Bf.22/2024/8 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés], és ezért őt 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, valamint kötelezte a vádlottat az ügyben felmerült bűnügyi költség megfizetésére is. [2] Az ítélet ellen a vádlott és a védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. [3] A vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában a büntetés mérséklését, alacsonyabb tartamú szabadságvesztés kiszabását kérte. Jogi érvelése szerint az elsőfokú bíróság által is hangsúlyozott enyhítő körülmények nagyobb számára és túlsúlyára, illetve a vádlott személyi körülményeire tekintettel indokolt nem csupán a törvényi minimumhoz közeli tartam, hanem a törvényi minimumban, azaz 5 évben meghatározott szabadságvesztés kiszabása. [4] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.37/2024/1-I. számú átiratában a bűnjelek vonatkozásában az elsőfokú ítélet megváltoztatását, egyebekben annak helybenhagyását indítványozta. A sértettől lefoglalt ruházat (dzseki, férfi felsőruházat, póló, farmernadrág, zokni és sportcipő) lefoglalásának megszüntetését és a sértett részére történő kiadását kérte a Be. 320. §

(1)bekezdés a) pontjára és a Be. 321. §

(1)bekezdésére hivatkozással, mivel ezekről a törvényszék nem rendelkezett. [5] Rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási szabályokat betartva tartotta meg az előkészítő ülést. Hangsúlyozta, hogy a törvényszék a törvényi előfeltételek fennállásáról meggyőződve fogadta el a vádlott bűnösséget beismerő és a tárgyaláshoz való jogáról lemondó nyilatkozatát, majd alapította a vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira. [6] A tényállásból a törvényszék helyes következtetést vont a vádlott büntetőjogi felelősségére, a vádlott terhére rótt bűncselekmény jogi minősítése is helytálló. [7] A büntetéskiszabási körülmények körében az enyhítő körülmények sorából a vádlott beszámítási képességét nem befolyásoló személyiségzavara mellőzendő, a többi körülményt pontosan vette számba és a súlyuknak megfelelően értékelte. [8] A nyilvános ülésen a vádlott védője fenntartotta a fellebbezés írásbeli indokolásában írtakat. Nyomatékosította, hogy az enyhítő körülmények túlsúlya, különösen az, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetése után feladta magát, és a hatósággal együttműködött, lehetővé teszi a mértékes indítvány alatti, törvényi minimumhoz közelebbi, vagy a törvényi minimumnak megfelelő tartamú szabadságvesztés kiszabását. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.22/2024/8/II 3 [9] A nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője fenntartotta az átiratban foglalt indítványát. Kiemelte, hogy a büntetés kiszabási körülményeket nagyrészt helyesen vette számba a bíróság, és azokat a súlyuknak megfelelően értékelte. A vádlott terhére rótt bűncselekmény 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, az irányadó középmérték 10 év. Az ügyész mértékes indítványa 6 év volt, tehát az ügyész maximálisan figyelembe vette a vádlott javára szóló enyhítő körülményeket. Ugyanakkor az enyhítő körülmények pontosítása szorulnak: a személyiségzavart nem lehet enyhítő körülményként figyelembe venni, mert a beszámítási képességét nem érinti. Ugyancsak nem enyhítő körülmény az elsőfokú ítélet [21.2] bekezdésében rögzített körülmény, mert a vádlott 2023. március 17-től – egy éve - van letartóztatásban, amely az elévülési időhöz képest nem tekinthető hosszú időnek. A súlyosító körülmények között értékelt, a sértett maradandó fogyatékosságával összefüggésben megjegyezte, hogy abban a sértettnek is van közrehatása, mert az ő hibájából nem került sor egy műtéti beavatkozás végrehajtására, ami esetlegesen ezt a sérülést helyre tudta volna hozni. [10] Összességében a törvényszék eltúlzottnak nem tekinthető, arányos, a középmértéktől messze elmaradó tartamú szabadságvesztést szabott ki, amiben maximálisan értékelést nyertek a vádlott javára helytállóan felsorolt enyhítő körülmények, így annak helybenhagyása indokolt. [11] A vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában megbánta a cselekményét. [12] A bejelentett fellebbezés tartalmára és Be. 580. §

(2)bekezdésében rögzített felülbírálati korlátra figyelemmel, az ítélőtábla a törvényszék ítéletének felülbírálata során a Be. 590. §

(3),

(5)és

(7)bekezdései szerint járt el, melynek eredményeképpen a védelmi fellebbezést nem ítélte alaposnak. [13] A korlátozott felülbírálat keretében az ítélőtábla vizsgálta a Be. 590. §

(5)bekezdése alapján, hogy volt-e olyan abszolút vagy relatív eljárási szabálysértés, amely miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének lenne helye, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, a terheltet fel kell-e menteni vagy meg kell-e szüntetni az eljárást, illetve a bűncselekmény minősítése törvényes-e, továbbá vizsgálandó a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés, amely jelen eljárásban a fellebbezés tárgya. Hivatalból vizsgálta emellett az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. [14] Ugyanakkor a Be. 591. §

(2)bekezdése és az 583. §

(3)bekezdés alapján nem vizsgálhatta az elsőfokú ítélet megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [15] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan a Be. 607. §

(1)bekezdésben és a Be. 608. §

(1)bekezdésben rögzített hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette és a felülbírálatot gátolta volna. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.22/2024/8/II 4 [16] A vád

1. december
2. napján történt érkezését követően a törvényszék az ügyet előkészítő ülésre tűzte ki
3. január
4. napjára. Az előkészítő ülésen az eljárási törvénynek megfelelően oktatta ki a jogaira és a bűncselekmény beismerésének következményeire a vádlottat, majd törvényesen fogadta el a vádlott beismerő nyilatkozatát. [17] A megállapított tényállásból a törvényszék helyesen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, a terhére megállapított bűncselekmény minősítése törvényes, megfelel az anyagi jog szabályainak. A minősítéshez fűzött jogi indokolás ([14] és [15] bekezdés) azonban kiegészítésre szorul az alábbiak szerint. [18] Az emberölés elkövetési magatartása nyitott törvényi tényállás: a Btk.
5. §

(1)bekezdése szerint, „aki mást megöl”, az valósítja meg. [19] Az irányadó tényállás alapján - a 3/

1. BJE határozat iránymutatásának megfelelően -, az alanyi és tárgyi oldal vizsgálatát követően megállapítható, hogy a vádlottat az élet kioltására irányuló eshetőleges szándék vezette a cselekménye elkövetése során. A tárgyi tényezőket értékelve az rögzíthető, hogy a vádlott az élet kioltására alkalmas eszközökkel (a vádlott által vásárolt gáz riasztófegyverrel, illetőleg a nála tartott 16 cm pengehosszúságú késsel) támadt a sértettre. Az elkövetés körülményeit és módját is vizsgálva megállapítható, hogy a vádlott támadása a sértett irányába erőteljes és kitartó volt, hiszen őt először a riasztó fegyverből leadott lövésekkel sebesítette meg, majd a földre került sértettet nagy erővel a hátán, tüdőtájékon megszúrta. A szúrás közvetlen életveszélyes állapotot eredményezett. A penge hosszúsága, illetőleg a hátba történt szúrás arra enged következtetni, hogy a vádlott a sértett halálának bekövetkezésében belenyugodott. [20] Az alanyi tényezők köréből kiemelendő, hogy a vádlott támadásának kiváltó oka a sértetthez fűződő viszonya, féltékenysége volt. Ugyanis a korábbi élettársával már a sértett élt kapcsolatban, és ezért haragudott a sértettre és volt élettársára is. A cselekményt megelőzően a vádlott - előadása szerint - önvédelemből vásárolta a riasztó pisztolyt és a kést is, ezért tartotta magánál, azonban amikor meglátta a sértettet és volt élettársát, az indulata felszínre tört. A szándék tehát rögtönös, indulat vezérelt, a kísérlet közeli és befejezett volt. [21] A büntetéskiszabási körülményeket az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyesen tárta fel. Az elsőfokú bíróság súlyosító körülményként értékelte a vádlott által használt kés különösen veszélyes voltát, azonban ezt az ítélőtábla mellőzi, mert hétköznapi eszközről van szó, amely önmagában nem veszélyes. Ugyancsak mellőzte az enyhítő körülmények sorából a vádlott személyiségzavarát, mivel a beszámítási képeséget nem befolyásoló személyiségzavar nem enyhítő körülmény az
2. BK vélemény értelmében. Ugyanakkor további enyhítő körülmény az elsőfokú ítélet kihirdetése óta eltelt időmúlás figyelemmel arra, hogy a vádlott ezalatt letartóztatásban volt. Súlyosító tényező a garázda, útonálló jellegű orvtámadás, illetve az ittas sértett sérelmére való elkövetés. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.22/2024/8/II 5 [22] Az elsőfokú bíróság a Btk.
3. §

(2)bekezdése alapján helytállóan mutatta be az ítéletében, hogy a vádlott által elkövetett bűncselekmény 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel középmértéke 10 év. Az enyhítő körülmények nagyobb számára figyelemmel arra is helyesen hivatkozott a törvényszék, hogy a vádlottal szemben a középmértéket el nem érő mértékű szabadságvesztés büntetés kiszabása indokolt, figyelemmel arra is, hogy a vádlott által elkövetett bűncselekmény befejezett és közeli kísérlet volt. [23] Az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés tartalma a törvényi minimumot nem sokkal haladja meg, az egyúttal illeszkedik a büntetés kiszabási körülményekhez és a másodfokú bíróságnak a Be. 605. §

(2)bekezdése értelmében tartózkodnia kell az elsőfokú bíróság ítéletének kisebb fokú megváltoztatásától. Ezért az ítélőtábla az elsőfokon kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítésére nem látott törvényes indokot. [24] A törvényszék a végrehajtandó szabadságvesztés büntetés mellett a Btk. 61. §

(1)bekezdése és 62. §

(1)bekezdése alapján helyesen alkalmazott közügyek eltiltás mellékbüntetést a vádlottal szemben, amelynek indoka, hogy a más személy életének kioltására irányuló erőszakos magatartása miatt a vádlott méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen. [25] A másodfokú bíróság a Be. 590. §

(3)bekezdése szerinti korlátozott felülbírálat során a Be. 590. §

(7)bekezdése alapján vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező járulékos kérdésekben hozott rendelkezések helyességét is. [26] Ennek során megállapította, hogy a bűnjelekről az elsőfokú bíróság törvényesen rendelkezett, ugyanakkor több, a rendelkező részben megjelölt bűnjelet tartalmazó bűnjeljegyzék az elsőfokú ítélet kihirdetése után került beterjesztésre a bírósághoz, melyekről értelemszerűen rendelkezni nem tudott. [27] Az ítélőtábla ezért a Be. 320. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a lefoglalt bűnjelek lefoglalását – mivel azokra az eljárás érdekében már nincs szükség - megszüntette és kiadni rendelte a sértett részére a Be. 321. §

(1)bekezdése alapján. [28] Egyúttal az eljárásjogi törvény

1. március
2. napjától hatályos módosítását is figyelembe véve, a Be. 321.§

(5a)bekezdése értelmében figyelmeztette a sértettet az át nem vett dolog állam tulajdonában kerüléséről. [29] Az elsőfokú bíróság a Be. 184. §

(2)bekezdése d) pontja és a Be. 561. §

(2)bekezdés b) pontjában írt rendelkezés ellenére nem szerepeltette az ítélet rendelkező részében a vádlott állampolgárságát, ezt az ítélőtábla pótolta. Győri Ítélőtábla III/S.Bf.22/2024/8/II 6 [30] A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdés értelmében helybenhagyta azzal, hogy az ítélet fejrészében javította az ügyszámot. [31] A másodfokú bíróság a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől előzetes fogvatartásban töltött időt a Btk. 92. §

(1)-

(2)bekezdései alkalmazásával. [32] A másodfokú eljárás során a kirendelt védő díjával kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 613. §

(1)bekezdése alapján határozott. Győr,

1. április
2. Dr. Széplaki László sk. sk. a tanács elnöke Dr. Vajda Edit sk. előadó bíró Dr. Németh Balázs bíró Záradék: Ez az ítélet és a Tatabányai Törvényszék
3. január
4. napján kelt 3.B.231/2023/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. április
7. Dr. Széplaki László sk. a tanács elnöke