A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem visszautasítása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése A határozat száma: Gfv.I.30.173/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Harter Mária a tanács elnöke Dr. Mocsár Attila Zsolt előadó bíró Dr. Szabó Klára bíró A felperesek: I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) II. rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) A felperesek képviselője: Dr. Ravasz László ügyvéd (ügyvéd címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet benyújtó felek: a felperesek Kúria I.Gfv.30.173/2022/2 2 A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 1.Pf.21.565/2021/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Bajai Járásbíróság 13.P.20.246/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a felperesek felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A döntés előzményei [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással – helybenhagyta. [2] A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. [3] A felperesek felülvizsgálati kérelmük
- oldalán az alábbiak szerint kérték a felülvizsgálat engedélyezését: „Amennyiben a T. Kúria arra az álláspontra helyezkedne, hogy egyes kérdésekben a felülvizsgálat engedélyezésének lenne helye, akkor kérem, hogy ezen kérdések tekintetében engedélyezze a Pp.409.§
(2)bekezdés a./ pontja és
(3)bekezdése alapján a Bajai Járásbíróság 13.P.20.246/2021/
- és a Kecskeméti Törvényszék 1.Pf.20.565/2021/
- számú ítélete vonatkozásában a felülvizsgálati kérelem előterjesztését”. Kúria I.Gfv.30.173/2022/2 3 A felülvizsgálati kérelem
- oldalának második bekezdésében arra hivatkoztak, hogy az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) a C-670/
- számú végzése alapján nem tartható a Kúria C-776/
- és C-609/
- számú határozatokkal kapcsolatban kialakult álláspontja, és hozzátették: „Erre figyelemmel szükséges volna a felülvizsgálat engedélyezése a Pp.409.§
(2)bekezdés a./pontja alapján”. A felülvizsgálati kérelmük 6. oldalának ötödik bekezdésében azt írták, hogy: „a hitelbírálat jelentőségének a tájékoztatás tekintetében is indokolná a felülvizsgálat engedélyezését a Pp.409.§
(2)bekezdés a./pontja alapján. A fentiek alapján a felülvizsgálat engedélyezésének is lenne helye a Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján.” A Kúria döntése és jogi indokai [4] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem alkalmas az érdemi elbírálásra. [5] A Pp. 408. §
(2)bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. [6] A jelen per vagyonjogi jogvita, amelyben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, ezért a Pp. 408. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítélet ellen a felülvizsgálat kizárt. Ilyen esetben a Pp.
- §-a – a fél indokolt kérelmére, a jogszabályban meghatározott alaki és tartalmi követelmények teljesülése esetén – lehetővé teszi, hogy a Kúria a felülvizsgálatot engedélyezhesse. [7] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek – továbbiak mellett, a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazott Pp. 413. §
(1)bekezdésének d) pontja értelmében – tartalmaznia kell a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet. [8] Az adott esetben a felperesek kérelme – mely szerint „Amennyiben a T. Kúria arra az álláspontra helyezkedne, hogy egyes kérdésekben a felülvizsgálat engedélyezésének lenne helye, akkor […] ezen kérdések tekintetében engedélyezze […] a felülvizsgálatot” –, nem felel meg a határozott kérelem követelményének. [9] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem a fél egyértelmű és világos jognyilatkozata, amellyel a bíróságtól a Pp.
- §-ában meghatározott valamely okból a felülvizsgálat engedélyezését kéri. A felperesek kérelme szerint: „Amennyiben a […] Kúria arra az álláspontra helyezkedne, hogy egyes kérdésekben a felülvizsgálat engedélyezésének lenne helye, akkor […] engedélyezze” a felülvizsgálatot. Kúria I.Gfv.30.173/2022/2 4 A Pp. -nek a felülvizsgálat kivételes engedélyezésére vonatkozó előírásából következik, és nem a Kúria mérlegelésén múlik, hogy szükséges-e a felülvizsgálati eljárás megindításához a felülvizsgálat engedélyezése, ehhez pedig a félnek erre irányuló határozott kérelmet kell előterjesztenie. Az 1/
- (VII.12.) PK vélemény
- pontjában írt eset sem azt jelenti, hogy a felülvizsgálat engedélyezésének szükségessége a Kúria mérlegelésén múlna, hiszen ilyenkor csak a Pp.
- §
(2)bekezdésében foglalt feltételek fennállását vizsgálja. [10] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem – annak tartalmi hiánya miatt, a Pp. 410.§
(3)bekezdése, és Pp. 413. §
(4)bekezdésének megfelelően – hiánypótlásra nem adható vissza. [11] A Kúria kérelem hiányában (hivatalból) nem engedélyezheti a felülvizsgálatot, a felek rendelkezési jogából [Pp. 2. §
(1)bekezdése] következően egyedül a fél jogosult dönteni a kérelem előterjesztéséről. [12] Tekintettel arra, hogy a felperesek előbbiekben idézett, feltételesen előterjesztett felülvizsgálat engedélyezés iránti kérelme nem tekinthető a Pp. által előírt határozott kérelemnek, a Kúria a Pp. 410.§
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet visszautasította. [13] A Kúria utal arra, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem önálló kérelem. Ha azt a felülvizsgálati kérelemmel azonos iratban terjesztik elő, az iratnak a felülvizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi elemeit egybefüggően kell tartalmaznia, vagyis a két kérelemnek szerkezetileg el kell különülnie egymástól. [BH 2020.
- számú eseti döntés] A felpereseknek a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme ennek a feltételnek sem felelt meg, továbbá a felülvizsgálat engedélyezésének okára vonatkozó részletes indokolást sem tartalmazott. E hiányok a fent kifejtetteken túl önmagukban is az engedélyezés iránti kérelem visszautasítását eredményezték volna. Záró rész [14] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [15] A végzés ellen az Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. [16] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Kúria I.Gfv.30.173/2022/2 5 Budapest, 2022. július 4. Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Szabó Klára s.k. bíró