Kbf.20/2021/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző jogellenes fogvatartás bűntette miatt indult eljárást megszüntető – végzését helybenhagyja. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: [1] pótmagánvádló1 sértett

1. március
2. napján tett feljelentést a BRFK rendőrség3 állományába tartozó terhelt1 r. százados, továbbá ügyész1 ügyész ellen jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmény miatt. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a
3. március
4. napján kelt 2.Nyom.541/
5. számú határozatával a feljelentést a Be.
6. §

(1)bekezdés a) pontjában írt okból - mivel a cselekmény nem bűncselekmény - elutasította. [2] A feljelentést elutasító határozat ellen a feljelentő panaszt jelentett be, melyet a Központi Nyomozó Főügyészség a

1. június
2. napján kelt NF.712/2020/
3. számú határozatával mint alaptalant elutasított, egyben tájékoztatta a sértettet, hogy a panaszt elutasító határozat kézbesítésétől számított két hónapon belül – jogi képviselője útján – a jogellenes fogvatartás bűntette vonatkozásában pótmagánvádlóként léphet fel. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.20/2021/9-II. 2 [3] pótmagánvádló1 sértett – miután a hivatal1 a szám
4. számú,
5. december
6. napján hozott és közléssel véglegessé váló végzésével költségkedvezményt és pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyezett részére - jogi képviselője útján, a törvényes határidőn belül,
7. január
8. napján kelt vádindítványt nyújtott be a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségnél, melyben terhelt1 r. százados vádlottat a Btk.
9. §

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő jogellenes fogvatartás bűntettével vádolta. [4] Az ügyészség a vádindítványt az ügyiratokkal együtt – az abban illetékesként megjelölt - Pesti Központi Kerületi Bíróságra küldte meg a pótmagánvádas eljárás lefolytatása céljából. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2021. március 8. napján véglegessé vált 26.B.20115/2021/4. számú végzésével az iratokat áttette az ügyben a Be. 20.§

(1)bekezdés

1. pontja és a Be.
2. §

(1)bekezdés b) pontja szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsához. [5] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a tárgyalás előkészítése során a 2021. május 28. napján meghozott 43.Kb.42/2021/6. számú végzésével a büntetőeljárást a Be. 492. §

(1)bekezdés a) pontja alapján, mivel a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, terhelt1 r. százados vádlottal szemben megszüntette. [6] Az elsőfokú végzés ellen a pótmagánvádló jogi képviselője a törvényi határidőn belül fellebbezést jelentett be annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra utasítása érdekében. Fellebbezésének indoka szerint a törvényszék katonai tanácsa a vád lényegét tévesen ismertette. Hangsúlyozta, hogy a fogvatartás meghosszabbításáról szóló döntések meghozatalánál a vádlott nem volt jelen, ezek megállapítása a büntetőeljárás feladata, de kiemelte, hogy ilyen döntések meghozatalára nincs adat, hiszen a hosszabbítás ténye az előállítás időtartamáról kiállított igazoláson sem került feltüntetésre. Érvelt azzal is, hogy az ilyen döntések azok közlésével válnak jogszerűvé. Kifejtett álláspontja szerint egyrészt a fogvatartást megalapozó hatósági döntés hiányzik, mert nem született az előállítás 8 órás időtartamának meghosszabbításáról szóló határozat, illetve az közlésre nem került; emellett törvénysértő is, mert az őrizetbe vételt elrendelő határozat kihirdetésére csak az előállítás maximálisan lehetséges 12 órás időtartamának letelte után került sor. Álláspontjának alátámasztására hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla 6.Kbf.77/2014/7I. számú ítéletében és a Kúria Bhar.999/2015/

1. számú végzésében írtakra, miszerint az őrizet elsődlegesen a törvény erejénél fogva szűnik meg a lejárat időpontjában, és ekkor a fogvatartottat minden külön intézkedés nélkül szabadlábra kell helyezni. Hivatkozott a BH 1997.
2. szám alatt közzé tett eseti döntésre is, amely alapján levont következtetése szerint a jogellenes fogvatartás megítélését illetően irreleváns az, hogy az őrizetbe vétel vagy a letartóztatás feltételei fennállnak-e. Összegzése szerint a vádlott megvalósította a jogellenes fogvatartás törvényi tényállásának elemeit, és mulasztott akkor is, amikor az igazolást oly módon állította ki, hogy abból nem tűnik ki az őrizetbe vétel meghosszabbításának, illetve közlésének ténye sem. [7] A fellebbezés érdemben nem alapos. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.20/2021/9-II. 3 [8] Az érdemi felülbírálatot megelőzően az ítélőtábla katonai tanácsa megállapította, hogy a pótmagánvádas eljárást a Be.
3. §

(1)bekezdés

1. pont és a Be.
2. §

(1)bekezdés alapján az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa folytatta le. Törvényesen járt el az elsőfokú katonai tanács akkor is, amikor a Be. 787.§

(1)bekezdésében írt rendelkezésre figyelemmel - az általános szabályok szerint a tárgyalás előkészítése során hozott érdemi határozatot. A vádindítvány elutasításának a Be. 794.§

(1)bekezdésében írt okai nem álltak fenn, az érdemi elbírálásra alkalmas volt. [9] A fellebbviteli bíróság álláspontja szerint a törvényszéknek az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntető rendelkezése érdemben helytálló. [10] A vádindítványban rögzített tényállás lényege szerint terhelt1 rendőr százados vádlott az előállítás 4 órával történő meghosszabbítását nem közölte a pótmagánvádlóval, amely mulasztásával megsértette a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/2011. (IX.22.) BM rendelet 30.§

(4)bekezdését, továbbá a szám

1. számú őrizetbe vételi határozatot csupán a rendőrségről szóló
2. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 33.§

(3)bekezdése szerint maximálisan 12 óra tartamú előállítás határidejének 2018. május 2-án 09:45 órakor történt lejárta után közölte a pótmagánvádlóval, amely magatartásával megvalósította a Btk. 304.§

(1)bekezdésébe ütköző jogellenes fogvatartás bűntettét. A vádindítvány részlezte továbbá, hogy az őrizetbe vételi határozaton az eredetileg 08:44 óraként feltüntetett kihirdetési időpont miként került átjavításra 9:53 órára, illetve a másik határozati példányon 9:55 órára. [11] E leírt magatartásban nem érhetőek tetten sem a pótmagánvádló által állított jogellenes fogvatartás bűntette, sem más bűncselekmény törvényi tényállási elemei. [12] A jogellenes fogvatartás bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki az eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt. E bűntett szempontjából a fogva tartás akkor jogellenes, ha az nem a törvényben meghatározott okból történik. Megvalósítása tudatos törvényszegést kíván meg, vagyis a személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedés elrendelőinek tisztában kell lenni azzal, hogy intézkedésének a jogi előfeltételei hiányoznak. Amennyiben az elrendelő személyétől a foganatosító személye elválik, ez utóbbinak csupán az intézkedési jogosulttól való származást és annak alakszerű voltát szükséges vizsgálnia (BH.2002.255.). Az adott ügyben a pótmagánvádlóval szemben elrendelt előállítás, majd őrizet jogszerűsége nem volt vitás, erre a pótmagánvádló sem hivatkozott. Erre tekintettel pótmagánvádló1 fogvatartására (mind az előállítására, mind az őrizetbe vételére) törvényesen került sor, ami kizárja a fogvatartás jogellenességét, az előállítás 12 órájának leteltét követően a pótmagánvádló nem volt szabadon bocsátható. Az előállítás 4 órával történő meghosszabbításának elmaradt közlése, továbbá az őrizetet elrendelő határozatnak az előállítás meghosszabbított határidején túli kihirdetése a fogvatartás törvényességét érdemben nem befolyásolta. A vádlott jogosulttól származó, az alaki előírásoknak megfelelő őrizetbe vételi határozatot hirdetett ki a pótmagánvádló részére, így eljárása jogszerű volt. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.20/2021/9-II. 4 [13] Összességében tehát a benyújtott vádindítvány olyan tevőleges vagy mulasztással elkövetett magatartást, amely büntetőjogi értékelést nyerhetne, nem tartalmaz. [14] Mindezek alapján a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa helytállóan rendelkezett az eljárás bűncselekény hiányában történő megszüntetéséről, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának végzését a Be. 598. §

(1)bekezdés g) pontja szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 605. §

(1)bekezdés alapján – annak helyes indokainál fogva - helybenhagyta. [15] A további fellebbezés lehetőségét a Be. 787. §

(1)bekezdés folytán alkalmazandó Be. 615. §

(1)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. a tanács elnöke Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. s.k. Dr. Mészáros László hb. ezredes előadó bíró bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának
3. május
4. napján kelt 43.Kb.42/2021/
5. számú végzése a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság 6.Kbf.20/2021/
6. számú határozatával
7. szeptember
8. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
9. szeptember
10. Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. a tanács elnöke