← Magyarország

Gfv.30569/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a felperest nem illette meg a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga, úgy a bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító (visszautasító) végzés hatályon kívül helyezése iránt sem illeti meg a Ctv. 78. §

(2)bekezdése alapján perindítási jog. A keresete alapján a változásbejegyzést elrendelő végzés csak a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti körben vizsgálható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.569/2022/
  1. A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Oppenheim Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Fenyvesi József Bulcsú ügyvéd) Az alperes: ... Az alperes képviselője: Bakos-Horváth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bakos Róbert Ákos ügyvéd) A per tárgya: változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 16.Gf.40.182/2022/4-II. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék, 36.G.41.969/2021/
  2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 (harmincnyolcezer-száz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a felperes 14.000 (tizennégyezer) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárás illetékének visszatérítését kérheti az adóhatóságtól. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VI.Gfv.30.569/2022/4/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
  3. július
  4. és
  5. május
  6. között egyszemélyes társaságként működött. A felperes
  7. május 17-től, a H.... E.... s.r.o. gazdasági társaság (a továbbiakban: többségi befolyással rendelkező tag) pedig
  8. november 13-tól tagja alperesnek. [2] Az alperes ügyvezetője
  9. március 2-re összehívta az alperes taggyűlését az alperes székhelyére. A felperes a taggyűlésen nem jelent meg.
  10. március 9-én 11 órakor az alperes székhelyén megismételt taggyűlést tartottak, amelyen a többségi befolyással rendelkező tag és az ügyvezető voltak jelen. Az ügyvezető a taggyűlést határozatképesnek nyilvánította. A többségi befolyással rendelkező tag valamennyi napirendi pont tekintetében határozatot hozott. A
  11. napirendi pontban elfogadta az alperes társasági szerződését. [3] Az alperes a cégbírósághoz
  12. március 31-én
  13. sorszámon benyújtott változásbejegyzési kérelmében a létesítő okirat
  14. március 9-i módosításának cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. [4] A felperes
  15. április 12-én a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódva törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztett elő a változásbejegyzési kérelem elutasítása érdekében. Arra hivatkozott, hogy a változásbejegyzési kérelem nem felel meg az elektronikus okirattá átalakított dokumentumokkal szemben támasztott követelményeknek, a taggyűlés személyes jelenlét útján való megtartásának jogszabályi akadálya volt, a megismételt taggyűlés megtartásának feltételei sem álltak fenn, valamint az egyszemélyes társaság többszemélyessé válása esetén az alapító okirat társasági szerződéssé történő módosításához valamennyi tag egyetértése szükséges. [5] A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a bejegyzési kérelemről és a törvényességi felügyeleti kérelemről a Cg.01-09-298823/
  16. és Cgt.01-21-017157/
  17. számú végzésében együttesen döntött, elrendelte az alperes által kért változás cégjegyzékbe történő bejegyzését, egyben a felperes törvényességi felügyeleti kérelmét elutasította. Indoklása szerint a metaadatok hiányos kitöltése alapján nem tekinthető úgy, hogy az elektronikusan előterjesztett iratok ne szolgálnának a változásbejegyzés alapjául. A minden tag által aláírt társasági szerződés nem feltétele a bejegyzésnek. A felperes további hivatkozásaival kapcsolatban kifejtette, hogy azok tekintetében nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, mivel a taggyűlési határozattal szemben a Polgári Törvénykönyvről szóló
  18. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  19. §-a szerinti jogorvoslattal lehet élni. [6] A felperes keresetet terjesztett elő az alperes
  20. március 9-én hozott taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezése iránt. A Fővárosi Törvényszék – a Fővárosi Ítélőtábla
  21. május 25-én kelt Gf.40.087/2022/
  22. számú ítéletével jogerőre emelkedett – ítéletével a keresetnek részben helyt adott, és többek között hatályon kívül helyezte az alperes társasági szerződés elfogadásáról rendelkező
  23. számú napirendi pont tárgyában meghozott taggyűlési határozatát. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperes keresetében a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Állította, a törvényességi felügyeleti kérelmét elutasító és a változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróságnak hiánypótlás nélkül vissza kellett volna utasítani a változásbejegyzési kérelmet a törvényességi felügyeleti kérelmében előadott okokból. A bejegyző végzés sérti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  24. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
  25. §
(1)bekezdését, 51. §
(2)bekezdését, az ügyvédi tevékenységről szóló
  1. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.)
  2. §
(2)bekezdését, illetve az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
  1. évi CCXXII. törvény (E- ügyintézési Kúria VI.Gfv.30.569/2022/4/2 3 tv.)
  2. §
(1)és
(3)bekezdését, a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontját, a Ptk. 3:95. §
(1)és
(2)bekezdését, 3:191. §
(1)bekezdését, 3:
  1. §-át. Vitatta továbbá a hiánypótlásként benyújtott közjegyzői okirat tartalmát, álláspontja szerint az legfeljebb ténytanúsítványnak minősülhet. [8] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [10] Vizsgálta a felperes perbeli legitimációját, és úgy ítélte meg, hogy az fennáll, mivel a törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező felperest attól függetlenül megilleti perindítási jog, hogy a változásbejegyző végzés tartalmaz-e rá nézve rendelkezést. A keresetet ezért érdemben bírálta el és azt indokolt határozatában megalapozatlannak találta. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – eltérő indokolással – helybenhagyta. [12] Megállapítása szerint az elsőfokú bíróság helyesen, hivatalból vizsgálta a felperes eljárásjogi perbeli legitimációját, tévedett ugyanakkor, amikor azt megállapíthatónak találta önmagában azon okból, hogy a felperes a változásbejegyzési eljárás folyamatban léte alatt a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtott be. [13] A másodfokú bíróság rögzítette, a cégbíróság az előtte folyamatban volt változásbejegyzési és az ahhoz kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárást felfüggesztette a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti per jogerős befejezéséig. Az e végzés elleni fellebbezést elbíráló döntésében a másodfokú bíróság már kifejtette – amely álláspontot a jelen határozatában is megerősített –, hogy a Ctv.
  2. §
(1)bekezdése értelmében a törvényességi felügyeleti eljárás célja a közhiteles cégnyilvántartás és a cég törvényes működésének biztosítása. A Ctv. 74. §
(3)bekezdése szerint ugyanakkor nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a Ctv. 65-
  1. §ban meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető. Amennyiben valamely igény érvényesítése polgári peres útra tartozik, ez a körülmény kizárja a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését, tekintet nélkül arra, hogy a fél élt-e a perindítás lehetőségével. A társasági határozattal szembeni jogorvoslat a Ptk. 3:
  2. §-a által szabályozott eljárás, azaz per, ezért a tag bármely alaki vagy tartalmi okból sérelmesnek vélt társasági határozattal összefüggésben törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet. A peres eljárásnak a törvényességi felügyeleti eljárással szembeni primátusa figyelembe veendő, tekintettel arra, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban lefolytatható korlátozott bizonyítással szemben a peres eljárás teljes körű bizonyításra ad lehetőséget. Mindez irányadó akkor is, ha a tag változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan kezdeményez törvényességi felügyeleti eljárást. [14] A felperest ezért nem illette meg a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga a Ctv.
  3. §
(3)bekezdése alapján. Mivel a változásbejegyzési kérelemmel párhuzamos törvényességi felügyeleti kérelem érdemi elbírálásának feltételei nem álltak fenn, kizárólag a Ctv. 65. §
(1)bekezdésében meghatározott körben vizsgálható a törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő fél keresete. A jelen per tárgya a cégbíróság létesítő okirat módosítását bejegyző végzése, amely a felperesre személy szerint nem tartalmaz rendelkezést. Az elsőfokú bíróság a fentebb kifejtettektől eltérően a felperes perbeli legitimációját tévesen megállapítva döntött. Akkor járt volna el helyesen, ha a keresetet a felperes perindítási joga hiányában utasítja el. A másodfokú bíróság ezért az érdemben helytálló elsőfokú ítéletet módosított indokolással hagyta helyben. Kúria VI.Gfv.30.569/2022/4/2 4 A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet, egyben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül a jogerős ítéletet és elsődlegesen változtassa meg az elsőfokú bíróság ítéletét és adjon helyt a keresetének, másodlagosan utasítsa a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára. Állította, hogy a másodfokú bíróság a Ctv. 71. §
(3)bekezdésének és 78. §
(2)bekezdésének megsértésével állapította meg a felperes perbeli legitimációjának hiányát. Ezen álláspontja megalapozottsága esetén a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzésének jogszabálysértése következtében a jogerős ítélet közvetetten sérti a Ptk., a Ctv., a közjegyzőkről szóló
  1. évi XLI. törvény, az E-ügyintézési tv., valamint az 502/
  2. (XI.16.) Korm. rendelet keresetében megjelölt rendelkezéseit. [16] A felperes nem vitatta, hogy az az igénye, hogy a
  3. március 9-i taggyűlésen a
  4. napirendi pont tárgyában meghozott taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére kerüljön sor, a Ptk. 3:35-
  5. §-ai által szabályozott perben érvényesíthető. Állította ugyanakkor, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása iránti kérelme nem e határozat hatályon kívül helyezésére irányult, hanem arra, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan indított törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként utasítsa el az alperes változásbejegyzés iránti kérelmét. Ilyen eljárás megindítását a Ctv.
  6. §
(1)bekezdése kifejezetten megengedi. Nincs más a Ctv.-ben meghatározott, vagy egyéb polgári vagy közigazgatási eljárás, amely alkalmas lenne ezen igénye érvényesítésére. Jogszabálysértő és a felperes álláspontját alátámasztó bírói gyakorlattal (Fővárosi Ítélőtábla, 16.Gf.40.244/2009/6.) is ellentétes ezért a másodfokú bíróság azon megállapítása, miszerint a társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránti per lehetősége kizárta e speciális törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem előterjesztését. [17] Amennyiben a jogerős ítélet jogértelmezése helyes lenne, semmilyen jogi eszköz nem állna rendelkezésre egy jogszabálysértő legfőbb szervi határozaton alapuló változásbejegyzési kérelem lefolytatásának – akár csak átmeneti – megakadályozására. A felperes utalt e körben arra, hogy a jogszabály nem kötelezi a perbíróságot arra, hogy ha a társasági határozat felülvizsgálata iránti perben a határozat végrehajtásának felfüggesztéséről rendelkezik, e határozatát küldje meg a cégbíróságnak. A határozat végrehajtásának felfüggesztését ekként csak az érdekelt tudja bejelenteni a változásbejegyzési eljáráshoz kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárásban. Az időszerűség is azt követeli meg, hogy az érdekelt a változásbejegyzési eljárás lefolytatásának megakadályozása iránti igényét – függetlenül a társasági határozatok megtámadásától – érvényesíteni tudja. Mindehhez pedig elengedhetetlen, hogy a társasági határozat hatályon kívül helyezése iránt per indítására jogosult személy rendelkezzen legitimációval a Ctv. 78. §-a szerinti törvényességi felügyeleti eljárás megindítására is. [18] A felperes álláspontja szerint ezen érvelését alátámasztja az is, hogy a Ctv. 65. §
(1)bekezdését a bírói gyakorlat egységesen szűken, akként értelmezi, hogy a kereset előterjesztésére csak olyan személy jogosult, akire a bejegyző végzés személy szerint tartalmaz rendelkezést. A felperes hangsúlyozta, jelen esetben a változásbejegyző végzés alapjául szolgáló taggyűlési határozatot a bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte. Csupán a Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján a cégbíróság által korábban teljesített, a létesítő okirat keltére vonatkozó, jogszabálysértő és a közhitelesség elvét is sértő cégadat bejegyzését a felperesnek nem lenne módja támadni, ezért elengedhetetlen, hogy jogosult legyen a Ctv.
  1. §-a szerinti Kúria VI.Gfv.30.569/2022/4/2 5 törvényességi felügyeleti eljárás megindítására, és a kérelme elutasítása esetén a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kereset benyújtására. Ennek hiányában a jogszabálysértő és hamis cégadat továbbra is a közhiteles nyilvántartás részét fogja képezni, amint ez jelen esetben is megvalósult, a jogszabálysértő adat a mai napig a cégjegyzékben hatályos adatként szerepel. [19] A felperes előadta, keresete, illetve fellebbezése érdemi vizsgálata esetén a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésének lett volna helye, amelynek részletes indokait is kifejtette. [20] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A Kúria elsődlegesen rögzíti, jelen ügyben a felülvizsgálat nem volt kizárt a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  3. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott okokból. A nem meghatározható pertárgyértékű perekre nem vonatkozik az értékhatártól függő kizárás, és a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét eltérő indokolással hagyta helyben. Az alperes ezért szükségtelenül terjesztett elő engedélyezés iránti kérelmet, a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának nem volt akadálya. [22] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az abban megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [23] A Kúriának elsőként a felperes keresetindítási jogával összefüggésben kellett állást foglalnia, mivel a felülvizsgálati kérelemben állított, a cégbírósági végzés érdemét érintő további jogszabálysértések vizsgálatára csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felperes rendelkezik perbeli legitimációval. [24] A Kúria hangsúlyozza, a felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet perbeli legitimációval kapcsolatos álláspontjának jogszabályba ütközését kizárólag abból az okból állította, mert tévesnek ítélte a másodfokú bíróság azon jogszabályértelmezését, miszerint a tagot nem illeti meg a változásbejegyzési eljáráshoz kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás indításának joga a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló taggyűlési határozat jogszabálysértésére hivatkozással. Ezért a Kúriának kizárólag a Ctv. 74. §
(3)bekezdése és 78. §
(1), illetve
(2)bekezdése értelmezése tárgyában kellett, illetve lehetett állást foglalnia a felülvizsgálati kérelemben előadott érvelés alapján. [25] A Kúria maradéktalanul egyetértett a jogerős ítéletben foglalt döntéssel és annak jogi indokaival is, miszerint, ha a felperest a Ctv. 74. §
(3)bekezdésének kizáró rendelkezése folytán nem illette meg a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga, úgy a bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító (visszautasító) végzés hatályon kívül helyezése iránt szintén nem illeti meg a Ctv. 78. §
(2)bekezdése alapján perindítási jog. A keresete alapján a változásbejegyzést elrendelő végzés csak a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti körben vizsgálható. A jogerős ítélet e körben helytálló indokaira a Kúria a Pp. 424. §
(2)bekezdése alapján csak visszautal, azt megismételni nem kívánja. [26] A jogerős határozat a Ctv. 78. §
(2)bekezdésének értelmezése körében megfelel a Kúria precedensképes határozatában is megmutatkozó következetes gyakorlatának (Gfv.VII.30.051/2015/
  1. - BH
  2. 152), ahogyan arra maga a jogerős ítélet indokolása is kitért. E határozatában a Kúria kifejtette, a Ctv.
  3. §-a nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely miatt a Ctv.
  4. §
(3)bekezdése nem lenne alkalmazandó a változásbejegyzési kérelem elbírálásával egyidejűleg előterjesztett törvényességi felügyeleti eljárás esetén. Jelen ügyben a Kúria VI.Gfv.30.569/2022/4/2 6 felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján a Kúria nem látott alapot – az erre irányuló szabályok betartása mellett – a korábbi gyakorlatától való eltérésre. [27] A Kúria rámutat, bár a változásbejegyzési eljárással párhuzamosan indított törvényességi felügyeleti eljárásnak valóban az a célja, így a kérelem is arra irányulhat, hogy a cégbíróság utasítsa el a változásbejegyzési kérelmet, azonban az adott ügyben e kérelmének ténybeli és jogi alapját a felperes mint kérelmező a változásbejegyzés alapjául szolgáló taggyűlési határozat jogszabálysértő jellegében jelölte meg. Így a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmének indokai értelemszerűen azonosak voltak, illetve csakis azonosak lehettek az általa indított társasági határozat felülvizsgálata iránti perben benyújtott kereseti kérelmével. [28] A Kúria nem értett egyet a felperes azon érvelésével, hogy jogsértő társasági határozaton alapuló változásbejegyzési kérelem esetén a jogvédelmét egyedül a párhuzamos törvényességi felügyeleti eljárás megindítása biztosítja, mert kizárólag a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására való jogosultsággal biztosítható, hogy a határozat hatályon kívül helyezése iránti perben született döntés a közhiteles nyilvántartásba megfelelően átvezetésre, a cégnyilvántartásba bejegyzett jogszabálysértő adat pedig törlésre kerüljön. Bár jogszabály valóban nem írja elő a társasági határozat végrehajtásának felfüggesztését elrendelő végzés cégbíróságnak való megküldését, a bírói gyakorlat értelmében ez rendszerint megtörténik, amely esetben a cégbíróságok az előttük folyamatban lévő változásbejegyzési eljárást felfüggesztik. De ennek hiányában, illetve a abban az esetben, ha a perbíróság nem rendelkezik a társasági határozat végrehajtásának felfüggesztéséről (mint jelen ügyben), amennyiben a változás bejegyzését a cégbíróság olyan társasági határozat alapján jegyezte be, amelyről utóbb a perbíróság megállapította hogy jogszabálysértő, és azt hatályon kívül is helyezte (amint az jelen esetben is történt), úgy ezen bírósági ítélet végrehajtása törvényességi felügyeleti eljárásra tartozik, amelynek hivatalból és kérelemre egyaránt helye van [Ctv. 74. §
(1)bekezdés b) pont, 76. §
(1)bekezdés, 77. §
(1)bekezdés], és amelynek eredményeként a cégbíróság a Ctv.-ben meghatározott intézkedésekkel kikényszerítheti a törvényes működés helyreállítását, az utóbb törvénysértővé vált adat cégjegyzékből való törlését [Ctv. 81. §
(1)és
(4)bekezdés]. [29] A fentiekből következik, hogy a Ctv.-ben és a Ptk.-ban szabályozott, az arra jogosultak jogvédelmét szolgáló eljárások zárt rendszert képeznek, és az igénybe vehető eljáráshoz (törvényességi felügyeleti eljárás, per, illetve a cégbíróság határozata elleni fellebbezési lehetőség) igazodik a jogorvoslati fórumrendszer is. A felperes érvelésének elfogadása a társasági határozatok jogszerűségének több eljárásban, különböző fórumokon való párhuzamos vizsgálatát tenné lehetővé, ami nyilvánvalóan ellentétes lenne az Alaptörvény
  1. cikkében megfogalmazott értelmezési elvvel, különösen a jogszabályok józan ész, a közjó és azon kiindulópont szerinti értelmezésnek, hogy gazdaságos célt szolgálnak, egyben az eltérő döntések lehetőségével a jogbiztonság ellenében hatna. [30] A Kúria mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő jogerős ítéletet a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [31] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel a Kúria a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes ügyvédi munkadíjból álló, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján számított, áfát tartalmazó felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [32] A Kúria rendelkezett a felperes által szükségtelenül megfizetett felülvizsgálat engedélyezési kérelem illetékének visszaigényelhetőségéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 80. §
(1)bekezdés f) pontja alapján. Tájékoztatja a felperest, hogy a Kúria VI.Gfv.30.569/2022/4/2 7 visszatérítést az állami adóhatóságnál kérnie kell, a kérelem elbírálására az adóhatóság rendelkezik hatáskörrel. [33] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 376. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – kérelemre – tárgyaláson bírálta el. Alkalmazott jogszabályok és joggyakorlat [35] 2006. évi V. törvény 74. §
(3)bekezdés, 78. §
(1),
(2)bekezdés, 66. §
(1)bekezdés A döntés elvi tartalma [36] Ha a felperest nem illette meg a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga, úgy a bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító (visszautasító) végzés hatályon kívül helyezése iránt sem illeti meg a Ctv. 78. §
(2)bekezdése alapján perindítási jog. A keresete alapján a változásbejegyzést elrendelő végzés csak a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti körben vizsgálható. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Farkas Antónia s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.