A határozat elvi tartalma: A képmáshoz való jog megsértése szempontjából nincs különbség a Facebook-oldalon található fénykép és a bármely más forrásból származó felvétel felhasználásának feltételei és megítélése között. A magánéleti jellegű úgynevezett Facebook profil fotó további felhasználása akkor jogszerű, ha ahhoz az érintett hozzájárult. Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.039/2022/8/I. A Győri Ítélőtábla a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (cím3 ügyintéző: dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek a Neiger, Papp és Társai Ügyvédi Iroda (cím5, ügyintéző: dr. Neiger M. Tibor ügyvéd) által képviselt Alperes1 (cím1) alperes ellen kép -és hangfelvételhez való jog megsértése iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék
- február
- napján kelt 13.P.20.217/2021/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja. Az alperes által az elsőfokú ítélet szerint az állam javára fizetendő illeték összegét 36.000,(harminchatezer) Ft-ra felemeli. Köteles az alperes az illetékügyben eljáró hatóság felhívására megfizetni az állam javára 48.000,- (negyvennyolcezer) Ft feljegyzett másodfokú eljárási illetéket. Köteles az alperes 15 napon belül megfizetni a felperesnek 75.000,- (hetvenötezer) Ft másodfokú eljárási költséget, viselje továbbá a másodfokú eljárásban felmerült saját költségeit. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az alperes házastársának - a perben nem álló, név1 önkormányzati képviselőnek - a közösségi hálózat1-oldalán
- február 1-jén „Hű vagy hűtlen kezelés” címmel jelent meg egy írása, amely egy önkormányzati ingatlan érték alatti eladását kifogásolta, egyben megemlítve, hogy az önkormányzat meg kívánja vásárolni a gyár1 területét. Az íráshoz az alperes is hozzászólt, összefüggést találva a felperes édesanyja által betöltött pozíciók, a felperesnek a gyár1ban fennálló résztulajdona és az önkormányzati ingatlan értékesítése, valamint a tervezett újabb ingatlan megvásárlása között. A felperes a saját közösségi hálózat1-oldalán reagált az alperes bejegyzésére. Az alperes – ugyancsak a saját közösségi hálózat1-oldalán – hosszabb bejegyzést tett közzé, amelyben vélelmezte, hogy a felperesi válaszreakció kiváltója részben az ő hozzászólása volt. Részletesen előadta, hogy a gyár1 egyik tulajdonosa és ügyvezetője a felperes édesanyja, aki egyúttal – álláspontja szerint Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.039/2022/8/I 2 – a párt1-t hatalomra segítő újság1 újság felelős szerkesztője is volt. A felperes pedig a gyár1, „helyesebben a cég1” résztulajdonosa. Az alperes emellett „A lent olvasható bejegyzésben »belém szállt« a gyár1 egyik résztulajdonosa. Mivel a hölgy anyukája elég sokszor »izélgetett« a újság1 újságban, így íme egy kis szemfelnyitás” szöveggel együtt közzétette a felperesnek a cégnyilvántartásban szereplő adatait, valamint a felperes közösségi hálózat1 fiókjáról lementett, a felperest ábrázoló úgynevezett profilképet. [2] A felperes házastársa kérte az alperest, távolítsa el a felperes fényképét és személyes adatait. A kérésnek az alperes nem tett eleget, a felperes személyes adatait a közösségi hálózat1 utóbb panaszeljárás keretében távolította el. [3] A felperes keresetében a
- évi V. törvény (Ptk.) 2:
- §
(1)bekezdésére, valamint a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (Métv.) 8. §-a alapján kérte, hogy a bíróság a Ptk. 2:51. §
- a)pontja, valamint a Métv. 12. §
- a)pontja szerint állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz, magánélethez való jogát, a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés
- c)pontja és a Métv. 12. §
- c)pontja szerint kötelezze az alperest a saját közösségi hálózat1-oldalán magánlevél útján elégtételadásra úgy, hogy a levelet a felperes is legyen jogosult a saját közösségi hálózat1-oldalán közzétenni. kérte, a bíróság kötelezze az alperest a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés
- d)pontja és a Métv. 12. §
- d)pontja szerint arra, hogy saját közösségi hálózat1-oldaláról törölje a felperes fényképét, valamint a Ptk. 2:52. §
(1)bekezdése és a Métv. 13. §
(1)bekezdése alapján marasztalja az alperest 400.000,- Ft sérelemdíjban. Arra hivatkozott, hogy a
- évi XCII. törvény (Infotv.)
- §
- és
- pontja szerint a felperes arcmása személyes adat, amelyet az alperes hozzájárulás nélkül használt fel. [4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperesnek a saját közösségi hálózat1-oldalán közzétett írásra adott adekvát választ. A felperes közösségi hálózat1-profilja úgy van beállítva, hogy az ott közzétett fényképet bárki láthatja, ahhoz a hozzáférés nem korlátozott. A fénykép az Infotv.
- §
(1)bekezdés
- b)pontja (helyesen
- d)pontja) alapján kezelhető, miután azt a felperes nyilvánosságra hozta. A név1 vezetéknév rendkívül elterjedt, a felperes cégnyilvántartásban szereplő adatainak és fényképének közzétételét az indokolta, hogy a felperes személye beazonosítható, más személyektől egyértelműen megkülönböztethető legyen. Jogsértés hiányában a felperesi kereseti kérelem nem lehet alapos. [5] A felperes az alperes védekezésének ismeretében keresetét változatlanul fenntartotta. Állította, hogy a közéleti tartalmú közlések kifejtéséhez nem volt szükséges a felperes képmásának felhasználása, ekként az arányosság kérdése nem vizsgálható. [6] Az elsőfokú bíróság a fellebbezésben támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a közösségi hálózat1 közösségi felületen a felperes hozzájárulása nélkül felhasználta a felperes képmását. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a felperesnek írott, az alperes közösségi hálózat1 felületén legalább 15 napig nyilvánosan hozzáférhetővé tett magánlevélben adjon elégtételt, valamint fizessen meg a felperesnek 300.000,- Ft összegű sérelemdíjat. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az alperest az állam javára 24.000,- Ft feljegyzett illeték, a felperes javára 20.000,- Ft részperköltség megfizetésére kötelezte. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.039/2022/8/I 3 [7] Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felek között ténybeli vita nem volt. A per releváns kérdését az képezte, hogy a közösségi hálózat1-oldalon közzétett profilkép felhasználásával az alperes jogsértést követett-e el. [8] A Ptk. 2:48. §
(1)és
(2)bekezdése, valamint az Infotv.
- §-a alapján a törvényszék kifejtette: a képmáshoz való jog kizárólagos, annak felhasználására jogszerűen csak az ábrázolt személy által engedélyezett körben és módon, valamint a Ptk. 2:
- §
(2)bekezdése szerinti esetekben kerülhet sor. [9] A perben az nem volt vitatott, hogy az alperes által közzétett fotón a felperes felismerhető volt. A felperes fényképének jogszerű felhasználásához az alperesnek hozzájárulással kellett volna rendelkeznie. A perbeli esetben ugyanis nem tömegrendezvényről készült fotóról és nem is közéleti szereplőről van szó. A felek között az nem volt vitatott, hogy az alperes egy közéleti ügyben fogalmazta meg véleményét, és annak kapcsán használta fel a felperes személyes adatait, képmását. A per tárgyát képező profilképnek semmilyen közéleti vonatkozása nincs, azon a felperes magánéleti kontextusban szerepel. [10] A törvényszék rámutatott:a felperes profilképe közzétételével ugyan lehetővé tette, hogy a róla készült fénykép bárki által megtekinthető legyen, de ezzel nem adott hozzájárulást annak további felhasználásához. Az alperes a felperes személyét a róla közölt információkkal egyértelműen beazonosíthatóvá tette, a beazonosítás célját a továbbiakban már nem szolgálta a felperesről készült fénykép közzététele. Kifejtette, hogy az Infotv. 5. §
(1)bekezdés d) pontja konjunktív feltételeket tartalmaz, ezek hozzájárulás hiányában maradéktalanul nem valósultak meg, ezért a felperes által hivatkozott jogsértés megállapítható volt. Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a kereseti kérelemben meghivatkozott Métv. visszautal a Ptk. szabályozására, így a kereseti kérelem a Ptk-ra alapított jogalap vonatkozásában bizonyult alaposnak. [11] Utalt arra, hogy a felperes hivatkozott a magánélet tiszteletben tartásához fűződő személyiségi jogának megsértésére is. A magánéletbe való beavatkozás akkor sérti a személyhez fűződő jogot, ha az önkényes indokolatlan és szükségtelen. Miután az alperes a felperesnek a képmáshoz fűződő jogát megsértette, ezt meghaladóan a magánélethez fűződő személyiségi jog sérelme nem volt megállapítható, így e vonatkozásban a keresetet elutasította. [12] A bíróság osztotta azt a felperesi érvelést, hogy az alperesi felhasználással a felperesről készült fotó szélesebb körben vált ismertté. Megállapította, hogy ezt meghaladó hátrányra azonban a felperes maga sem hivatkozott. A sérelemdíj iránti igény kapcsán értékelte, hogy az alperes a felperes személyi adatait is nyilvánosságra hozta. A jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére, az esetleges ismétlődő jellegre, a jogsértésnek a felperesre és környezetére gyakorolt hatására figyelemmel a sérelemdíj iránti igényt 300.000,- Ft erejéig találta alaposnak. A felperes elégtétel adására irányuló kereseti kérelmét illetően szükségtelennek látta, hogy a felperest feljogosítsa arra, az alperes bocsánatkérést tartalmazó levelét a felperes a saját közösségi hálózat1-oldalán is nyilvánosságra hozhassa. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.039/2022/8/I 4 [13] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő igazolási kérelmet és fellebbezést. Fellebbezésében a 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 369. §
(3)bekezdés
- a)és
- c)pontja alapján kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a felperes keresetét teljeskörűen utasítsa el, egyúttal kötelezze a felperest az első-, és másodfokú eljárásban felmerült költségei megtérítésére. Álláspontja szerint a törvényszék a tényállást tévesen állapította meg, és az abból levont jogi következtetés a tévesen megállapított tényálláshoz képest sem helytálló. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú eljárás során igazolta: a felperes közösségi hálózat1- oldalán közzétett fényképfelvétel korábban bárki számára megtekinthető volt. Ilyen hozzáférés hiányában az alperesnek lehetősége sem lett volna a kép felhasználáshoz. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása ezért önellentmondó, mert maga is rögzíti, a felperes profilképe az alperesi cselekmény előtt is bárki számára hozzáférhető, látható volt. [14] A törvényszék tévesen az érdemi elbírálás körében értékelte azt is, hogy az alperes a felperes személyes adatait közzétette, erre alapítottan azonban a felperes semmilyen kereseti kérelmet nem terjesztett elő. Új tényként hivatkozott arra, hogy a megye1 Rendőrfőkapitányság helység1i Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a 11070/43/2021. bü. számú határozatával a személyes adattal visszaélés vétségének megalapozott gyanúja miatt az alperes ellen indult eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette. Állította, hogy e határozat jelentősége csak az elsőfokú ítélet indokolásának ismeretében vált számára nyilvánvalóvá. [15] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság megállapításaitól eltérően a Métv. 8. §
(1)bekezdése rendelkezik a képmás védelméről. A Métv. 8. §
(2)és
(3)bekezdésében írtakra figyelemmel alperesi jogsértés nem állapítható meg, mivel a felperes a képmását nyilvánossá, bárki által megismerhetővé, akár lementhetővé is tette. Mindebből pedig az következik, hogy a felperes a magánélettel kapcsolatos képmását maga sem kívánta megőrizni, annak nyilvánossá tételét nem akadályozta meg. Az Infotv. 5. §
(1)bekezdés d) pontja alapján az adatkezelés céljának megvalósulásához felperes beazonosítása érdekében szükséges volt a felperesi képmás közzététele. Állította, hogy a 26/
- (VIII.23.) AB határozata alapján a felperes a magánszféra védelmére eredménnyel nem hivatkozhat, mert a fényképet ő maga hozta nyilvánosságra. [16] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte, lényegében az elsőfokú ítélet helyes indokai alapján. Hangsúlyozta, hogy a per tárgyát nem a felperes képmásának nyilvánosságra hozatala, hanem annak engedély nélküli további felhasználása képezte. A fellebbezési érvelésben kifejtettekre figyelemmel állította, az Info. törvény
- §
(1)bekezdése a jelen eljárásban nem irányadó, miután az alperesi adatkezelésre az Európai Parlament és a Tanács 2016/
- számú rendelete (GDPR) alkalmazandó. Ebből következően pedig az Info. törvény
- §
(2)és
(4)bekezdése nem teszi lehetővé az 5. §
(1)bekezdés alkalmazását. [17] Az ítélőtábla az alperes igazolási kérelmének a Pf.IV.20.039/2022/7. számú végzésével helyt adott. A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos: [18] Elöljáróban rögzíti az ítélőtábla, hogy a jogsértés megállapítását illetően a felperes keresetét a Ptk. 2:48 §
(1)bekezdésére és a Métv.
- §-ára alapította. Az érdemi Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.039/2022/8/I 5 ellenkérelemben előterjesztett védekezés ismeretében a felperes a
- szám alatti válasziratában állította, hogy az alperes megalapozatlanul hivatkozik az Info. törvényre, mert az ott megkövetelt szükségességet és arányosságot nem igazolta. [19] A fellebbezési ellenkérelemben ettől eltérően a felperes már azt adta elő, hogy az Info. törvény
- §
(2)és
(4)bekezdéseiből következően az Info. törvény 5. §
(1)bekezdése a jelen tényállásra nem alkalmazható, mivel az alperes jogsértő tevékenysége a GDPR hatálya alá tartozik. [20] Arra helytállóan hivatkozott az alperes, hogy ez a jogi okfejtés az elsőfokú eljárásban előadottakhoz képest újnak tekintendő, ez azonban nem jelenti azt, hogy a felperes megváltozott jogi érvelését a másodfokú eljárásban ne lehetne figyelembe venni. [21] A
- évi CXIX. törvénnyel (Pp. Novella) módosított, a jelen eljárásban alkalmazandó Pp.
- §
- pontja szerint a korábbi szabályozástól eltérően a jogi érvelés megváltoztatása nem minősül keresetváltoztatásnak. A jogszabályváltozás ezzel eldöntötte azt a kérdést is, hogy kizárólag a jogi érvelés megváltoztatására irányuló keresetváltoztatás előterjeszthető-e érdemi tárgyalási szakban. A Pp.
- §-a és
- §-a a másodfokú eljárásban ezzel kapcsolatos eltérő szabályozást nem tartalmaz, ezért a fél a másodfokú eljárásban sincs elzárva attól, hogy jogi érvelését megváltoztassa. [22] Miután az alperes védekezés és az arra adott felperesi válasz, valamint a fellebbezési kérelem és ellenkérelem alapján a jogvita keretei tisztázottak, a másodfokú eljárásban anyagi pervezetésre sem volt szükség. [23] A fellebbezésben írtakra, valamint a felperes megváltozott jogi érvelésére is figyelemmel a másodfokú eljárásban elsőként azt a kérdést kellett megvizsgálni, a kereseti kérelem szerinti jogsértés megvalósult-e, illetőleg az alperes eredménnyel hivatkozhat-e az Info. törvény
- §
(1)bekezdés d) pontjában írtakra. [24] Osztja az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a Ptk. 2:48. §
(1)bekezdésére alapított igény esetén a jogsértés akkor nem állapítható meg, ha a Ptk. 2:48. §
(2)bekezdése szerinti feltételek valamelyikét az alperes igazolta. A konkrét esetben vizsgálandó az is, hogy az alperes magatartása a GDPR hatálya alá tartozik-e, s ekként az Info. törvény 5. §
(1)bekezdése, annak d) pontja a jelen eljárásban alkalmazható-e. [25] A GDPR Preambulumának
(18)bekezdésében, valamint 2. cikk
(1)bekezdésében és
(2)bekezdés c) pontjában írtakra figyelemmel az ítélőtábla álláspontja az, hogy az alperes magatartása meghaladta a Preambulum
(18)bekezdésében meghatározott személyes, vagy otthoni tevékenységet, figyelemmel arra, hogy az alperes közéleti vitában szólalt meg. Ebből következően az alperes magatartása nem esett a GDPR 2. cikk
(2)bekezdés c) pontja alá. Az ítélőtábla utal arra, hogy a NAIH 2020/34/
- számú határozata is azt az értelmezést támasztja alá, hogy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó eseménynek, az azzal kapcsolatos kiegyensúlyozott tájékoztatásnak biztosítása érdekében történtő adatrögzítés és nyilvánosságra hozatal nem tekinthető a GDPR
- cikk
(2)bekezdés c) pontja szerinti személyes, vagy otthoni Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.039/2022/8/I 6 tevékenység keretében végzett úgynevezett háztartási adatkezelésnek. Ezzel összefüggésben pedig az állapítható meg, hogy az Info. törvény 2. §
(2)bekezdéséből következően az Info. törvény 5. §
(1)bekezdése, így annak
(1)bekezdés d) pontja sem – alkalmazható a jelen eljárásban. [26] Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az Info. törvény és a Ptk. szabályainak párhuzamos, együttes alkalmazhatóságát illetően töretlennek tekinthető az a gyakorlat, miszerint az Info. törvény és a Ptk. is oltalmazza a személyes adatok védelme útján a személyiséget, azonban ezt más szempontból szabályozza a védelmi körök terjedelme is különböző. Az adatkezelési szabályok megszegése önmagában nem eredményez automatikusan személyiségi jogsértést (Kúria Pfv.IV.20.927/2020/7., Pfv.IV.21.251/2021/8.). Másrészről azonban a személyes adat törvényi felhatalmazása alapján történő jogszerű kezelése kizárja a személyiségi jogsértés megállapítását (Kúria Pfv.IV.20.052/2018/4.). [27] A jelen eljárásban a kereseti kérelem jogalapjára figyelemmel annak volt alapvető jelentősége, hogy a Ptk. 2:48. §
(2)bekezdése szerinti feltételeket az alperes nem tudta igazolni. Téves az az alperesi hivatkozás, hogy a fénykép nyilvánosságra hozatalával a felperes a további alperesi felhasználáshoz hozzájárult volna. A fénykép felhasználásához kapcsolatos hozzájárulás nem értelmezhető kiterjesztően, egy felvétel nyilvánosságra hozatala semmiképpen sem tekinthető úgy, hogy annak további, eltérő célú felhasználásához a nyilvánosságra hozatallal a felperes hozzájárult volna. [28] Az ítélőtábla hangsúlyozza: A Métv. 8.§
(3)bekezdése szerint az interneten kizárólag magáncélból közölt személyes adat – a kötelező adatkezelés eseteit kivéve -az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel. A Métv.-nek ez a rendelkezése összhangban áll azzal a BDT2020.4126. számú eseti döntésben is megjelenő bírói gyakorlattal, miszerint a képmáshoz való jog megsértése szempontjából nincs különbség a közösségi hálózat1-oldalon található fénykép és a bármely más forrásból származó felvétel felhasználásának feltételei és megítélése között. Az elsőfokú bíróság arra helyesen utalt, hogy a képmáshoz való jog megsértésén túl egyéb jogsértést a felperes nem állított, ezért a magánélethez fűződő jog sérelme nem volt megállapítható: a Ptk. 2.48.§
(1)bekezdése szerinti jogsértés elbírálása során azonban nem hagyható figyelmen kívül a Métv. idézett rendelkezése. [29] A korábbiakban kifejtettek szerint az alperes közérdeklődésre számot tartó ügyben nyilvánult meg. A felperes az alperesi nyilatkozat tárgyát képező közügyben közvetlenül nem érintett, a közérdeklődésre számot tartó vitának hozzászólása révén és csak az abban érintett körben vált szereplőjévé. A perbeli fotó elkészülte, nyilvánosságra hozatala független a peres hozzászólásaiban tárgyalt közérdeklődésre számot tartó ügytől: ebből pedig az következik, hogy a közéleti vitára tekintettel sem volt jogszerű a felperes képmásának felhasználása még abban az esetben sem, ha a közéleti vitában véleményt nyilvánítva a vitával érintett körben közszereplővé vált. Töretlen az a bírói gyakorlat és jogértelmezés, hogy a közismert személyről, közszereplőről készült fénykép közzétételéhez, felhasználásához is az érintett személy hozzájárulása szükséges, ha a felvétel nem közérdeklődésre számot tartó élethelyzetben készült (BDT.2017.3693). A jelen perben pedig az alperes nem vitatta, hogy a felhasznált fénykép magánéleti jellegű. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.039/2022/8/I 7 [30] A fellebbezésben hivatkozott 26/2019 (VII.23.) AB határozat a jelen ügyben nem irányadó: az alperes nem közszereplőről készült fotót használt fel, a felhasznált fénykép nem promóciós céllal és az e felhasználási célhoz kötötten a felhasználáshoz hozzájáruló nyilatkozat birtokában történt. [31] Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a jogi következtetésre, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz való jogát. [32] Az alperes fellebbezését arra alapította, hogy a törvényszék a kereseti kérelem jogalapját illetően hozott téves döntést. Emellett erre irányul fellebbezési kérelem hiányában hivatkozott arra, hogy a törvényszék egyes, a sérelemdíj összegszerűségének alapjául szolgáló megállapításai megalapozatlanok. [33] Tényszerűen helytálló a fellebbezés annyiban, hogy az elsőfokú bíróság a sérelemdíj összegszerűségének megállapítása során tévesen vonta mérlegelési körébe azt, hogy az alperes a felperes személyes adatait is közzétette a képmást meghaladóan. Ilyen jogsértésre a kereseti kérelemben a felperes nem hivatkozott. Ugyanakkor az a megállapítás helytálló, hogy az alperesi közzététellel a felperes képmása szélesebb körben vált ismertté. Egy közösségi hálózat1-oldal látogatottsága mindenképpen függ a profil üzemeltetőjétől, a felperes és az alperes közösségi hálózat1-oldalának látogatói köre sem teljes mértékben azonos. [34] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság által alkalmazott jogkövetkezményeket nem támadta, fellebbezése nem terjedt ki arra, hogy a kereseti kérelem jogalapjának megalapozottsága esetén az objektív jogkövetkezmények alkalmazása, a sérelemdíj összegszerűsége mennyiben megalapozott, ezért e kérdések – a Pp. 370.§
(1)bekezdése szerint- figyelemmel a Pp.
- §-hoz fűződő miniszteri indokolásra, a Complex Jogtár Kommentárban írtakra, valamint az Új Pp. Konzultációs Testület
- számú állásfoglalására is – a másodfokú eljárásban nem voltak vizsgálhatók. Az alperes által a másodfokú eljárásban csatolt okirati bizonyíték figyelembevételének a Pp. 373.§
(2)bekezdése alapján nem volt eljárásjogi akadálya, de a fellebbezés tárgyát képező jogalapi kérdés vonatkozásában annak nincs relevanciája. [35] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében a Pp. 383. §
(2)bekezdés alapján helybenhagyta. [36] Az elsőfokú bíróság tévesen határozta meg az elsőfokú eljárásban feljegyzett illeték összegét: amennyiben a sérelemdíj alapján megállapítható pertárgyérték alatta marad a meg nem határozható pertárgyérték esetében figyelembe veendő illetékszámítás alapjának, úgy a megállapításra további objektív jogkövetkezmények alkalmazására és sérelemdíj megfizetésére irányuló kereseti kérelem esetén az illetékszámítás alapja a meg nem határozható pertárgyérték alapján történik (BH.2001.367). Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az alperes által az állam javára fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 36.000,Ft-ra felemelte. Ugyanezen szabály alapján köteles az alperes a másodfokú eljárásban feljegyzett 48.000,-Ft illeték megfizetésére az állam javára [Pp. 363. §., Pp. 102. §
(1)bekezdés]. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.039/2022/8/I 8 [37] A másodfokú eljárásban vesztes alperes a Pp. 83. §
(1)bekezdés alapján köteles a felperes másodofokú eljárásban felmerült ügyvédi perköltségének megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj összegéről az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján határozott, elfogadva a felperes költségfelszámítását. Győr,
- május
- Dr. Zámbó Tamás sk. Dr. Szalay Róbert sk. Dr. Maurer Ádám sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró