← Magyarország

Kf.700320/2024/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.320/2024/

  1. szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (ügyintéző: dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos, cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alpere képviselője: Dr. Székely György kamarai jogtanácsos A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes
  2. sorszám alatt A per tárgya: megbízási díj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Győri Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat: 5.K.700.150/2024/
  3. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az alperes által fizetendő marasztalási összeget 782.676 (hétszáznyolcvankettőezer-hatszázhetvenhat) forintra, és ennek az elsőfokú ítélet szerinti késedelmi kamatára, az elsőfokú perköltség összegét 33.300 (harmincháromezer-háromszáz) forintra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 16.700 (tizenhatezer-hétszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes körzetti megbízottként az alperes hivatásos állományú tagja, beosztási helye a helység1 Rendőrkapitányság, szolgálatteljesítési helye helység2, helység3 és helység4 települések. A
  4. április
  5. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.320/2024/5 [2] [3] [4] [5] 2 napjától
  6. május
  7. napjáig terjedő időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak) a felperes a körzeti megbízotti beosztás ellátása mellett rendszeresen végzett a körzetti megbízotti működési körzetén kívül, lényegében a helység1 Rendőrkapitányság teljes illetékességi területén járőrszolgálatot, átkísérést, őrzést, rendezvénybiztosítást, csapatszolgálati feladatokat és határszolgálatot. A megbízási díj megfizetése iránt előterjesztett szolgálati panaszát az alperes elutasította. A felperes keresetében a perbeli időszakra vonatkozóan –
  8. december,
  9. január, szeptember, október, december,
  10. január, december hónapok kivételével 31 hónapra – 898.628 forint megbízási díj és ennek
  11. november
  12. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A megbízási díj mértékét a havi rendvédelmi illetményalap 75%-ában (28.988 forintban) határozta meg. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  13. évi XLII. törvény (Hszt.) 71.§

(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjára, valamint
(5)bekezdésére, a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/2015. (XII. 9.) ORFK utasításra (a továbbiakban: KMB Szabályzat) alapította. Keresetleveléhez kimutatást csatolt a perbeli időszakban általa végzett tevékenységekről. Az alperes védiratában elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a megbízási díjnak a rendvédelmi illetményalap 50%-ában történő meghatározását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes munkaköri leírása alapján közvetlen vezetőjének utasítására a munkaköri leírásban meghatározottakon túl is köteles végrehajtani a külön nem nevesített, de az alperes tevékenységi körébe tartozó feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatokat, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismerete, valamint tapasztalata alkalmassá teszi. A körzeti megbízott közrendvédelmi feladataiba beletartoznak a járőri feladatok, a feladatkör tartalmát tekintve a két beosztás feladatai nem különböznek lényegesen. A KMB Szabályzatban meghatározott rendészeti feladatok átfedést mutatnak a Járőr és Őrszolgálati Szabályzat III. és IV. fejezetében foglaltakkal, a közrendvédelmi, közterületi feladataik szinte azonosak, így azok elvégzése többletfeladatként nem értékelhető. A fokozott ellenőrzéssel, a különleges jogrend elrendelésével, illetve a csapatszolgálati tevékenység végrehajtásával összefüggésben az alperes arra mutatott rá, hogy a felperes a KMB Szabályzat 21. pont
  1. b)
  2. c)és
  3. e)alpontja alapján a működési körzetéből jogszerűen került elvonásra, mivel az elvonások száma azok eseti jellegét támasztja alá. A felperes keresetlevelében hivatkozott, szolgálati beosztásához nem tartozó feladatai eseti és nem rendszeres jellegű feladatellátásnak tekinthetők, e feladatok végrehajtása, azok csekély mértéke, eseti jellege miatt a felperes megbízási díjra nem jogosult. A felperes által ténylegesen végrehajtott feladatok nem jelenthettek jelentős többlet megterhelést, szakmai felkészültsége, emberi és szakmai tapasztalatai őt egyértelműen alkalmassá tették arra, hogy a kapitányságvezető utasításából fakadó, eseti jellegű feladatokat aránytalan sérelem bekövetkezése nélkül ellássa. Ennek megfelelően a felperes még a jogalap fennállása esetén is legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő mértékű megbízási díjra lenne jogosult. Az elsőfokú bíróság az alperest a keresettel egyezően 898.628 forint megbízási díj, ennek 2020. november 6. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamata és 44.931 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolásában felhívta a Hszt. 71.§
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontját, valamint
(5)bekezdését, a KMB Szabályzat 21., 22.,
  1. pontját, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/
  2. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/
  3. BM rendelet) 35.§
(6)bekezdését. Határozatának indokolása szerint a KMB Szabályzat ugyan lehetővé teszi, hogy a körzeti megbízott bizonyos esetekben járőri tevékenységet is ellásson, azonban a Kúria következetes Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.320/2024/5 [6] [7] [8] [9] [10] [11] 3 gyakorlata szerint (Mfv.I.10.751/2016/4.) amennyiben jogi norma az adott munkakörre nézve kógens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor. A munkáltatónak az a joga, hogy felperest a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, és a díjazásra való jogosultságát. Ennek szem előtt tartásával megállapította, hogy a felperes feladatait az alperes a KMB Szabályzattal ellentétesen bővítette, ami többletfeladatként értékelendő. A felek egyező előadása alapján rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a perbeli időszakban a keresetlevél mellékletében szereplő táblázatban megjelölt mértékben és módon látta el a feladatait. A felperes beosztása körzeti megbízott volt, azonban munkáltatói utasításra el kellett látnia járőri feladatokat, járőrszolgálatot, átkíséréseket, őrzéseket, kísérőőri beosztás feladatait, rendezvénybiztosításokat, csapatszolgálati feladatokat és határszolgálatot, amelyek közül átkíséréssel, kísérőőri beosztással a KMB Szabályzat 25. a) pontja szerint nem is lett volna megbízható. A Kúria irányadó gyakorlata (Kf.VII.45.156/2021/4.) alapján rögzítette, hogy a különleges jogrend sem mentesíti a munkáltatót a többletdíjazás fizetése alól amennyiben a rendszeresség kimutatható a többlettevékenységben, ezért a covid ellenőrzéseket is figyelembe vette a megbízási díjat megalapozó feladatellátásként. Összességében az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a felperes a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díjra jogosult, mivel rendszeresen végzett a kinevezés szerinti beosztásához nem tartozó feladatot úgy, hogy a körzeti megbízotti feladatai alól felmentést nem kapott. Az illetményalap 75%-ában megjelölt, az alsó határhoz közeli mértékű megbízási díj iránti igényt – figyelemmel a többletmunka gyakoriságára, időigényességére, bonyolultságára – indokolt ellenszolgáltatásnak értékelte, ezért a keresetet maradéktalanul teljesítette. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan részbeni megváltoztatásával a tőkemarasztalás összegének a rendvédelmi illetményalap havi 50%-ára, a perbeli időszak egészét tekintve 374.261 forintra történő leszállítását, valamint a felperes perköltségben marasztalását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Hszt. 71.§
(1)bekezdés
  1. c)pontját, a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/2017. (III. 24.) ORFK utasítást (a továbbiakban: Járőrszabályzat), a KMB Szabályzat 21. pont b), c),
  2. e)és a 72. pont
  3. c)alpontját, valamint a 33/2015. BM rendelet 10.§
(2)bekezdését jelölte meg. Utalt a Hszt. preambulumában a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományával szemben megfogalmazott követelményekre, melyből következően a válsághelyzet elrendeléséről és meghosszabbításáról szóló kormányrendeletekben meghatározott intézkedések végrehajtásával, az állampolgárok szubjektív biztonságérzetének növelésével, a közbiztonság színvonalának fenntartásával, továbbá a migrációs helyzet kezelésével a teljes személyi állományra – ezáltal a felperesre is – jelentős többletfeladat hárult. Álláspontja szerint a körzethatár átlépése nem jelentett a felperes számára többletfeladatot, miután munkaköri leírása is rögzíti, hogy munkavégzésének helye a helység1 Rendőrkapitányság területe. Hangsúlyozta, hogy a körzeti megbízottnak a szolgálatai 70%ában közterületi tevékenységet kell végeznie, így a hatályos jogi normák értelmében a közrendvédelmi járőrözéssel kapcsolatos feladatok jogszerűen kerülhettek a felperes munkaköri leírásába. A közrendvédelmi közterületi tevékenység valójában járőrözést jelent, járőrként a körzeti megbízott a saját beosztásához tartozó feladatot lát el, így a járőr feladatok tekintetében a Hszt. 71.§
(1)bekezdés
  1. c)pontjában írt feltétel nem teljesült. Az egyéb, felperes által igénye megalapozására megjelölt feladatok pedig kis számban fordultak elő, ezért megbízási díjra nem jogosítanak. A felperes által csatolt kimutatásból Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.320/2024/5 [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] 4 kiemelte, hogy a perbeli időszakban a vitathatatlanul szolgálati beosztásához tartozó feladatokon (ünnepségeken, szemléken, képzéseken, orvosi vizsgálatokon való részvétel, munkaeszközökkel kapcsolatos ügyintézés) kívül összesen 124 alkalommal látott el működési körzeten kívüli szolgálati feladatokat (csapatszolgálati, előállítással és kíséréssel kapcsolatos, rendezvénybiztosítási, határellenőrzéssel összefüggő feladatok), amely így átlagosan havi bontásban 4,59 alkalomnak megfelelő, kizárólag eseti és nem rendszeres jellegű szolgálatteljesítést jelent. A felperes a KMB szabályzat 21. b),
  2. c)és
  3. e)pontjai alapján jogszerűen került elvonásra körzetéből, mert a teljes perbeli időszakban végzett 10 csapatszolgálat, a fokozott ellenőrzésben és karanténellenőrzésben való 2-2 részvétel csak eseti jellegű elvonásnak minősíthető. Külön kifogásolta, hogy 2019. április, 2021. március, november hónapokban a felperesi kimutatás csak egy, illetve 2019 május hónapra kettő feladatellátást tartalmaz, ami ezekre a hónapokra még akkor sem jogosítana megbízási díjra, ha az ott írt feladatellátásokat a bíróság beosztáson kívülinek minősítené. A másodlagos fellebbezési kérelme kapcsán azzal érvelt, hogy a felperes által ténylegesen végrehajtott feladatok nem jelenthettek jelentős többlet megterhelést, a körzeti megbízotti beosztásnál több fokozattal alacsonyabb a járőri beosztás, ezért legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő megbízási díj lehet indokolt. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Idézte a Kúria irányadó gyakorlatát, és kiemelte, hogy a munkáltató kizárólag a körzeti megbízotti beosztás keretein belüli feladatok tekintetében határozhat meg munkaköri feladatokat, ezeken kívül csak a KMB Szabályzatban meghatározott körben és kizárólag eseti jelleggel vonható el a működési körzetéből. Az általa elvégzett feladatok azonban ezen mind területileg, mind tartalmukban, mind pedig rendszerességükkel túlmutattak. Azt is vitatta, hogy az alperes a perbeli időszakban szabályszerűen rendelt volna el fokozott ellenőrzéseket, így az egyéb ellenőrzésekben való részvételre eseti jelleggel sem lett volna elvonható. A fellebbezés részben alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 108.§
(1)bekezdése alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. A fellebbezés kötelező tartalmi elemeit a Kp. 100.§
(2)bekezdés a)-c) pontjai határozzák meg, mely szerint a fellebbezésnek a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmaznia kell a fellebbezéssel támadott ítélet számát, a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér és a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet. A fellebbezésből tehát egyértelműen, kétséget kizáró módon megállapíthatónak kell lennie, hogy a fél melyik ítéleti részt, milyen oknál fogva és mennyiben kifogásolja. A fellebbezésben írt az a visszautalás, miszerint a fellebbező fél az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját tartja fenn, nem felel meg a fellebbezésre előírt követelményeknek, ezért azt a másodfokú bíróság a perbeli esetben is figyelmen kívül hagyta. Előrebocsátja a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú eljárásban a felperes alapította keresetét arra az előadására, hogy egyéb feladatok mellett fokozott ellenőrzésekben vett részt. Ehhez képest fellebbezési ellenkérelmében új tényként állította, hogy nem vett részt fokozott ellenőrzésekben, az így megjelölt tevékenysége valójában más minőségű feladatellátás volt. A másodfokú eljárás során új tény csak a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 373.§
(2)bekezdése szerinti Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.320/2024/5 [19] [20] [21] [22] [23] [24] 5 feltételekkel állítható, melyek a perbeli esetben nem álltak fent, ezért a másodfokú bíróság a felperes új tényállítását figyelmen kívül hagyta. Az alperes fellebbezésében megsértett jogszabályhelyként hivatkozott a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjára, amely szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Ugyanezen jogszabályhely
(5)bekezdése értelmében, ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50–200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. A Hszt. 71.§
(1)bekezdés
  1. c)pontjának értelmezése során kialakult töretlen bírói gyakorlat szerint (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.; Kf.III.45.090/2021/4.) a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A munkáltatónak az a joga azonban, hogy a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A perbeli jogvita eldöntése szempontjából tehát nem a Hszt. fellebbezésében hivatkozott preambulumának volt jelentősége, különös tekintettel arra, hogy a felperes a számára előírt feladatokat elvégezte, amit az alperes a perben nem is tett vitássá. Az alperes fellebbezésében a felperes működési körzetén kívül végzett, a felperes által többletfeladatként megjelölt járőri feladatokkal kapcsolatban elsőként arra utalt, hogy a járőri feladat a körzeti megbízotti szolgálati beosztáshoz tartozó feladat. A körzeti megbízott – szolgálatának céljára figyelemmel – eljár működési körzetében a rendőrségnek a lakossággal, a települési önkormányzatokkal, a helyi lakossági, civil és gazdálkodó szervezetekkel való állandó, közvetlen kapcsolatának kialakítása és fenntartása, a rendőri jelenlét biztosítása, a jogsértések megelőzése, felderítése, és az azokra történő reagálás érdekében, továbbá folyamatosan ellátja a helyi bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatokat (KMB Szabályzat 2. pont). A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf.VII.39.549/2021/4., Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.VII.45.018/2021/4., Kf.III.45.083/2021/4.) úgy foglalt állást, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás egymástól különböző beosztások, még ha található is átfedés a feladatok között. Több határozatában rámutatott arra, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el azzal, hogy a járőrfeladatokat rendszeresen végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Ellentétes következtetés nem vonható le a KMB Szabályzat 37. pontjának abból a rendelkezéséből sem, amely szerint a körzeti megbízottnak munkaideje 70%-át közterületen kell töltenie. Ebből következően közömbös, hogy a felperes melyik szabályzat, utasítás vagy magasabb szintű jogi norma rendelkezése szerint látta el a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó többletfeladatot. A díjazásra való jogosultság szempontjából nem jelentős az a körülmény sem, hogy a járőri beosztás alacsonyabb fizetési besorolású munkakör, mint a körzeti megbízotté, kizárólag az értékelhető, hogy a felperesnek saját feladatai mellett – amely alól nem vitásan nem mentesítették – más beosztás feladatait is el kellett látnia. A körzeti megbízott feladatainak közös jellemzője, hogy alapvetően a körzeti megbízotti működési körzethez kötődnek, ahogy azt a KMB Szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályban volt 2. pontja a körzeti megbízotti szolgálat céljaként összefoglalóan meghatározta; erre utal továbbá a KMB Szabályzat 72.
  2. c)pontja is. A KMB Szabályzat tartalmából következően a felperesnek a körzeti megbízotti körzetén kívül teljesített rendőri feladatai (ide nem értve a KMB Szabályzat 21. pontjában részletezettek szerint, eseti jelleggel történő elvonással végzett szolgálatot) a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatellátásnak Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.320/2024/5 [25] [26] [27] [28] [29] 6 minősültek. Ebből kiindulva mindazoknál a szolgálatteljesítéseknél, ahol a szolgálatteljesítés helye körzetén kívüli volt, a körzeti megbízotti és a járőri munkakör közötti különbségnek, illetve átfedésnek a perbeli követelést érintően nincs is jelentősége. Ezt az álláspontot foglalta el a Kúria is több határozatában, amikor kimondta, hogy ha a járőrfeladatokat a körzeti megbízott a működési körzetén kívül rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Ebből következően, még ha munkaszervezési szempontból célszerű is, a körzeti megbízott saját működési körzete, illetve munkavégzésének helye nem bővíthető korlátlanul – és főképpen többletmunkájának ellentételezése nélkül – a helység1 Rendőrkapitányság illetékességi területére. Alaptalanul hivatkozott ezért az alperes arra, hogy a rendőrkapitányság illetékességi területén ellátott feladatok nem tekinthetők többletfeladatnak. Ebből következően annak sincs jelentősége a körzeten kívüli munkavégzés díjazása szempontjából, hogy az kinek – adott esetben a TIK vagy a parancsnok – utasítására történt. A KMB Szabályzat 21. pontjának b)-
  3. c)és
  4. e)alpontja alkalmazása során a másodfokú bíróság a felperes feladatellátását az elsőfokú bíróságtól részben eltérően minősítette. A Kúria több határozatában a perbelinek megfeleltethető tényállás mellett kifejtette, hogy a KMB Szabályzat 21. pontjának rendelkezései (például a veszélyhelyzet és a különleges jogrend) szerinti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot, ha nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen vonta el a munkáltató a működési körzetéből a körzeti megbízottat (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.159/2021/7., Kf.VII.45.184/2021/4.). A több mint két éven át tartó perbeli időszakban elrendelt kettő fokozott ellenőrzésben és kettő karanténellenőrzésben való részvétel az elsőfokú bíróság értékelésével szemben rendszeres többletfaladatnak nem, csak eseti jellegű elvonásnak minősíthető, ezért ezeket a másodfokú bíróság nem értékelte megbízási díjra jogosító tevékenységként. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság helyes következtetése szerint a peresített időszakban igazolt tíz alkalomra figyelemmel a felperes nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen látta el a csapatszolgálatok körbe tartozó többletfeladatokat. A rendezvénybiztosításokkal, átkísérésekkel, őrzésekkel, határszolgálatokkal kapcsolatos feladatok körében ugyancsak helyes az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperes működési körzetéből mindezek ellátására történő elvonása a felperes által előadottak és a csatolt tevékenységkimutatás alapján a járőri tevékenységekkel együtt rendszeresen visszatérő feladatellátást jelentettek a perbeli időszakban. Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a Kúria vonatkozó gyakorlata következetes abban a kérdésben is, hogy a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör többletfeladatkénti minősítése a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.45.033/2022/6.). Mivel a megbízási díj a feltételek fennállása esetén havonta esedékes, jogalapjának fennállását is a perbeli időszak egyes hónapjaira kell vizsgálni. A felperes maga is ennek megfelelően érvényesítette igényét, amikor 2019. december, 2020. január, szeptember, október, december, 2021. január, december hónapokra díjat nem követelt. Önmagában az a körülmény, hogy a hosszú ideig, rendszeresen végzett többletfeladatok mértéke egyes hónapokban eltérő mértékű volt, az elsőfokú bíróság mérlegelését a megbízási díj jogalapjának meghatározása tekintetében nem tette jogszabálysértővé és megalapozatlanná, hiszen a felperes havonta átlagosan 4-5 szolgálatot érintő többletfeladatellátása is olyan mértékű többletteher, amely nem ad alapot a keresetet elutasítására, vagy alacsonyabb, az illetményalap 50%-át kitevő díj megállapítására. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.320/2024/5 [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] 7 A fellebbezésben külön kifogásolt (2019. április, május, 2021. március, november) hónapok tekintetében azonban a felperes csak olyan tevékenységeket jelölt meg, melyek szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával kapcsolatos többletfeladatként nem értékelhetők. Az alperes megalapozottan hivatkozott arra, hogy az ünnepségeken, értekezleteken, képzéseken, orvosi vizsgálatokon való részvétel, a munkaeszközökkel kapcsolatos ügyintézés, így a szolgálati gépjármű előállítása karbantartásra vitathatatlanul a saját körzeti megbízotti szolgálati beosztásához tartozó feladatok, ezért megbízási díjra nem jogosítanak. Ennek tükrében a keresetlevélhez csatolt kimutatásban írtak szerint a felperes a fenti négy hónap kivételével a keresettel érintett hónapokban folyamatosan és rendszeresen látott el a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatokat a körzeti megbízotti működési körzetén kívül. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen állapította meg, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálat és az egyéb körzeten kívüli feladatok ellátása a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71.§
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosítja, a fentiekre figyelemmel azonban nem 31, hanem 27 hónapra. Nem volt vitás, hogy a felperes rendszeresen végzett a működési körzeten kívüli járőri, járőrszolgálati, átkísérési és egyéb rendőri feladatokat, azt azonban az alperes másodlagos fellebbezésében is vitatta, hogy az azzal járó többletterhelés és az ellátott szolgálati beosztás besorolásának figyelembevételével a rendvédelmi illetményalap 50%-át, vagyis 19.325 forint/hó összeget meghaladó megbízási díj lenne megállapítható. A másodfokú bíróság azt értékelte, hogy a kimutatás szerint jelentős számú volt az olyan szolgálat, amikor a feladatellátás nem kizárólag a felperes saját működési körzetére korlátozódott. A felperes a rendszeressé minősítéshez szükséges mértékben teljesített járőrszolgálatot és egyéb feladatokat, jellemzően a működési körzetén kívül, ilyen helyzetben a saját körzeti megbízotti feladatainak ellátására fennmaradó idejét is nyilvánvalóan koncentráltan kellett kihasználnia. A Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot nem szünteti meg, de nem is korlátozza a minimum mértékre az a tény, ha a szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladat azonos vagy alacsonyabb besorolásúnak minősíthető beosztáshoz tartozik. A megbízási díj elsőfokú bíróság által megítélt, a rendvédelmi illetményalap 75%-ával egyező havi 28.988 forint mértéke a másodfokú bíróság megítélése szerint sem eltúlzott, megfelel mind a 31/2015. BM rendelet 35.§
(6)bekezdésében, mind a 33/2015. BM rendelet 10.§
(2)bekezdésében írt mérlegelési szempontoknak, az 50-200% által határolt keretek között lényegében a minimum értékhez közelít. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, és az alperes megbízási díj címén történt marasztalását 782.676 forintra, a felperes 87% mértékű pernyertességére figyelemmel az alperest terhelő elsőfokú perköltség összegét 33.300 forintra leszállította, míg egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83.§
(2)bekezdése alapján kötelezte a fellebbezési eljárásban is 87% mértékben pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének a megfizetésére, amelynek összegét a Pp. 81.§
(1)-
(2)bekezdése, a 82.§
(3)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján, a 4.§
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával a feleknek járó összeg különbözetével egyezően 16.700 forintban állapított meg. Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentesség és a felperes munkavállalói költségkedvezménye Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.320/2024/5 [37] 8 folytán a fellebbezési illeték a Pp. 102.§
(1)és
(6)bekezdése értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99.§
(3)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 77.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. május
  2. Dr. Kutasi Tünde s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács János s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.