← Magyarország

Gfv.30353/2022/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Érdemben csak a felülvizsgálati kérelemben írt, a tartalmi követelményeknek megfelelően előterjesztett hivatkozások vizsgálhatók. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.III.30.353/2022/

  1. szám A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Bajnok István előadó bíró Dr. Gáspár Mónika bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró Az adós: adós1 A felszámoló: felszámoló1 A felszámoló jogi képviselője: Ujfalviné dr. Gyuricskó Andrea ügyvéd cím1 A kérelmező: kérelmező1 A kérelmező jogi képviselője: Kálmán és Társai Ügyvédi Iroda cím2 Az eljárás tárgya: felszámoló intézkedésével szemben előterjesztett kifogás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező Kúria III.Gfv.30.353/2022/6 2 A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 15.Fpkhf.43.479/2022/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 8.Fpkh.350/2021/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a felszámolónak 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú bíróság az adós felszámolását
  4. június 23-i kezdő időponttal rendelte el, felszámolóként a L. Kft.-t jelölte ki. [2] Az adós felszámolója
  5. november 11-én napján pályázati hirdetményt tett közzé a cím3 helyrajzi számú TVK ipartelepen fekvő gyártóüzem, ipari csarnok és tárgyi eszközei értékesítésére. A pályázati kiírásban a felszámoló a pályázati biztosíték megfizetésére a pályázat kezdő időpontját megelőző 48 órát szabta meg határidőként azzal, hogy a befizetést átutalással kell teljesíteni. [3] A kérelmező
  6. november 25-én két részletben, azonnali átutalással átutalta a felszámoló által meghatározott bankszámlára az ajánlati biztosítékot. A felszámoló azonban azt a tájékoztatást adta, hogy az átutalások nem felelnek meg a pályázati felhívásnak, ezért a kérelmező nem került be az értékesítési eljárásba. A kifogás és a felszámoló ellenkérelme Kúria III.Gfv.30.353/2022/6 3 [4] A kifogással élő kérelmező
  7. december 2-án a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
  8. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
  9. §

(1)bekezdés alapján kifogást terjesztett elő a felszámoló által
  1. november 11-én meghirdetett fenti pályázati hirdetmény és a pályázat elbírálása során időközben hozott döntések megsemmisítése, illetve az értékesítés felfüggesztése iránt. Sérelmezte, hogy
  2. november 25-én azonnali átutalással átutalta a felszámoló által meghatározott bankszámlára az ajánlati biztosítékot, a felszámoló tájékoztatása szerint azonban, mivel az átutalások nem felelnek meg a pályázati felhívásnak, nem jutott be az értékesítési eljárásba. Sérelmezte azt is, hogy a pályázati felhívás valótlan információt tartalmaz, mivel az árverésre bocsátott ingatlan adóst illető tulajdoni hányada nem 1/1, hanem 8319/
  3. [5] A felszámoló a kifogás elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kifogás elkésett, de azt érdemben is alaptalannak tartotta. Azzal kapcsolatban, hogy a pályázatban nem a valós adatok szerepelnek, előadta, hogy a szükséges tájékoztatást megadta volna, ugyanis a tulajdonostársak között használati megosztás jött létre, egyebekben pedig az ajánlati biztosítékot a kérelmezőnek visszautalta. Az első- és másodfokú határozat [6] Az elsőfokú bíróság végzésével a kifogásnak helyt adott, és kötelezte a felszámolót, hogy az EÉR rendszerben P2491018 és P2490970 számon kiírt Pályázati Hirdetményét vonja vissza és – 15 napon belül – új, az adós tényleges, valós adatain alapuló pályázati felhívást tegyen közzé. [7] Határozatának indokolásában a törvényszék rögzítette, hogy a fenti tényállás alapján két további kifogásolási eljárásban (8.Fpkh.351/
  4. és 8.Fpkh.353/2021), még nem jogerősen elrendelte a vonatkozó Pályázati Hirdetmények visszavonását, mert arra az álláspontja jutott, hogy a vitatott pályázati kiírás olyan – részben a felszámoló által is elismert – ténybeli hibákat tartalmaz, amelyekre tekintettel annak megsemmisítése és a pályázat újbóli kiírása szükséges a valós tulajdoni adatok alapján. Ezért a Cstv.
  5. §
(3)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. [8] A felszámoló fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a kifogást elutasította. [9] Határozatának indokolásban rögzítette, hogy a kérelmező kifogásában két felszámolói magatartást sérelmezett. Egyrészt azt, hogy a Cégközlönyben
  1. november
  2. napján közzétett, érintett pályázati kiírásban a felszámoló a pályázati biztosíték megfizetésére a pályázat kezdő időpontját megelőző 48 órát szabta meg határidőként azzal, hogy azt átutalás formájában kell teljesíteni, ami ellentétes az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló 17/
  3. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
  4. §
(2)bekezdésével; másrészt a pályázati kiírás súlyosan hibás adatot tartalmaz a meghirdetett ingatlan adós tulajdonában álló tulajdoni hányadát illetően. Kúria III.Gfv.30.353/2022/6 4 [10] Arról, hogy a kifogást előterjesztő kérelmező nem jutott be az értékesítési eljárásba, az Elektronikus Értékesítési Rendszer (a továbbiakban: EÉR) felületén, 2021. november 25én 10:21 és 10:23 órakor jelent meg üzenet. A kérelmező a 2021. december 2-én előterjesztett kifogását ehhez képest a Cstv. 51. §
(1)bekezdésében előírt 15 napon belül nyújtotta be, a pályázat Cégközlönyben való
  1. november 11-i megjelenésétől számítva azonban 15 napon túl. Miután a felszámoló a kifogással szemben elsősorban annak elkésettségére hivatkozott, a kérelmező erre válaszolva azzal érvelt, hogy mindaddig, amíg a pályázatát nem utasították el, nem minősült sérelmet szenvedett félnek, ezért a kifogás benyújtására rendelkezésére álló határidő a pályázat tartalmával kapcsolatosan is
  2. november
  3. napjától vette számára kezdetét. [11] Az ítélőtábla kiemelte, hogy egyetértett azzal, hogy a kérelmező
  4. november
  5. napja előtt nem minősült sérelmet szenvedett félnek, így az adós felszámolási eljárásában a kifogás előterjesztésére a Cstv.
  6. §
(1)bekezdése értelmében nem volt jogosult, ehhez legitimációval nem rendelkezett. Ugyanakkor azt, hogy az eljárásbeli pályázati hirdetménnyel kapcsolatos kifogás előterjesztésére
  1. november
  2. napjától jogosulttá vált-e, az dönti el, hogy a kifogásnak az a része, amely annak sérelmezésére vonatkozott, hogy az értékesítési eljárásba nem jutott be, megalapozott-e. Először ezért ebben a kérdésében foglalt állást a másodfokú bíróság. [12] Idézte a Korm. rendelet
  3. §
(2)bekezdését, majd rögzítette, hogy az eljárásban érintett nyilvános pályázati felhívás szerint a pályázatok benyújtásának kezdő időpontja 2021. november 26. 10 óra 00 perc volt. Ehhez viszonyítva a Korm. rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint a pályázati biztosíték összegének
  1. november
  2. napján, 10 óra 00 percig kellett beérkeznie a hirdetményben megjelölt fizetési számlára ahhoz, hogy a befizető az értékesítésben pályázóként részt vehessen. [13] A kérelmező a CIB Bank Zrt.-nél vezetett számlájának
  3. november
  4. napján 8 óra 51 perckor kelt számla történeteivel igazolta, hogy a P2490970 számú pályázati hirdetményre hivatkozással átutalt 1.183.940 forinttal, valamint a P2491018 számú pályázati hirdetményre hivatkozással átutalt 8.216.060 forinttal
  5. november 25-i könyvelési nappal megterhelték a számláját. A Korm. rendelet
  6. §
(2)bekezdésben foglaltak tükrében azonban a kérelmező által átutalt fenti összegeknek
  1. november
  2. napján 10 óra 00 percig be is kellett érkezniük a pályázati hirdetményben megjelölt fizetési számlára, aminek megtörténtét a kérelmező nem igazolta, nem is állította. [14] A fentiek szerint csupán arra hivatkozott, hogy a pályázati kiírásban meghatározott az a feltétel, hogy a pályázati biztosítékot a pályázat kezdő időpontját megelőző 48 óráig át kellett utalni, nem volt jogszerű. E feltételszabás viszont semmilyen szerepet nem játszott abban, hogy nem jutott be az értékesítési eljárásba, mert az erre vonatkozó üzenetet nem azért kapta, mert ebből a határidőből kicsúszott, hanem a Korm. rendelet
  3. §
(2)bekezdésében meghatározott pályázati biztosíték beérkezési határidő – részéről nem cáfolt – túllépése miatt. [15] Ilyen tényállás mellett az, hogy a pályázati kiírásban a pályázati biztosítéknak a pályázat kezdő időpontját 48 órával megelőző átutalására vonatkozó feltétel megfelelt-e a jogszabályoknak, nem volt vizsgálható, mert a Cstv. 51. §
(3)bekezdése szerint a kifogásolási eljárásban megállapításnak nem lehet helye: ha a kifogás alapos, a bíróságnak csak arra van Kúria III.Gfv.30.353/2022/6 5 lehetősége, hogy a felszámoló jogszabálysértő intézkedését megsemmisítse vagy – mulasztása esetén – a számára új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben csupán a kifogás elutasítása mellett dönthet. [16] Mindezekből következően nem állapítható meg, hogy az az intézkedés, amely arra vezetett, hogy a kérelmező nem vehetett részt az értékesítési eljárásban, jogszabálysértő lett volna. Ezáltal egyszersmind a kifogás pályázati hirdetmény tartalmával kapcsolatos, másik részéhez nem fűződik olyan közvetlen, méltányolható jogi érdeke sem, amely a pályázati hirdetményben megjelölt tulajdoni hányadok feltüntetése miatt sérelmet szenvedett félnek minősíthetné, s így a kifogás benyújtására jogot biztosítana a számára. [17] Az ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság végzését a felszámolási eljárásban a Cstv. 6. §
(3)bekezdése értelmében megfelelően irányadó, a polgári perrendtartásról szóló, jelen eljárásra hatályos
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §-a folytán alkalmazott Pp.
  3. §
(2)bekezdése értelmében megváltoztatta és a kifogást a Cstv. 51. §
(3)bekezdése alapján elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A kifogást előterjesztő kérelmező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv. 51. §
(1)bekezdését. [19] Álláspontja szerint a jogszabálysértés azáltal valósult meg, hogy a kifogását érdemben nem vizsgálta meg a másodfokú bíróság, mert nem tekintette sérelmet szenvedett félnek, pedig a felszámoló elutasította a pályázatát. A Cstv. 51. §
(1)bekezdése szerint, mint sérelmet szenvedett fél, jogosult előterjeszteni kifogást. A sérelem bekövetkezését csak a bíróság tudja megállapítani, de mivel az elsőfokú bíróság bizonyítottnak látta azt, külön bizonyítási eljárást e körben nem folytatott le. Amennyiben a másodfokú bíróságnak kétségei merültek fel arra vonatkozóan, hogy valóban szenvedett-e sérelmet a kérelmező, akkor bizonyítást kellet volna lefolytatnia ezzel kapcsolatban. [20] A másodfokú bíróság semmilyen módon nem vizsgálta, hogy ténylegesen miért utasította el a felszámoló a kérelmező pályázatát, és az elutasítás jogszerűségét a felszámoló sem támasztotta alá semmivel. A kifogáshoz becsatolta a banki bizonylatokat arról, hogy a Korm. rendelet szerinti határidő előtt,
  1. november 25-én 8:51 perckor átutalta a pályázati biztosítékot. Ezzel szemben a felszámoló nem nyilatkozott arról, hogy pontosan miért is utasította el a pályázatot, illetve pontosan mikor érkezett be a számlájára a pályázati biztosíték, csak annyi szerepelt az EÉR felületen, hogy a „biztosíték befizetése sikertelen”. A pályázati biztosíték biztosan beérkezett, mert
  2. december 1-én a felszámoló azt visszautalta. Mivel munkaidőben a magyar bankok közötti tranzakciókat késedelem nélkül végrehajtják, ezért nincs ok azt feltételezni, hogy a
  3. november 25-én 8:51-kor végrehajtott utalás ne érkezett volna meg aznap 10:00-ig a felszámoló számlájára. Ha itt késedelem történt volna, a felszámoló biztosan nyilatkozott volna arról, hogy mikor érkezett meg pontosan a biztosíték. Kúria III.Gfv.30.353/2022/6 6 [21] Véleménye szerint a másodfokú bíróság megállapításával szemben a fentiek miatt sérelmet szenvedett félnek minősül. A jogerős végzés azért jogszabálysértő, mert nem vizsgálta meg, hogy jogszerű volt-e a felszámoló pályázati kiírása, „hanem csak az arra alapozott döntést nézte, pedig jogszerűtlen kiírásra nem lehet jogszerű döntést alapozni”. [22] A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A Kúria a jogerős végzést a Pp.
  4. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [24] A Kúria elöljáróban rámutat, hogy az 1/
  1. Polgári jogegységi határozat értelmében a Pp. alkalmazási körében is megfelelően irányadó, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
  2. (II.15.) PK véleményben írtak szerint, amelyeket a Cstv.
  3. §
(3)bekezdése alapján a felszámolási eljárásokban is megfelelően alkalmazni kell, a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabály megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt konkrétan megjelöli a megsértett jogszabályhelyet, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokát ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel, ellenkező esetben a tartalmilag fogyatékos felülvizsgálati kérelmet – vonatkozó részében – a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. A felülvizsgálati kérelmek kötelező tartalmi eleme – egyebek mellett – a megsértett jogszabályhely megjelölése, amelyet – az 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. pontjához fűzött indokolásból kitűnően – konkrétan, a jogforrás, a paragrafusszám, az esetleges bekezdések és pontok számának megadásával kell meghatározni, követelmény továbbá az is, hogy az így megjelölt jogszabályhely megfeleljen a jogszabálysértés szöveges körülírásának. [25] A jogerős végzés a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelésével azt állapította meg, hogy nem igazolt, hogy a kérelmező a pályázati biztosíték összegét a Korm. rendelet 13. §
(2)bekezdésében meghatározott beérkezési határidőben átutalta, és a felszámoló emiatt tájékoztatta úgy, hogy nem jutott be az értékesítési eljárásba. [26] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében tartalmilag vitatta e megállapítások helytállóságát, és egyrészt azt állította, hogy hogy a pályázati biztosítékot a Korm. rendelet szerinti határidőben megfizette, másrészt pedig álláspontja szerint az sem állapítható meg, hogy a felszámoló „pontosan miért utasította el” a pályázatot. A kifogásoló ekként a jogerős végzésben megállapított tényállást sérelmezte és vitatta, azonban anélkül, hogy az általa így szövegesen előadott érveléssel (eljárási szabálysértésre hivatkozással) összhangban álló Kúria III.Gfv.30.353/2022/6 7 konkrét és adekvát jogszabályi rendelkezést, így a Pp. bármely rendelkezését, mindenekelőtt a Pp. 279. §
(1)bekezdését, avagy a bizonyítási eljárás bármely más szabályát megjelölte volna. Eljárási szabálysértésre tehát a felülvizsgálati kérelmében jogszabályhely megjelölésével egyáltalán nem hivatkozott. A megsértett eljárási szabály feltüntetése nélkül viszont – a kifejtetteknek megfelelően – a felülvizsgálati kérelem tartalmi hiányossága miatt nem volt vizsgálható, felülbírálható a másodfokú bíróság által megállapított tényállás, sem a pályázati biztosíték megfizetésének időpontjával kapcsolatban, sem pedig azt illetően, hogy ez volt az oka a kérelmező pályázatból történő kizárásának. Következésképpen a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben e körben előadottak sem állapíthatók meg tényként a jogerős végzésben megállapítottak helyett. [27] A jogerős végzésben megállapított tények alapján pedig a felülvizsgálati kérelemben ténylegesen megjelölt jogszabályi rendelkezés, azaz a Cstv. 51. §
(1)bekezdésének a megsértése nélkül, helyesen jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy nem állapítható meg, hogy azon intézkedés, amely arra vezetett, hogy a kérelmező nem vehetett részt az értékesítési eljárásban, jogszabálysértő lett volna. Az általa sérelmezett további intézkedések – azaz a pályázati kiírás tartalma – tekintetében pedig emiatt nem minősül a kérelmező sérelmet szenvedett félnek. Mindezek szükségképpeni és helyes jogkövetkeztetései a jogerős végzésben – a felülvizsgálati eljárásban a fent kifejtettek szerint nem vizsgálható módon – megállapított tényállásnak. [28] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [29] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Pp. 405. §
(1)bekezdése és
  1. §-a folytán alkalmazandó Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felszámoló jogi képviseletével felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdése alapján a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányba álló, áfával növelt összegben felszámított ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költséget. [30] A végzés ellen a felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdésének d) pontja zárja ki. [31] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [32] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 413. §
(1)bekezdés. A döntés elvi tartalma [33] Érdemben csak a felülvizsgálati kérelemben írt, a tartalmi követelményeknek megfelelően előterjesztett hivatkozások vizsgálhatók. Kúria III.Gfv.30.353/2022/6 8 Budapest,
  1. május
  2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.