A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.114/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Horváth Gábor ügyvéd (cím2) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Muzsek Réka Júlia kamarai jogtanácsos (cím4) A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék
- február
- napján kelt 4.K.700.924/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.35.114/2026/2-1 2 A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A elsőfokú adóhatóság (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság)
- május 29-én 11 óra 42 perckor foglalkoztatottak társadalombiztosítási bejelentésének ellenőrzésére irányuló jogkövetési vizsgálatot végzett a felperes által üzemeltetett cím5 szám alatti vendáglátó egységben. A próbavásárlás során a helyszínen 4 fő volt jelen munkavégzésre utaló körülmények között. [2] A kasszát kezelő Munkavállaló (a továbbiakban: Munkavállaló) nyilatkozata szerint az étteremben
- november 7-től heti 2-3 alkalommal eladó és kasszakezelő munkakörben dolgozik, a munkavégzésről a felperes képviselőjével állapodott meg. Munkabért nem kap, mivel családi vállalkozásban segédkezik, a társaság képviselője a fia. A Munkavállaló megbízási jogviszony alapján a felperes törvényes képviselője is. [3] A NAV hivatali nyilvántartásának lekérdezése után az adóhatóság megállapította, hogy 3 fő bejelentése megtörtént, azonban felperes a Munkavállalót az ellenőrzés megkezdéséig sem munkaviszony, sem egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében nem jelentette be. [4] Az elsőfokú adóhatóság 6308314883 számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a felperest 1 fő be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt 600.000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte, az üzletzárás szankció alkalmazásától eltekintett. Döntését az adózás rendjéről szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
- §
(1)bekezdésére alapította. [5] Indokolása szerint az Art. 237. §
(1)bekezdésének megfelelően a mulasztási bírság mértékének megállapításakor a felperes terhére értékelte, hogy tevékenységét
- október
- napján kezdte meg, kezdő vállalkozásnak nem tekinthető, több éve hatályos, egyértelmű jogszabályi rendelkezést sértett meg. Az adózónál 3 éven belül végzett ellenőrzések során mulasztást nem állapított meg, amit a javára vett figyelembe. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- szeptember
- napján kelt 1694509404 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [7] Indokolása szerint a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló
- CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
- §
(1)bekezdés a) pontja értelmében e törvény alapján biztosított: a munkaviszonyban álló személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes- vagy részmunkaidőben történik. A Tbj. 66. §
(2)bekezdése írja elő a foglalkoztató biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét, melynek legkésőbbi időpontja a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt kell, hogy megtörténjen. [8] A felperes azon hivatkozását, hogy a Munkavállaló a helyszíni ellenőrzés időpontjában szívességi munkavégzést végzett ellenérték nélkül, amit a megbízási szerződés is lehetővé tett, cáfolta a Munkavállaló jegyzőkönyvi nyilatkozata, a feltárt, munkavégzésre utaló körülmények. A nyilvántartott adatok alapján megállapította, hogy
- szeptember 20-tól
- február 25-ig terjedő időszakban felperes a Munkavállalót rendszeresen, összesen 175 alkalommal egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazta, ugyanazt a feladatot látta el díjazás ellenében, mint a helyszíni ellenőrzés napján. A 175 esetből 28 Kúria VI.Kfv.35.114/2026/2-1 3 alkalom már olyan időszakra esett, amikor a Munkavállaló a felperes törvényes képviselője volt. [9] Az alperes megállapította az eset összes körülményei, a Munkavállaló nyilatkozata, a helyszíni ellenőrzés során tapasztaltak alapján, a Munkavállaló munkavégzése munkaviszonynak minősül, melyet megalapoz, hogy hosszabb időn keresztül, rendszeresen, meghatározott helyen egy konkrét munkakört látott el a felperes által rendelkezésre bocsátott eszközökkel, utasítása és ellenőrzése szerint. [10] Ennek következménye az a helytálló elsőfokú hatósági megállapítás, hogy felperes a foglalkoztatást megelőző bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. A felperes az Art.
- §
- pontja szerint nem tudta bizonyítani, hogy az ellenőrzés napján a Munkavállaló jogviszonya kívül esett a bejelentési kötelezettségen. [11] A tényállás kellően feltárt, jogszabályi rendelkezéssel alátámasztott, a felperes terhére rótt jogkövetkezmény jogalapja fennáll. A mulasztási bírság összegének megállapítása az Art.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelel, az elsőfokú adóhatóság jogszerűen mérlegelte a felperes terhére és javára figyelembe vett körülményeket, a kiszabott mulasztási bírság mértéke arányban áll az elkövetett mulasztás súlyával és gyakoriságával, megfelel az Art. 225. §
(1)bekezdésének. [12] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. Az elsőfokú bíróság ítélete [13] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [14] Indokolása szerint a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak, a Munkavállaló nyilatkozata, az adóhatósági nyilvántartásban rögzített adatok alapján az alperes megfelelően állapította meg a tényállást, a Munkavállaló által végzett tevékenység (kasszakezelés, nyugta kiállítása) konkrét munkakörnek felel meg, ami munkabér kifizetésének bizonyíthatósága nélkül is munkaviszonynak minősül. [15] A bírság összegével kapcsolatban megállapította, hogy felperes megszegte a bejelentési kötelezettségét, a bírság kiszabása az Art. 225. §
(1)bekezdése alapján az alperes kötelezettsége volt. A kiszabható legmagasabb bírság összeg kb. 30 %-ában állapította meg a mulasztási bírság összegét, figyelembe vette azt is, hogy a felperesnek korábban semmilyen mulasztása nem volt. Az adóhatóság döntése megfelel a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. §
(5)bekezdésében foglaltaknak, a tényállást teljeskörűen feltárta, a felperes javára szolgáló körülményeket figyelembe vette, a mérlegelési szempontokat egyértelműen rögzítette, azok okszerűek, az alperes határozata jogszerű, a felperes keresete alaptalan. [16] A felperes tanú meghallgatásra irányuló bizonyítási indítványát mellőzte, mivel a foglalkoztatás körülményei az iratanyagból egyértelműen megállapíthatóak voltak. A felülvizsgálati kérelem [17] A felperes felülvizsgálati kérelmében az alperes határozatának a megsemmisítését kérte. [18] A III. pontban, a felülvizsgálat befogadhatósága körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont,
- aa)és
- ab)alpontjaira hivatkozott. Álláspontja szerint a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt a befogadás, mivel szükség lenne arra, hogy a Kúria VI.Kfv.35.114/2026/2-1 4 munkaviszony megállapításának szempontjait a joggyakorlat kidolgozza, pontosan meghatározva milyen szempontok együttes fennállása esetén állapítható meg annak fennállása. E kérdésnek a tisztázása jelen ügyben is indokolt, mivel az eljáró bíróság jogszabályokra és eseti döntésekre hivatkozás nélkül tette megállapításait. [19] A jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt azért indokolt a befogadás, mert a munkaviszony egy rendkívül gyakori jogviszony, annak fennállása vagy fenn nem állása számos jogvitában felmerül. A felvetett jogkérdés az, milyen körülményeknek kell megvalósulniuk ahhoz, hogy a bíróság munkaviszonynak minősítse az ügyvezetőnek a társasági szerződésben is rögzített megbízási jogviszonyát. A jogerős ítélet alapvető dogmatikai tévedéseken alapul, melynek ismétlődése jelentős veszéllyel jár a jogkereső állampolgárok igényérvényesítésére. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [21] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [22] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [23] A Kúria a felülvizsgálti kérelmet - a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett - megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [24] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [25] A Kúria eseti döntéseiben már rögzítette, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.37.196/2023/2., Kfv.37.562/2023/2., Kfv.37.483/2023/2), Kfv.37.557/2024/2.). [26] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében Kúria VI.Kfv.35.114/2026/2-1 5 az alsóbb fokú bíróságok számára - szükség szerint - irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A perbeli esetben a felperes - bár utalt a munkaviszony megállapítás szempontjai kidolgozásának szükségességére, arra, hogy az eljáró bíróság jogszabályokra és eseti döntésekre hivatkozás nélkül tette megállapításait - a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő alsóbb fokú bírósági határozatokat, amelyek arra világítanának rá, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége - ellentétes jogértelmezés miatt - a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. [27] A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [28] A felülvizsgálati kérelmében felperes - a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében nem hivatkozott egyetlen olyan körülményre sem, amely az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalna. [29] A felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem volt lehetőség. [30] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont - a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére, legalább áttételesen, jogi hatást gyakoroljon. [31] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a döntés a társadalom szélesebb körére - legalább áttételesen jogi hatást gyakorol. A befogadás azonban ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában (Kfv.37.471/2023/2., Kfv.37.590/2023/2.; Kfv.37.596/2023/2.; Kfv.45.059/2023/2.; Kfv.45.115/2023/3.). [32] A felperes nem támasztotta alá, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma a társadalom széles körét érintené, a jogkérdés a saját ügyén túlmutatna, továbbá arra sem hivatkozott, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Önmagában az a körülmény, hogy a munkaviszony gyakori jogviszony, nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. Mindezek folytán a befogadást a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti ok sem indokolja. [33] A felperes egyéb [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont ac),
- ad)alpontok,
- b)pont] befogadási okra nem hivatkozott. [34] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [35] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria VI.Kfv.35.114/2026/2-1 6 A döntés elvi tartalma [36] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [37] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- május
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő