A határozat elvi tartalma: A Btk. 343. §
(1)bekezdésében írt bűncselekményt az a hivatalos személy követi el, aki hivatali hatáskörével visszaélve
- a)hamis közokiratot készít,
- b)közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
- c)lényeges tényt hamisan foglal közokiratba. A vádlott az ítélet [24] bekezdésében rögzített azon magatartásával, hogy az útlevél zár alá vételéről szóló végzésben valótlanul rögzítette az útlevél előkerülésének körülményeit, lényeges tényt hamisan foglalt közokiratba, így a Btk. 343. §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítást követte el. A vádlott a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisításnak ugyanezen fordulatát valósította meg azzal, hogy hamis adatokat vitt be a HERR rendszerbe. A kialakult bírói gyakorlat szerint a közhiteles HERR rendszer elektronikus közokiratnak minősül. A vádlott az ítélet [26] bekezdésében rögzített azon magatartásával, hogy a név1 nevére szóló útiokmány tartalmát meghamisítva érvénytelenítette az abban szereplő kilépő irányú bélyegzőlenyomatot, és azt a látszatot keltette, hogy az utas egyáltalán nem lépett ki Magyarország területéről a Btk. 343. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző közokirat-hamisítást valósította meg, mert a közokirat tartalmát meghamisította. A vádlott az ítélet [27] bekezdésében, valamint az ítélet [28] bekezdésében írt magatartásával egyaránt a Btk.
- §-ában írt szolgálati bűncselekményt valósította meg. A nyomozati iratok
- oldalszáma alatt található 15.110/2221/2021.id. számú irat a vádlott által a szolgálatban tett intézkedéseivel kapcsolatban a határrendészeti osztály vezetője felé tett valótlan tartalmú rendőri jelentés. A vádlott a szolgálatára vonatkozó rendelkezésekből következő jelentéstételi kötelezettségét szegte meg súlyosan, amikor valótlan, megtévesztő tartalmú írásbeli jelentést tett elöljárója felé, az okirat nem azzal az igénnyel készült, hogy valamely hatósági eljárás alapját képezze. A vádlottnak az elsőfokú ítélet [27] és [28] bekezdéseiben rögzített magatartásai egyaránt a szolgálatban kötelességszegés IV. fordulata szerinti elkövetési magatartások, mert az elkövető, a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezését magatartásával más módon súlyosan megszegte. A katonai tanács az elsőfokú tárgyaláson, ítélete szóbeli indokolásában részletesen megindokolta, hogy a vádiratban kifejtettekkel ellentétben a [28] bekezdésben írt magatartás kapcsán miért nem szolgálatban kötelességszegés bűntettét állapított meg, miért a vétségi alakzat szerint állapított meg bűnösséget. Az ítélet ilyen tartalmú indokolást nem tartalmaz, és a bíróság rögzítette a tényállásban, hogy a vádlott magatartása a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járt, illetve a jelentős hátrány ténylegesen be is következett. Ezt pedig a kötelességszegés szolgálatban
- §
(2)bekezdés a) pontjában írt minősítő körülmény. A korlátozott felülbírálat során a másodfokú bíróság kötve van az elsőfokú ítéletben írt tényálláshoz, ezért a [28] bekezdésben írt vádlotti cselekmény kapcsán szolgálati bűncselekmény bűntetti alakzatát kellett megállapítani. A [27] és [28] bekezdésben írt vádlotti magatartások egyazon szolgálathoz kötődő azonos típusú kötelességszegő magatartások, így a folytatólagosság megállapításának feltételei fennállnak. Az előzőekben foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú katonai tanács ítéletét megváltoztatta és a vádlott közbizalom elleni bűncselekményeit 2 rb. a Btk. 343. §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző, 1 rb. a Btk. 343. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettének, katonai bűncselekményét 1 rb. a Btk. 438. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés bűntettének minősítette. .. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.14/2025/
- A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- június
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 címzetes rendőr főtörzszászlós vádlott ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa
- november
- napján kihirdetett KB.II.7/2024/
- számú ítéletét megváltoztatja. Terhelt1 címzetes rendőr főtörzszászlós vádlott bűncselekményeit 2 rendbeli közokirathamisítás bűntettének [Btk.
- §
(1)bekezdés c) pont], 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 343. §
(1)bekezdés b) pont] és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés bűntettének [Btk. 438. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] minősíti. A Terhelt1 címzetes rendőr főtörzszászlós vádlottal szemben halmazati büntetésül kiszabott pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2.000 (kettőezer) forintra súlyosítja. A kiszabott, összesen 800.000 (nyolcszázezer) forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ebben az esetben 1 (egy) napi tétel összegének helyébe 1 (egy) nap fogházbüntetés lép. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.14/2025/9-II. 2 [1] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa 2024. november 28. napján kihirdetett Kb.II.7/2024/16. számú ítéletével Terhelt1 címzetes rendőr főtörzszászlós vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. a Btk. 343. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében, 2 rb. a Btk. 343. §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében és a Btk. 438. §
(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében, ezért– halmazati büntetésül – 400 napi tétel, napi tételenként 1500 forint, összesen 600.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására és kötelezte a vádlottat 13.765 forint bűnügyi költség megfizetésére. [2] A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre három munkanap gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be súlyosításért, próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztés és magasabb napi tételszámú, valamint magasabb napi tétel összegű pénzbüntetés kiszabása érdekében. A vádlott és védője a kihirdetett ítéletet tudomásul vették. [3] A katonai ügyész előterjesztette fellebbezése írásbeli indokolását, melyben kifejtette, hogy tévedett a katonai tanács, amikor – az ügyész indítványtól eltérően – kizárólag pénzbüntetést szabott ki a vádlottal szemben. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott terhére súlyosító körülményt nem állapított meg, csupán enyhítő körülményeket, pedig a kettőnél több bűncselekmény halmazatát kötelezően a vádlott terhére kellett volna figyelembe venni. Kifejtette továbbá, hogy a törvényszék a büntetés kiszabása során figyelmen kívül hagyta a büntetés kiszabásának elveire vonatkozó, a Btk. 80. §
(1)bekezdésében foglalt általános szabályt, mely szerint a büntetést a törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az enyhítő és súlyosító körülményekhez. Utalt arra, hogy a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő és ebből 2-2 rendbeli bűncselekményt állapított meg a bíróság halmazatban egy szolgálati vétséggel. Ilyen körülmények között a kiszabott pénzbüntetés eltúlzottan enyhének tekinthető. Kitért továbbá arra is, hogy próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés mellett indokolt lenne a vádlott személyi körülményeire, anyagi helyzetére figyelemmel a pénzbüntetés súlyosítása is. A túlsúlyban lévő enyhítő körülményekre figyelemmel a vádlott előzetes bírósági mentesítésben történő részesítését indítványozta. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.79/2025/3. számú átiratában az elsőfokú katonai ügyész fellebbezését módosítással, a vele szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének megfelelő összeg megemelése és a vádlottal szemben katonai mellékbüntetés, rendfokozatban visszavetés alkalmazása érdekében tartotta fenn. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során a perrendi szabályokat megtartotta. A Be. 590. §
(5)bekezdést c) pontjára hivatkozva indítványozta, hogy a másodfokú bíróság vádlottnak az elsőfokú ítélet [28] bekezdésében írt bűncselekményét minősítse a Btk. 348. §
(1)bekezdést IV. fordulatába ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettének, mert a tényállásban a bíróság maga is megállapította, hogy a vádlott szolgálati kötelmeit megszegő magatartása folytán az amerikai állampolgár Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.14/2025/9-II. 3 határátlépési, tartózkodási időre vonatkozó adatai torzultak, amellyel a szolgálatra jelentős hátrány ténylegesen be is következett. [5] A büntetés kiszabása körében utalt arra, hogy nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel a vádlottal szemben a Btk. 82. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés b) pontja és
(3)bekezdésének alkalmazásával 1 évi szabadságvesztés helyett pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés napi tételeinek száma igazodik a cselekmény tárgyi súlyához, azonban tévedett, amikor az egynapi tételnek megfelelő összeget a törvényi minimumot alig meghaladóan határozta meg. Terhelt1 címzetes rendőr főtörzszászlós vagyoni, jövedelmi és személyi viszonyai az egynapi tételnek megfelelő összeg megemelését indokolják. Kifejtette a fellebbviteli főügyészség, hogy a vádlottal szemben a generális prevenció érvényesítése érdekében nem mellőzhető katonai mellékbüntetés, a rendfokozatban visszavetés kiszabása. Összességében arra tett indítványt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítéletét a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján változtassa meg, és a vádlott katonai bűncselekményét minősítse a Btk. 348. §
(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettének. A vele szemben kiszabott pénzbüntetés egynapi tételének megfelelő összeget emelje fel, továbbá a vádlottat a Btk. 136. §
(1)bekezdés a) pontja és 139. §
(1)bekezdése alapján katonai mellékbüntetésként a címzetes rendőr főtörzszászlósi rendfokozatból a rendőr törzszászlósi rendfokozatba vesse vissza. [6] A védő a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványával kapcsolatos észrevételeit. Egyetértett a fellebbviteli főügyészség azon megállapításaival, hogy az elsőfokú katonai tanács a perrendi szabályokat megtartotta, és – védence ténybeli beismerésére is figyelemmel – megalapozott tényállást állapított meg. Utalt arra, hogy a katonai tanács a helyesen megállapított enyhítő és súlyosító körülmények figyelembevételével az egyéniesítés elvének megfelelő büntetést szabott ki. Kifejtette azon álláspontját, hogy vádlott büntetőjogilag értékelendő cselekménye nem eredményezte az államhatár jogosulatlanul történt átlépését, ezért a társadalomra veszélyessége minimális. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetés megfelel a generális és speciális prevenció elvének. A fellebbviteli főügyészségnek a katonai mellékbüntetés alkalmazására irányuló indítványával kapcsolatban azonban kifejtette, hogy védencével szemben még 2022 februárjában 6 havi illetmény került megállapításra, amely azonban az eljárásra figyelemmel nem került kifizetésre. Ezen túlmenően 2025 novemberében a 30 éves jubileumi jutalom van előirányozva részére, amely szintén nem kerülhet kifizetésre a katonai mellékbüntetés kiszabása esetén. Ezen körülményekre figyelemmel indítványozta a fellebbviteli főügyészség súlyosításra irányuló indítványának elutasítását. [7] A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében a fellebbviteli főügyészség indítványaival kapcsolatos észrevételeit fenntartotta, és a másodfokú ügyészség súlyosításra irányuló indítványának elutasítását és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.14/2025/9-II. 4 [8] A vádlott az utolsó szó jogán előadta, hogy nagyon megbánta az elkövetett bűncselekményeket. Utalt arra, hogy személyi körülményei megváltoztak, édesapja meghalt és édesanyját is támogatnia kell, továbbá arra, hogy gyermeke januárban főiskolai diplomát szerzett, de azóta sem tudott elhelyezkedni. Előadta, hogy katonai mellékbüntetés kiszabása esetén külön juttatásoktól, jubileumi jutalomtól és egyéb jutalmaktól esne el, amelyek megváltozott anyagi körülmények között jelentős hátrányt jelentenének számára. [9] A katonai ügyész által bejelentett fellebbezés tartalmára figyelemmel az ügyben a felülbírálat a Be. 590. §
(3)bekezdésében foglaltakra figyelemmel korlátozott. A katonai ügyész a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján súlyosítás érdekében jelentette be, így a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül. A felülbírálat nem érinti az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, azonban a másodfokú bíróság a Be. 590. §
(5)bekezdés a),
- c)és
- d)pontjaiban írtaknak megfelelően vizsgálja, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett-e olyan eljárási szabálysértést, amely a Be. 607. §
(1)bekezdése, a Be. 608. §
(1)bekezdése és a Be. 609. §
(1)bekezdése alapján az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné, a bűncselekmény minősítésére, valamint a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket. [10] A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy a katonai tanács perrendszerű eljárást folytatott le, eljárási szabálysértést nem vétett. Eljárási szabálysértésre az érdekeltek nem is hivatkoztak. [11] Figyelemmel arra, hogy korlátozott felülbírálat esetén a tényállás megalapozottsága nem vizsgálható, ezért az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás képezte a felülbírálat alapját. Észlelte azonban a másodfokú bíróság, hogy rögzített tényállás alapján a törvényszék néhány esetben tévedett a jogi minősítést illetően. A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a 3.Nyom.750/2021/15. számú vádiratában Terhelt1 címzetes rendőr főtörzszászlóst a Btk. 438. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettével, 2 rb. a Btk. 343. §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével és a Btk. 343. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolta. A tárgyaláson vádmódosításra került sor - és a tárgyalási jegyzőkönyvből megállapíthatóan - az ügyészség a vádlottat további 1 rb. a Btk. 343. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolta. [12] A Btk. 343. §
(1)bekezdésében írt bűncselekményt az a hivatalos személy követi el, aki hivatali hatáskörével visszaélve
- a)hamis közokiratot készít,
- b)közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
- c)lényeges tényt hamisan foglal közokiratba. A vádlott az ítélet [24] bekezdésében rögzített azon magatartásával, hogy az útlevél zár alá vételéről szóló végzésben valótlanul rögzítette az útlevél előkerülésének körülményeit, lényeges tényt hamisan foglalt közokiratba, így a Btk. 343. §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirathamisítást követte el. Terhelt1 címzetes rendőr főtörzszászlós a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisításnak ugyanezen fordulatát valósította meg azzal, hogy hamis Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.14/2025/9-II. 5 adatokat vitt be a HERR rendszerbe. A kialakult bírói gyakorlat szerint a közhiteles HERR rendszer elektronikus közokiratnak minősül. A vádlott az ítélet [26] bekezdésében rögzített azon magatartásával, hogy a név1 nevére szóló útiokmány tartalmát meghamisítva érvénytelenítette az abban szereplő kilépő irányú bélyegzőlenyomatot, és azt a látszatot keltette, hogy az utas egyáltalán nem lépett ki Magyarország területéről a Btk. 343. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző közokirat-hamisítást valósította meg, mert a közokirat tartalmát meghamisította. Terhelt1 címzetes rendőr főtörzszászlós az ítélet [27] bekezdésében, valamint az ítélet [28] bekezdésében írt magatartásával egyaránt a Btk.
- §-ában írt szolgálati bűncselekményt valósította meg. A nyomozati iratok
- oldalszáma alatt található 15.110/2221/2021.id. számú irat a vádlott által a szolgálatban tett intézkedéseivel kapcsolatban a határrendészeti osztály vezetője felé tett valótlan tartalmú rendőri jelentés. A vádlott a szolgálatára vonatkozó rendelkezésekből következő jelentéstételi kötelezettségét szegte meg súlyosan, amikor valótlan, megtévesztő tartalmú írásbeli jelentést tett elöljárója felé, az okirat nem azzal az igénnyel készült, hogy valamely hatósági eljárás alapját képezze. A vádlottnak az elsőfokú ítélet [27] és [28] bekezdéseiben rögzített magatartásai egyaránt a szolgálatban kötelességszegés IV. fordulata szerinti elkövetési magatartások, mert az elkövető, a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezését magatartásával más módon súlyosan megszegte. A katonai tanács az elsőfokú tárgyaláson, ítélete szóbeli indokolásában részletesen megindokolta, hogy a vádiratban kifejtettekkel ellentétben a [28] bekezdésben írt magatartás kapcsán miért nem szolgálatban kötelességszegés bűntettét állapított meg, miért a vétségi alakzat szerint állapított meg bűnösséget. Az ítélet ilyen tartalmú indokolást nem tartalmaz, és a bíróság rögzítette a tényállásban, hogy Terhelt1 címzetes rendőr főtörzszászlós magatartása a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járt, illetve a jelentős hátrány ténylegesen be is következett. Ezt pedig a kötelességszegés szolgálatban
- §
(2)bekezdés a) pontjában írt minősítő körülmény. A korlátozott felülbírálat során a másodfokú bíróság kötve van az elsőfokú ítéletben írt tényálláshoz, ezért a [28] bekezdésben írt vádlotti cselekmény kapcsán szolgálati bűncselekmény bűntetti alakzatát kellett megállapítani. A [27] és [28] bekezdésben írt vádlotti magatartások egyazon szolgálathoz kötődő azonos típusú kötelességszegő magatartások, így a folytatólagosság megállapításának feltételei fennállnak. [13] Az előzőekben foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú katonai tanács ítéletét megváltoztatta és Terhelt1 címzetes rendőr főtörzszászlós vádlott közbizalom elleni bűncselekményeit 2 rb. a Btk. 343. §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző, 1 rb. a Btk. 343. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettének, katonai bűncselekményét 1 rb. a Btk. 438. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés bűntettének minősítette. [14] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket, és nem tévedett, amikor a cselekmény tényleges tárgyi súlyára, a vádlott eddigi hibátlan életvezetésére, hogy mintegy 30 éves rendőri szolgálata során a törvénnyel nem került összeütközésbe, és szolgálati feladatait jóval az átlagos szint fölött teljesíti, lehetőséget látott halmazati büntetésként a Btk. 82. §
(2)bekezdés d) pontja és
(3)bekezdése alkalmazásával szabadságvesztés büntetés helyett pénzbüntetés kiszabására. A napi tételek száma arányos a vádlotti cselekmények tárgyi súlyával. Helytállóan hivatkozott azonban arra a Fellebbviteli Főügyészség, hogy a jó anyagi körülmények között élő vádlott esetében az egynapi tételnek a minimum közeli összegben Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.14/2025/9-II. 6 történő megállapítása eltúlzottan enyhe. Ezért a másodfokú bíróság a vádlottal szemben halmazati büntetésül kiszabott pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2000 forintra súlyosította, és az így kiszabott összesen 800.000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására a Btk.
- §-a alapján. A másodfokú bíróság a vádlott eddigi szolgálatteljesítése, valamint a katonai mellékbüntetéshez kapcsolódó, a vádlott és a védő által hivatkozott, a büntetés célján túlmutató joghátrányok miatt katonai mellékbüntetés kiszabását nem látta indokoltnak. Az ítélőtábla katonai tanácsának álláspontja szerint Terhelt1 címzetes rendőr főtörzszászlós vádlottal szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott és a másodfokú bíróság által összegében súlyosított pénzbüntetés szolgálja megfelelően a Btk.
- §-ában írt büntetési célokat. [15] A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság – helyes indokai alapján – helybenhagyta. [16] alapszik. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 606 §
(1)bekezdésén Budapest,
- június
- Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. előadó bíró bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának KB.II.7/2024/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.14/2025/
- számú ítéletében írt változtatással
- június
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
- június
- Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.14/2025/9-II. . 7