← Magyarország

Bf.68/2024/7 – Pécsi Ítélőtábla

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.III.68/2024/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
  2. évi október hó
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság a vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen indult büntetőügyben a Zalaegerszegi Törvényszék 3.B.29/2024/
  4. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg: Mellőzi a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezéseket. A vádlottat 2 (kettő) év közügyektől eltiltásra is ítéli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás I. [1] A Zalaegerszegi Törvényszék a
  5. június 13-án kihirdetett 3.B.29/2024/
  6. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló
  7. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  8. §

(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő vesztegetés elfogadásának bűntette, valamint 3 rb. a Btk. 219. §
(1)bekezdésének a) pontjában meghatározott személyes adattal visszaélés vétsége miatt – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap szabadságvesztésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre és 2 év ügyfélszolgálati munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztést – végrehajtása esetén – börtönben Pécsi Ítélőtábla III.Bf.68/2024/7/II 2 rendelte végrehajtani, míg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban határozta meg. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.000 forintban állapította meg. Rendelkezett 400.000 forint pénzbüntetés átváltoztatásáról. [2] II. [3] [6] Az elsőfokú bíróság fenti ítélete ellen az ügyészség kizárólag a vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. Az elsőfokú bíróság ítéletét a vádlott és a védő tudomásul vette. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában, valamint a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészségi fellebbezést fenntartva a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések mellőzése, valamint további közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabására tett indítványt. A nyilvános ülésen a védő az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. [7] III. [8] Az ügyészség a jogorvoslati kérelmét kizárólag a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján, a kiszabott joghátrány súlyosítása érdekében jelentette be. Ezért a másodfokú bíróság a Be. 590. §
(3)bekezdése értelmében a jogorvoslattal sérelmezett ítéletnek kizárólag a fellebbezéssel megtámadott rendelkezését, illetve részét bírálta felül. A Be. 590. §
(5)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjai szerint azonban e korlátozott felülbírálat is kiterjedt a Be. 607. §
(1)bekezdésében és a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt eljárási szabályok megtartására, a bűnösség megállapítására és a bűncselekmény minősítésére, illetve a Be. 590. §
(7)bekezdése folytán – hivatalból – az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekre is. Ennek alapja pedig az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás volt, miután annak megalapozottságát a másodfokú bíróság a Be. 591. §
(2)bekezdésének a) pontja értelmében nem vizsgálta. [4] [5] [9] [10] [11] IV. [12] A felülbírálat során a másodfokú bíróság nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amely miatt az ítéletet a Be. 607. §
(1)bekezdése, vagy a 608. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül kellene helyezni; az ítélet érdemi felülbírálatának tehát nem volt eljárásjogi akadálya. Pécsi Ítélőtábla III.Bf.68/2024/7/II [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] 3 Az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen vont következtetést a vádlott büntetőjogi felelősségére és a cselekmények minősítése is mindenben megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak. Helytállóan került sor a bűncselekményekre irányadó halmazati büntetési tétel és középmértékének meghatározására is. A büntetés kiszabásánál irányadó tényezőket az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyesen tárta fel, azokat azonban nem a tényleges súlyuknak megfelelően értékelte. További enyhítő körülményként kellett értékelni a vádlott javára a személyes adattal visszaélés bűncselekmény tekintetében az elkövetői szándék eshetőleges voltát. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy az enyhítő körülmények túlsúlyban vannak, és azokat a joghátrány meghatározásakor nyomatékosan kell figyelembe venni. Ezek azonban – az ítélőtábla megítélése szerint – csupán arra elegendőek, hogy a büntetési tétel törvényi minimumához közeli tartamban határozza meg a bíróság a szabadságvesztés mértékét. Az elsőfokú bíróság pedig így járt el, amikor a vádlottal szemben 1 év 6 hónap szabadságvesztés-büntetést szabott ki. A Btk. 79. §-ában meghatározott büntetési céloknak azonban nem felel meg, ha ez a szabadságvesztés próbaidőre felfüggesztésre kerül; a generálprevenciós hatást a szankció nem képes kifejteni ebben az esetben. Ezért – egyetértve a fellebbviteli főügyészség e körben kifejtett álláspontjával is – a másodfokú bíróság mellőzte a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével kapcsolatos ítéleti rendelkezéseket, mert álláspontja szerint a büntetési célok kizárólag a végrehajtandó szabadságvesztés alkalmazásával érhetők el. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésével egyidejűleg az ítélőtábla megállapította azt is, hogy a vádlott méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, ezért azok gyakorlásától a Btk. 61. §
(1)bekezdése alapján eltiltotta. Az eltiltás tartamát a Btk. 62. §
(1)bekezdése alapján 2 évben határozta meg. Az ekként megállapított joghátrány szükséges, de egyben elégséges is a büntetés Btk.
  1. §ában meghatározott céljainak elérésére. Következésképpen az ügyészség büntetés súlyosítását célzó fellebbezése megalapozott volt. Az elsőfokú bíróság egyéb – a pénzbüntetéssel, a foglalkozástól eltiltással, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatával, valamint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjával kapcsolatos – rendelkezései törvényesnek bizonyultak. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezésekkel megtámadott ítéletét a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. P é c s,
  1. október
  2. Dr. Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Hudvágner András s.k. előadó bíró, Dr. Bencze Beáta s.k. bíró A Zalaegerszegi Törvényszék 3.B.29/2024/
  3. számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.III.68/2024/
  4. számú határozata folytán – az abban írt változtatással – a
  5. évi október hó
  6. napján jogerőre emelkedett. Pécsi Ítélőtábla III.Bf.68/2024/7/II 4 Dr. Tóth Sándor s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.