Bfv.216/2024/6 – Kúria

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósul, ha másodfokú bíróság próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása mellett elmulasztja a közügyektől eltiltás mellőzését. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.216/2024/6. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja: 2024. október 1. Az ügy tárgya: kiskorú veszélyeztetésének bűntette Terhelt(ek): terhelt1 Elsőfok: Budai Központi Kerületi Bíróság, 5.B.2122/2021/19., ítélet, tárgyalás, 2022. november 25. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 23.Bf.6307/2023/7., ítélet, nyilvános ülés, 2023. november 21. Az indítvány előterjesztője: Az indítvány iránya: Fővárosi Főügyészség a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.6307/2023/7. számú ítéletét megváltoztatja, és a terhelttel szemben kiszabott közügyektől eltiltást mellőzi. Egyebekben a támadott határozatot hatályában fenntartja. Kúria 1.Bfv.216/2024/6-I 2 A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Budai Központi Kerületi Bíróság a 2022. november 25. napján kihirdetett 5.B.2122/2021/19. számú ítéletével terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 208. §

(1)bekezdés]. Ezért őt 1 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá 5 évre eltiltotta bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. [2] A terhelt és a védő fellebbezése alapján másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a

1. november
2. napján meghozott 23.Bf.6307/2023/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette, a próbaidő tartamára elrendelte a pártfogó felügyeletét valamint megállapította, hogy feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezés a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén irányadó. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] II.
4. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben a Fővárosi Főügyészség Bf.93/2024/
5. számon terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben a büntetőeljárásról szóló
6. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
7. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontját jelölte meg felülvizsgálati okként. [4] Kifejtette, hogy a közügyektől eltiltás három konjunktív törvényi feltétele közül jelen esetben hiányzik a terhelt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése, mely kizárttá teszi a mellékbüntetés kiszabását. Erre tekintettel a másodfokú bíróság ítélete törvénysértő, mivel a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése mellett elmulasztott rendelkezni a közügyektől eltiltás mellőzéséről. [5] Kiemelte, hogy a másodfokú ítélet [30] bekezdése is tartalmazza azt a megállapítást, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésével a közügyektől eltiltás alkalmazásának törvényi alapja megszűnt, ez azonban nem pótolja a mellékbüntetés mellőzéséről szóló rendelkezést. [6] Ennek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.6307/2023/7. számú ítéletét változtassa meg, és rendelkezzen az elsőfokú ítéletben kiszabott közügyektől eltiltás mellékbüntetés mellőzéséről, egyebekben a másodfokú ítéletet hatályában tartsa fenn. [7] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.161/2024/3. számú átiratával a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványát – annak helyes ténybeli és jogi indokainál fogva – változatlanul fenntartotta, és azzal egyező indítványt tett. [8] 3. A terhelt és a védő a felülvizsgálati indítványra nem tett észrevételt. [9] III. A Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [10] 1. A felülvizsgálat a Be. 648. §-a alapján a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosító rendkívüli jogorvoslat, mely kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe. Kúria 1.Bfv.216/2024/6-I 3 [11] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [12] A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264. II.). [13] A büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati okot tehát az olyan anyagi jogi szabály megszegése képez, amelynek alkalmazását a büntetés meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé. [14] 2. A közügyektől eltiltás mellékbüntetés, mely önállóan, főbüntetés nélkül nem szabható ki [Btk. 33. §

(2)és

(3)bekezdés]. [15] A Btk. 61. §

(1)bekezdése három együttes feltételt határoz meg, így a közügyektől eltiltás kiszabására: csak szándékos bűncselekmény miatt, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén kerülhet sor, amennyiben a terhelt méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen. [16] Ezek közül az első két feltétel objektív jellegű, míg a közügyek gyakorlására való méltatlanság megítélése bírói mérlegelés tárgyát képezi. [17] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha az eljárt bíróság a Btk. 61. §

(1)bekezdésében meghatározott, a közügyektől eltiltás kiszabására vonatkozó kötelező, bírói mérlegelést nem tűrő rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva, a törvény által lehetővé nem tett esetben vagy mértékben szabja ki a mellékbüntetést. Ilyennek minősül, ha a bíróság nem szándékos bűncselekmény miatti elítélés esetén (BH 2021.247.), vagy nem végrehajtandó szabadságvesztés mellett (Kúria Bfv.III.84/2020/7., Bfv.I.25/2021/6., BH 2020.168., BH 2004.399.) szabja ki a közügyektől eltiltást, illetve annak tartamát a törvényi maximumot meghaladó mértékben határozza meg (Bfv.II.586/2015/5.). [18] Jelen esetben az elsőfokú bíróság a terhelttel szemben végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabott ki közügyektől eltiltás mellékbüntetést. A másodfokú bíróság a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, azonban ezzel egyidejűleg – bár az indokolása [30] bekezdésében helyes megállapítást tett arról, hogy a mellékbüntetés törvényi alapja már nem áll fenn – a közügyektől eltiltás mellőzéséről nem rendelkezett. [19] A kifejtettek alapján a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése mellett a mellékbüntetés mellőzésének elmulasztása a Btk. mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik, így a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. [20] 3. A felülvizsgálati indítvánnyal érintett törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont]. Jelen ügyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az első- vagy másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítására nincs ok, a törvénysértés a közügyektől eltiltás mellőzésével kiküszöbölhető. Kúria 1.Bfv.216/2024/6-I 4 [21] A Kúria hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. §

(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó további feltétlen eljárási szabálysértést [Be. 649. §

(2)bekezdés] nem észlelt. [22] IV. Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot – a Be. 660. §

(1)bekezdésének főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §

(2)bekezdése szerinti tanácsülésen – a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján megváltoztatta akként, hogy a terhelttel szemben a közügyektől eltiltást mellőzte. Egyebekben a jogerős ítéletet a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [23] Az ítélet ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [24] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. október
2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró A Kúria Bfv.I.216/2024/
3. számú ítélete
4. október
5. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
6. október
7. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke