Kökif.45103/2023/2 – Kúria

(1)bekezdés a) pontja alapján tárgya lehetett, nem áll fenn olyan eljárásjogi körülmény, ami miatt a másodfokú bíróságot az ügy továbbviteléhez szükséges eljárási cselekmény elvégzésére határidő tűzésével kellene utasítani. A Kúria végzése Az ügy száma: Kökif.III.45.103/2023/

1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: Külgazdasági és Külügyminisztérium (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Visontai Csongor Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Visontai Csongor) (alperesi képviselő címe) A per tárgya: közszolgálati döntőbizottsági határozat felülvizsgálata iránt indított közszolgálati jogvita A kifogást benyújtó fél: a felperes A kifogással érintett eljárás: Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.327/
2. számú eljárása Rendelkező rész A Kúria a felperes eljárás elhúzódása miatti kifogását elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A kifogás alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kökif.45.103/2023/2 2 [1] A felperes keresetében elsődlegesen a tartós külszolgálatra kihelyezése visszavonással történő megszüntetése és a végleges hatályú berendelése tárgyában kiadott intézkedések megsemmisítését, a kihelyezési, beosztási okirat hatályban való fenntartását és
3. szeptember 1-jétől az alperes kötelezését kérte az álláshelyén fennálló kormányzati szolgálati jogviszonyból és tartós közszolgálatból eredő munkáltatói kötelezettségének a teljesítésére, valamint a járandóságainak megfizetésére. Másodlagosan a határozott idejű áthelyezésről szóló megállapodás
4. pontja szerinti visszahelyezésre vonatkozó feltételek hiányának megállapítását és az alperes arra való kötelezését kérte, hogy a megállapodásból eredő kötelezettségeit
5. szeptember 1-jétől a per jogerős befejezéséig teljesítse. [2] A Fővárosi Törvényszék, mint elsőfokú bíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a megismételt eljárásban hozott 6.K.702.540/2022/
6. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet ellen a felperes
7. április 12-én terjesztett elő fellebbezést, amelyet az elsőfokú bíróság
8. június 21-én terjesztett fel a Fővárosi Ítélőtáblára, mint másodfokú bíróságra (a továbbiakban: másodfokú bíróság), ahová a fellebbezés és az ügy iratai
9. június 23-án érkeztek meg. A másodfokú bíróság
10. június 28-án az ügy tárgyaláson kívül történő elintézésének napjaként
11. április 10-ét tűzte ki, majd
12. július 3-án a
13. sorszámú végzésével a fellebbezés alperes részére történő megküldése iránt is intézkedett, tájékoztatást adva – egyebek mellett – a fellebbezési ellenkérelem előterjesztésének lehetőségéről. A másodfokú bíróság eljáró tanácsának elnöke utasítást adott mind a
14. számú végzés, mind a felperes által benyújtott fellebbezés alperes részére történő megküldésére. Az alperes a végzést
15. július 4-én letöltötte, majd a
16. július 11-én előterjesztett beadványában jelezte, hogy az ítélet ellen benyújtott fellebbezést részére csak
17. július 11én kézbesítették. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a
18. sorszámú végzésében arról tájékoztatta az alperest, hogy az adminisztratív hiba folytán tévesen megküldött felperesi fellebbezés okán a
19. sorszámú végzésben foglalt határidő kezdő napja
20. július
21. napja. Az eljárás elhúzódása miatti kifogás és észrevétel [3] A felperes
22. augusztus 27-én a másodfokú bíróság elnökének címzett beadványában a Kf.700.327/
23. és Kpkf.750.748/
24. szám alatti ügyek soron kívüli elintézésének elrendelését kérte. Ennek indokaként személyes körülményeire, valamint arra hivatkozott, hogy a bíróság köteles a perbeli jogokat észszerű határidőben elbírálni. [4] Álláspontja szerint a per felesleges elhúzódásához vezetett az, amikor a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezését elmulasztotta a
25. sorszámú végzéssel egyidejűleg megküldeni az alperesnek annak ellenére, hogy a végzés bírói utasításában egyértelműen szerepelt az erre vonatkozó utasítás. A másodfokú bíróság ezt adminisztratív hibának minősítette, és a
26. sorszámú végzésben a
27. sorszámú végzésben foglalt határidő kezdő napjaként
28. július 11-ét határozta meg. Ezzel összefüggésben a felperes egyfelől azt sérelmezte, hogy e végzést részére nem kerül kézbesítésre, másfelől azt, hogy e végzéssel a másodfokú bíróság az alperes számára többletjogokat biztosított, mivel így lehetővé vált, hogy az ítélkezési szünetbe belenyúljon a határidőszámítás. Ez azt eredményezte, hogy míg a jogi képviselő nélkül eljáró felperesnek 15 nap állt rendelkezésre a fellebbezés előterjesztésére, addig az alperes 8 napos határideje meghosszabbodott az ítélkezési szünet tartamával, holott az adminisztratív hiba nélkül e határidő
29. július 12-én már letelt volna. Kúria III.Kökif.45.103/2023/2 3 Az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdésének, a közigazgatási perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) alapelveinek és határidőkre vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) határidőkre és az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályainak felhívása mellett hangsúlyozta, hogy az eljárási szabályok betartása esetén semmiképpen sem fordulhatott volna elő, hogy az alperes részére történő kézbesítésre
3. július 7-ét követően kerüljön sor, és a fellebbezési ellenkérelem benyújtására nyitva álló határidő 8 napról 45 napra hosszabbodjon meg. [5] Kifogásolta továbbá a felperes, hogy a másodfokú bíróság
4. április 10-ére határnapot tűzött, holott ő tárgyalás tartását nem kérte, és a kitűzés időpontjában még nem érkezett meg az alperes fellebbezési ellenkérelme a bíróságra. Ezen felül utalt arra, hogy a másodfokú bíróság már tárgyalta az ügyet, megismételt eljárás van folyamatban, a per
5. január 8-a óta tart, amit a Közszolgálati Döntőbizottság hat hónapig tartó eljárása is megelőzött. Véleménye szerint az ügy nem bonyolult vagy összetett, az egyszerű megítélésű, továbbá jogkérdésben kell dönteni. [6] Kérte végezetül, hogy a beadványában foglaltakat az eljárás elhúzódása és szabálytalansága miatt, a Kp.
6. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. g)pontja, valamint

(2)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 156. §-a és 157. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti kifogásként is bírálja el a bíróság. [7] Az alperes a kifogásra tett észrevételében előadta, hogy amikor észlelte, miszerint a fellebbezést nem küldte meg a másodfokú bíróság a részére, akkor ezt rövid úton jelezte, és a hibát haladéktalanul orvosolták. Álláspontja szerint a bíróság eljárása nem volt ezáltal részrehajló, és az semmilyen módon nem minősíthető tisztességtelennek, az eljárás elhúzódása nem a bíróságnak róható fel. [8] A másodfokú bíróság a 7. sorszámú végzésével az eljárás szabálytalansága elleni kifogást elutasította, míg az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálása érdekében a felperes beadványát felterjesztette a Kúriára. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felperes eljárás elhúzódása miatti kifogása nem alapos. [10] A Kúria rögzíti, hogy a Kp. 36. §

(2)bekezdés b) pontja szerint az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogás elbírálására a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria bírálja el. [11] A felperes kifogásában a Pp. 157. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott okra hivatkozott, mely szerint a fél az ügyben eljáró bíróság előtt kifogást nyújthat be, ha törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül telt el. A Pp. 157. §

(2)bekezdésében foglaltak szerint a kifogást az ügyben eljáró bíróságnál írásban lehet benyújtani, a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz címezve, kérve a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságtól a mulasztás tényének megállapítását, valamint – megfelelő határidő tűzésével – a mulasztó bíróságnak az

(1)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára, az

(1)bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására történő utasítását. Kúria III.Kökif.45.103/2023/2 4 [12] A Kúria egységes joggyakorlata szerint az eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézménye nem a mulasztás vagy késedelem megállapítását, nem ezen sérelmes körülmény deklarálását, hanem annak orvoslását célozza, ezért a kifogás érdemi elbírálása csak akkor lehetséges, ha az előterjesztésre okot adó sérelmezett, a kifogást elbíráló bíróság beavatkozását igénylő helyzet még fennáll, a védett jogi tárgy ugyanis az ügy észszerű időn belül történő lefolytatásához fűződő jogi érdek (Kökif.II.40.262/2021/2., Kökif.II.40.721/2021/2.) Az EBH2010.

1. számú döntésében a Kúria rögzítette, hogy az eljárás elhúzódása miatti kifogás nem a bíróság által megtett – a fél által szükségtelennek tartott – intézkedésekkel okozott esetleges jogsérelem orvoslására, hanem a mulasztással előidézett sérelmes helyzet megszüntetésére és az intézkedés megtételének elrendelésére irányuló jogvédelmi eszköz. Ezt az elvet erősíti meg a polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) lényegében azonos jogi szabályozása (rPp. 114/A. § és 114/B. §) talaján kialakult gyakorlat is, mely szerint az eljárás elhúzódása miatti kifogás csak akkor lehet alapos, ha az ügyben eljáró bíróság késedelme a kifogás másodfokú elbírálásakor is fennáll, ha nem áll fenn, akkor a kifogást mint alaptalant el kell utasítani (BH2007.161.). [13] Jelen esetben az ítélet elleni felperesi fellebbezés és az ügy iratai
3. június 23-án érkeztek meg a másodfokú bíróságra, ahol a tanács elnöke a Kp.
4. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 58. §

(1)bekezdése szerinti határidőben,

1. június 28-án intézkedett az ügy tárgyaláson kívül történő elintézése iránt. A
2. sorszámú végzésével a Kp.
3. §

(1)bekezdés b) pontja szerint irányadó Pp. 110. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott határidőben,

1. július 3-án intézkedett a fellebbezés ellenérdekű fél részére történő megküldése iránt a Kp.
2. §

(1)bekezdésében meghatározott fellebbezési ellenkérelem előterjesztése céljából. A másodfokú bíróság a

1. sorszámú végzéssel egyidejűleg rendelte megküldeni a fellebbezést az alperes részére, és amikor tudomást szerzett arról, hogy az alperes azt nem kapta kézhez, haladéktalanul intézkedett a fellebbezés kiküldése iránt. Ennélfogva a másodfokú bíróság részéről mulasztást megállapítani nem lehetett mivel még a felperes kifogásának előterjesztése előtt intézkedett a fellebbezés alperes részére történő megküldéséről. Tekintettel arra, hogy nem volt olyan eljárási kötelezettség, amely az eljárás elhúzódása iránti kifogásnak a Pp.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján tárgya lehetett, nem áll fenn olyan eljárásjogi körülmény, ami miatt a másodfokú bíróságot az ügy továbbviteléhez szükséges eljárási cselekmény elvégzésére határidő tűzésével kellene utasítani. [14] A fentiek alapján a Kúria az eljárás elhúzódása miatti kifogást, mint alaptalant a Pp. 158. §

(4)bekezdése alapján elutasította. A döntés rövid tartalma [15] Ha az eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogást elbíráló Kúria eljárása során már nincs olyan eljárási kötelezettség, amely az eljárás elhúzódása iránti kifogásnak a Pp. 157. §

(1)bekezdés a) pontja alapján tárgya lehetett, nem áll fenn olyan eljárásjogi körülmény, ami miatt a másodfokú bíróságot az ügy továbbviteléhez szükséges eljárási cselekmény elvégzésére határidő tűzésével kellene utasítani. Záró rész Kúria III.Kökif.45.103/2023/2 5 [16] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §

(2)bekezdése, a felülvizsgálatot

1. § d) pontja zárja ki. [17] A Kúria a kifogást a Kp.
2. §

(2)bekezdés a) pontja és a Pp. 158. §

(3)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő