A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.X.37.899/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Magyarfalvi Katalin előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: dr. Harcos Mihály ügyvéd felperesi képviselő címe Az alperes: ... Megyei Kormányhivatal ... Hivatala alperes címe Az alperes képviselője: dr. Sasvári Zoltán ügyvéd alperesi képviselő címe A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.094/2018/
- Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg külön felhívásra a magyar állam javára 7.000 (hétezer) forint mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria X.Kfv.37.899/2018/2 2 [1] A munkaügyi hatóság a
- január 30-án kelt határozatában megállapította, hogy a felperes, mint kölcsönbeadó munkáltató a határozatban felsorolt, munkaerő-kölcsönzés céljából foglalkoztatott munkavállalók esetében a bejelentési kötelezettségét a foglalkoztatás megkezdését és a hatósági ellenőrzést követően, késedelmesen teljesítette, továbbá nem tett eleget a jogviszonyok létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezéseknek. A hatóság a határozatban megállapította, hogy a felsorolt munkavállalók és a felperes között munkaviszony állt fenn és a felperest a bejelentési kötelezettség megszegése miatt 40.000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta. A felperes keresete [2] A felperes keresetében a határozat megsemmisítését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (Ket.)
- §
(1)bekezdése, 5. §
(1)bekezdése, 50. §
(1)bekezdése, 72. §
(1)bekezdés
- e)pont
- ea)alpontja megsértése, ügyféli jogai gyakorlásának alperes általi akadályozása, a tényállás teljes körű feltárásának elmulasztása és a határozat indokolásának ellentmondásossága miatt kérte. Az elsőfokú ítélet [3] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem [4] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 6/A. §
(1)bekezdés b) pontja, az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (Art.)
- §
(4)bekezdés b) pontja, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 42. §
(1)bekezdése,
- §-a, a Ptk. 6:
- §
(2)bekezdése, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 7. §
(1)bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 279. §
(1)bekezdése megsértésére hivatkozva. A felperes kérte, hogy a Kúria – azonnali jogvédelem keretében – rendelje el az ítélet halasztó hatályát. [5] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 118. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállására hivatkozva, a következő indokok alapján kérte. A Met. 6/A. §
(1)bekezdés b) pontja és az Art. 16. §
(4)bekezdése értelmezésével kapcsolatos jogkérdés különleges súlyú, társadalmi jelentősége pedig abban azonosítható, hogy a felperes az – álláspontja szerint jogsértően kiszabott – bírság alkalmazása folytán nem felel meg a rendezett munkaügyi Kúria X.Kfv.37.899/2018/2 3 kapcsolatok követelményeinek, ezért nem részesülhet állami támogatásokban. Támogatások hiányában veszélybe kerülhet az általa foglalkoztatott munkavállalók, köztük a megváltozott munkaképességű személyek további foglalkoztatása és megélhetésük biztosítása is. [6] A felperes az Art. 16. §
(4)bekezdése szerinti bejelentési kötelezettsége fennállásával és a Met. 6/A. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti közigazgatási szankció alkalmazásával összefüggésben azon jogkérdés téves elbírálását sérelmezte, hogy a kölcsönbeadó foglalkoztató és a munkaügyi ellenőrzéssel érintett munkavállalók között a kölcsönbeadó foglalkoztató által alá nem írt munkaszerződések alapján érvényesen létrejöhete munkaviszony, illetve társadalombiztosítási jogviszony. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. [8] A Kúria a rendkívüli perorvoslati eljárásban – a Kp.
- §-a alapján – a jogerős ítélet és az eljárást befejező jogerős érdemi határozat törvényességét vizsgálja. A Kúria a jogerős határozatok érdemi törvényességi felülvizsgálatát akkor végzi el, ha fennállnak a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának feltételei [Kp.
- §
(1)bekezdés]. A Kúriának a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján arról kell döntenie, hogy a bíróság – felülvizsgálati kérelemben állított, az ügy érdemére is kiható – jogszabálysértése folytán hozott döntés különleges súlyú, illetve társadalmi jelentőségű jogkérdést érint-e. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pont szerinti vizsgálat központi eleme a felvetett jogkérdés, olyan jogkérdés azonban, ami a megelőző bírósági eljárásban a felek között nem képezte vita, ennek alapján a bíróság döntésének a tárgyát sem, nem képezheti a befogadás alapját. [9] A felperes keresetében a határozatot a közigazgatási hatósági eljárás Ket-ben foglalt rendelkezései megsértése miatt kérte felülvizsgálni. A bíróság a határozat törvényességét a felperes keresetében megjelölt jogszabályok és indokok alapján vizsgálta, a keresetet azért utasította el, mert az okiratok és a felperes indítványára meghallgatott tanúk vallomása alapján nem tartotta megállapíthatónak, hogy az alperes a Ket. eljárási szabályainak megszegésével, ezzel összefüggésben a közigazgatási határozatban felrótt jogszabálysértések hiányában hozta meg határozatát. A perben a Met. és az Art. (valamint a felülvizsgálati kérelemben felsorolt további jogszabályok) rendelkezéseinek helyes értelmezése nem képezte vita tárgyát, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogkérdésben a bíróságnak a felperes erre való hivatkozása hiányában nem kellett állást foglalnia. [10] A fentiek alapján a jelen ügyben a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjában írt feltétel nem állt fenn, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását – a Kp. 118.
(2)bekezdése alkalmazásával – megtagadta, az azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntéshozatalt pedig mellőzte. Záró rész Kúria X.Kfv.37.899/2018/2 4 [11] A felperes a felülvizsgálati eljárásban felmerült mérsékelt illeték megfizetésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 58.§
(1)bekezdés b) pontja alapján köteles. [12] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118.§
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [13] A végzés ellen a Kp. 116.§ d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- szeptember
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő