A határozat elvi tartalma: Személyes adat nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét – az érintett hozzájárulása hiányában – kifejezetten törvénynek kell elrendelnie, ezért a másodfokú bíróság nem vizsgálhatta, hogy önmagában a szükségességi-arányossági teszt alapján indokolt lenne-e a természetes személy tagok névhez kapcsolt véleményét megismerhetővé tenni, illetve, hogy mely személyes adatok megismerhetővé tétele minősülne arányos beavatkozásnak a közérdekű adatok megismeréséhez való jog biztosítása érdekében. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.589/2024/
- A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Dr. Kalász Ügyvédi Iroda ügyvéd címe Az alperes: Magyar Tudományos Akadémia 1051 Budapest, Széchenyi István tér
- Az alperes képviselője: Dr. Tamasi Zoltán kamarai jogtanácsos 1051 Budapest, Nádor utca
- A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 15.P.22.005/2024/
- A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a keresetet teljesen elutasítja. Mellőzi az alperest elsőfokú perköltség fizetésére kötelező rendelkezést. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes kutató, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja. [2]
- szeptember 20-án a felperes e-mailben tájékoztatást kért Személy1től, az MTA IX. Osztály Állam- és Jogtudományi Bizottság titkárától azzal kapcsolatban, hogy az MTA honlapján elérhető és frissített folyóiratlistában miért nem szerepel a német Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, mint nemzetközi és az egyik legrégebben működő német folyóirat. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.589/2024/5 2 [3] Személy1 válaszában – az előkészítő eljárásra is kiterjedően – összefoglalta a folyóiratlista meghatározásának szempontjait, és tájékoztatta a felperest arról, hogy amennyiben az általa jelzett lap nem szerepel a listán, akkor annak feltehető oka az, hogy nem szerepelt a Scimago JR és/vagy a WoS indexált lapjai között, továbbá a bűnügyi terület albizottságai nem tettek javaslatot a besorolásra. [4] A felperes
- szeptember 22-én az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)
- §
(1)bekezdésére hivatkozva elektronikus úton közérdekű adat kiadása iránti kérelemmel fordult az alpereshez. Kérte az arról való tájékoztatását, hogy a folyóiratlistát az MTA, a tudományos osztályok, illetve az egyes bizottságok taxatívnak tekintik-e, milyen döntések és eljárások alapján került sor az egyes folyóiratoknak az adott folyóiratlistára történő felvételére vagy a felvétel elmaradására. [5] Szerinte kérdésként merülhet fel, hogy
- milyen eljárás alapján;
- mely bizottsági tagok;
- milyen szavazási rendszerben;
- milyen lista alapján határoznak a folyóiratok MTA általi minősítéséről, elfogadottságáról. [6] Kérte az alperest, mint a közérdekű adatok kezelőjét, hogy bocsássa rendelkezésére elektronikusan vagy nyomtatott formában a IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottságnak és a Hadtudományi Bizottságnak a frissített,
- július 1-től aktualizált folyóiratlistához kapcsolódó valamennyi bizottsági ülése jegyzőkönyvét, az üléseken résztvevő bizottsági tagok névsorát, a szavazással kapcsolatos adatokat (szavazási rend), továbbá az egyes folyóiratokkal kapcsolatos állásfoglalást. [7] Az alperes a
- október 6-án megküldött válaszlevelében arról tájékoztatta a felperest, hogy az adatigénylése szakmai egyeztetéseket igényel, ezért annak teljesítésére az Info tv.
- §
(2)bekezdése szerinti, 15 nappal meghosszabbított határidőben kerül sor. [8] Az alperes
- október 21-én megküldte a felperesnek a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek kivonatait, emlékeztetőit, amelyek a folyóiratlistákhoz nem kapcsolódó napirendi pontokat, az ülésen résztvevők nevét, illetve a folyóiratlista napirendi ponthoz kapcsolódó nyilatkozatait nem tartalmazza. Az alperes a felperest arról tájékoztatta, hogy az üléseken résztvevők névsorát az Info tv.
- §
(6)bekezdése alapján nem áll módjában kiadni, mivel az veszélyeztetné a döntést előkészítők álláspontjának szabad kifejtését. A szavazási rend vonatkozásában utalt a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló
- évi XL. törvényben (a továbbiakban: MTA tv.), az Akadémiai Alapszabályban, valamint a Doktori Szabályzatban foglaltakra. [9] A felperes keresetében az alperest arra kérte kötelezni, hogy adja ki a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottság és a Hadtudományi Bizottság által frissített és a Magyar Tudományos Akadémia honlapján közzétett,
- július
- napjától kezdődően aktualizált folyóiratlistákhoz kapcsolódó összes bizottsági ülés jegyzőkönyvét (kizárólag az Állam- és Jogtudományi Bizottság és a Hadtudományi Bizottság jegyzőkönyveit), az egyes üléseken résztvevő bizottsági tagok névsorát, a szavazással kapcsolatos adatokat (szavazási rend és a szavazások eredményei), továbbá az egyes folyóiratokkal kapcsolatos állásfoglalásokat és döntéseket, email útján, a felperes név@.hu címére történő Pdf. kiterjesztésű fájlban megküldve. Kérte az alperes perköltségében marasztalását is. [10] Keresete jogalapjaként Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk
(3)bekezdésére, az Info tv.
- § 5.,
- és
- pontjára, a
- §
(1)-
(2)bekezdésére, a 27. §
(5)-
(6)bekezdésére, a 28. §
(1)bekezdésére, a 29. §
(1)-
(2)bekezdésére, a 30. §
(3)bekezdésére, valamint az MTA tv. 1. §
(1)bekezdésére hivatkozott. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.589/2024/5 3 [11] Előadta, hogy az alperes a bizottsági ülések jegyzőkönyvei helyett emlékeztetők kivonatait adta ki számára, de nem küldte meg az üléseken résztvevő bizottsági tagok névsorát, a szavazással kapcsolatos adatokat, valamint az egyes folyóiratokkal kapcsolatos állásfoglalásokat, így nem ismerhette meg, hogy mely bizottsági tagok mely üléseken vettek részt, hogyan szavaztak, milyen állásfoglalások és döntések születtek. Az alperes arra hivatkozással nem adott ki több általa kért adatot, hogy azok kiadásával veszélyeztetné a döntést előkészítő álláspontjának szabad kifejtését. Hangsúlyozta, hogy a döntést előkészítő nem feltétlenül esik egybe az adatot keletkeztető személyével, továbbá, hogy a kért közérdekű adatok kiadása megtagadásának jogszerűségét és a megtagadás indokainak megalapozottságát – figyelemmel az Info tv. 31. §
(2)bekezdésére – az alperesnek kell bizonyítania. E körben utalt az Alkotmánybíróság 29/
- (IX. 30.) AB határozata indokolásának [63] bekezdésében, az 5/
- (II. 14.) AB határozat indokolásának [39] bekezdésében, valamint a Kúria határozataiban (Pfv.20087/2023/6., Pfv.20041/2023/6., Pfv.20718/2012/12.) foglaltakra. [12] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását indítványozta. [13] Előadta, hogy a felperes eredetileg nem közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez, azonban megkeresésére Személy1 részletes választ adott. Ezt követően a felperes által benyújtott közérdekű adatigénylési kérelemnek – a NAIH által jogszerűnek talált – meghosszabbított határidőben eleget tett, a kérelmet tételesen teljesítette. [14] A kiadott jegyzőkönyvekből törölték az MTA Alapszabálya szerint a Tudományos Bizottságok hatáskörébe tartozó köztestületi felvételi eljáráshoz kapcsolódó adatokat, valamint az „MTA doktora” cím adományozásához kapcsolódó doktori eljárás adatait, mivel ezen információk nem a folyóiratlistához kapcsolódnak és esetükben fennálltak az Info tv.
- §
(6)bekezdés szerinti nyilvánosságkorlátozás feltételei. E körben hivatkozott az adatelviratelv kettősségére, valamint a 3056/
- (III. 31.) AB határozatban foglaltakra. [15] Álláspontja szerint nem minősül közérdekű adatnak az üléseken megjelent személyek neve. Az egyes konkrét szavazásban részt vevő személyek azonosítása, az általuk elmondottak és a szavazatukra vonatkozó információ az általános adatelvi mérlegelés alapján sem adható ki, mivel egyrészt az adatigénylés közérdekű céljának érvényesülése körében ezen adatok irrelevánsak, másrészt az Info tv.
- §
(6)bekezdése alapján veszélyeztetik az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését a jövőre nézve. [16] Az Info tv. 27. §
(6)bekezdésének alkalmazhatósága körében kifejtette, hogy a jegyzőkönyvektől – amelyek az ülésen elhangzottakat tartalmazzák – elkülönül a tárgyalás eredményeként létrejött döntés, azaz a nyilvánosan közzétett folyóiratlista. Álláspontja szerint az Állam- és Jogtudományi Bizottságra és a Hadtudományi Bizottságra is irányadó az a testületi szervek munkájára, működésére vonatkozó jogértelmezés, hogy a döntéshozatal és az annak tekintetében kialakuló vita csak akkor lehet teljes, ha a bizottságok tagjai az álláspontjukat úgy fejthetik ki, hogy közben nem kell azzal számolniuk, hogy azt nyilvánosságra hozva később rajtuk számonkérik. Az Info tv. 30. §
(5)bekezdése alapján ebben a körben azt kell vizsgálni, hogy az adott információ (a döntésben részt vevő bizottsági tagok személye, szavazata és a zárt ülésen általuk elmondottak) közlésének megtagadásához fűződő közérdek erősebb-e az igény teljesítéséhez fűződő érdeknél. [17] Hivatkozott továbbá arra, hogy az MTA-ra, mint köztestületre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) egyesületre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Ptk. 3:74. §
(1)bekezdése szerint az egyesület esetében a közgyűlés nem nyilvános. Álláspontja szerint ez a rendelkezés irányadó az egyesületen belül létrehozott más szervek, így a Tudományos Bizottságok és a Tudományos Osztályok működésére, eljárására is. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.589/2024/5 4 [18] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottság és a Hadtudományi Bizottság által frissített és a Magyar Tudományos Akadémia honlapján közzétett,
- július
- napjától kezdődően aktualizált folyóiratlistákhoz kapcsolódó összes – az Állam- és Jogtudományi Bizottság és a Hadtudományi Bizottság – bizottsági ülések jegyzőkönyveit – a nem a folyóiratlistákhoz kapcsolódó napirendi pontokra vonatkozó részek kitakarásával – és az egyes üléseken résztvevő bizottsági tagok névsorát e-mail útján a felperes név@.hu címére történő Pdf. kiterjesztésű fájlban megküldve. [19] Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [20] Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 70.000 forint perköltséget. [21] Ítéletének indokolásában alkalmazott jogszabályként idézte az Info tv.
- § 5., 6.,
- és
- pontjában, a
- §
(1)-
(3)bekezdésében, a 27. §
(1)-
(7)bekezdésében és a 30. §
(5)bekezdésében foglaltakat. [22] Utalt az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdésének, VI. cikk
(3)-
(4)bekezdésének rendelkezéseire, valamint felidézte a 32/
- (VII. 13.) AB határozatot, a 12/
- (IV. 7.) AB határozatot és a 6/
- (III. 11.) AB határozatot, továbbá a Kúria Pfv.20840/2018/
- számú eseti döntését. [23] Abból indult ki, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint az alperes a pert megelőző elutasítási ok mellett a perben további okokra is hivatkozhat a védekezés körében (a Kúria Pfv.20840/2018/
- számú határozata). Az alperes tehát hivatkozhatott az eljárásban arra, hogy a felperes kérelme teljesítésének akadálya az is volt, hogy a kért adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. [24] Az alperesnek az adatkiadás megtagadása okaként hivatkozott, az ülés, illetve az adat „nem nyilvános” jellegével kapcsolatos álláspontja tekintetében a korlátozó szabályozásnak a cél elérésére való alkalmasságát, szükségességét és arányosságát vizsgálta, egyetértve az alperes hivatkozásával, hogy a vizsgálat tárgya az, hogy az adott információ (a döntésben részt vevő bizottsági tagok személye, szavazata és a zárt ülésen általuk elmondottak) közlésének megtagadásához fűződő közérdek nagyobb súlyú-e az igény megismeréséhez való érdeknél. [25] A rendelkezésre álló dokumentumok vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy a bizottsági üléseken a folyóiratlista összeállítását érintően elhangzott nyilatkozatok, érvelések, nem tartalmaznak olyan védendő közérdekű információt, amelynek megismeréséhez fűződő igény korlátozása indokolható lenne. [26] Érvelése szerint az Info tv. a „nem nyilvános” adat fogalmát nem használja, számos egyéb, ágazati jogszabállyal szemben. Valamely jogszabály, ágazati norma közérdekű adat megismeréséhez fűződő jog korlátozására vonatkozó rendelkezése csak akkor vehető figyelembe, ha az az Alaptörvény, illetve az Info tv. valamely korlátozó rendelkezésének megfeleltethető. Az adatkiadás megtagadásának alapjaként az Info tv.
- §
(6)bekezdésére történő hivatkozás körében hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság 6/
- (III. 11.) AB határozata szerint a nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozás, a korlátozás tartalmi indokoltságának kétségtelen bizonyítása nélkül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alaptalan, ezért szükségtelen korlátozásának minősül. [27] Az alperes az Info tv.
- §
(6)bekezdésére alapított döntését válaszlevelében nem indokolta észszerűen és elfogadható módon. A megalapozott döntés alátámasztására Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.589/2024/5 5 felajánlott és lefolytatott tanúbizonyítás eredménye nem volt alkalmas arra, hogy a kért adatok kiadásának korlátozása indokoltságát alátámassza. A tanúvallomásban kiemelt esetleges személyeskedés, konfliktus kialakulása az Info tv. nyilvánosság korlátozást engedélyező – kivételes – szabályai között nem értelmezhető. [28] Nem értékelte a jegyzőkönyvi tartalmakat döntés-előkészítő nyilatkozatoknak sem, mivel azok alapján a határozatok már megszülettek, a folyóiratlista elkészült, közzététele megtörtént és annak következő felülvizsgálatáig további döntés meghozatalára nem fog sor kerülni. Az addig megvalósuló monitorozás nem „klasszikus” döntés-előkészítés, hanem egy következő, azonos tárgyú döntésre való alapos, előrelátó felkészülés. [29] Az elsőfokú bíróság a pervesztes alperest a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdése és a 101. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes képviseletével felmerült, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) 2. §
(1)bekezdése szerint számított perköltség megfizetésére. [30] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. [31] Jogorvoslati kérelmében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, valamint a felperes perköltség viselésére kötelezését, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdés
- c)és
- d)pontjában foglaltakra alapította. [32] Jogi érvelése szerint a felperes eredeti közérdekű adatigénylését – az adatigényléssel nem érintett, a jogszabályoknak megfelelő mértékben kitakart jegyzőkönyvek és emlékeztetők átadásával – teljes mértékben teljesítette. [33] Előadta, hogy a folyóiratlista kialakítása és mindenkori aktualizálása tudományos kérdésben való döntés, annak folyamatában azok vehetnek részt, akiket tudományos teljesítményük erre feljogosít. A döntés eredménye nyilvános, azonban a döntés előkészítésének valamennyi részlete nem, mert a tudományos élet szabadsága biztosítja a tudomány művelői számára azt a jogot, hogy a tudományos eredményhez vezető út minden részletének feltárása nélkül hozzák nyilvánosságra a tudományos kérdésben való döntés eredményét. [34] Amennyiben az üléseken résztvevő bizottsági tagokhoz köthető vélemények a jegyzőkönyvek kötelező kiadásával nyilvánosságra kerülnek, úgy közvetlenül is sérül az Alaptörvény X. cikk
(3)bekezdésében meghatározott tudományos szabadság védelmének alkotmányos értéke. Álláspontja szerint az alperes oldalán megjelenő közérdek súlyát az eljárás során előadott jogi érveléssel és a felajánlott tanú meghallgatásával megfelelően bizonyította. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az adatigénylés speciális, jövőbeni tudományos döntés előkészítését érintő területét. A megállapított tényállás nem teljes, az elsőfokú ítélet a Pp. 279. §
(1)bekezdését sérti. [35] Az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta és tévesen talált analógiát jelen ügyben a 32/
- (VII. 13.) AB határozat megállapításaival és jogi érvelésével, mivel a kormányülés, mint a végrehajtó hatalom tevékenységének nyilvánossága, továbbá az ott keletkezett közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala korlátozásának eszközei más jellegűek és más megítélés alá kell essenek, mint az alperes, mint köztestület deklaráltan nem nyilvános bizottsági ülésein elhangzó információk. A kormány döntéseinek titkosítását külön jogszabály rögzíti, azonban az alperes tekintetében semmilyen titkosítási jogosultság nem áll fenn az Info tv.
- §
(6)bekezdésén kívül. [36] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem kellően értékelte azt a sajátos mikrokörnyezetet, ahol a tudományos bizottságok tagjai élnek és dolgoznak, és ahol a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.589/2024/5 6 jegyzőkönyvi tartalom nyilvánosságra kerülése esetén felmerülhetnek olyan közvetlen és személyes hátrányos következmények, amelyektől való félelem éppen az álláspontjuk szabad kifejtésének mellőzéséhez vezethet, mint ahogy erre Személy1 tanú is rámutatott. [37] Az álláspontját szabadon kifejtő bizottsági tag neve tekintetében alkalmazhatónak találta az Info tv. 27. §
(6)bekezdésében foglalt korlátozási jogot. Nem vitatta, hogy a bizottsági tagok névsora önmagában nyilvános közérdekű adat, azonban védekezése szerint az elhangzott vélemények kiadásának korlátozása mellett azok egyes személyekhez kötése önmagában is védendő. [38] Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe az adatelv-iratelv tekintetében kifejtett azon jogi érvelését, hogy megalapozott a jegyzőkönyvek adatigényléssel nem érintett részeinek kitakarása az Info tv. 30. §
(1)bekezdés alapján. [39] Véleménye szerint iratellenesen mellőzte az elsőfokú bíróság az általa hivatkozott Info tv. 27. §
(6)bekezdésének azon fordulatának alkalmazását, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény különösen akkor utasítható el, ha az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Érvelése szerint a folyóiratlista kialakítása a tudományos osztály tudományos bizottságában elinduló folyamat. [40] A tudományos bizottság tagjai megalapozott véleményük, saját bel- és külföldi tapasztalatuk és kutató kollégáik tapasztalatai alapján fejtik ki a véleményüket. A folyóiratlisták megtárgyalása során napirendként szerepel a nemzetközi szinten rendszerszerűen megjelenő predátor jelenség megtárgyalása, melynek során elhangozhatnak a kiadóra, folyóiratokra vonatkozóan jóhírnév sérelmére alkalmas állítások. Az alapos és elemző bizottsági üléseken akkor fejti ki a véleményét az arra jogosult, ha nem kell attól tartania, hogy egy kiragadott jegyzőkönyv-részlet tartalma az adatgazda számára indokolatlan hátránnyal járhat. Ezzel összefüggésben hivatkozott Személy1 tanú vallomására is. [41] Kifejtette, hogy ha a tagoknak attól kell tartaniuk, hogy az általuk a szakmai vita során elmondottak nyilvánosságra kerülnek felmerül annak a veszélye, hogy a jövőbeli döntés-előkészítés során nem fejtik ki szabadon és nem ütköztetik a véleményüket, ami a szakmai vita megszűnését jelenti és ez a bizottsági munka törvényes működésének korlátját eredményezi. A tudomány szabadságának az Alaptörvény X. cikk
(3)bekezdés szerinti védelme, mint alkotmányos érték kényszerítően indokolja a közérdekű adat kiadásának korlátozását, egyezően az elsőfokú bíróság által hivatkozott 12/2024. (IV. 7.) AB határozattal is. [42] A kiadandó jegyzőkönyveknek az Info tv. 27. §
(5)és
(6)bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel nem kell tartalmazniuk az összes elhangzott és rögzített véleményt. Amennyiben a közérdekű adatokhoz való jog és az azok védettségéhez fűződő közérdek mérlegelése körében arra is jutna a bíróság, hogy ki kell adni minden elhangzott előadást, úgy ki kell takarni azon személyek nevét, akiktől ezek a gondolatok származnak, az egyes bizottsági üléseken résztvevő tagok névsora nem nyilvános. [43] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltsége megfizetésére kötelezését indítványozta. Perköltsége megállapítására az Ükr. 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján tartott igényt. [44] Álláspontja szerint az alperes az Info tv. 27. §
(6)bekezdése és az Alaptörvény X. cikk
(3)bekezdése vonatkozásában kifejtett érvelése során nem vette figyelembe a Magyar Művészeti Akadémiával kapcsolatban a 18/2014. (V. 30.) AB határozatban kifejtetteket. [45] Az Info tv. 26. §
(2)bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve közérdekből nyilvános adat, ezért a nyilatkozatot tevők Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.589/2024/5 7 védelme sem indokolja az adatkiadás megtagadását, más személyes adatukat pedig a dokumentáció nem tartalmazza. [46] Az elsőfokú bíróság kellő indokát adta annak, hogy miért látta alkalmazhatónak adott esetben a 32/
- (VII. 13.) AB határozatban írtakat. A határozat indokolásának III. pontja azt rögzíti, hogy „ a kormányzati munkában elvárható fenti, átláthatóságot biztosító dokumentáltság […] a közhatalmat gyakorló intézmények mellett az állami költségvetésből részesülő más intézményeket is terheli, ők is kötelesek működésüket kellőképpen dokumentálni: a közfeladat ellátásával kapcsolatos tevékenységüket érintő információkat mindenekelőtt le kell jegyezniük, azaz rögzíteniük kell a közérdekű adatokat”. [47] Az alperes alapvetően a bizottsági tagok magánérdekére és nem védendő közérdekre hivatkozik. [48] Az alperes továbbra sem hivatkozott egyértelműen a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos álláspontjára: nem derül ki, hogy a közérdekű adatigényléssel érintett adatok kiadását korlátozta vagy megtagadta, ugyanis egyszerre hivatkozik az Info tv.
- §
(6)bekezdésére és az Info tv. 30. §
(5)bekezdésére. Az Info tv. nem teszi lehetővé, hogy az adatok kiadása egyszerre megtagadott és korlátozott legyen, továbbá mindkét esetet megfelelően kell indokolni. [49] A kereseti kérelmen való túlterjeszkedésre való fellebbezési érvre kifejtette, hogy az Info tv. 31/C. §
(1)bekezdésének f) pontja szerint kizárólag a keresetkiterjesztés nem lehetséges a közérdekű adat kiadása iránti perben, a kereset változtatása ilyen tilalom alá nem esik. Az elsőfokú bíróság a megváltoztatott kereseti kérelem alapján hozta meg ítéletét, amely nem tekinthető a kereseti kérelmen történő túlterjeszkedésnek, különösen, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében részlegesen adott helyt a kereseti kérelemnek. A keresetváltoztatás eredményeként módosított kereseti kérelem az eredeti kereseti kérelem szűkítésének – pontosításának – tekinthető. [50] Az Info tv. 27. §
(5)és
(6)bekezdése vonatkozásában előadta, hogy az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek mérlegelésére egyáltalán nem került sor, hanem több „Emlékeztető” megküldése történt, amelyek nem tekinthetők jegyzőkönyvnek, tehát a közérdekű adatigénylés iránti kérelemben foglaltaknak nem feleltek meg. Emellett az adatok nem szolgálnak jövőbeni döntés megalapozására, hiszen a korábbi és a jelenlegi folyóiratlisták is minden esetben külön-külön felülvizsgálandóak, tehát a jövőbeni döntést a döntést megelőző folyóirat-véleményezések fogják megalapozni, nem egy korábban összeállított folyóiratlista. [51] Az alperes nem vette figyelembe a BH
- 9.
- számú eseti döntést, amely szerint az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni, mert az információ szabadsága a közhatalom gyakorlásának nyilvánosságát biztosítja, amely feltétele a szabad véleménynyilvánításnak. Tehát a szabad véleménynyilvánításnak feltétele az, hogy az egyes információk szabadon hozzáférhetők és elérhetők legyenek. E körben hivatkozott még a Kúria Pfv.20112/2023/
- számú határozatára és a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.296/2023/
- számú határozatára is. [52] Az alperes ellenkérelmében, illetve fellebbezésében sem adta elő, hogy milyen érdekmérlegelést végzett, továbbá nem jelölte meg a konkrét veszélyt sem, kizárólag azt említette, hogy személyes hátrányos körülmények merülhetnek fel. A tényleges, konkrét veszélyt az alperes nem bizonyította. A sajátos, de átlátható mechanizmusok szerint működő mikrokörnyezet értékelése nem szerepel az Info tv. korlátozást, illetve megtagadást lehetővé tévő rendelkezései között. [53] A Személy1 tanú által az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztető körülményekkel kapcsolatban Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.589/2024/5 8 előadottak csupán személyes hátrányos körülményként értékelhetőek, ami nem felel meg az Info tv. nyilvánosság korlátozását engedélyező rendelkezéseinek. [54] A fellebbezés alapos. [55] Az elsőfokú ítéletnek fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett a keresetet egyebekben elutasító rendelkezése [Pp.
- §
(5)bekezdés], ezért azt a másodfokú felülbírálat nem érintette. A fellebbezés elbírálására a Pp. 376. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül került sor. A másodfokú bíróság a felülbírálati jogkörét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta [Pp. 370. §
(1)bekezdése]. [56] Az alperes a fellebbezésében okszerűtlen következtetésekre hivatkozva kérte az ítélet hatályon kívül helyezését. Ezek azonban nem alapozzák meg a kért döntést, mert a másodfokú bíróság az anyagi jogi felülbírálat keretében ezeket a hiányosságokat a fellebbviteli perorvoslat átszármaztató hatályából eredően orvosolhatja, az anyagi pervezetés hiányosságait is kiküszöbölheti. [57] A fellebbezési kérelmek sorrendje a másodfokú bíróságot nem kötötte, ezért a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelmekben és ellenkérelmekben foglaltakra tekintettel megváltoztatta a fellebbezési kérelmek vizsgálatának sorrendjét a Pp. 364. §-a szerint alkalmazandó 342. §
(4)bekezdésének és a 383. §
(1)bekezdésének rendelkezésére figyelemmel elsődlegesen a hatályon kívül helyezés iránti kérelmet vizsgálta. Ennek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság anyagi pervezetési hibát nem vétett, a hatályon kívül helyezésre irányuló kérelem nem alapos. [58] Az érdemi felülbírálat eredménye pedig az, hogy az ítélet a fellebbezéssel érintett körben az irányadó anyagi jognak nem felel meg, a bizonyítás eredménye okszerűtlen, a megállapított tények alapján az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés vonható le. [59] Az alperes fellebbezési érvelése az volt, hogy a zárt ülésen elhangzott összes vélemény nem adható ki, tekintettel arra, hogy az egyes üléseken elhangzott véleményeket, gondolatokat és érveléseket, továbbá azok megfogalmazója nevét kitakarás nélkül tartalmazó jegyzőkönyvi tartalom kiadása veszélyeztetné a zárt ülésen résztvevő tagok jövőbeni szabad véleménynyilvánítását, így adott esetben az Info tv. 27. §
(5)és
(6)bekezdésében foglaltak alkalmazása indokolt. Abban az esetben pedig, amennyiben a közérdekű adatokhoz való jog és az azok védettségéhez fűződő közérdek mérlegelése körében a bíróság arra a megállapításra jut, hogy ki kell adni minden elhangzott előadást, úgy ki kell takarni azon személyek nevét, akiktől ezek a gondolatok származnak és azt sem lehet megengedni, hogy az egyes bizottsági üléseken résztvevő bizottsági tagok névsora nyilvánosságra kerüljön. [60] Az alperesnek a per során következetesen képviselt álláspontja alapján a jogvita elbírálásának kiindulópontja az, hogy a kiadni kért adatok (a döntésben részt vevő bizottsági tagok személye, szavazata és a zárt ülésen általuk elmondottak) milyen adatminőséget képviselnek, azok az Info tv.
- §
- pontja szerinti közérdekű adatok-e. Az adott adat minősége nem a felek által meghatározott, a bíróságnak azok jellegét az Info tv. szabályai alapján kell vizsgálni. [61] Az Info tv.
- §
- pontja szerint közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.589/2024/5 9 [62] Az Info tv.
- §
- pontja szerint érintett: bármely információ alapján azonosított vagy azonosítható természetes személy, az 1a. pont szerint azonosítható természetes személy: az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, azonosító szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy fizikai, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható, a
- pont szerint pedig személyes adat: az érintettre vonatkozó bármely információ. A
- pont szerint közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. [63] A jogszabályi rendelkezések összevetése alapján az állapítható meg, hogy az Állam- és Jogtudományi, valamint a Hadtudományi Bizottság ülésein résztvevő bizottsági tagok neve személyes adat. A felperes hivatkozása szerint a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek kiadni kért részei a bizottsági tagok nevén kívül egyéb személyes adatot nem tartalmaznak. [64] A személyes adat Info tv. szerinti definíciójából következően ugyanakkor a másodfokú bíróság arra a jogi következtetésre jutott, hogy az egyes bizottsági tagok által kifejtett vélemények, az általuk leadott szavazatok is a személyes adat fogalmi körébe tartoznak. A döntést hozó bizottsági tagok zárt ülés esetén is közfeladatot látnak el, a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adataik – így a leadott szavazatuk – az Info tv.
- §
(2)bekezdése szerint minősülnek, olyan személyes adatok tehát, amelyeket a törvény közérdekből tehet nyilvánossá. [65] Az érintett hozzájárulása hiányában, illetve az adatnyilvánosságot elrendelő törvényi szabály nélkül ezért nem lehet személyes adatokat közérdekű adatigénylés teljesítése keretében megismerhetővé tenni. Alapvetően így a bíróság sem mérlegelheti, hogy a személyes adatok megismerhetővé tétele arányos korlátozásnak minősülne-e az információszabadság biztosítása érdekében” {3254/2018. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [32]-[33]}. „Alapvetően nem lehet ugyanis a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog sérelmét megállapítani azért, mert személyes adatokat az Alaptörvény VI. cikk
(2)bekezdésében biztosított személyes adatok védelméhez való jog alapján a bíróság védelemben részesít. Nem sérül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog tehát akkor, ha a bíróság egy személyes adatok megismerésére irányuló adatigényt a személyes adatok védelmére hivatkozással megtagadhatónak minősít” {3254/
- (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [35]} (3069/
- (IV. 10.) AB határozat Indokolás [36]). [66] Az Alkotmánybíróság a 3069/
- (IV. 10.) AB határozat indokolásának [37] bekezdésében is megerősítette, hogy „[a]mennyiben tehát az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatszolgáltatás-megtagadás okaként a személyes adatok védelméhez való jogra hivatkozik, köteles bizonyítani, hogy e jog valóban indokolttá teszi az adatigény teljesítésének megtagadását. Az Infotv.
- §-a szerint indított, az alapjogi jogérvényesítés szempontjából garanciális jelentőségű bírósági felülvizsgálatban pedig a bíróság - az Alaptörvény VI. cikk
(2)bekezdése és I. cikk
(3)bekezdése alapján - köteles a korlátozás, azaz az adatszolgáltatás-megtagadás jogcímét, illetve tartalmi indokoltságát felülvizsgálni. A személynevek (személyes adatok) megismerésére irányuló adatigény teljesítésének megtagadása miatt eljáró bíróság ezért - arra vonatkozó felperesi kérelem esetén - vizsgálni köteles, hogy az adatigény közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányult-e, s a kért információ megismerésének a személyes adatok védelméhez való jog egyáltalán indokolt akadályát képezhette-e. Ez a közérdekű adatok megismeréséhez való jogból fakadó követelmény, aminek a bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály (Infotv.
- §-a) alkalmazásának meg kell felelnie” {3254/
- (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [38]}. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.589/2024/5 10 [67] Az adott ügyben a felperes keresete nem csupán az ülésen résztvevő tagok nevének kiadására irányult, hanem a tagok által kifejtett – jegyzőkönyvben rögzített – vélemények, álláspontok, valamint a tagok által leadott szavazatok kiadására is. Ez utóbbi adatok – a tagok személyéhez társításuk folytán – maguk is személyes adatok, hiszen azok az érintettekre (a bizottsági tagokra) vonatkozó olyan információk, amelyek a nevekkel való összekötésük folytán az adott tagokat egyértelműen beazonosítják. [68] Ezek a személyes adatok az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése alapján védelemben részesülnek akkor is, ha a bizottsági tag közfeladatának ellátása során keletkeztek. Személyes adat nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét – az érintett hozzájárulása hiányában – kifejezetten törvénynek kell elrendelnie, ezért a másodfokú bíróság nem vizsgálhatta, hogy önmagában a szükségességiarányossági teszt alapján indokolt lenne-e a természetes személy tagok névhez kapcsolt véleményét megismerhetővé tenni, illetve, hogy mely személyes adatok megismerhetővé tétele minősülne arányos beavatkozásnak a közérdekű adatok megismeréséhez való jog biztosítása érdekében. [69] A felperes nem hivatkozott arra, hogy a személyes adatok megismerésére irányuló adatigénylés közérdekből nyilvános adatok (Info tv.
- §
- pont) megismerésére irányult volna, erre vonatkozóan a bíróságnak anyagi pervezetési kötelezettsége sem volt, tekintettel arra, hogy ilyen kötelezettség csak a felek kérelmének és jogállításának korlátain belül áll fenn. A felperes perfelvételi nyilatkozatai nem voltak hiányosak vagy ellentmondóak, az adott tényállás eltérő jogi minősítése körében pedig anyagi pervezetési kötelezettség nem áll fenn. [70] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet teljesen elutasította. [71] Az alperes fellebbezése eredményes, ezért a felperes az első- és másodfokú eljárásban is pervesztes. A Fővárosi Ítélőtábla a felperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes részére első- és másodfokú – kamarai jogtanácsosi díjban megjelenő – perköltség megfizetésére, annak összegét a felszámítottakkal egyezően állapította meg. Az alperes a költségeit az Ükr. 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján számította fel, az alperes képviselője az elsőfokú eljárásban 8 tárgyaláson vett részt, a másodfokú eljárásban pedig 6.000 forintot számított fel. A Fővárosi Ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzésében az alperes másodfokú költségét abban a fellebbezési eljárásban 6.000 forintban állapította meg. [72] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. Budapest,
- január
- Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Stecbauer Anita s.k. bíró Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.589/2024/5 11