← Magyarország

Kpkf.35423/2021/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Jogszabálysértés megjelölésének hiányában a fellebbezés visszautasításának van helye. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.I.35.423/2021/

  1. A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró dr. Hajnal Péter bíró A felperes: Felperes1 (Cím3 A felperes képviselője: dr. Hajdú Sándor Lóránt ügyvéd (Cím4 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (Cím5 Az alperes képviselője: dr. Vörösváczki Zsanett kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott - 6420870716/2020 számú - közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
  2. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék
  3. június
  4. napján hozott 40.K.701.014/2021/
  5. számú végzése Kúria I.Kpkf.35.423/2021/3 2 Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését - az indokolás pontosításával - helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a 6420870716/2020 számú határozatával helybenhagyta az előfokú adóhatóság új eljárásban meghozott, 6089275309 számú határozatát, amely a felperest 403.000 forint fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte, valamint 100.000 forint feltételes mulasztási bírságot szabott ki. A felperes jogi képviselő útján
  6. december
  7. napján, elektronikus kapcsolattartás keretében keresetlevelet nyújtott be az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálatára, keresetleveléhez a jogi képviselő meghatalmazását nem csatolta. [2] Az elsőfokú bíróság a
  8. január
  9. napján kelt 40.K.701.014/2021/
  10. számú végzésben hiánypótlásra hívta fel a felperest azzal, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló
  11. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  12. §

(2)bekezdés b) pontja, valamint 46. §
(1)bekezdése és
(5)bekezdés b) pontja alapján - visszautasítás terhe mellett - 8 napon belül terjessze elő a jogi képviselő szabályszerűen kiállított, a per vitelére vagy egyes eljárási cselekményekre szóló meghatalmazását, mivel az a keresetlevél mellékletei között nem volt fellelhető. [3] A felperes a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság a 2021. február 24. napján kelt 8. sorszámú végzéssel - a keresetlevél Kp. 48. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti visszautasításának terhével - felhívta, hogy a végzés kézbesítésétől számított 3 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a nevében benyújtott keresetlevélben foglaltakat fenntartja-e. A felperes a
  1. március
  2. napján átvett felhívásra a
  3. sorszámú végzésben meghatározott határidőben nyilatkozatot nem tett. [4] Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a
  4. március
  5. napján kelt 40.K.701.014/2021/
  6. számú végzésével a Kp.
  7. §
(1)bekezdés c) pontja alapján hivatkozva a Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontjára is - visszautasította, rögzítve, hogy a felperes a
  1. sorszámú hiánypótlási felhívásának nem tett eleget, az abban foglaltaknak megfelelően nem nyilatkozott arról, hogy a felperes nevében benyújtott keresetlevélben foglaltakat fenntartja-e, emiatt nem igazolt, hogy a keresetlevél a felperestől származik, ezért a keresetlevél érdemben nem bírálható el. Kúria I.Kpkf.35.423/2021/3 3 [5] A felperes jogi képviselője útján
  2. április
  3. napján kelt, fellebbezés megnevezésű, hiányos (félbemaradt, befejezetlen) beadványt terjesztett elő, amelyben az előzmények ismertetése után előadta, hogy azonnali jogvédelem iránti kérelmét a bíróság elutasította, a fellebbezés indokolását elkezdte, de nem fejezte be (
  4. sorszámú perirat), továbbá benyújtotta a jogi képviselő meghatalmazását (
  5. sorszámú perirat). [6] Az elsőfokú bíróság a
  6. május
  7. napján kelt
  8. sorszámú végzésben a
  9. sorszámú fellebbezés hiányosságai tekintetében nyilatkozattételre hívta fel a felperest azzal, hogy a hiánypótlás elmaradása esetén a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A felperes jogi képviselője a
  10. sorszámú végzést
  11. május
  12. napján letöltötte, a hiánypótlásra megadott határidő
  13. május
  14. napján lejárt, azonban a felperes a megadott határidőben nyilatkozatot nem tett. Az elsőfokú bíróság végzése [7] Az elsőfokú bíróság a
  15. június
  16. napján kelt 40.K.701.014/2021/
  17. számú végzésével a
  18. sorszámú felperesi fellebbezést a Kp.
  19. §
(2)bekezdése alapján visszautasította. Végzésének indokolásában rögzítette, hogy a fellebbezés nem tartalmazza a Kp. 100. §
(2)bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket, így a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet. Megállapította továbbá, hogy a fellebbezésben megjelölt
  1. sorszámú, azonnali jogvédelem iránti kérelmet elutasító végzés
  2. február
  3. napján jogerőre emelkedett, figyelemmel arra, hogy az felperes részére
  4. február
  5. napján az alperes részére
  6. január
  7. napján kézbesítésre került. Rögzítette, hogy a felperes a fellebbezésében azt is tévesen jelölte meg, hogy az
  8. sorszámú végzést
  9. április
  10. napján vette át. Az elsőfokú bíróság, tekintettel arra, hogy a fellebbezés nem felel meg a Kp. rendelkezéseinek és a felperes a fellebbezés vonatkozásában kibocsátott hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, a Kp.
  11. §
(2)bekezdése alapján a fellebbezést visszautasította. A fellebbezés és az észrevétel [8] A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság
  1. sorszámú végzése ellen, kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Fellebbezésének indokaként hivatkozott arra, hogy
  2. április
  3. napján a fellebbezést benyújtotta, így értelmezhetetlen a hiánypótlásra felhívó végzés. Álláspontja szerint amennyiben „a
  4. április 20-án beadott 40.K.701.014/2021/
  5. számú” fellebbezés nem érkezett meg teljes terjedelmében, annak kizárólag olyan technikai-informatikai oka lehet, amely rajta kívülálló okból következett be, számára ismeretlen volt. Valószínűsíthetően az ÁNYK program átmeneti hibája okán érkezett be hiányosan a fellebbezés a bírósághoz. Figyelemmel arra, hogy teljes bizonyosságban volt a fellebbezés szabályszerű, teljes terjedelmű beérkezése tárgyában, így hivatkozott az adóigazgatási rendtartásról szóló
  6. Kúria I.Kpkf.35.423/2021/3 4 évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.)
  7. §-ának, a közérthetőség elvének a megsértésére. Előadta, hogy nem tudta értelmezni, nem értett egyet az elsőfokú bíróság határozatával, miszerint nem terjesztette elő teljes terjedelmében a fellebbezést. [9] Az alperes a fellebbezésre vonatkozó észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszerűen utasította vissza a fellebbezést, a felperes jelen fellebbezésében sem bizonyította hitelt érdemlően azt, hogy az elsőfokú bíróság felhívásainak határidőben és teljes terjedelemben eleget tett volna. A Kúria döntése és annak jogi indokai [10] A felperes fellebbezése - az alábbiak szerint - nem alapos. [11] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  8. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a felperesi fellebbezés és az alperesi észrevétel keretei között bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezett
  1. sorszámú végzésében okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a hiányosan benyújtott fellebbezés tekintetében kibocsátott hiánypótlási felhívás teljesítésének elmaradása, továbbá az elsőfokú végzés tekintetében a jogszabálysértés megjelölésének hiánya a fellebbezés visszautasítását eredményezi. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Kúria a következőket emeli ki. [12] A felperes a fellebbezésében csak állította, de semmivel nem támasztotta alá, hogy
  2. április
  3. napján kelt beadványában a fellebbezést teljes terjedelemben benyújtotta. A Kúria a periratok alapján megállapította, hogy a felperes
  4. április
  5. napján kelt fellebbezése (
  6. sorszámú) egyrészt hiányos, az első oldal alján az „Indokolás” rész alatt a fellebbezés indokainak ismertetése abbamaradt, emellett tartalmi hivatkozásai alapján nem azonosítható be, hogy az elsőfokú bíróság melyik végzésére vonatkozik, ugyanis a fellebbezésben ügyszámként feltüntetett 40.K.701.014/2021/
  7. szám egy
  8. február
  9. napján jogerőre emelkedett végzést jelöl. A fellebbezés hiányosságait az elsőfokú bíróság a végzésében helyesen rögzítette. Az elsőfokú végzés indokolásában a fellebbezés téves hivatkozása kapcsán rögzítetteket a Kúria pontosítja, mivel a felperes annyiban jelölte meg tévesen, hogy az
  10. sorszámú végzést
  11. április
  12. napján vette át, hogy nem utalt annak jogi képviselő általi átvételére. Az
  13. sorszámú végzés kézbesítése ugyanis korábban a jogi képviselő részére megtörtént, azaz a felperes a jogi képviselő részére
  14. február
  15. napján kézbesített
  16. sorszámú végzést vette át
  17. április
  18. napján, mivel azt a keresetlevél visszautasításáról rendelkező
  19. sorszámú végzés kézbesítésével egyidejűleg az elsőfokú bíróság megküldte közvetlenül a felperes részére is. Ugyanakkor a fellebbezés teljes terjedelmében való benyújtásának hiánya kapcsán a felperes csak hivatkozott rá, de nem igazolta, hogy valószínűsíthetően az ÁNYK program átmeneti hibája okán nem érkezett meg teljes terjedelmében a fellebbezés. Ez a hivatkozás - az abban foglaltak alátámasztása hiányában - nem cáfolja az elsőfokú bíróság végzésnek jogszerűségét. [13] A felperes Air.
  20. §-ára alapított hivatkozása tekintetében a Kúria rámutat arra, hogy az az adóigazgatási eljárásban érvényesülő alapelv, azonban az elsőfokú bíróság nem az Kúria I.Kpkf.35.423/2021/3 5 Air. alapján járt el, nem adóigazgatási eljárást folytatott, hanem közigazgatási perben a Kp. rendelkezései alapján vizsgálta a
  21. sorszámú felperesi beadvány, mint fellebbezés felterjeszthetőségét vagy a felterjesztést kizáró valamely visszautasítási ok fennállását. Ennélfogva a közigazgatási perben eljáró elsőfokú bíróság fellebbezés visszautasításáról rendelkező végzése tekintetében az Air.
  22. §-ának megsértése nem állhat fenn. [14] A Kúria mindemelett megjegyzi, hogy az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívása (
  23. sorszámú végzés) egyértelműen tartalmazza mind azt, hogy a fellebbezés hiányos, az indokolás félbemaradt, mind azt a körülményt, hogy a
  24. április
  25. napján kelt fellebbezés megnevezésű beadványból nem állapítható meg, hogy az mi ellen irányul, továbbá arra is kiterjed, hogy a hiánypótlás elmaradása esetén a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Az elsőfokú bíróság rendes jogorvoslattal támadható, a keresetlevél visszautasításáról rendelkező
  26. sorszámú végzése pedig (amelyet a felperessel a
  27. sorszámú beadvány benyújtását megelőzően közöltek) a jogorvoslati tájékoztatás körében magában foglalja, hogy a Kp.
  28. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 100. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a fellebbezésnek a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmaznia kell a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, továbbá, hogy a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely pontos megjelölésének elmaradása a fellebbezés hiánypótlás nélküli visszautasítása jogkövetkezményével jár. Emellett az
  1. sorszámú (
  2. február
  3. napján jogerőre emelkedett) végzés jogorvoslati záradéka is tartalmazta a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének követelményét. [15] A fellebbezésben előadott felperesi érvek tehát nem támasztják alá a
  4. sorszámú fellebbezés teljes terjedelmű benyújtását és nem teszik kétségessé az elsőfokú bíróság fellebbezés visszautasítása tárgyában hozott
  5. sorszámú végzésének a jogszerűségét. [16] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését - az indokolás pontosításával - helybenhagyta. Záró rész [17] el. A Kúria a fellebbezést a Kp.
  6. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta [18] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [19] A felek a fellebbezési eljárásban perköltséget nem számítottak fel, ezért arról a Kúriának - a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  1. és
  2. §-ára figyelemmel rendelkeznie nem kellett. [20] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp.
  3. §
(2)bekezdése, a végzés elleni felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Kúria I.Kpkf.35.423/2021/3 6 Budapest,
  2. október
  3. dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Hajnal Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.