Bt.516/2020/6 – Kúria

(2)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. A terhelt esetében a vele szemben kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje az ügyész által indítványozott tartamot meghaladta, ezért azt a Kúria az ügyészi indítványban meghatározott tartam szerint mérsékelte. Kúria ítélete Az ügy száma: Bt.I.516/2020/

1. A határozat szintje: törvényességi jogorvoslat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke Dr. Domonyai Alexa, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. június
3. Az ügy tárgya: testi sértés bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Gyulai Járásbíróság, 6.B.75/2019/8., ítélet, előkészítő ülés,
4. május
5. Az indítvány előterjesztője: a legfőbb ügyész Az indítvány iránya: törvénysértés megállapítása és megváltoztatás Rendelkező rész A Kúria a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Gyulai Járásbíróság 6.B.75/2019/
6. számú ítéletének Kúria 1.Bt.516/2020/6-I 2 a szabadságvesztés büntetés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét megállapító rendelkezése törvénysértő. Az ítéletet megváltoztatja és a felfüggesztés próbaidejének tartamát 1 (egy) év 6 (hat) hónapra mérsékli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Gyulai Járásbíróság a
7. május
8. napján, előkészítő ülésen meghozott 6.B.75/2019/
9. számú ítéletében Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [Btk.
10. §

(1),

(3)bekezdés], valamint testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. §

(1),

(3)bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év börtönbüntetésre ítélte azzal, hogy a börtönbüntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén annak legalább kétharmad része kitöltését követően feltételes szabadságra bocsátható. [2] Rendelkezett a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. [3] Az ítélet 2019. március 22. napján jogerőre emelkedett. [4] II. A Gyulai Járásbíróság 6.B.75/2019/8. számú ítélete ellen a legfőbb ügyész nyújtott be jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban Be.) 667. §

(1)bekezdése alapján arra hivatkozással, hogy a

1. május
2. napján tartott előkészítő ülésen az ügyész a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján indítványt tett a büntetés nemére és tartamára arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmények elkövetését beismerné. [5] Az ügyészi indítvány a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 34. §-a és 35. §

(1)bekezdése, valamint a Btk. 37. §

(2)bekezdésének a) pontja alapján börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására irányult azzal, hogy az ügyész a Btk. 85. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának 1 év 6 hónap próbaidőre történő felfüggesztését indítványozta. [6] A Be. 565. §

(2)bekezdése alapján ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §

(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz, ekként törvényt sértett a járásbíróság, amikor az előkészítő ülésen az ügyészi indítványban foglaltaknál hosszabb tartamban állapította meg a szabadságvesztés büntetés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét. A törvénysértő jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható. Az előkészítő ülésen az ügyészség által indítványozottnál hátrányosabb büntetés kiszabása nem tekinthető a súlyosítási tilalom megsértésének, így nem minősül a Be. 649. §

(2)bekezdésében szereplő eljárási szabálysértésnek, ezért felülvizsgálati eljárás alapja sem lehet. Kúria 1.Bt.516/2020/6-I 3 [7] Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Kormányrendelet 83. §

(3)bekezdése szerinti tanácsülésen – a Be. 669. §

(1)bekezdése alapján a törvénysértést állapítsa meg és a Gyulai Járásbíróság 6.B.75/2019/8. számú ítéletét a Be. 669. §

(2)bekezdése alapján változtassa meg akként, hogy a Terhelt1 terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét 1 év 6 hónapra mérsékelje. [8] A Be. 668. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot, ha elutasításának nincs helye – nyilvános ülésen bírálja el. [9] A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő, többször módosított az egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet 83. §

(3)bekezdése értelmében a Kúria tanácsa a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot, ha azt a tanács elnöke szükségesnek tartja nyilvános ülésen, egyébként tanácsülésen bírálja el. Ha a jogorvoslatot tanácsülésen bírálja el, biztosítani kell, hogy az érintettek indítványa, észrevétele megismerhető legyen, azzal összefüggésben az érintettek észrevételt terjeszthessenek elő [74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet 83. §

(4)bekezdés]. [10] A bejelentett rendkívüli jogorvoslat alapján a Kúria indokoltnak tartotta ezen eljárási forma alkalmazását. A terhelt és védője a jogorvoslati indítványra észrevételt nem tettek. [11] III. A legfőbb ügyész törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslati indítványa alapos. [12] A Gyulai Járásbíróság a 6.B.75/2019/8. számú ítéletét a 2019. május 22. napján tartott előkészítő ülésen hozta meg. [13] A Be. 502. §

(1)bekezdése szerint az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság felhívására az ügyész ismerteti a vád lényegét, megjelöli a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit és indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. [14] Ha a bíróság az előkészítő ülésen a terhelt beismerését végzéssel elfogadja és nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a vádlottat a büntetés-kiszabási körülményekre is kihallgatja, majd az ügyész és a védő felszólalását követően az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja [Be. 504. §

(4)-

(6)bekezdés]. A Be. 565. §

(2)bekezdése értelmében, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §

(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. [15] Eljárási szabálysértés miatt a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye [Be. 648. § b) pont]. A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján a Kúria 1.Bt.516/2020/6-I 4 bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben akkor terjeszthető elő felülvizsgálati indítvány, ha a bíróság a határozatát a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [16] A Be. 608. §

(1)bekezdése a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéseket tartalmazza, azonban ezek között nem szerepel az előkészítő ülésen elfogadott, beismerő vallomás alapján meghozott ítéletben a vádiratban, illetve az 502. §

(1)bekezdése alapján előterjesztett indítványban megjelölt szankcionál hátrányosabb büntetés, illetve hátrányosabb intézkedés alkalmazása. [17] A Be. 649. §

(2)bekezdés c) pontja a súlyosítási tilalom megsértése esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A súlyosítási tilalom azonban nem azonosítható a hátrányosabb jogkövetkezmény alkalmazásának tilalmával. A Be. 10. §

(3)bekezdése alapján hátrányosabb döntésnek, büntetésnek, intézkedésnek vagy erre irányuló indítványnak kell tekinteni azt a döntést, büntetést, intézkedést vagy indítványt, amely további kötelezettséget állapít meg, jogot korlátoz, illetve ezekre irányul. A súlyosítási tilalom az eljárási törvény garanciális rendelkezése és a jogorvoslat során kivételt határoz meg a felülbírálat terjedelmének általános szabályai alól. Alapvető tartalma, hogy a terhelt és a védő részére lehetővé teszi a fellebbezési jog kockázat nélküli gyakorlását és kizárja azt, hogy a fellebbezés folytán, alapvető érdemi kérdésekben a terheltre hátrányosabb másodfokú bírósági határozat szülessen akkor, ha az elsőfokú bíróság az ítéletét csak a terhelt javára szóló fellebbezés támadta (Be.

1. §). [18] Mindezek tükrében a hátrányosabb döntés, büntetés, intézkedés, indítvány hatóköre más, mint a súlyosítási tilalom. Nem csak a súlyosítási tilalomba ütköző esetekre vonatkozik, hanem annál lényegesen tágabb körben érvényesül. Az eljárás különböző szakaszaiban egyaránt megjelenő, valójában a tisztességes eljárás és a jogbiztonság egyik elemét alkotó szabálynak tekintendő (BH 2020.64.). [19] A Be. a súlyosítási tilalom megsértésének esetére lehetővé teszi a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálati indítvánnyal történő támadását. A felülvizsgálat a hátrányosabb jogkövetkezményt tartalmazó törvénysértő határozat orvoslására nem vehető igénybe. [20] A fentiek tükrében a legfőbb ügyész által nevesített eljárási szabálysértés kiküszöbölésére kizárólag a törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslat alapján van törvényes lehetőség. [21] A Kúria az iratok alapján megállapította, hogy a Gyulai Járási Ügyészség
2. április
3. napján kelt B.599/2017-
4. számú vádiratában indítványt tett börtön fokozatú szabadságvesztés kiszabására, azzal, hogy indítványozta a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését, de nem tett indítványt a terhelt beismerése esetén alkalmazandó szankció mértékére. [22] A Gyulai Járásbíróságon 6.B.75/
5. szám alatt folyamatban lévő büntetőügyben a
6. május
7. napján megtartott előkészítő ülésen ugyanakkor az ügyészség jelenlévő képviselője azt indítványozta, hogy amennyiben a terhelt az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, úgy a terhelttel szemben a bíróság 1 év börtönbüntetést szabjon ki, melynek Kúria 1.Bt.516/2020/6-I 5 végrehajtását 1 év 6 hónapi próbaidőre függessze fel (6.B.75/2019/
8. számú tárgyalási jegyzőkönyv
9. oldal). [23] A járásbíróság a 6.B.75/2019/8/
10. számú végzésével Terhelt1 terhelt bűnösségét beismerő nyilatkozatát a Be.
11. §

(1)-

(3)bekezdése alapján elfogadta, majd ítéletet hozott, melyben a terheltet halmazati büntetésül végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre ítélte. [24] A Gyulai Járásbíróság az ítéletében megsértette a Be. 565. §

(2)bekezdésében írt azon szabályt, hogy a terhelttel szemben az ügyészi indítványban megjelölt szankciónál hátrányosabb jogkövetkezmény nem alkalmazható. [25] A Kúria ezért ítéletében a törvénysértést megállapította és azt a Be. 669. §

(2)bekezdése szerint kiküszöbölte, melynek során a megtámadott ítéletet megváltoztatta és a terhelttel szemben a felfüggesztés próbaidejének tartamát 1 év 6 hónapra mérsékelte. Az indítvány és a döntés közös elvi tartalma [26] Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, akkor a jogerős ítéletben nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §

(2)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. A terhelt esetében a vele szemben kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje az ügyész által indítványozott tartamot meghaladta, ezért azt a Kúria az ügyészi indítványban meghatározott tartam szerint mérsékelte. Záró rész [27] A kifejtettek alapján a Kúria a Be. 669. §

(1)bekezdés I. fordulatának megfelelően, a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványát alaposnak találva megállapította, hogy a megtámadott határozatnak a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét megállapító rendelkezése törvénysértő, ezért a Be. 669. §

(2)bekezdés IV. fordulata alapján az erre vonatkozó rendelkezést megváltoztatta. [28] A Be.

1. § szerint a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén XC. Fejezet (felülvizsgálat) rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az e (XCI.) Fejezetben nincs eltérő szabály. A Be.
2. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben a Be. 458. §

(3)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, ettől eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete nem tartalmaz. Mindezek értemében a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálása során meghozott ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Az ítélet felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont III. fordulata zárja ki. Budapest,

1. június
2. Kúria 1.Bt.516/2020/6-I 6 Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró