi helyzetbe került kölcsönös biztosító egyesület fizetőképességének helyreállítását szolgálják. Elrendelésükre abban az esetben van lehetőség, ha más források már nem elégségesek a kölcsönös biztosító egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére. [45] Az Ectv.17. §
(2)bekezdése szerint a civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja – vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. Ezzel összhangban rendelkezik a Ptk. 3:65. §
(4)bekezdése, az egyesület tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A tag az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel. [46] A Ptk. és az Ectv. fenti rendelkezéseiben kifejeződő alapelvektől eltérő elvet fogalmaz meg a Bit., részben áttöri a fenti szabályt, amikor a pótbefizetési kötelezettség előírásának lehetőségét kiterjeszti olyan személyekre is, akik a pótbefizetési kötelezettség előírásakor már nem tagjai a kölcsönös biztosító egyesületnek [24. §
(4)bekezdés]. Ebben az a jogalkotói felismerés kerül kifejezésre, hogy a tagok vagyoni beavatkozását igénylő pénzügyi helyzet kialakulása jellemzően hosszabb időt vesz igénybe, amelynek rendezésébe indokolt az intézkedést megelőzően már nem, de a pénzügyi nehézségek kialakulása idején tagsági jogviszonnyal bíró személyek bevonása is. A rendelkezés garanciális célja annak biztosítása, hogy a nehéz helyzetbe került egyesület pénzügyi helyzetének rendezését ne veszélyeztethesse tagsági jogviszonya esetleges tömeges megszüntetésével a tagság. [47] A Bit. 24. §
(1)bekezdése az egyesület igazgatóságának hatáskörébe utalja a szolgáltatáscsökkentést és a pótlólagos befizetési kötelezettség előírását. Ha a kölcsönös biztosító egyesület pénzügyi egyensúlyvesztése olyan mértékű, amely a Bit. alapján szükséghelyzetnek minősül, az igazgatóság pótbefizetési kötelezettség előírásáról szóló döntésének a Felügyelet általi felhívás ellenére történő elmaradása esetén a törvény a jogsértő helyzet megszűnése, valamint a biztosítottak érdekében a Felügyelet részére a 291. §-ban felsorolt intézkedések mellett jogot ad a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására [48] A Bit. 295. §
(1)bekezdése szerint a Felügyelet a
  1. § szerinti biztosítási szükséghelyzetben felügyeleti biztost rendelhet ki. A
  2. §
(1)bekezdés értelmében a kirendelés tartama alatt a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit, vagyis, csak teljes jogkörrel rendelhető ki. [49] A felperes esetében az MNB folyamatos felügyelés során szükséghelyzetet eredményező állapotot tárt fel. A biztosítottak érdekeinek védelmében MNB(határozatszám)/
  1. számú határozatában az igazgatóság tagjai jogait és kötelezettségeit gyakorló – teljes jogkörű – felügyeleti biztost rendelt ki. [50] A felügyeleti biztos az egyesület
  2. május 8-án tartott küldöttgyűlésén tájékoztatta a tagokat, hogy az egyesület tőkehelyzetének helyreállítása érdekében az Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.172/2024/5 10 egyesület tulajdonában álló eszközök értékesítése, ezen kívül a viszontbiztosítóval folyamatban lévő tárgyalások eredményének függvényében a Bit.
  3. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatáscsökkentés, illetőleg annak eredménytelensége esetén pótlólagos befizetés előírása válhat szükségessé. Arról is információt nyújtott, hogy a szolgáltatáscsökkentés, illetőleg a pótlólagos befizetés előírása a Bit. 24. §
(1)bekezdése és az Alapszabály IV.1.b. pontjában foglaltaknak megfelelően igazgatósági hatáskörbe tartozó döntés. [51] Ezt követően az MNB
  1. június 2-án kelt (határozatszám 2)/
  2. számú határozatával jóváhagyta és kötelezte a felperest, hogy haladéktalanul, de legkésőbb
  3. június 15-ig dokumentumokkal alátámasztva értesítse a Felügyeletet amennyiben a tőkehelyzete helyreállt. A határozat rögzítette, hogy a bejelentett, de eddig még teljeskörűen ki nem fizetett károsultak esetén 30,7748%-os szolgáltatáscsökkentés szükséges, mely a Bit.
  4. §
(1)bekezdés
  1. m)pont
  2. mb)alpontján alapult. [52] A felperes igazgatósága nem hozott határozatot szolgáltatáscsökkentésről és pótlólagos befizetési kötelezettség előírásáról. A felügyeleti biztos a Bit. 297. §
(1)és
(2)bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően – gyakorolva az egyesület igazgatóságának jogait, illetve kötelezettségeit – hozta meg 1/
  1. (VI.5.) határozatát, mely egyértelműen a
  2. évben bekövetkezett és az egyesület által elismert valamennyi kárigényre nézve rendelte el egységesen a szolgáltatáscsökkentést, egyúttal meghatározva annak mértékét. [53] A fenti jogelvek egybevetéséből azt a jelen ügy lényeges aspektusára vetítve leszögezhető, a Bit. a biztosítási jogviszony és a tagsági jogviszony közül a kölcsönös biztosító egyesület esetében a biztosítási szerződésen alapuló biztosítási jogviszonyt tekinti elsődlegesnek. A peres felek kontextusában lényeges kiemelni, a szolgáltatáscsökkentést nem az egyesület igazgatósága határozta meg, hanem az egyesület szükséghelyzetét eredményező állapota indokolta. Az MNB (határozatszám 2)/
  3. számú határozatának indokolása egyértelműen kiemelte, a szolgáltatáscsökkentés tervezett megvalósítását annak számadatai alapján a bejelentett, de eddig még teljeskörűen ki nem fizetett károsultak kapcsán írta elő (határozat
  4. oldal (v) pont
  5. bekezdés). [54] Abból a tényből, hogy a szolgáltatáscsökkentést nem az igazgatóság, hanem a felügyeleti biztos rendelte el az következik, a Bit.
  6. §
(1)és
(4)bekezdése alapján nincs olyan határozat, mely szolgáltatáscsökkentést vagy pótbefizetési kötelezettséget írna elő jelenlegi vagy korábbi tagjaira. Ennek hiányában pedig nincs jelentősége annak, hogy az alperes tagja-e, vagy a felügyeleti biztosi határozat idején tagja volt-e a felperesnek. Osztotta az ítélőtábla az alperes azon álláspontját, hogy kötelezni őt csak az igazgatóság által meghozott pótlólagos befizetési kötelezettséget elrendelő határozattal lehetett volna, ilyen azonban nem született. [55] A felügyeleti biztosi határozat szerint a csökkentett szolgáltatások mértéke a kárrendezési eljárás során megállapított és az ügyfelek részére közölt kárösszeg meghatározott százaléka. Kiemeli az ítélőtábla, a felperes által az ügyfelek részére a felügyeleti biztos határozatáról tájékoztató közzétett hirdetmény szövege szerint az egyesülettel kötött biztosítási szerződések esetében a csökkentett szolgáltatási szint a beadott és elismert igények meghatározott százalékában került megállapításra. Az ennek megfelelő elszámolás akkor történhet meg, ha a szolgáltatáscsökkentés mértékéhez képest történt Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.172/2024/5 11 túlfizetések korrekciója lezárul. „Az eddigiekben nem, vagy csak részben történő kifizetések esetében jelenleg az egyesület által elfogadott és visszaigazolt kárigények átlagosan 38,8%ának megfizetésére, vagy ezen mértékre történő kiegészítésére van lehetőség”. [56] Egyértelműen megállapítható, a felperes az elismert, még nem teljesített kárigények szolgáltatáscsökkentéséről tájékoztatta ügyfeleit, vagyis maga sem tekintette az alperes részére elismert és már kifizetett kárösszegekre alkalmazhatónak a felügyeleti biztos határozatában elrendelt szolgáltatáscsökkentést. [57] Mindezekre figyelemmel a felügyeleti biztos által elrendelt szolgáltatáscsökkentés az alperesre sem esetlegesen fennálló tagsági jogviszonya, sem biztosítási jogviszonya alapján nem alkalmazható, következésképpen a felperes keresete alaptalan. [58] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [59] A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült, jogi képviseletével összefüggő költségének viselésére, melynek mértékét az ítélőtábla az alperes költségfelszámítása folytán a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése szerint állapította meg. Szeged,
  1. október
  2. Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. Dr. Dobler László s.k. Dr. Tolna András s.k. a tanács elnöke, előadó bíró táblabíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.