A határozat elvi tartalma: Következetes a bírósági gyakorlat abban, hogy a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében, vagyis az úgynevezett főkérdésekben kell ellentétnek fennállnia a határozat indokolása és a rendelkező rész között (BH
- 196.). A főkérdésben való ellentétnek az a lényege, hogy nem dönthető el a bíróság akarata. A rendelkező rész és az indokolás közti ellentét az ítéletnek azért semmisségre vezető hibája, mert ezen ellentmondás esetében nem állapítható meg, hogy a bíróság valójában milyen döntést hozott, azaz hogy a terhelt bűnösségének megállapításáról vagy felmentéséről kívánt határozni, illetve az sem, hogy ezt mire alapozta. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.885/2021/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: környezetkárosítás bűntette Terhelt(ek): III. rendű Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 2.B.20.356/2021/4., ítélet, tárgyalás,
- május 18.; jogerő:
- június
- Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés iránt Rendelkező rész A Kúria a környezetkárosítás bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.B.20.356/2021/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kúria 3.Bfv.885/2021/5 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- május
- napján kihirdetett és
- június
- napján jogerőre emelkedett 2.B.20.356/2021/
- számú ítéletével a III. rendű terheltet az ellene társtettesként elkövetett környezetkárosítás bűntette [
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdés II. fordulat] miatt emelt vád alól felmentette. II. [2] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára alapítottan – a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [3] Indokai szerint az eljárt bíróság a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontjában meghatározott abszolút eljárási szabálysértést valósított meg, mert határozatának indokolása a rendelkező résszel teljes egészében ellentétes, ugyanis az ítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság nem rögzített tényállást. [4] Hivatkozott arra, hogy a Be. 562. §
(1)bekezdése alapján, ha a kihirdetés vagy a kézbesítés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyészség, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat rövidített indokolása az 561. §
(3)bekezdés a)-
- c)és
- e)pontjában meghatározottakból, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. Ezeken felül a Be. 566. §
(4)bekezdése felmentő ítélet esetén előírja annak az oknak a feltüntetését is, amely a bíróságot az ítélet kialakításában vezette. [5] Jelen ügyben azonban az eljárt bíróság által hozott, és rövidített indokolással készült ítélet indokolása csak a vádirati tényállást rögzíti, a bíróság által megállapított tényállást nem tartalmazza. [6] A Kúria Bfv.I.713/2019/
- számú döntésére és a BH 2017.
- számú eseti döntésre hivatkozással utalt rá, hogy a bírói gyakorlat szerint az ítélet indokolása a rendelkező résszel ellentétes, ha a tényállás hiányzik. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.834/2021/
- számú átiratában – a Fővárosi Főügyészség indokaival egyetértve – a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. III. Kúria 3.Bfv.885/2021/5 3 [8] A Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [9] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a jogerős ítélettel szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [10] A Be.
- §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A Be.
- §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [12] A jelenleg hatályos Be. – eltérve az
- évi XIX. törvény (korábbi Be.) rendelkezéseitől – az indokolási kötelezettséggel összefüggésben feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező szabálysértésként már csupán e szabályt tartalmazza. [13] Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat a következőkre. [14] A bíróság indokolási kötelezettségének teljesítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb mikéntje lehet mérlegelés tárgya; ez utóbbi immár relatív eljárási szabálysértés körébe tartozó [Be.
- §
(2)bekezdés d) pont]. [15] Az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdés második fordulata szerint „A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.”. [16] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 13. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a bíróság határozatát – ha a törvény kivételt nem tesz – indokolni köteles. [17] A rendelkező rész és az indokolás közti ellentét az ítéletnek azért semmisségre vezető hibája, mert ezen ellentmondás esetében nem állapítható meg, hogy a bíróság valójában milyen döntést hozott, azaz, hogy a terhelt bűnösségének megállapításáról vagy felmentéséről kívánt határozni, illetve az sem, hogy döntését mire alapozta. [18] Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében, vagyis az úgynevezett főkérdésekben kell ellentétnek fennállnia a határozat indokolása és a rendelkező rész között (BH 2019.196.). A főkérdésben való ellentétnek az a lényege, hogy nem dönthető el a bíróság akarata. [19] Megjegyzi a Kúria, hogy e gyakorlat törvényi akaraton alapuló, azt a korábbi Be. szabályozta ekként [és tartalmazza változatlanul a Be. 609. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti relatív eljárási szabálysértésnél]. Az indokolási kötelezettséget érintő felülvizsgálati okot a
- évi LI. számú törvény emelte be az abszolút eljárási szabálysértések közé [korábbi Be.
- §
(1)bekezdés III/
- a)pont]. E szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében Kúria 3.Bfv.885/2021/5 4
- a)az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, vagy
- b)az első fokú ítélet indokolása rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [20] Ennek alapját az képezte, hogy az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában köteles számot adni döntéshozatali tevékenységéről, rendelkezéseinek ténybeli és jogi alapjairól, a másodfokú bíróság pedig köteles ezt ellenőrizni. Amennyiben az indokolásban írtak alapján megállapítható, hogy a bíróság a döntéshozatal során mely tényeket látta megállapíthatónak, milyen bizonyítékok, illetve ténykövetkeztetések révén, úgy tevékenységének helyessége ezen adatok alapján megítélhető, a határozat – az esetleges megalapozatlanság ellenére – felülbírálatra alkalmas. [21] Amennyiben a törvény engedélye alapján – így a korábbi Be. 259. §
(1)bekezdésében (rövidített indokolás) írtakra figyelemmel – mellőzhető volt az indokolás egy része, illetve felmentő ítélet esetén a tényállás is, akkor ezek hiánya nem lehet alapja az abszolút eljárási szabálysértés megállapításának. A bűnösséget megállapító, és az eljárást megszüntető határozatokban azonban – erre irányuló törvényi rendelkezés hiányában – nem mellőzhető a tényállás rögzítése, így ezeknél a határozatoknál annak elhagyása feltétlen hatályon kívül helyezést vont maga után. [22] Változott a hatályos Be. az indokolási kötelezettséggel összefüggő eljárási szabálysértéseket érintően, továbbá eltérő rendelkezéseket tartalmaz a rövidített indokolás korábbi Be. [259. §
(1)bekezdés] szabályozásához képest. Ekként már nem mellőzhető a tényállás megállapítása a jogerős felmentő ítéletben sem [Be. 562. §
(1)bekezdés]. [23] Az eldöntendő kérdés tehát az, hogy a tényállás megállapításának hiánya a jogerős felmentő ítélet esetén a hatályos Be. szerint érvénytelenséget eredményező eljárási szabálysértés, és a hivatkozott eseti döntésekben írtakhoz igazodó döntést igénylő vagy sem. [24] Az 1973. évi I. törvény 221. §
(1)bekezdés második mondata szerint a felmentő ítélet indokolásában a tényállás mellőzhető. [25] E szabályozáson a korábbi Be. nem változtatott, azaz a 259. §
(1)bekezdés második mondata alapján a jogerős felmentés esetében változatlanul mellőzhető volt a tényállás megállapítása. [26] A Be. 562. §
(1)bekezdése a tényállásmegállapítási kötelezettség alól kivételre okot adó rendelkezést már nem tartalmaz. [27] Figyelemmel arra (is), hogy két eljárási törvény, az
- évi I. törvény és az
- évi XIX. törvény – ekként
- január
- napjától
- június
- napjáig hatályosan – egyaránt lehetővé tette a kihirdetéskor jogerőre emelkedett felmentő ítélet indokolásában a tényállás mellőzését, körültekintően kell vizsgálni az érvényességi kérdést. [28] Különösen, hogy a hivatkozott BH 2017.
- számú eseti döntés meghozatalára a korábbi Be. hatálya alatt került sor, amikor a törvény engedélye alapján (felmentő ítélet esetén) mellőzhető tényállás hiánya – értelemszerűen – nem adott alapot ezen abszolút eljárási szabálysértés megállapítására. Miként a korábbi Be. vonatkozó rendelkezését az eseti döntés [19] bekezdése rögzíti is. [29] Következésképpen ezen eseti döntés alapján az állapítható meg, hogy a bírói gyakorlat feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezető eljárási szabálysértésként tekint a ténybeli alapok nélküli elítélésre, azaz arra, ha a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás hiányzik. [30] Jelen ügy azonban eltérő, ezért ennek megfelelő értelmezést igénylő. Kúria 3.Bfv.885/2021/5 5 [31] Ekként nyilvánvalóan nem közömbös, hogy a hiányzó tényállás bűnösséget megállapító, avagy felmentő rendelkezéshez (nem) kapcsolódik. [32] A felmentés ugyanis a vád alól történik, míg az elítélés (bűnösség megállapítása) a bíróság által megállapított tényálláson alapul. Értelemszerűen nem azonos a jogi helyzet. [33] A vizsgálat változatlan tartalma, hogy a főkérdésben való ellentétnek a lényege, hogy nem dönthető el a bíróság akarata. [34] Jelen ügyben azonban ilyenről nincs szó, az ítélet rendelkező része az indokolással összhangban álló, a bíróság akarata megismerhető és egyértelmű. [35] A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.B.20.356/2021/
- számú ítéletének rendelkező része tartalmazza a vád alóli felmentő rendelkezést [Be.
- §
(2)bekezdés], az indokolása pedig tartalmazza: – a vádra történő utalást {ítélet [1] bekezdés}, – a vád alapjául szolgáló tényállást {ítélet [3] bekezdés}, és a – a bíróság döntésének indokát {ítélet [4] bekezdés}, mely szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként nem volt bizonyított a bűncselekmény elkövetése, ezért a bíróság a III. rendű terheltet a Be. 566. §
(1)bekezdés c) pont I. fordulata alapján mentette fel. [36] Mindezekből kitűnően a bíróság III. rendű terheltet felmentő rendelkezése, és a rendelkezés alapjául szolgáló indokolás között tehát főkérdésben nincs ellentmondás. [37] Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a kihirdetett ügydöntő rendelkezéssel és a szóban megindokolt ítélettel szemben sem a tárgyaláson jelen lévő ügyész, sem a szintén jelen lévő védő nem jelentett be fellebbezést, illetve az ítélet rendelkező részének kézbesítési megbízott útján történt kézbesítését követően a III. rendű terhelt sem élt a jogorvoslati jogával. [38] Ebből az is következik, hogy az eljárás valamennyi résztvevője a bíróság kihirdetett, és szóban megindokolt döntésében – mind a bírói rendelkezést, mind annak indokait tekintve – megnyugodott. [39] Kétségtelen, hogy a Be. 562. §
(1)bekezdése alapján, ha az ügydöntő határozattal szemben a jogosultak közül senki nem jelent be fellebbezést, a határozat rövidített indokolása az 561. §
(3)bekezdés a)-
- c)és
- e)pontjában meghatározottakból, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. [40] Jelen ügyben a felmentő ítélet rövidített indokolása tartalmazza: – a vádra történő utalást, a vád szerinti minősítést, a vádirati tényállást [Be. 561. §
(3)bekezdés a) pont], – a III. rendű terhelt személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a korábbi büntetéseire vonatkozó adatok közül azokat, amelyek a határozat meghozatalakor jelentőséggel bírtak [Be. 561. §
(3)bekezdés b) pont], illetve – annak a cselekménynek a minősítését, amely alól a III. rendű terheltet a bíróság felmentette [Be. 561. §
(3)bekezdés e) pont]. [41] Kétségtelen az is, hogy az ítélet nem tartalmazza a bíróság által megállapított tényállást [Be. 561. §
(3)bekezdés c) pont], ennélfogva az eljárt bíróság a Be. ezen rendelkezését megsértette. [42] Ennek azonban a már ismertetett indokok alapján jelen ügyben nincs az ítélet érvényességére kihatása. A bíróság a III. rendű terheltet nem az általa meg nem állapított „nemleges” tényállás alól mentette fel, hanem a nem bizonyított vád alól. Ez esetben a szabálysértés tehát relatív, a Be. 609. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti. Kúria 3.Bfv.885/2021/5 6 [43] Nem kétséges azonban, hogy a felmentés okának jelentősége van az adott eljárási szabálysértés (hiányzó tényállás) mikénti megítélésénél. Másként fogalmazva a hiányzó tényállás felmentés esetében is eredményezhet olyan helyzetet, amely az ítélet érvényességére kiható (például büntethetőséget kizáró ok). [44] A Kúria megjegyzi továbbá, hogy a felülvizsgálati indítványban hivatkozott eseti döntések eltérő tényállás mellett születtek, így az azokban írtakra mint irányadó bírósági gyakorlatra jelen ügyben automatikusan hivatkozni nem lehet, azok nem a jelen esetre vonatkozóak. A BH 2017.
- számon közzétett eseti döntésben ugyanis a Kúria az iratok tartalma alapján azt állapította meg, hogy a járásbíróság ítéletének indokolása csupán a járási ügyészség egyik vádirata alapján megállapított történeti tényállást tartalmazza annak ellenére, hogy a terhelt bűnösségét a bíróság a járási ügyészség másik vádiratában leírt bűncselekmény miatt is megállapította. A Kúria Bfv.I.713/2019/
- számú végzése pedig olyan felmentő rendelkezést tartalmazó ítélet felülbírálata során született, amelynek indokolása a bíróság által megállapított tényállást rögzíti, ez azonban a terhelt bűnösségére utaló megállapításokat tartalmazott. [45] Ekként a Kúria a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. IV. [46] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [47] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- június
- Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Kúria 3.Bfv.885/2021/5 BÉ 7